A videó forrása:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/03/14/23/Bezarhat_a_ferihegyi_1_es_terminal.aspx


Júniusban bezárják a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálját – értesült a Lánchíd Rádió.

„Miért létezik a Lufthansa, a Swiss és az AUA?” - kérdezi Lauda. „Ezeknek meg van az az előnyük, hogy náluk az emberek valahogy otthon érzik magukat. Amennyiben az AUA elfogadható áron megfelelő szolgáltatást nyújt a megfelelő időben, akkor az osztrákok szívesebben repülnek vele, mert hátul a vörös-fehér-vörös jel látható”. Egy hozzáfűzött mondat: „Ha a három követelmény közül valamelyik nem teljesül, akkor az emberek a Lufthansával vagy a Nikivel repülnek”. Mindenképpen csak a pénz-idő-szolgáltatás aránya lesz a meghatározó


Csak ideiglenesen zár be Ferihegy 1

A Malév csődje utáni lecsökkent forgalom miatt ideiglenesen bezárják az 1-es terminált. A tervezett beruházások pedig csak később kezdődhetnek meg.

Amint arról korábban hírt adtunk, bezárják az 1-es terminált a Budapest Airport a Liszt Ferenc-repülőtéren, mivel a Malév csődje utáni lecsökkent forgalmat a 2-es terminál is el tudja látni. Délelőtt Hardy Mihály, a cég kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nincs realitása annak a kérdésnek, hogy ha lenne új nemzeti légitársaság, újranyithatna -e a terminál.

A német, kanadai, amerikai és szingapúri befektetőkből álló konzorcium közös tulajdonában álló Budapest Airport Zrt. délutáni közleményében már finomabban fogalmaztak: az 1-es terminál ideiglenes bezárásáról, és a Cargo City névre keresztelt légiáru-kicserélő központ megépítésének elhalasztásáról írnak a teljes megszűnés helyett.

Az indoklás szerint azért döntöttek Ferihegy 1 átmeneti bezárása mellett, mert a 2-es terminálon jelentős tartalék szabadult fel, miközben az 1-es terminál csúcsidőben az utaskiszolgálási kapacitásának határait súrolta.

A bezárás ellenére a Budapest Airportnak továbbra is szándékában áll egyéb repülőtéri fejlesztési projektek megvalósítása. Ezek közé tartozik a 2-es terminál tőszomszédságában megépítendő repülőtéri hotel is. A Cargo City beruházás pedig várhatóan két év múlva indulhat meg.

Ferihegy 1 kiürítési tervét, illetve annak ütemezését a Budapest Airport valamennyi érintett partnere bevonásával a következő hetekben alakítja ki.
http://travelo.hu/hirek/2012/03/14/bezarjak_ferihegy_1-et/


Repülõtéri transzfer Budapest

A Ferihegyi Nemzetközi Repülõtér Budapest egyetlen repülõtere, Magyarország öt nemzetközi repülõterének egyike. Nevét Mayerffy Ferencrõl, a környék egykori bérlõjérõl kapta a XIX. század közepén. 16 km-re, délkeletre fekszik a fõvárostól. A repülõtéren található három terminálról (1, 2A, 2B) jelentõs számú nemzetközi járat indul, fõleg Európa nagyvárosaiba, de Ázsiába, Észak-Amerikába és a Közel-Kelet országaiba is.

Terminál történet: 1939 szeptemberében, miután a város légiforgalma kinõtte a budaörsi repülõtér nyújtotta lehetõségeket, pályázatot írtak ki a ferihegyi repülõtér építésére. A beérkezett pályamunkák közül ifjabb Dávid Károly lett a nyertes, aki tervében egy olyan vasbeton szerkezetû téglaépület alaprajzát álmodta meg, melynek felülnézeti képe egy repülõgép volt. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felõli homlokzat, szárnyai pedig a felszálló mezõ felé nézõ emeletes épületrészek. Az épülettömb kifutópályára nézõ frontjára Dávid kilátóteraszt és terméskõ borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett, ezek mintázták a képzeletbeli repülõgép motorjait. Ezzel, Ferihegy 1-es terminálja a maga idejében Európa egyik legmodernebb repülõterének számított.

A II. világháború rombolása után a repülõteret 1950. május 7-én nyitották meg, noha egyes részei csak késõbb lettek készen. Eredetileg a Maszovlet (Magyar Szovjet Légiforgalmi Rt.) számára építették, ami a Malév jogelõdje volt. Ferihegyrõl az elsõ nyugatra induló menetrendszerinti járat a Malév bécsi járata volt, míg az elsõ nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM holland légitársaság volt.

Ferihegy 1 a nyolcvanas évekre már nem bírta a terhelést, ezért miután felavatták a Ferihegy 2B-t is, Ferihegy 1-en már csak teher- és kisgépes forgalom, valamint kormányzati különgépek fogadása folyt. Ferihegy nagy része ekkoriban fõleg irodaházként funkcionált, a XXI. század elsõ éveiben ugyanis csökkent a forgalom. A 2000-ben mûemlékké nyilvánított épülethez tartozó repülõtéren, 2003-ban az ún. fapados légitársaságok színre lépésével a forgalom ismét jelentõsen növekedni kezdett, és újra megnyitották a Ferihegy 1-et, ami így is egyszerre csak egy járatot volt képes kezelni.

2004 októberében kezdõdött több hónapos mûemléki felújítás, a Budapest Airport Kft. megbízásából készült. A munkálatok során igyekeztek megõrizni az épület eleganciáját, fõképp azzal, hogy sok üveget használtak, mely amellett, hogy légiessé teszi a modern részeket, kiemeli a márvány és mészkõ burkolatokat. A korabeli hangulatot a fõ váróterem falaira elhelyezett barnás képek, bútorok idézik, valamint az a kávézó, melyet a korabeli fényképek alapján hajszálpontosan rekonstruáltak.

A mûemlék jelleg és az épület adottságai azonban, számos szolgáltatást nem tesznek lehetõvé, nincs külön tranzit az átszálló utasok számára, csomagok továbbítása nem megoldható, hely hiányában nem tudtak kialakítani külön business és VIP várót sem. Éppen ezért elsõként csak diszkont légitársaságok jelentkeztek a terminál használatára. A Budapest Airport Rt. a következõ légitársaságokkal kötött szerzõdést: easyJet, Germanwings, Malmö Aviation, Norwegian Air, SkyEurope, Sterling, Wizzair.

Mindent összevetve egy klasszikus és barátságos repülõteret kaptunk, ahol szépen kivitelezett terekben mozoghatunk és némileg bepillantást nyerhetünk abba a világba, ami a repülés élményét a negyvenes években jellemezte.

Tömegközlekedés: Ha utolsó forintjukat is téliszalámira költötték, akkor ajánlom a 3-as metró, Kõbánya-Kispest végállomásáról induló 93-as buszjáratot, mely a legolcsóbb, ugyanakkor kevésbé kényelmes lehetõségek egyike. A másik, szintén innen induló, de Ferihegy 1-et csak érintõlegesen megközelítõ busz a 200-as, mely egy sûrûbben közlekedõ, nagyobb terû Volvo busz, légkondicionálóval felszerelve. Ha pedig a repülõtérrõl szeretnének a városba eljutni, akkor ugyancsak ezzel a két busszal érhetik el céljukat, melyek megállója az 1-es terminál kijáratától balra található és visszavisz a már elõbb említett Kõbánya-Kispest végállomásig, ahonnan a "kék" metró 25 perc alatt éri el a város központját, a Deák Ferenc teret.
http://www.ohb.hu/guide/airport_ferihegy_1.hu.html


A Malév végleges kényszerleszállása

A MALÉV elnevezésű légitársaság minden egyéb volt csak nem egy jó menő cég – mondja Niki Lauda, aki szerint „mindig rosszul irányították” a magyar légitársaságot. „Önként sohasem repültem volna a Malévval”- idézi az ismert szakembert a Wiener Zeitungban Kid Möchel.

Lenyirbálták a szárnyait az évek óta pénzügyi nehézségekkel küszködő nemzeti magyar légitársaságnak, a Malévnak (2600 alkalmazott, 22 repülőgép). Miután a beszállítók már csak készpénz ellenében nyújtottak szolgáltatást, és a kormánynak csődvédelem alá kellett helyeznie a légitársaságot, már előre be volt programozva a földbe csapódás. A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének, a Oneworld-nak a budapesti partnere pénteken reggel hat óra óta szünetelteti a repüléseit. Ennek az az oka, hogy a jegyek után a Malévnak péntek óta biztosítási díjat kellett volna fizetnie, de nem tudott.

Az ágazat információs platformja, az „austrianwings.info” szerint 6972 utas – 3726 külföldi és 3246 magyar utas – maradt hoppon a csőd miatt. Évek óta veszteségesen repült a Malév, amelynek eredeti neve Magyar Légiközlekedési Vállalat volt. A légiközlekedési fórum, az „aereo.de” szerint 2010-ben 83,5 millió euró volt a veszteség. A privatizálást követően, amikor is orosz befektetők szálltak be eredménytelenül, a magyar állam 2010-ben ismét átvette a kormányrudat, és 92 milliót pumpált a veszteséges légitársaságba. Az EU-Bizottság azonban állami támogatási tilalmat rendelt el a Budapest-Ferihegy-i légikikötőben otthon levő légitársasággal szemben, és elrendelte a többmilliós támogatás visszafizetését. A Malév-csőd mostanáig nem érintette a Bécsi Légikikötőt. A repülőtér szóvivője, Peter Kleemann szerint a légikikötőnek semmiféle kinnlevősége nincs, mivel a magyar Carrier-Wien nevű cég már évek óta nem repül.

Lauda felvázolta a hibákat

„A Malévet mindig helytelenül irányították, más és más befektetőkkel és menedzsmenttel működött, és soha nem volt olyan helyzetben, hogy nyereségesen repült volna” – állítja Niki Lauda, a Niki légiközlekedési vállalat alapítója és az Air Berlin repülési igazgatója. „Ha én menedzsmentként a Malévet kezdettől fogva hamis kezekbe adom, akkor világos, hogy az soha sem lesz jobb”. Egy utána vetett gondolat: „Nem kell tehát azon csodálkozni, hogy többé már nem létezik a Malév, illetve eredeti nagyságában már soha többé sem fog működni”.

Lauda szerint a piacon nem lesz jelentős változás. A szabaddá vált jelentősebb repülési útvonalakat majd más repülőtársaságok, pl. a Lufthansa fogják átvenni. „A fennmaradó útvonalakat többé nem fogják repülni” – véli Lauda.

A pilóta azonban elmagyarázza, hogy milyen előnyei vannak egy nemzeti légitársaságnak. „Miért létezik a Lufthansa, a Swiss és az AUA?” - kérdezi Lauda. „Ezeknek meg van az az előnyük, hogy náluk az emberek valahogy otthon érzik magukat. Amennyiben az AUA elfogadható áron megfelelő szolgáltatást nyújt a megfelelő időben, akkor az osztrákok szívesebben repülnek vele, mert hátul a vörös-fehér-vörös jel látható”. Egy hozzáfűzött mondat: „Ha a három követelmény közül valamelyik nem teljesül, akkor az emberek a Lufthansával vagy a Nikivel repülnek”. Mindenképpen csak a pénz-idő-szolgáltatás aránya lesz a meghatározó. A Malévnak soha sem volt jó terméke, a külföldiek nem akartak a Malévval repülni, mert semmiről sem volt nevezetes” – mondja Lauda. „Én sem repültem volna önként a Malévval”. A Malév eddig 18 Boeing 737 típusú utasszállító repülőgépet, négy Bombardier Q400-s gépet, négy egyéb Bombardiert üzemeltetett, valamint megrendelt 15 Szuhoj 100 Superjet típusú repülőt. A budapesti kormány szerint állítólag szerepel a tervekben a Malév újraindítása, de eddig még nem akadt befektető.

Fordította: dr. Gonda László
Wiener Zeitung, 2012.02.03
http://www.szervuszausztria.hu/ausztriarolunkirjak/szervuszausztria-malev-wiener-zeitung-lauda-90604.html