Amikor három éve bevezették a közigazgatási bírságot, számosan bírálták annak szabályozását, és a végrehajtását is, de azóta is él és virul a bírságolás ezen egyszerű módja, amivel egyébként már többször is foglalkoztam a blogomon ezzel a kérdéskörrel. Ugyanis nincs más dolga a hatóságnak, mint készíteni néhány felvételt, azt továbbküldeni az illetékeseknek, majd a hatóság kiszabja a közigazgatási bírságot, és kiküldi a szabálysértés elkövetőjének, illetőleg annak a részére, akié a gépkocsi.

Az új főkapitány, Hatala József, egyik bizottsági meghallgatásán egy, a közigazgatási bírságra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy azt felül kell vizsgálni, hogy ki a felelős ha egy autóval valaki szabálytalanságot követ el.

Mint említettem, a közigazgatási bírság a legegyszerűbb és a leghatékonyabb bírságolási mód, holott nem az egyetlen lehetőség. A Kossuth Rádió megszólította Mészáros Ferenc közlekedési szakértőt, aki elmondta, hogy valóban nem ez az egyetlen bírságolási mód. Az interjúban elmondja, hogy Európában vannak olyan országok, amelyek kifejezetten élnek azzal a lehetőséggel, hogy ha a járművezető azt mondja, hogy nincs a helyszínen nála készpénz, akkor a gépjárművet elkobozzák, és majd csak akkor adja vissza a hatóság, ha a delikvens kifizette a bírságot az általa elkövetett szabálysértés miatt.

Mészáros Ferenc kitér arra is az interjúban, hogy ha valaki elkövet egy elég durva szabálysértést, egy lakott területen belüli gyorshajtást, és kiküldik részére a 200.000 forintos bírságot, befizeti, és ennyi, le van tudva. Mészáros véleménye szerint sokkal nagyobb visszatartó erő az, ha a szabálysértő a pénzbírság mellett azzal is fenyegetve van, hogy a jogosítványát is elveheti a hatóság hónapokra, vagy akár egy évnél is hosszabb időre.

Hallgassa meg az interjút!

60 napon belüli kézbesítés

2010 márciusban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Kollégiuma jogegységi határozatot hozott, amelyben a közigazgatási bírság határidejének a kérdését tisztázta. Ezen jogegységi határozat olyan “nesze semmi fogd meg jól” határozat lett, hiszen nem lehetett kiolvasni, hogy a 60 napon túl kiszabott közigazgatási bírság jogvesztő hatályú-e, vagy sem.

Április elsejével módosult a 410/2007. Kormányrendelet, ami a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szól. A módosításnak köszönhetően került bele a 9. § (4) bekezdése, amely (hivatkozva az 1988. évi I. törvényre) kimondja, hogy a 60 napos határidő jogvesztő, tehát ha az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint nem kézbesítették 60 napon belül a közigazgatási bírságról szóló határozatot, akkor a hatóság nem fizettetheti ki a szabálysértés elkövetőjével a büntetést.

60 napon túli kézbesítés

A blogon még egyszer sem esett szó a közigazgatási bírság kiszabásának határidejéről, így most pótolni fogom.

Ezt azon apropóból teszem, mert a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban jogegységi határozatot hozott a bírságkiszabási határidővel kapcsolatban. Ezt megelőzte az, hogy parázs vita alakult ki az ügyvédek, bíróságok körében, hogy a 60 napon túl kiszabott közigazgatási bírság jogvesztő hatályú-e.

A jogegységi határozatnak a száma 1/2010., amit a 2010-es Magyar Közlöny 21. számában található meg a 9242. oldalon, ami a következőket tartalmazza:

A közúti közlekedésről szóló törvényben szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A határidő túllépésez ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet.

Az indokolásban ki lett fejtve, hogy a különböző bíróságok között teljesen ellentétes joggyakorlat alakult ki a 60 napon túl kiszabott bírságokkal kapcsolatban. Az egyik megyei bíróság – név szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság – szerint a 60 napos határidő nem ügyintézési, hanem jogvesztő hatályú határidő. Ezen joggyakorlat kialakításánál a bíróság figyelembe vette a jogalkotó azon akaratát, amely szerint a közlekedésben nulla tolerancia van, “az objektív alapú felelősség bevezetésével a közlekedési szabályszegések elkövetésének észlelését követően rövid időn belül kell követnie a hatékony bírság kiszabásának a közlekedési fegyelem erősítése, a súlyos kimenetelű balesetek megelőzése, számuk csökkentése végett.” A bíróság szerint ha nem lenne jogvesztő hatályú a 60 napos határidő, akkor nem valósulna meg a jogalkotó akarata, valamint nem célszerű, ha a rendőrség időkorlát nélkül szabna ki nagy összegű bírságot.

Más bíróságok teljesen ellentétes véleményen vannak. Az ország más területén működő bíróságok szerint a 60 napos határidő ügyintézési határidő, melynek túllépése nem eredményezi a jogvesztést.

A Legfőbb Ügyész álláspontja szerint a közúti közlekedésről szóló törvény elévülést nem szabályoz, ezért a 60 napos bírságkiszabási határidő nem minősíthető jogvesztőnek.

A jogegységi határozatban a Tanács hivatkozik a 60/2009. számú Alkotmánybírósági Határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közúti közlekedési szabályszegések a közúti közlekedési törvény általi szankcionálásával a jogalkotó egy új jogintézményt, eljárás módot és szankciófajtát választott. A jogintézmény – az alkalmazandó eljárási szabály és az eljárás jellemzői alapján – a közigazgatási jog hatálya alá tartozik. A közigazgatási hatósági eljárási törvény (Ket.) külön rendelkezik a törvényben írt határidők túllépésének jogkövetkezményeiről.

Az Alkotmánybíróság a 60/2009. határozatában részletesen kifejtette, hogy az ügyfelet alapelvként illeti meg a tisztességes eljáráshoz való jog. Amennyiben a tisztességes eljáráshoz való jog alapelve sérül, akkor hathat ki az ügy érdemére.

Megállapítható, és látható is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogegységi határozatában egymáshoz közelítette a korábban említett két bíróság álláspontját, mondhatni összehangolta.

Képi bizonyítékok megtekinthetősége

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, járművel történő megállásra és várakozásra, az autópálya leállósávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, és a természet védelmére vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. A törvény szerint a fentiek megsértése esetén az üzemben tartóval vagy a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 30.000 forinttól 300.000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni. A törvény azt is kimondja, hogy a közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag technikai eszközzel készített és továbbított, felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

A jelenleg igénybe vett alkalmazás azt a célt szolgálja, hogy a látogatók egyszerűen tájékozódhassanak a velük szemben folytatott közigazgatási bírságot kiszabó eljárás adatairól és az ügyintézés állásáról, továbbá megtekinthessék a velük szemben folytatott eljárás alapjául szolgáló képi bizonyítékokat. A rendszer mindezt a bírságot kiszabó határozat számának (határozatazonosító) és a gépjármű rendszámának megadása esetén gyorsan és egyszerűen biztosítja.

A rendszer használata során személyes adat megismerésére nincs mód, ezért a rendszer kizárólag a szabályszegő gépjármű technikai eszközzel rögzített képét, annak rendszámát, az elkövetés helyét, idejét, a jogszabályi hivatkozást, a kiszabott bírság összegét és az ügy állására vonatkozó adatokat tartalmazza. Az igénybe vett betekintéstől függetlenül, az eljárásban szereplő ügyfél számára, a közigazgatási hatóságnál biztosított az eljárás irataiba történő betekintés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 68. §-ában foglaltaknak megfelelően – olvasható a tájékoztatóban.

A weboldalt a https://kozigbirsag.police.hu oldalon lehet elérni, vagy a képre kattintva. Csak a 2010. március 1. után indult eljárások esetében lehet megtekinteni.

Sebességtúllépés

(forrás: jogiq.com)