A videó forrása:
http://www.youtube.com/watch?v=BBoDuautRUU
Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete

VDSzSz galéria:
http://www.youtube.com/user/vdszsz


Index hír:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/06/09/vasut_imf/


VDSzSz hír:
http://www.vdszsz.hu/page/1/art/3717/sub/1/akt/0/html/2012-a-mav-oszodi-beszede.html


Összfoglaló hír (linkekkel, videóval) a Vasútbarátok Klub oldalon:
http://vasutbaratok.network.hu/blog/vasutbaratok-hirei/jaratritkitasok-egyeztetest-tartottak-a-magyar-vasut-jovojerol-es-a-vasuttal-kapcsolatos-kormanyzati-strategiarol-es-egy-uj-menetrendi-strukturarol-videoval


Összefoglaló (csak szöveg, linkek nélkül)

Hűtlen kezelés gyanúját is felveti vasúti szakszervezeti vezetők szerint, hogy a MÁV nem azokat a vonalakat újítja fel, amelyeknél ez szükséges lenne, ehelyett viszont olyan helyen indultak munkálatok, ahol arra semmi szükség. Egy pénteki, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a fejlesztési minisztérium képviselői között zajlott, videóra vett egyeztetésen a minisztérium képviselője is azt állítja, nem tudják elérni, hogy ne "más szempontok" érvényesüljenek a döntéseknél. Emellett elárulja: a minisztérium sem hiszi, hogy a kormányzati nyilatkozatokban szereplő 8 milliárdos megtakarítás elérhető a vonatok ritkításával, lesznek vonalbezárások, csak meg kell várni, hogy legyen mire, például az IMF-re fogni a döntést.
(index.hu)


"Hűtlen kezelés" folyik a MÁV-nál - ezt erősítette meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője a járatritkítások negatív hatásainak enyhítését célzó, általunk kezdeményezett június 8-i egyeztetésen. A minisztériumnak nincs ráhatása a Pályavasútra, így az olyan helyeken újítja fel a vasúti pályát, ahol pont nem kellene. Ahol viszont kellene, ott egyáltalán nincs pályakarbantartás. És ez csak a jéghegy csúcsa.
(vdszsz.hu)


Pénteken egyeztetést tartottak a magyar vasút jövőjéről és a vasúttal kapcsolatos kormányzati stratégiáról és egy új menetrendi struktúráról. A megbeszélésen a vasutas szakszervezet és a fejlesztési tárca képviselői is részt vettek, a tanácskozás egy részéről egy videó is felkerült a netre. (A VDSZSZ is kitette honlapjára a felvételt, a MÁV őszödi beszéde címmel, a videón a legtöbbet látható és hallható középen ülő szemüveges szakszervezeti vezető Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke.)
(index.hu)


A kamera az állításokkal ellentétben nem volt rejtve ("Egyre több hírportál úgy kommentálja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőjével folytatott, június 8-i tárgyaláson készített videónkat, mintha azt rejtett kamerával vettük volna fel. Pedig ez nem igaz.") és itt találjuk a VDSZSZ többi videóját is összegyűjtve >>


Szószerinti válogatást közlünk az NFM képviselője által elmondottakból.

„Nekem az a problémám az egésszel, hogy nem biztos, hogy ugyanez a Völner, vagy ugyanez a Főnagy nem fogja azt mondani esetleg szeptemberben, amikor már látszik az, hogy teljesen finanszírozhatatlan a közösségi közlekedés, hogy jó, akkor mégiscsak nem kétpár vonatos megoldást találunk, hanem még további ritkításra, és igenis: vonalbezárásra kerül sor. És nyugodtan rá lehet fogni arra, és ezt egyébként zárt körben elmondta a Völner úr, hogy majd akkor, hogyha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni. És ez mikor lesz? Amikor az IMF tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke; azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat.”

„Szeretnénk menetrend-alapú pályafelújításokat, pályakarbantartásokat elérni a Pályavasúttal szemben, ennek ellenére a Pályavasút nem így gondolkodik. De ezzel nem tudunk mit kezdeni, erre nincsen ráhatásunk, hogy olyan helyeken újítanak fel vasúti pályát, például a 121-es vonalon – épp olvastam, hogy 1200 aljat cserélnek – amire nem biztos, hogy szükség van. De ugyanakkor azokon a vonalakon, ahol meg szükség van, vagy szükség lenne, mert jobb lenne a csatlakozás, jobb lenne a vonat-találkozás – például a 46-os vonalon bekerülhetne Cece és Vajta bekerülhetne az IC-vonatok megállási helyei közé – az jelen pillanatban nem lehetséges, mert ott speciel nem végeznek semmiféle pályafelújítást.”

„Hasonló egyébként a másik ilyen, nyugodtan mondom, felzúdulást okozott a szakemberek körében (…) a 41-es vonalon is Dombóvár és Kaposvár között lenne szükség a pálya felújítására, erre hol fogják megcsinálni? Gyékényes és Csurgó között. Amire abszolút nincsen szükség.”

„Öt éve nem bírjuk elérni, hogy a MÁV Pályavasútnál a pályakarbantartási pénzeket olyan helyekre csoportosítsák, ahol menetrendi haszna van a dolognak, az egésznek. Tehát így, ilyen körülmények között tényleg beszélgethetünk egymással szerintem délután négy óráig is, de nem fogjuk tudni megváltani a közösségi közlekedés jelenlegi helyzetét.”

„Ha azt nézzük, hogy 2005 óta csak az EU-s pénzek azok, amik a pályafelújításra fordíthatóak, és a pályakarbantartás meg a többi vonalnak a rovására megy, és ezeket ilyen-olyan megfontolásokból döntik el - nem tudom, hogy hol - addig sajnos nem lehetünk optimisták.”

„Mi úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, nekünk – nem azt mondom, hogy nem feladatunk – hanem mi hiába jelezzük, nem történik rá semmi.”

„Nekem is, saját magamnak kellett meghasonulni bizonyos dolgokban, amivel én szakmailag nem értek egyet. Nem ez volt a feladat: ez politikai diktátum volt, ezt nagyon jól tudjátok, minden egyes ilyen intézkedés. Nekünk kötelességünk megvédeni a mundért, mert nyilván ők adják a fizetést, valagba rúgnak, satöbbi, satöbbi.”


Előzmény:
Mátészalka és Csenger kábé 30 kilométerre van egymástól. A járatritkítás előtt 8 vonatpár közlekedett a két város között, most már csak kettő. A legelső vonat délben érkezik, a buszmegálló 3 kilométerre van.
(vdszsz.hu)


A több mint húszperces felvétel elején a Mátészalka és Csenger közötti vonal jövőjéről volt szó – a vonalon áprilisban a nyolc vonatpárból hatot leállítottak –, de ennek apropóján a tizedik percre általános vasúti finanszírozási kérdések is előkerültek. Ekkor, a 12. perc kezdete után a minisztériumi képviselője különös kijelentést tett (szó szerinti idézet):


„Nem biztos, hogy ugyanez a Völner [Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára], vagy ugyanez a Fónagy [Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára] nem fogja azt mondani esetleg szeptemberben, amikor már látszik az, hogy teljesen finanszírozhatatlan a közösségi közlekedés, hogy [...] még további vonatritkításra és igenis vonalbezárásra kerül sor. És nyugodtan rá lehet fogni arra, és egyébként ezt zárt körben elmondta Völner úr, hogy majd akkor, ha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni”.

Vagyis a minisztériumi szakértő szerint egyrészt elképzelhető, hogy szeptemberre nem marad a közösségi közlekedésre szánt költségvetési pénzből, miáltal az áprilisban leállított több mint négyszáz vonatot újabbak követhetik. Ehhez csak az kell, hogy találjanak ürügyet, amivel ezt magyarázni tudják. És hogy mikor következik el, és mi lesz az apropó, azt is elárulta Völner Pálra hivatkozva:


„Amikor az IMF tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke, azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat”.


A megbeszélésen szó volt az áprilisi jelentős vonatleállításról és annak hatásáról is.


Vonalbezárások

Április közepén új vasúti menetrend lépett életbe, amellyel több mint negyven vonalon több mint négyszáz személyszállító vonatot állítottak le. A döntés a naponta közlekedő vonatok csaknem egyhetedét érintette, több mint egy tucatnyi vonalon csak napi két-három vonatpár maradt, egyes települések között legkorábban a déli órákban indul vonat. A 2010-es választási kampányban a Fidesz még a korábbi években bezárt mellékvonalak újraélesztését ígérte, és bár 2010 nyarán több helyen el is indult a vonatközlekedés, most áprilisban minden korábbinál több vonat állt le.


A minisztérium azt mondta, a vonatleállítás idén 8, míg évente átlagosan 15 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentéssel jár. Az NFM annak ellenére állította ezt, hogy a vonalbezárás nélküli vonatleállításokkal csak a vasúti ágazat bevételtermelő részét kurtították, számos kiadási elem megmaradt. Ezért a 8 és 15 milliárdos vállalást a legtöbben a kezdetektől túlzásnak tartották, és látszatintézkedésnek minősítették a vonatleállítást. A minisztériumi szakértő a mostani tárgyaláson lényegében megerősítette ezeket az aggályokat.


A videó végén ugyanis arról beszél, meg kellett hasonulnia önmagával bizonyos ügyekben, amikkel nem ért egyet. Elárulta azt is: az NFM-ben sem hisznek abban, hogy az áprilisi vonatleállításokkal meg lehetne spórolni az államtitkár által ígért 8-15 milliárdos összeget. Megjegyzi, hogy ez nem szakmai döntés, hanem politikai diktátum, és „nekünk kötelességünk megvédeni a mundér becsületét”. A videó 19. percének a közepén hangzik el ez: „ha azt mondja az államtitkár [...], hogy nyolcmilliárd a megtakarítás, én sem mondhatok nektek mást, még akkor is, ha tudom, hogy nem lesz nyolcmilliárdos”.


A pénz pedig elfolyik

A szakszervezeti vezetők felvetik, hogy a vonalbezárások, illetve az azokat részben kiváltó kihasználatlansági kérdések a pályafelújítások megfelelő előkészítésével megoldhatóak lennének, számos vonalon egyszerűen azért nem utaznak, mert túl lassan mehet már csak a pályán a vonat.


A minisztérium képviselője ezzel kapcsolatban azt állítja:

„Szeretnénk menetrend-alapú pályafelújításokat, pályakarbantartásokat elérni a Pályavasúttal szemben, ennek ellenére a Pályavasút nem így gondolkodik. De ezzel nem tudunk mit kezdeni, erre nincsen ráhatásunk, hogy olyan helyeken újítanak fel vasúti pályát, például a 121-es vonalon – épp olvastam, hogy 1200 aljat cserélnek – amire nem biztos, hogy szükség van. De ugyanakkor azokon a vonalakon, ahol meg szükség van, vagy szükség lenne, mert jobb lenne a csatlakozás, jobb lenne a vonat-találkozás – például a 46-os vonalon bekerülhetne Cece és Vajta bekerülhetne az IC-vonatok megállási helyei közé – az jelen pillanatban nem lehetséges, mert ott speciel nem végeznek semmiféle pályafelújítást.”


„Hasonló egyébként a másik ilyen, nyugodtan mondom, felzúdulást okozott a szakemberek körében (…) a 41-es vonalon is Dombóvár és Kaposvár között lenne szükség a pálya felújítására, erre hol fogják megcsinálni? Gyékényes és Csurgó között. Amire abszolút nincsen szükség.”


„Öt éve nem bírjuk elérni, hogy a MÁV Pályavasútnál a pályakarbantartási pénzeket olyan helyekre csoportosítsák, ahol menetrendi haszna van a dolognak, az egésznek. Tehát így, ilyen körülmények között tényleg beszélgethetünk egymással szerintem délután négy óráig is, de nem fogjuk tudni megváltani a közösségi közlekedés jelenlegi helyzetét.”


„Ha azt nézzük, hogy 2005 óta csak az EU-s pénzek azok, amik a pályafelújításra fordíthatóak, és a pályakarbantartás meg a többi vonalnak a rovására megy, és ezeket ilyen-olyan megfontolásokból döntik el - nem tudom, hogy hol - addig sajnos nem lehetünk optimisták.”


„Mi úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, nekünk – nem azt mondom, hogy nem feladatunk – hanem mi hiába jelezzük, nem történik rá semmi.”


Hűtlen kezelés?

A szakszervezeti vezetők szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját, a tárca képviselője ezt nem cáfolja, de úgy véli, ez nem minisztériumi kompetencia. A szakszervezetisek anyagokat kérnek, amik segítségével ők, akár magánemberként is feljelentést tehetnének, mint fogalmaznak, nem csoda, hogy a legkorruptabb országok közé tartozunk, és hiába hitték, hogy ebben 2010 után változás lesz.


Nem a minisztérium dolgozója a minisztérium képviselője

Lapunk természetesen megkérdezte a fejlesztési minisztériumot a felvételről és az azon elhangzottakról. "A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium határozottan elhatárolódik annak a nyilatkozatnak a tartalmától és stílusától, amely a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete által az interneten közzétett, rejtett kamerával készült felvételen hallható. Az elhangzott nyilatkozat nem NFM alkalmazottól származik. Minden alapot nélkülöz, kizárólag a nyilatkozó magánvéleményét tartalmazza, és nem tükrözi a szaktárca vezetőinek, így Völner Pál és Fónagy János államtitkároknak szakmai álláspontját a nyilatkozatban elhangzott témában."


A minisztériumnak abban biztosan igaza van, hogy az egyeztetésen részt vevő szakértő bár a menetrendi kérdésekben hivatalosan is a tárca képviselője, közvetlenül nem a minisztérium alkalmazottja. A szakértő a tárca egyik háttérintézményében, a Közlekedéstudomány Intézetben dolgozik, ami a minisztérium irányítása alatt áll.


A tárca emellett leszögezi: a kormányváltás óta nem zártak be vasútvonalakat, és ilyen intézkedést továbbra sem terveznek. A Széll Kálmán tervben lefektetett a takarékossági célok teljesítése tekintetében a menetrendi intézkedések csak első lépést képviseltek, a további hatékonyságjavulást elsősorban a közlekedési szolgáltató társaságok (MÁV, VOLÁN) működésének összehangolásában, átszervezésében és működési korszerűsítésében rejlő tartalékok adhatják, közölte az NFM.


Ugyanakkor, bár a videó már péntek este óta elérhető a Youtube-on, és linkjét is átküldtük, a felújításokkal kapcsolatos részletekre, a bűncselekmények gyanújának felvetésére egyáltalán nem reagált a minisztérium.


Beletörött a bicskájuk

A közösségi közlekedésről március elején Orbán Viktor is beszélt, mint a kormányzati kudarcok egyik területéről. Egy nyilvános rendezvényen azt mondta: a közösségi közlekedés átalakítására kudarcként tekint.


„A MÁV átalakításába beletörött a bicskánk, vagy ha bele nem is törött, benne maradt”. A miniszterelnök most már nem csodálkozik, hogy annyi próbálkozás ellenére, eddig senki nem járt sikerrel, de „nekünk azért még talán van rá esélyünk”.


A kormányfői szavakat követően született döntés a vonatok leállításáról, illetve jelentősen átalakították az állami vasúttársaság menedzsmentjét. A MÁV és a MÁV-Start élére is a GYSEV-től érkezett új vezér (de lemondott a Volánbusz első embere is), emellett májustól egy évre egy tömegközlekedési kormánybiztost neveztek ki – ő éppen Fónagy János.
(index.hu)



Előzmények

(2012. április 24.)
És most leáll minden hetedik vonat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint az április 15-ei vasúti és autóbusz menetrendváltozás után a korábbiakhoz képest naponta összesen mintegy 410 vonat és 30 autóbusz nem közlekedik majd. A minisztérium közlése szerint a párhuzamos közlekedés megszüntetésével a buszokról utasforgalmat generálnak a vonatokra, az utasok számára a továbbiakban is megfelelő kínálatot biztosító vasúti és közúti szolgáltatások állnak rendelkezésre a hivatásforgalomban a munkába és iskolába járáshoz.


A szaktárca hangsúlyozta: a közszolgáltatások folyamatos, biztonságos működtethetősége érdekében azonnali eredményt hozó lépésként megkerülhetetlen a menetrendi kínálat ésszerűsítése, összehangolása, a párhuzamosságok kiszűrése. A korábbi tájékoztatás szerint idén 8, egyébként évi 12 milliárd forint megspórolására számít a minisztérium. Noha egyetlen vonalat sem zárnak be, 15 mellékvonalon csak formálisan marad meg a vasút: egy-egy reggeli és esti vonat közlekedik majd.


A vonatok hetede eltűnik

A MÁV-Start Zrt. közleménye szerint a vasárnapi menetrendváltozással a naponta közlekedő mintegy háromezer vonatból 410 áll le. „Ezek között vannak járatlemondások, illetve egyéb menetrendi változások is akár az indulási idő, az indulási állomás vagy a csatlakozások, vonatmegállítások tekintetében” – olvasható a vasúttársaság közleményében.


„A kínálatszűkítések, illetve az egyéb módosítások részletes kidolgozásakor elsődleges szempont volt, hogy a vasúti személyszállítás teljesítménye a valós utazási igényekhez közelítsen, illetve hogy a hivatásforgalmi igények: a munkába és az iskolába járás megfelelő szintű kiszolgálásához továbbra is biztosítottak legyenek a vonatok” – közölte a MÁV-Start. Megjegyezték azt is: a döntéshozatalt „előzetes utasszámlálások előzték meg, és a megszüntetésre kerülő vonatok a kihasználatlannak bizonyult járatok közül kerültek ki. Az így felszabaduló járműveknek köszönhetően lehetőség nyílik a nagyobb utasforgalmú vonalakon közlekedő vonatok erősítésére, így csökkentve a zsúfoltságot és javítva az utasok kiszolgálását, különösen a hétvégi utazások alkalmával”.


Az Indóház Online, az iho.hu azt írta: csak Dél-Magyarországon több mint félmillió utas bánja az új menetrendet. Az Újszeged–Makó–Mezőhegyes–Békéscsaba vonalona napi nyolc szerelvényből megszűnik öt, marad egy 7.47-kor, egy 15.47-kor és egy 19.47-kor induló vonat. Szentes és Orosháza között a napi ötből két járat szűnik meg, a hajnali 5 óra 28-as vonat után Orosháza felé csak 12.40-kor indul újabb járat.


Buszok is leállnak

A minőségi kötöttpályás közlekedéssel ellátott viszonylatokon a párhuzamos, jellemzően autópályás autóbuszjáratok kínálatát szűkítik a vasút versenyhelyzetének erősítése érdekében Budapest, valamint Győr, Tatabánya, Miskolc, Ózd, Szombathely, Nyíregyháza, Szeged között.


A MÁV-Start korábbi tájékoztatása szerint vasárnaptól a vasútvonalak mintegy felén változik a menetrend. Menetrendi szűkítés, és ezzel kevesebb induló járat várható 49 vasútvonalon, így egyebek mellett az Esztergom-Almásfüzitő, a Székesfehérvár-Komárom, a Szombathely-Nagykanizsa, a Budapest-Szombathely, a Budapest-Pécs, a Budapest-Hatvan-Sátoraljaújhely, valamint a Budapest-Cegléd-Szeged vonalon is.


Vasárnaptól a vonatokon Budapest és Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged viszonylatban - a megszűnő buszjáratok révén - várhatóan megnő az utasszám. A lehetőségekhez képest a MÁV ezeken a vonalon több kocsival közlekedteti szerelvényeit.


A Volán-társaságok közül a Jászkun Volán néhány új helyközi járatot indít, bővíti a meglévők útvonalát a vasúti menetrend változás miatt a Karcag-Tiszafüred és a Szolnok-Jászapáti-Vámosgyörk vasúti mellékvonalakhoz kapcsolódnak. Heves megyében a Mátra Volánnál 19 járatot érintenek a változások, a Hatvani Volán a Hatvan-Salgótarján vonalon megszűnő napi két vonatot pótolja autóbuszokkal, a zsúfoltság csökkentésére napi plusz egy járatot indítanak a fővárosba.


Napi 245 kilométert spórolnak

A Tisza Volán a M5 autópályán a Budapest-Szeged-Hódmezővásárhely vonalon közlekedő autóbuszjáratokat csökkenti, ezen a vonalon a korábbi napi közlekedés helyett jellemzően a tanév alatt a pénteki, vasárnapi, illetve hétfői napokra korlátozódnak a lehetőségek.


A Vasi Volánnál úgy számolnak, hogy a Szombathely és Budapest közötti közlekedő járatok csökkentésével az év hátralévő részében több mint napi 245 kilométert, illetve annak költségét takarítják meg.


A Vértes Volán a Kisbér-Tatabánya-Budapest vonalon szüntet meg 1-1 járatot, illetve a Tatabánya-Kecskemét közöttit állítja le kihasználatlanság miatt. A Kapos Volán a vasúti menetrend változás miatt a felsőmocsoládi, mernyei, somodori munkavállalók utazásának biztosítására Ecseny-Mernye között új járatpárt állítanak forgalomba, illetve az Igal–Mernye, valamint a Mernye–Kaposvár között közlekedő járatok összekapcsolásával közvetlen utazási lehetőséget teremtenek a Kaposváron dolgozóknak.


A Borsod Volán Miskolc-Budapest vonalon közlekedő járatai megszűnnek, vagyis nem indulnak buszok a borsodi megyeszékhelyről a fővárosba, és onnan vissza az eddigi pénteki, szombati és vasárnapi napokon. Autóbusszal Miskolcról mezőkövesdi átszállással - a Tiszaújváros és a főváros közötti járattal - lehet majd Budapestre eljutni.


Hétből egy marad

A Kisalföld Volán eddigi napi hét járatpárt üzemeltetett Győr és a főváros között, ezekből a hét öt napján egy marad, kivételt jelent a hét első tanítási napját megelőző napja és az utolsó tanítási napja, amikor négy pár marad üzemben.


A Nógrád Volánnál 16 járat módosul és 16 új indul, az Alba Volánnál úgy látják, hogy a menetrend-módosítások pozitív irányba mozdítják el az egész közösségi közlekedést. A Székesfehérvár-Komárom vonal járatritkítása következtében kell menetrendet módosítani. Változás, hogy nem a székesfehérvári buszpályaudvarról, hanem a vasútállomásról indulnak majd a buszok és Komárom vasútállomásáig mennek, továbbá egy hajnali és egy késő esti járatot állítanak vissza. Ez összesen 100-110 többletkilométert jelent naponta az Alba Volánnak.


A Szabolcs Volánnál a Nyíregyháza és Budapest között közlekedő távolsági járatok száma csökken, közlekedésük az iskolai időszakára korlátozódik, csak a vasárnapi visszautazást és a hétvégi hazautazást szolgáló járatok indulnak el. A Bács-Kiskun megye déli részén működő Bács Volán 8 távolsági járata módosul, ebből 3 járatnál a lakosság kérésére a megállásokat sűrítették. Munkaszüneti napokon Békéscsaba-Szeged-Baja-Pécs között új gyorsjárat indul, a Szolnok-Kecskemét-Baja-Pécs közötti járat az eddiginél több napon közlekedik. Pécsről munkaszüneti napokon este Pécs-Mohács-Baja között új járat indul.


A Körös Volán mintegy 100 járatát érinti a menetrendek összehangolása, harmonizálja az indulási és az érkezési időpontokat, biztosítja az átszállási lehetőségeket a vasúti és a közúti személyszállító járatok között.
(index.hu)



(2012. március 09.)
NFM: Több száz vonat fog leállni

Régóta beszélünk arról, hogy a menetrendi összehangolás folyik, az áprilisi menetrendváltozás ez ennek első lépése, mintegy 8-8,5 százalékkal csökkentjük a járatok számát, mondta Völner Pál a Nemzeti Fejlesztési minisztérium államtitkára, miután pénteken az Index azt írta, áprilistól a minisztérium 412 vonatot nem közlekedtetne, és további, nagyjából száz vonatot az eddigitől eltérő gyakorisággal közlekedtetne a MÁV.


Völner arra a kérdésre, hogy az Index által közölt számok megfelelnek-e a valóságnak, azt mondta, lapunk cikkét nem olvasta, de azt biztosan mondhatja, vonalakat nem zárnak be, csak a menetrendet ésszerűsítik. Az államtitkár azt mondta, a konkrét menetrendről való egyeztetések még folynak, így részleteket nem tud közölni.


„A korábbi párhuzamosságot kiszűrjük a rendszerből. Az újraindított járatoknál most sikerült felmérni a tényleges igényeket. A cél, hogy az állami forrásokat minél hatékonyabban használjuk fel” – mondta. Arra a kérdésre, hogy hány munkahely megszűnésével jár a változás, azt mondta, nem valószínű, hogy tömeges elbocsátások várhatóak. Az államtitkár szerint a menetrendek racionalizálásával idén mintegy 8 milliárd forintot spórol meg a MÁV.


Az Index kérdésére, hogy azokat a szárnyvonalakat, amelyeken mindössze 1-2 vonatot hagynának, megéri-e fenntartani, Völner úgy reagált, igen, például az iskolába járó diákok miatt. A vonalbezárás az államtitkár szerint a teherforgalom miatt sem éri meg, hiszen ahol csak csak 3-4 tehervonat halad el naponta, személyvonat pedig egyáltalán nem, a pályafenntartás költségei fajlagosan összességében még magasabbak is lehetnek.


Amikor 2007-ben a MÁV bejelentette, 10 százalékkal kívánja csökkenteni szárnyvonalainak számát, a Fidesz-frakció felszólította a kormányt, hagyjon fel a kistelepülések életének további ellehetetlenítésével. Márton Attila fideszes képviselő kijelentette, semmi nem indokolja a szárnyvonalak megszüntetését, hiszen állagmegóvásra jelentős összeget kell költeni, tehát nem fog megtakarítást eredményezni a bejelentett intézkedés.


2009-ben a somogyi, fideszes Gelencsér Attila úgy vélte, kaotikus helyzet jellemzi a vasúti közlekedést, nő a somogyi emberek elszigeteltsége, a gazdaságot pedig végképp blokkolják ezek az intézkedések. Akkor a Fidesz azt kérte a szocialista kormánytól, hagyják békén a vasutat ebben a félévben, ami a választásokig hátra van, az új kabinet helyrehozza mindazt, amit eddig elrontottak.


Fónagy János 2010-ben, amikor a kormány több, korábban bezárt szárnyvonalat újraindtottak kifejtette: a vasúti szárnyvonalakon a személyszállítás nem vállalati ügy, hanem olyan társadalompolitikailag fontos közszolgáltatás, amely alapvetően fontos az ország és a vidéken élő emberek számára is. Úgy vélte, a bezárás előtt túlértékelték a megtakarítási lehetőségeket, mivel alig hozott kiadáscsökkenést a személyszállítás szüneteltetése.


Orbán Viktor miniszterelnök a Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki, gazdasági évnyitóján beismerte, a közösségi közlekedés átalakítására kudarcként tekint. „A MÁV átalakításába beletörött a bicskánk, vagy ha bele nem is törött, benne maradt”. A miniszterelnök most már nem csodálkozik, hogy annyi próbálkozás ellenére, eddig senki nem járt sikerrel, úgy vélte, nekik azért még "talán van rá esélyük”.
(index.hu)