http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=820

írja a baleset-megelozes.eu

2013-ban csaknem ötödével kevesebb közlekedési bűncselekmény történt, mint 2012-ben. A közigazgatási eljárások száma meghaladta a 200 ezret, leggyakrabban a megengedett sebességet lépték túl a járművezetők.

Az elmúlt évben a közlekedési bűncselekmények száma kedvezőbben alakult, mint általában véve hazai közlekedésbiztonság egyéb mutatói, ide értve a halálos áldozatok csökkenését is. Ezt mutatja, hogy 2013-ban a befejezett nyomozások száma csaknem egyötödével esett vissza. Amíg tavaly összesen 10 560 közlekedési büntetőügyben indult hivatalból eljárás, addig 2012-ben 13 084, így az egy éves csökkenés mértéke 19,3%.

Amennyiben a közlekedési bűncselekmények sorából kiragadjuk az egyik legsúlyosabbat, a „Járművezetés ittas állapotban” törvényi tényállást, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az ide tartozó ügyekben 2013-ban 15,3%-kal kevesebb büntetőeljárás indult, mint a 2012. évben (lásd: következő táblázat).

A közúti baleset gondatlan okozása miatt indított büntetőeljárások száma ugyancsak kedvezően alakult, a 2013. évi 2 177 ügy ugyanis 16,1%-kal kevesebb, mint a 2012-ben regisztrált azonos ügyek száma (ebbe a kategóriába tartoznak azok a súlyos, maradandó, vagy halálos kimenetellel járó balesetek, melyeket gondatlan elkövetői magatartás okozott – az ittasság tehát kizárva).

A közlekedésrendészeti tevékenység keretében az „objektív felelősség” hatálya alá tartozó közúti közlekedési szabályszegések miatt 2013-ban 278 018 esetben jártak el a hatóságok a gépjárművek üzembentartóival szemben. A közigazgatási ügyekben eljáró hatóságok legtöbb esetben a legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázattal járó sebességtúllépés miatt szabtak ki bírságot (277 026 esetben), amelynek az összes objektív felelősséges ügy (278 018) döntő többségét képezi. A legjellemzőbb ügyek alakulását lásd a következő táblázatban.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pontja, azaz a tényleges felelősség elve alapján indított közigazgatási eljárások száma 2013-ban 26 977 volt. Ide tartoznak mindazok a közigazgatási bírsággal sújtandó ügyek, melyek esetében a szabályszegő jármű vezetőjének azonosítása a helyszínen, vagy az eljárás során megtörtént. A tényleges felelősségen alapuló egyes szabályszegések megoszlása látható a táblázatban.

Az ittas vezetés, valamint a passzív biztonsági eszközök (alapvetően biztonsági öv) használatának elmulasztása tipikusan olyan esetek, amelyek kizárólag ismertté vált elkövetővel szemben bizonyíthatók és szankcionálhatók. Az elmúlt évben 19 274 közigazgatási eljárás indult a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt. A motorkerékpáros bukósisak használatának elmulasztása, valamint a gyermekbiztonsági rendszer mellőzése miatti eljárások alacsony száma arra utal, hogy ezek a tényállások már nem tartoznak a közigazgatási bírságolás hatálya alá, hanem szabálysértést képeznek. Ezekben az ügyekben az lejárások már korábban megindultak, viszont 2013-ban fejeződtek be. A bűncselekményi szintet el nem érő ittas vezetéses ügyek száma tavaly 4 220 volt.

(Itt szükséges megjegyezni, hogy a Btk. 2013. július 01-én hatállyal módosult. A hatályos 236§ alapján a „Járművezetés ittas állapotban” bűncselekmény akkor valósul meg, ha a véralkohol érték eléri a 0,5 gramm/liter ezreléket, levegőalkohol-koncentráció esetében pedig a 0,25 milligramm/liter ezrelék értéket. Az ennél alacsonyabb szintű ittas vezetésre a közigazgatási eljárás szabályai vonatkoznak.)

A tényleges felelősség szabályozásához tartozó sebességtúllépés miatt összesen 2 943 járművezetővel szemben indult eljárás. A tényleges, valamint az objektív felelősséghez tartozó gyorshajtásos ügyek összeadásával megtudjuk, hogy 2013-ban összesen sebességtúllépés miatt kerekítve 280 000 ügyben indult valamilyen közigazgatási eljárás (egészen pontosan: 279 969 ügyben).

Az adatok azt is mutatják, hogy a rendőrség a gyorshajtások ellen döntően az emberi jelenlétet nem igénylő, automata sebességellenőrző készülékeket alkalmazza. Nyilvánvaló, hogy ennek az egyébként Európa-szerte bevált ellenőrzési gyakorlatnak a nélkülözhetetlen szabályozási hátterét az objektív felelősség elvének 2008-ban történő bevezetése jelenti, mely nélkül a módszer hatékonysága a töredékére csökkenne.