Nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a valóban jogosultak azért, mert mások visszaélnek a mozgáskorlátozott parkolási igazolványokkal – figyelmeztetett jelentésében az ombudsman, aki a mozgáskorlátozott igazolványokról szóló teljes jogi szabályozás áttekintésére hívta fel a nemzeti fejlesztési minisztert. Szabó Máté azt is javasolta, hogy jogszabály tegye kötelezővé a mozgáskorlátozottaknak fenntartott várakozóhelyek jelzésének felfestését az útburkolaton.

Rendelkeztek a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvánnyal, a parkolási társaságok mégis kötelezték őket a díj megfizetésére, és nem adtak lehetőséget az igazolványok utólagos bemutatására. Egyes esetekben a panaszosok elfelejtették kihelyezni az igazolványukat a gépjármű szélvédője mögé, de volt, aki szándékosan nem tette azt ki, mivel attól tartott, hogy – amint az már több esetben előfordult – az igazolvány megszerzése érdekében feltörik a járművét.

Voltak, akik azért parkoltak mozgáskorlátozottak várakozóhelyén, mert nem vették észre annak jelzését. Az egyik panaszost mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt 90 ezer forint pótdíj megfizetésére kötelezték, pedig a fenntartott várakozóhelyet jelző közúti táblát nehezen észlelhetően, egy villanyoszlop oldalán helyezték el, az útburkolati jel pedig nem volt felfestve. Ezt a panaszos levelében jelezte a parkolási társaságnak, amely az ügy kivizsgálásáig felfüggesztette a pótdíjazási eljárást. Ezt követően a mozgáskorlátozott jelzést tévesen a tábla előtt – nem pedig az utána lévő parkolóhelyre – festették fel, a társaság honlapján pedig az ilyen várakozóhelyekről közzétett listán nem is tüntették fel a létezését. A Centrum parkolási társaság ezek ellenére sem tekintett el a követelésétől.

Szabó Máté vizsgálata eredményeként azt is megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való joggal és a jogbiztonság követelményével ellentétes a Fővárosi Közgyűlés korábbi, 2010 júniusáig hatályos rendelete, amely aránytalanul magas, az alapdíj háromszázszorosát kitevő pótdíjat írt elő. Ugyancsak visszás volt, hogy közlekedési szabálysértés esetén a közszolgáltatók, parkolási társaságok – nem pedig hatóság – jártak el a pótdíjazás ügyében. A szabályozás azóta megváltozott: a KRESZ várakozási szabályainak megsértése miatt már a közterület-felügyelet, illetve a rendőrség szabhat ki harmincezer forintig terjedő helyszíni bírságot.

Az ombudsman ezekután kezdeményezte, hogy rendelet kötelezzen a mozgáskorlátozottaknak fenntartott várakozóhely jelzésének felfestésére az úttesten, amennyiben azt az út burkolata lehetővé teszi. Az ombudsman a nemzeti fejlesztési miniszternek javasolta a mozgáskorlátozott igazolványokra vonatkozó teljes jogi szabályozás áttekintését, benne az utólagos bemutatás szabályainak kidolgozását annak érdekében, hogy az igazolványra valóban jogosultakat ne érhesse indokolatlan joghátrány.

A teljes jelentés olvasható itt→

Vagy itt:

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának

Jelentése

az AJB 4797/2010. sz. ügyben

/Kapcsolódó ügyek: AJB 5692/2009., AJB 1439/2010., AJB 4121/2010., AJB 5299/2009., AJB 3468/2010., AJB 2061/2010., AJB 5162/2010., AJB 3167/2010., OBH 4288/2009., AJB 3744/2010., AJB 2438/2010., AJB 4794/2010., AJB 5238/2009., OBH 1334/2008., AJB 54/2010., AJB 2122/2010., AJB 3088/2011., OBH 4662/2008., AJB 3051/2010. /

Előadó: dr. Bassola Eszter

Az eljárás megindulása

Az utóbbi években számos panaszos sérelmezte a parkolási társaságok eljárását, mert bár rendelkeztek a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvánnyal, a közszolgáltatók mégis kötelezték őket a díj megfizetésére. Egyes esetekben a panaszosok elfelejtették a jogszabályban meghatározott módon kihelyezni az igazolványukat a gépjármű szélvédője mögé, de volt, aki szándékosan nem tette azt ki, mivel attól tartott, hogy – amint az már több esetben előfordult – az igazolvány megszerzése érdekében feltörik a gépjárművét. Mások azért álltak meg gépjárművükkel egy mozgáskorlátozott várakozóhelyen, mert nem vették észre annak jelzését. Többen sérelmezték a mozgáskorlátozott várakozóhely elfoglalása miatt fizetendő pótdíj mértékét. Megfogalmazták kifogásukat azért is, mert a parkolási társaságok nem adnak lehetőséget az igazolványok utólagos bemutatására.

A Hivatalomhoz érkezett beadványok magas számára, valamint arra figyelemmel, hogy a bennük foglaltak felvetették a jogállamiság elvéből következő tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásság gyanúját, hivatalból rendeltem el vizsgálatot.

Ennek során megkerestem a Centrum Parkoló Rendszer Kft. (továbbiakban: Centrum), a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. (továbbiakban: BÖP), a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (továbbiakban: FKPT), a Pécsett parkolás üzemeltetést végző Gámán Kft., valamint a Szegedi Közlekedési Társaság (továbbiakban: SZEPARK) ügyvezetőjét, és az igazolványok utólagos bemutatása lehetőségével kapcsolatos gyakorlatukról, eljárásukról kértem általános jellegű tájékoztatást. Az egyedi ügyekben a társaságok vezetőit álláspontjuk részletes kifejtésére kértem fel.

A megállapított tényállás

I. 2009-ben a hivatalból indított vizsgálatom keretében tájékoztatást kértem a parkolási társaságoktól a mozgáskorlátozott igazolvánnyal történő parkolással kapcsolatos általános tapasztalataikról valamint az alábbi kérdésekben:

• Az elmúlt két évben hány panasz érkezett a parkolási társasághoz olyan esetben történt pótdíjazás miatt, amikor az igazolványt annak jogosultja véletlen figyelmetlenség miatt nem helyezte el a gépjármű szélvédője mögé?
• Milyen arányú volt az igazolványokkal kapcsolatos panaszok aránya a többihez képest az elmúlt két évben?
• Előfordult-e ezek közül olyan eset, amikor a parkolási társaság az igazolvány utólagos bemutatása esetén eltekintett a parkolási díj és pótdíj követelésétől? Ha igen hány esetben?
• Ha nem ad lehetőséget a parkolási társaság az igazolvány utólagos bemutatására, azt mivel indokolja?
• Milyen módon próbálja a mozgáskorlátozottak számára ilyen esetben megkönnyíteni az ügyintézést? Szükséges-e a személyes megjelenés ilyenkor?

Tekintettel arra, hogy az azóta eltelt időszakban az általam vizsgált kérdéskört illetően észleltek alapján jelentős mértékben nem változott a mozgáskorlátozott várakozóhelyek, illetve a mozgáskorlátozott igazolvány használatára vonatkozó szabályozás, ezért az eltelt időszak ellenére mindenképp fontosnak tartom a kapott válaszok ismertetését. Meg kell említenem, hogy a mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalásának ellenőrzése 2010. óta kikerült a parkolási társaságok feladatköréből és azt a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) alapján a közterület-felügyelet és a rendőrség látja el.

1. A Centrum ügyvezetője felhívta a figyelmet a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet 20. § (2) bekezdésére, amely szerint a várakozási övezetek területén, közúti várakozóhelyen díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozhat többek között a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve, ha a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható. Az igazolvány elhelyezésének ezen módjára, az igazolvány hátlapján is külön figyelmeztetés hívja fel a figyelmet. E társasághoz 2008-2009-ben megközelítőleg 33 ezer esetben nyújtottak be panaszt mozgáskorlátozott igazolvány meglétére való hivatkozással. Ezen esetekben a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát egyáltalán nem, vagy nem annak érvényessége és a jogosultság ellenőrzésére alkalmas módon helyezték ki. Ezek a panaszok összességében a társasághoz összesen beérkezett panaszoknak mintegy egytizedét tették ki az elmúlt két évben.

A panaszok elbírálása során a parkolási társaságnál megvizsgálják és mérlegelik, hogy figyelmetlenség okán került-e sor pótdíjazásra az adott esetben, amely a fényképfelvételekből látható és megállapítható, illetőleg esetlegesen a gépjármű pótdíjazási eseményeinek gyakoriságából, azaz elenyésző számából kikövetkeztethető.

Az esetek megközelítőleg 90 százalékában, 29 ezer esetben az ügyfélszolgálat elfogadta a mozgáskorlátozott igazolvány meglétére való hivatkozással emelt panaszokat és a panaszosok parkolási díj és pótdíj tartozásától a társaság eltekintett. Amennyiben a társaság a panaszt elutasította, annak többnyire az volt az oka, hogy számottevő pótdíjazási esemény keletkezik és a fényképfelvételeken nem látható a kihelyezett igazolvány, illetve, ha megállapítható, hogy az igazolvány másolatával történt a parkolás.

Az ügyvezető hivatkozva a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésére kiemelte, hogy használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni. A 8. § (4) bekezdése szerint az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a nyilvántartásban fel kell tüntetni. A 9. § szerint az igazolvány többek között akkor is érvénytelen, ha a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan. A 3. számú melléklet szerint a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának anyaga karton, műanyag borítással; mérete: magassága 106 mm; szélessége 148 mm; mindkét oldalon nyomtatva, nyomdai sorszámozással; színe: világoskék, kivéve a sötétkék hátterű fehér kerekesszék szimbólumot; elő- és hátlapja függőlegesen két részre osztott.

E rendelkezések szerint az igazolvánnyal biztosított kedvezményekkel akkor lehet élni, ha az igazolványt annak használatakor a jármű szélvédője mögött elhelyezik. Így ha számottevőek, rendszeresnek tekinthetőek a pótdíjazásra alapot adó parkolási események és a fényképfelvételeken nem látható a kihelyezett igazolvány, figyelmetlenség okán a társaságnak nem áll módjában eltekinteni a parkolási díj és pótdíj tartozástól. Az ismétlődően igazolvány nélkül történő parkolás nyilvánvalóan kizárja a figyelmetlenségre történő hivatkozás lehetőségét.

Ha a fényképfelvételekből megállapítható, hogy a parkolás az igazolvány másolatával történt, a társaságnak a parkolási díj és pótdíjtartozástól eltekinteni nem áll módjában. A fénymásolatban kihelyezett igazolvány ugyanis nem alkalmas a jogosultság ellenőrzésére, és az eredeti igazolvány utólagos bemutatásával sem teszi azt a parkolás időpontjára visszamenőleg alkalmassá. Utólag ugyanis nem állapítható meg, hogy valóban az arra jogosult személy vagy az őt szállító jármű vezetője kívánt az adott esetben az igazolvánnyal biztosított kedvezményekkel élni.

Az ügyvezető jelezte, hogy álláspontjuk szerint az eredeti igazolvány egyszerű fénymásolatának a jármű szélvédője mögött történő elhelyezése, az igazolvánnyal biztosított kedvezményekre való jogosultság közokirattal való igazoltságának látszatát keltve közokirat-hamisítás bűncselekményének megállapítására is alkalmas lehet.

A mozgáskorlátozott igazolvány meglétére való hivatkozással emelt panasz esetén a mozgáskorlátozott igazolvány eredeti példányának bemutatását az ügyfélszolgálaton kérik, azonban az igazolvány tulajdonosának személyes megjelenéséhez nem ragaszkodnak.

2. Az FKPT igazgatója – szintén a fővárosi rendeletre hivatkozva – hangsúlyozta, hogy kétség sem férhet hozzá, hogy az igazolvány akkor és csak akkor jogosít kedvezményre, ha az a gépjárműben ténylegesen elhelyezésre kerül. Az igazolvány szükségességét az útlevél használatával állította párhuzamba, jelezve, hogy az igazolványnak a parkoló gépjárműben kell lennie. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével történt konzultációk alapján is teljesen elfogadhatónak és indokolhatónak tartják, hogy az engedély hiánya, illetve annak nem szabályszerű elhelyezése esetén pótdíjfizetési kötelezettség keletkezik.

A 2007 és 2008-as években az FKPT ügyfélszolgálatára 760 db olyan megkeresés érkezett, amely a ki nem helyezett igazolvánnyal volt kapcsolatos, ez pedig az összes panasz 2%-át teszi ki. A társaság igazgatója szerint a főváros rendelete nem ismeri a méltányosság fogalmát, így az üzemeltetőnek a jogszabály alapján nincs is ilyen jogosultsága. Az FKPT ennek ellenére 420 esetben eltekintett a pótdíj követelésétől, ennek oka, hogy az ügyfeleket elsősorban a jogkövető magatartásra kívánják ösztönözni. A felszólamlások elutasítása a főváros rendeletére és magán az engedélyeken feltüntetett tudnivalók alapján kerül sor. Megítélésük szerint nem kell bővebben indokolni, ha egy lejárt jegy miatt pótdíjazott gépkocsi esetében kívánnak utólagosan igazolványt bemutatni.

Az engedélyekkel és a pótdíjakkal kapcsolatos információk a társaság honlapján is megtalálhatóak. Személyes megjelenés egyetlen esetben sem szükséges, a gépjármű tulajdonosának meghatalmazása (illetve az eredeti pótdíj fizetési felszólítás bemutatása) esetén bárki eljárhat a pótdíjakkal kapcsolatos ügyekben.

Tekintettel arra, hogy a várakozójegy nélküli parkolás esetén a pótdíjazást a parkolási társaságok végzik, továbbra is érkeznek panaszok a közszolgáltatókhoz a mozgáskorlátozott igazolványokkal kapcsolatban. Az FKPT-hez az idei évben augusztus 31-ig érkezett összes észrevétel száma 9795 darab, ezen belül a mozgássérült parkolási engedéllyel kapcsolatos 829 darab, melyből az ügyfélszolgálatuk 379 esetben fogadta el jogosnak a felszólamlást.

3. A BÖP ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a mozgáskorlátozott igazolványokkal kapcsolatos ügyekben azért ragaszkodnak a jogszabály teljeskörű betartásához, mert az igazolvány adta kedvezményekkel köztudottan visszaélnek, illetve nem azok veszik igénybe a kedvezményt, akik arra jogosultak.

2007. évben a társaságnak kb. 1500, 2008-ben pedig kb. 1100 ilyen típusú ügyük volt. Az összes kifogásnak kb. 2%-át teszi ki a mozgáskorlátozott igazolványokkal kapcsolatos panasz. A mozgáskorlátozott igazolvánnyal kapcsolatos ügyek közül kb. 20%-ban fordult elő, hogy az utólagosan bemutatott igazolványt elfogadták, mert a kivizsgálás során találtak olyan egyedi jelet, amely a fényképpel összevetve azt igazolta, hogy a bemutatott igazolvány került kihelyezésre, ha nem is teljesen látható módon. Például egyes esetekben csak az igazolvány hátoldala volt látható, az becsúszott a szélvédő sötétített üvegfelülete mögé, az ügyfél az igazolványt nem a műszerfalra, hanem a számára könnyebben elérhető kormányoszlopra helyezte, stb. A gépjárműre kihelyezett fizetési felszólításon levelezési címet, fax számot, e-mail címet is megadnak, az ügyintézésnél nem szükséges a személyes megjelenés. A rendelet nem véletlenül követeli meg az ellenőrzés időpontjában a kihelyezést, hiszen az igazolvány nem rendszámhoz kötött. Csak a helyszíni, zárt gépjárműben kihelyezett igazolvány alkalmas a díjmentesség érvényesítésére.

4. A Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy városukban a fizető parkolási övezetre vonatkozóan a gépjármű parkolás feltételeit Szeged Megyei Jogú Város közgyűlésének 56/2007. (XII. 20.) számú rendelete szabályozza. A Társaság Parkolási Ágazata e közgyűlési rendelet szerint végzi a parkolás ellenőrzését, amiről videofelvétel is készül. A rendelet megtalálható a www.szegedvaros.hu és a www.szepark.hu honlapon. A rendelet 3. § (4) bekezdése értelmében a „mozgásukban korlátozott személyek az önkormányzat jegyzője által kiadott parkolási igazolvány a mozgásában korlátozott személy részére” parkolási engedéllyel az övezetben parkolási díj megfizetése nélkül várakozhatnak a kormányrendelet előírásainak megfelelően. A 8. § (1) bekezdése szerint a várakozási díjon felül pótdíjat köteles fizetni az a jármű üzemeltető, akinek a gépjárműve parkolószelvény, bérlet, telefonon vásárolt parkolási jogosultság, vagy mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa nélkül parkol, továbbá, ha a gépjárműben elhelyezett szelvény, bérlet, parkolási igazolvány kívülről nem ellenőrizhető. A (7) bekezdés előírja, hogy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatására nincs lehetőség.

A kormányrendelet szerint az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. A mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatása azért sem fogadható el, mert a jogosultság nincs gépjárműhöz kötve, valamint utólag nem bizonyítható, hogy a jogosult személy szállítása érdekében történt-e a fizető parkoló területén való várakozás.

A konkrét kérdésekre adott válaszok szerint a SZEPARK-nál a beérkező panaszok pótdíj okok szerint nem kerülnek nyilvántartásra, ennek külön nyilvántartása ugyanis álláspontjuk szerint személyiségi jogokba ütközne. Az igazolványokkal kapcsolatos panaszok arányáról ezért nem tudtak információval szolgálni. A panaszok minden esetben egyénenként kerülnek elbírálásra, az ügyfél által elmondottak, illetve leírtak, valamint az ellenőrzéskor felvett videofelvétel megtekintése alapján. Amennyiben az ellenőrzés közben a gépjármű vezetője visszaérkezik és a mozgáskorlátozott igazolványt a helyszínen bemutatja, a pótdíj nem kerül kihelyezésre. Ezen túlmenően több esetben az ügyfél által írt indoklás alapján méltányosságból a pótdíj törlésre került (pl. nem látszott az igazolvány érvényessége; lecsúszott a szélvédő mellé; bekísérte a jogosultat, ezért nem volt a helyszínen, stb.). Ezen esetekről kimutatás, statisztikai adat szintén nem készül a társaságnál.

A mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező ügyfeleik számára az ügyintézésre ugyanazokat a lehetőségeket biztosítják, mint a többi ügyfelüknek. Így többek között 8 napon belül levél küldése, vagy személyes ügyintézés ügyfélszolgálati irodában, videofelvétel megtekintése, amely lehetőségek szintén a közgyűlési rendeletben szerepelnek.

Végezetül az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy Szeged városában általában – az igazolványban feltüntetett módon szabályosan – a gépjármű használói kihelyezik a mozgáskorlátozott igazolványt. A mozgáskorlátozottak európai uniós szintű ügyintézése érdekében ez évben az ügyfélszolgálati irodát áthelyezik utcáról könnyen megközelíthető – akadálymentes – új helyiségre. Arra is kitért válaszában, hogy a Magyar Parkolási Szövetség és a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége korábbi években megfogalmazott javaslatai (az igazolványok jogosultsága, igazolás módja, kiadása) a mai napig nem valósultak meg. A mozgáskorlátozott igazolványokkal való visszaélés aránya évek óta nagyon magas. A visszaélés bizonyítása az érvényes rendelet hiányosságai miatt szinte lehetetlen, bizonyított, hogy megalapozott orvosi véleményt nélkülöző esetben sem került sor Magyarországon felelősségre vonásra. A mozgáskorlátozottak parkolása érdekében előzőekre tekintettel a társaság közreműködésemet kérte a rendelet módosításában.

5. A Gámán Kft. irodavezetője megkeresésemre adott válaszában mindenekelőtt kiemelte, hogy a társaság Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről, valamint a fizető parkolóhelyek működtetéséről szóló 44/2008. (XII. 15.) számú rendelete alapján végzi tevékenységét. A rendelet 14. § (3) bekezdése értelmében – a kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban – a mozgáskorlátozottak igazolványát a járműben az első szélvédő mögött, a jármű műszerfalán, kívülről jól látható módon kell elhelyezni. A rendelet 14. § (3) bekezdése szerint, ha az igénybevevő az ellenőrizendő okmányt nem ellenőrizhető módon helyezte el az igénybevétel szabálytalannak tekintendő.

A parkolási társasághoz érkező panaszok 15%-a kapcsolatos a mozgásában korlátozott személyek részére kiállított igazolvánnyal. Ennek csupán 25%-a azoknak a panaszosoknak a száma, akik saját jogosultságuk alapján vették volna igénybe az igazolványt. Ezen panaszok ügyintézésével kapcsolatban a helyi rendelet 14. §-a kimondja, hogy aki a (3) bekezdésben meghatározottak be nem tartása miatt pótdíj fizetésére vonatkozó felhívást kapott, amennyiben a pótdíjazásra okot adó esemény időpontjától számított 8 napon belül az igénybevételre jogosító igazolványt az üzemeltetőnél bemutatja, a pótdíjat törölni kell. A 14. § (5) bekezdése alapján azonban a pótdíj csak akkor törlendő, ha az igénybevevő az ellenőrzés költségeit megfizeti. Amennyiben az igénybevevő az ellenőrzés költségeit a fenti határidőre, vagyis a pótdíjazásra okot adó esemény időpontjától számított 8 napon belül nem fizeti meg, úgy köteles a teljes pótdíjat és az ehhez kapcsolódó költségeket az üzemeltetőnek megfizetni. A társaság a jogosult személyes megjelenése esetén, az utólagosan bemutatott, saját tulajdonú igazolvánnyal kapcsolatos panaszokat minden esetben a fentiek alapján intézi.

II. A beadványok alapján több esetben vizsgálatot indítottam, melynek során megkerestem az érintett parkolási társaságok vezetőit és a konkrét ügyek vizsgálatára kértem fel őket. A kapott válaszokat az alábbiakban ismertetem.

1. Az érintett parkolási társaságok tekintetében

a./ Centrumot érintő ügyek

Az OBH-4662/2008. számú ügyben a panaszos a parkolás alkalmával az igazolványát a gépjárműve bal első kis háromszög szélvédőjén helyezte el, amit a beadvány szerint semmi sem takart el, jól látható volt. A panaszos a gépjárműhöz történő visszaérkezése alkalmával tapasztalta, hogy a parkolási társaság fizetési felszólítást helyezett el a szélvédőn. Ekkor telefonon érdeklődött az ügyfélszolgálaton, majd levélben is jelezte aggályait – mely szerint az igazolvány jól látható helyen kihelyezésre került – kérelmét azonban elutasították. A panaszos azt is sérelmezte, hogy a parkolási társaság a fényképek másolatát sem küldi meg részére.

Megkeresésemre a Centrum ügyvezetője tájékoztatott, hogy a panaszos közvetlenül is megkereste a társaságot egy minősíthetetlen módon megfogalmazott e-mail útján. Abban arra hivatkozott, hogy a jármű bal oldali szélvédője mögé helyezte el az igazolványt, az igazolvány másolatát azonban nem küldte meg a társaság részére, kizárólag az általa utólagosan készített fényképfelvételeket. A társaság végül az említettek ellenére az ügyet a körülményekre való tekintettel, méltányosan eljárva lezárta.

Az AJB-3051/2010. számú ügyben – melynek egy másik vetületével AJB-5282/2010. számú jelentésemben foglalkoztam – a panaszos Budapesten a panaszos mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhelyen állt meg gépjárművével, amikor igazolványát a hátsó szélvédő mögött helyezte el. A beadvány szerint a parkolási társaság ellenőre figyelmeztette a panaszost arra, hogy az igazolványt az első szélvédő mögött kell elhelyezni – melyet ő tudomásul is vett – az érvényes igazolvány megtekintését követően pedig az általa elhelyezett fizetési felszólítást levette a gépjármű szélvédőjéről és a panaszost arról tájékoztatta, hogy törölte a pótdíjazási eseményt. Ennek ellenére a parkolási társaság későbbi levelében a szóban forgó esemény miatt 114.700 Ft megfizetésére szólította fel a beadvány előterjesztőjét. A panaszos azért sérelmezte a parkolási társaság eljárását, mert olyan eset kapcsán kötelezte őt parkolási pótdíj megfizetésére, amire vonatkozóan rendelkezik a parkolási díj megfizetése alóli mentességet biztosító igazolvánnyal, illetve amit a helyszínen tisztáztak. A Centrum ügyvezetője az eset kivizsgálását követően arról tájékoztatott, hogy a várakozási díjat megfizették a parkolójegyet a gépjármű első szélvédő üvege mögött jól látható helyen kihelyezték, a mozgáskorlátozott igazolványt azonban nem. A fizetési felszólítást ezért bocsátották ki, és a beadványban megfogalmazott észrevételeket ezért nem áll módjukban figyelembe venni. A pótdíjazási eseménnyel kapcsolatban hozott döntésüket és ezzel kapcsolatban a 112.500 Ft pótdíjra, 2000 Ft posta és ügyviteli költségre és 210 Ft IRM lekérdezési díjra, összesen 114.710 Ft-ra vonatkozó követelésüket változatlanul fenntartják.

Az AJB-2122/2010. számú ügyben a panaszos gépjárművével a beadvány szerint Budapesten a Podmaniczky utcába, az Állami Egészségügyi Központba vitte súlyos belső vérzéstől szenvedő feleségét, amikor ebben a helyzetben a parkolás alkalmával nem vette észre a mozgáskorlátozott várakozóhelyet jelző közúti közlekedési táblát, a parkolási díjat azonban mobil-parkolás igénybevételével megfizette.

A panaszos a gépjárművéhez visszaérkezve észlelte, hogy fizetési felszólítást kapott a parkolási társaságtól, amelyben 42.710 Ft megfizetésére kötelezték. A beadvány előterjesztője a fenti körülményekre, valamint anyagi helyzetére – különösen a betegség miatt havi 70 ezer Ft-ot elérő gyógyszerköltség terhére – tekintettel a vonatkozó orvosi dokumentumok és a mobil díjfizetés igazolásával kérte a pótdíj méltányossági eljárás keretében történő elengedését. A parkolási társaság azonban kérelmét elutasította és a pótdíj csökkentésének, illetve részletekben történő megfizetésének lehetősége biztosításától is elzárkózott. A beadvány azt is tartalmazza, hogy a panaszos 2010. február 25-én a parkolási pótdíj összegét munkáltatói kölcsön igénybevételével befizette. Sérelmezi azonban, hogy a fenti körülmények ellenére a parkolási társaság továbbra is fenntartotta követelését.

A parkolási társaság arról tájékoztatott, hogy a gépjármű pótdíjfizetési felszólítást 2010. január 7-én állították ki, ebből adódóan a panaszos beadványához mellékelt – a feleség nevére kiállított 2009. decemberi járóbeteg kezelőlap fénymásolata, illetve az egyéb – dokumentumok és a beadványban megfogalmazott észrevételek nem voltak elegendőek a rendeletektől eltérő méltányos döntés meghozatalához. Tekintettel arra, hogy a pótdíjhátralék összegét befizették, a parkolási társaság a pótdíjazási ügyet lezárta.

b./ FKPT-t érintő ügy

Az AJB-54/2010. számú ügyben a panaszos – aki mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas – azt sérelmezte, hogy az FKPT több mint százezer forint megfizetésére szólította fel, mivel az érvényes mozgáskorlátozott igazolványát csak utólag mutatta be. Kifejtette, hogy azért nem tette ki az igazolványát, mert semmi arra utaló jelzést nem vett észre, hogy az adott helyen mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhelyen, vagy egyébként fizető övezetben állt volna meg. A korábbi hasonló ügyekben lefolytatott vizsgálatokra tekintettel, a parkolási társaságot külön nem kerestem meg.

c./ BÖP-öt érintő ügy

Az OBH-1334/2008. számú ügyben a panaszost a BÖP 2008. január 15-én kelt levelében elmaradt parkolási díj és pótdíj, összesen 4905 Ft megfizetésére szólította fel. A panaszos azt sérelmezte, hogy a parkolási társaság annak ellenére szólította fel parkolási díj és pótdíj megfizetésére, hogy rendelkezik annak fizetése alól mentességet biztosító, érvényes mozgáskorlátozott igazolvánnyal.

A parkolási társaság ügyvezetője – a fővárosi parkolási rendelet vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva – kifejtette, hogy a panaszos a gépjárműre kihelyezett fizetési felszólítását és mozgáskorlátozott igazolványának másolatát egy faxszámról megküldte a társaság részére. Más elérhetőséget nem tüntetett fel, így a faxszámra válaszolva tájékoztatták arról, hogy a fővárosi rendelet értelmében a pótdíjazást továbbra is fenntartják, mint utólag megtudták ezt a faxot csak alkalmilag használta, így válaszuk nem jutott el hozzá. A vonatkozó rendelet alapján a fizetési értesítő kiküldése előtt a gépjármű tulajdonosi adatát az – akkori – KEKKH-tól bekérték. Az értesítő kézhezvételét követően a panaszos az ügyfélszolgálathoz ismételten panasszal élt. Ügyét felülvizsgálva azonban a társaság állásfoglalását megváltoztatni nem állt módjukban, amely döntésről szintén tájékoztatták a panaszost. Az ügyvezető végezetül hangsúlyozta, hogy az általa vezetett közszolgáltató nem tett mást, csak az érvényes jogszabályokat tartotta be, amikor a gépjármű tulajdonosával szemben pótdíj fizetési felszólítást szabott ki.

d./ ER-PARK-ot érintő ügy

Az AJB-4797/2010. számú ügyben a panaszos – aki belgyógyász szakorvos – 2010 áprilisában egy szomszédja rosszulléte miatt sietett a segítségére. A lakóház előtt azonban csak mozgáskorlátozott várakozóhelyen tudott megállni gépjárművével, amiért a parkolási társaság 48 ezer forint pótdíj, majd további 2500 forint megfizetésére kötelezte. A panaszos a pótdíj elengedését, mérséklését, illetve részletekben történő megfizetésének lehetőségét kérte, de a kérelmét elutasították. Sérelmezi a parkolási társaság eljárását, hiszen a pótdíj megfizetése nagy megterhelést jelent a számára. A parkolási társaság válasza szerint megállapították, hogy a mozgáskorlátozott személyek számára fenntartott várakozási terület a KRESZ-ben előírtak szerint táblával és útburkolati jellel jól látható módon került kijelölésre, az LPB-573 forgalmi rendszámú gépjármű 2010. április 9-én, az arra jogosító mozgáskorlátozott igazolvány kihelyezése nélkül várakozott a mozgáskorlátozott személyek részére fenntartott helyen. Ebből adódóan a pótdíjfizetési felszólítás jogszerűen került kibocsátásra. A beadványban megfogalmazott körülmények nem indokolták a kormányrendelettől eltérő méltányos döntés meghozatalát.

A rendelet szerint, ha a felszólításban megjelölt határidőig a várakozási díjkülönbözetet és pótdíjat nem fizették meg, a parkolás-üzemeltető jogosult a várakozási díjkülönbözet, a pótdíj, az adatlekérési díj és az ügyviteli költség iránti igényét bírói úton érvényesíteni.

Mivel a kiszabott pótdíjhátralékot a megadott határidőig nem fizették be, arra 2000 forint ügyviteli költséggel és a 275 forint IRM lekérdezési díjjal megterhelten fizetési felszólítás küldtek ki. Az abban megszabott határidőig az 50.275 forintot azonban nem fizették be, ezért azt átadták egy ügyvédi irodának, amely ismételten felszólította miközben a költségek további 6250 Ft ügyvédi munkadíjjal növekedtek. Ezt az összeget azonban a kötelezett már befizette, így a parkolási társaságnak a pótdíjazási eseményre vonatkozóan további követelése nincs.

e./ SZEPARK-ot érintő ügy

Az AJB-2438/2010. számú ügyben a panaszos – aki rendelkezik a parkolási díj fizetése alóli mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvánnyal – azt sérelmezte, hogy a rendelet értelmében, aki érvényes parkoló bérlettelrendelkezik, de az ellenőrzés időpontjában azt előírásszerűen nem helyezte el, utólagosan meghatározott határidőn belül bérletét bemutatva mentesül a pótdíj megfizetési kötelezettsége alól. A mozgásában korlátozott személy azonban parkolási igazolványának utólagos bemutatására nincs lehetőség.

A beadvány alapján megkerestem Szeged MJV polgármesterét, aki mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy Szeged MJV Közgyűlése a fizető parkolási rendszerről szóló 56/2007. (XII. 20.) számú Közgyűlési rendeletét többek között a kormányrendeletre figyelemmel alkotta meg. A polgármester a kormányrendelet 8. § (1) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a mozgásában korlátozott személy részére történő parkolási igazolvány a konkrét személy nevére és adataira vonatkozóan kerül kiállításra, nem úgy, mint a lakossági parkoló bérletek, melyeket a gépjármű forgalmi rendszámára állítanak ki. Így az utólagos igazolvány bemutatás csak a bérletek esetében lehetséges. A mozgásában korlátozott személyek részére történő parkolási igazolvány utólagos bemutatása nem bizonyítja, hogy az ellenőrzés időpontjában az adott gépjárművet mozgásában korlátozott személy használta, vagy mozgásában korlátozott személy szállítására használták.

f./ Az Ózdon parkolás üzemeltetést végző Parking Hungary Kft-t érintő ügy

Az AJB 3744/2010. számú ügyben a panaszos 2009. június 11-én Ózdon állította le gépjárművét, amikor súlyos beteg feleségét vitte a gyógyszertárba. A panaszos rendelkezik a parkolási díj fizetése alóli mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvánnyal, amit nem helyezett ki a gépjárműve szélvédője mögé. A parkolást követően a helyszín közelében maradt, amikor észrevette, hogy a parkolási társaság ellenőre fizetési felszólítást helyezett el az autóján. Ekkor a beadvány szerint bemutatta az ellenőrnek igazolványát, aki ennek ellenére kiállította a fizetési felszólítást. A panaszos a parkolási társaság ügyfélszolgálati irodáján az esetet előadta az ügyintézőnek, aki azt a tájékoztatást adta, hogy miután a főnökével egyeztet az ügyben, telefonon fel fogja hívni. A panaszos – mivel nem kapott telefonhívást a parkolási társaságtól – abban a tudatban volt, hogy ügye megnyugtatóan rendeződött, ezért meglepetten tapasztalta, amikor a parkolási társaság közel két hónap múlva levelében a szóban forgó parkolási esemény kapcsán 11.405 forint megfizetésére szólította fel. Sérelmezte, hogy nem volt lehetősége igazolványa utólagos bemutatása alapján mentesülni a pótdíj megfizetése alól és a fizetési felszólításban az emelt pótdíj megfizetésére kötelezték, illetve nem volt lehetősége a három, illetve nyolc napon belüli összeg megfizetésére sem, holott az ügyfélszolgálati irodán is megjelent az ügy elintézése érdekében.

Megkeresésemre a Parking Hungary Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatott, hogy a panaszos nem tett eleget a rendelet előírásának, miszerint használatkor az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja ellenőrzés céljából tisztán látható legyen. A panaszos sérelmezte a kihelyezett pótdíjfizetési felszólítását, miután a társaság ügyintézője közölte a társaság álláspontját, mely szerint a pótdíj kiszabása jogos. A társaság álláspontját az ügyfél figyelmen kívül hagyta, a telefonon történt megkeresés alkalmával is elutasította a pótdíj megfizetését. Ezután a pótdíj mértéke már a rendeletben meghatározott módon emelkedett.

2. A sérelmezett problémák tekintetében

a./ A Hivatalomhoz érkezett beadványok előterjesztőinek jelentős része azt sérelmezte, hogy amiatt állították le gépjárművüket mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozóhelyen, mert nem vették észre annak jelzését. Előfordult olyan eset, amikor a lehullott hó, vagy a fák lombja, vagy az egyébként villamossági oszlopon elhelyezett közúti jelzőtábla nem volt észrevehető.

Az AJB-5692/2009. számú ügyben a panaszos a Centrum Parkoló Kft. eljárását sérelmezte. A beadvány szerint a panaszos 2009. június 8-án Budapest, XII. kerület, Maros utca 16/A. szám előtt parkolt gépjárművével. A járműhöz visszaérkezve tapasztalta, hogy a parkolási társaság fizetési felszólítást helyezett el a szélvédőn, mely szerint mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt 90 ezer forint pótdíj megfizetésére kötelezték. A panaszos azért vitatja a parkolási társaság pótdíj követelését, mert a mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhelyet jelző közúti tábla egy a parkolóhely mellett lévő villanyoszlop oldalán került elhelyezésre, amit – mivel a szemből érkező sávból kanyarodott a parkolóhelyre – nem vett észre. A mozgáskorlátozottak részére fenntartott útburkolati jelet pedig nem festették fel. Előzőeket levelében jelezte a parkolási társaságnak, amely az ügy kivizsgálásáig felfüggesztette a pótdíjazási eljárást. Ezt követően a mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhely jelzést a közúti tábla előtt lévő parkolóhely útburkolatára festették fel, melyet azt követően javítottak ki, amikor a panaszos jelezte, hogy azt a tábla után kellene felfesteni. A panaszos beadványában foglaltak alátámasztásául a helyszínen készített fényképfelvételeket is mellékelt, valamint azt is megjegyezte, hogy a társaság honlapján a mozgáskorlátozott várakozóhelyekről közzétett listán nem szerepelt a szóban forgó várakozóhely.

A beadvány alapján megkerestem a parkolási társaság ügyvezetőjét, aki az akkor hatályos, vonatkozó jogszabályi környezet ismertetését követően az alábbiakról tájékoztatott:

A Centrum Parkoló Rendszer Kft. üzemeltető és a gépjármű tulajdonos közötti polgári jogi szerződés feltételeit a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vonatkozó fővárosi parkolási rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rögzíti.

A társaság és a gépjármű tulajdonosa között a gépjármű leparkolásával, mint ráutaló magatartással szerződésese jogviszony jön létre, amely az alábbiakra irányul: A szerződés tárgya az érintett közútnak az elsődleges, azaz közlekedési célú használatától eltérő, a közút várakozás céljából való használatának egy adott autós részére való időleges, a várakozás idejére kizárólagos jelleggel történő biztosítása.

A szolgáltatás igénybevételével – jellegénél fogva – az adott gépjármű tulajdonosa a többi autós, jelen esetben a mozgáskorlátozott személy (illetve az őt szállító személy) járműve szintén várakozáshoz való jogát korlátozza annyiban, amennyiben ezen időtartam alatt az adott várakozóhely a mozgáskorlátozott személy által igénybe nem vehető. A fenti szolgáltatás keretében tehát a gépjármű tulajdonosa az út nem közlekedés, hanem várakozás céljára történő igénybevételéért, mint szolgáltatásért tartozik a jogszabályok alapján ellenszolgáltatást teljesíteni, azaz a parkolási díjat megfizetni. A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járművével akkor jogosult díjfizetés és időtartam korlátozás nélkül várakozni, ha a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható.

A parkolási díj meg nem fizetésével, illetve a parkolási igazolvány kihelyezésének elmulasztásával a gépjármű tulajdonosa szerződésszegést követ el, hiszen nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét és a parkolási igazolvány ellenőrzését nem teszi lehetővé, így a díjfizetés nélküli várakozásra való jogosultság nem igazolt, melynek következménye a hivatkozott jogszabályhelyek alapján számítandó pótdíj.

A rendelet azon rendelkezése, mely szerint a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhely jogtalan elfoglalása esetén pótdíjat kell fizetni, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy más gépjármű tulajdonosa ne korlátozza a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve várakozáshoz való jogát a kizárólag mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyeken.

A panaszos beadványa szerint a Budapest, XII. Maros u. 16/A. szám alatt parkolt, amely a mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhely, a panaszos pedig nem rendelkezik a mozgásában korlátozott személyek számára kiadott parkolási igazolvánnyal, ezért magatartásával a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve szintén várakozáshoz való jogát korlátozta annyiban, hogy ezen várakozási időtartam alatt az adott várakozóhely a mozgáskorlátozott személy által igénybe vehető nem volt.

A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyek jogtalan elfoglalása esetén pótdíjat kell fizetni. Ezen rendelkezés többek között a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete által is képviselt teljes mértékben méltányolható azon igényre tekintettel került rögzítésre a rendeletben, mely szerint a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve várakozáshoz való jogát korlátozás nélkül gyakorolhassa. A Társaság elsődlegesen a fenti igényt tartja szem előtt, mely nyilvánvalóan minden állampolgár álláspontjával is összhangban áll, azaz a mozgáskorlátozott személyek jogainak érvényre juttatása kiemelt és közös célkitűzés.

A panaszos levelében rögzített panaszát a Társaság kivizsgálta, azonban a mellékelten csatolt fényképfelvételek alapján azt állapította meg, hogy a fogyasztó a mozgásában korlátozott személyek számára kiadott érvényes parkolási igazolványt a gépjármű szélvédője mögött nem helyezett el, azzal nem rendelkezett, melyre tekintettel a társaságnak nem áll módjában a tartozásától eltekinteni.

A mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhely megjelölésével, kitáblázásával kapcsolatban az ügyvezető a KRESZ vonatkozó rendelkezéseit ismertette, hangsúlyozta, hogy a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet vagy kiegészítő tábla jelzi vagy a kiegészítő tábla ábrája, mint felfestett útburkolati jel. Megállapítható, hogy a kiegészítő tábla kihelyezésével a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhely megjelölése a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelt.

Az ügyvezető kiemelte, hogy a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatok közigazgatási területén ellátandó forgalomtechnikai feladatai közé tartozik többek között a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyek kijelölése és az azokat jelölő kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla kihelyezése, illetve az útburkolati jel felfestése, mely feladatait a fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. útján látja el.

A társaság a gépjárművel várakozók pontos tájékoztatása érdekében a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyek útburkolati jelként történő felfestése érdekében lépéseket tett, mely útburkolati jelként történő megjelölésre sor is került. Ezen felfestés sajnálatos módon először tévesen került jelzésre, melyre a panaszos is hivatkozott, azonban természetesen amint a társaság észlelte, a téves felfestés vonatkozásában haladéktalanul tájékoztatta az illetékes hatóságot és a ténylegesen a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhely került megjelölésre útburkolati felfestéssel, amely azonban a panaszos parkolási eseményére az ügyvezető álláspontja szerint kihatással természetszerűleg nincs, tekintettel arra, hogy a téves felfestésre időben később került sor.

Az ügyvezető válasza szerint a válaszhoz csatolt felvételekből is jól látható, hogy a közműoszlopon elhelyezett kiegészítő tábla minden oldalról jól látható, mivel az oszlop nem tömör, azon át lehet látni és így a kiegészítő táblát is észlelni lehet. A kiegészítő tábla az oszlop elenyészően részleges takarásából egyértelműen észlelhető. Mivel a panaszos az oszlop mellett parkolt, így látnia kellett, hogy az a várakozóhely mozgáskorlátozottak számára került kijelölésre. Végezetül a parkolási társaság arról tájékoztatott, hogy a panaszos a pótdíjtartozását 2009 augusztusában hiánytalanul megfizette.

b./ Számtalan beadványban sérelmezték a panaszosok a mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt fizetendő pótdíj mértékét. Így többek között a AJB-4121/2010. számú ügyben a panaszost 48.000 forint, az AJB-1493/2010. számú beadvány előterjesztőjét pedig 114.710 Ft megfizetésére kötelezték.

[A jelzett beadványok alapján tekintettel azok tárgyának a korábban érkezett panaszokhoz való hasonlóságával külön vizsgálatot nem indítottam.]

A panaszok által érintett időszakban hatályos rendelet, a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdése szerint a várakozási övezetek területén, közúti várakozóhelyen a betegszállító jármű díjfizetés nélkül, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel várakozhat. A várakozási övezetek területén, közúti várakozóhelyen a mozgásában korlátozott személyek számára kiadott parkolási igazolványok külön jogszabályban meghatározott kedvezményeit alkalmazni kell, ha az igazolványt a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható. A közgyűlési rendelet 48. § (3) bekezdése szerint a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyek jogtalan elfoglalása esetén a fizetendő pótdíj mértéke az adott területre érvényes egyórai várakozási díj háromszázszorosa

A mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalásának ellenőrzése 2010 óta kikerült a parkolási társaságok feladatköréből és azt a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) alapján a közterület-felügyelet és a rendőrség látja el. A parkolási kérdéseket szabályozó, Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet 2010. június 29-ig volt hatályban, 2010. június 5-től a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet lépett hatályba. Az új, jelenleg is hatályos 30/2010.(VI.4.) számú rendelet már nem szabályozza a mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt fizetendő pótdíjjal kapcsolatos kérdéseket, így ebben az esetben már a KRESZ várakozási szabályainak megsértése miatt a közterület-felügyelet, illetve a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.

Érintett alkotmányos jogok

• jogállamiság elve és a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye [Alkotmány 2. § (1)]
• jogállamiság elvéből következő tisztességes eljáráshoz való jog [Alkotmány 2. § (1)] A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

A vizsgálat megállapításai

I. A hatáskör tekintetében

Az Obtv. 16. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság (29. § (1) bek.), illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

A parkolási társaságok eljárása vonatkozásában meg kell említeni, hogy a jogalkotó az országgyűlési biztosok jogértelmezésére bízta annak eldöntését, hogy mely szervek tekinthetők közszolgáltatónak. Az országgyűlési biztosok minden esetben közszolgáltatónak tekintik a hatóságnak nem minősülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerveket, különösen azokat, amelyek esetében a kérelmezőnek nincs lehetősége annak megválasztására, hogy az általa igényelt szolgáltatás igénybevételére kivel szerződjön, tekintettel arra, hogy azt csak korlátozott számú vagy csak kizárólag egyetlen szervtől veheti igénybe. Tekintettel arra, hogy a parkolási társaságok az önkormányzat felhatalmazása alapján olyan állami feladatot látnak el – és ezzel szolgáltatást nyújtanak – amely a parkolási társaságokon kívül más szervtől nem vehető igénybe, a parkolási társaság közszolgáltatást nyújt, melynek vonatkozásában – mint ahogyan azt az OBH 1495/2006. és OBH 5537/2007. sz. jelentésben is megállapítottam – rendelkezem vizsgálati hatáskörrel.

II. Az érintett alkotmányos jogok tekintetében

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság tehát nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. (9/1992. (I. 30.) AB határozat).

Az alanyi jogok és kötelezettségek érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák, tehát a jogbiztonság alkotmányos elvéből következnek. Megfelelő eljárási garanciák nélkül működő eljárásban a jogbiztonság szenved sérelmet. (75/1995. (XI. 21.) AB határozat).

Az Alkotmánybíróság a 72/1995. (XII. 15.) AB határozatban a jogbiztonság elengedhetetlen követelményének minősítette, hogy a jogalkalmazói magatartás előre kiszámítható legyen.

Az Alkotmánybíróság értelmezésében jogbizonytalanságot teremt, ha a közigazgatási szerv az állampolgárokat a jogszabály túlbuzgóságból vagy hibás értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki. (49/1995. (VI. 30.) AB határozat). Álláspontom szerint ugyanilyen jogbizonytalanságot eredményezhet a közszolgáltatást nyújtó szerv, ha tevékenysége során ügyfeleit, utasait túlbuzgóságból vagy valamely jogszabály hibás értelmezéséből eredően indokolatlan zaklatásnak teszi ki.

A tisztességes eljáráshoz való jog az Alkotmányban explicit módon nem nevesített, de az alkotmánybírósági gyakorlatban az 57. § (1) bekezdésébe foglalt független és pártatlan bírósághoz való jog, illetve a 2. § (1) bekezdéséből eredő eljárási garanciák védelmének egymásra vonatkoztatásából tartalmilag levezetett alkotmányos alapjog (315/E/2003. AB határozat). Noha a tisztességes eljáráshoz való jog a gyakorlatban elsősorban a közigazgatási hatóságok eljárása során nyer értelmet, az ügyfelekkel, szerződéses partnerekkel, utasokkal kapcsolatos eljárásai során a közszolgáltatást végző szervektől is elvárható.

A határidők a jogilag szabályozott eljárások olyan elemei, amelyek általában az eljárások, ezen belül különösen egyes eljárási cselekmények lefolytatása, illetőleg bizonyos jogosultságok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítése ésszerű időn belül való befejezését írják elő; megakadályozzák az eljárások parttalanná válását, ugyanakkor biztosítják – többek között – az alapjogok gyakorlásának lehetőségét. (23/2005. (VI. 17.) AB határozat)

Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontját elvi jelentőséggel a 6/1998. (III. 11.) AB határozatban foglalta össze. Az Alkotmánybírósági határozatban rögzített megállapításokat utóbb több határozat is megerősítette. Eszerint a tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Az Alkotmánybíróság a határozatban utalt arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. (6/1998. (III. 11.) AB határozat, 14/2004. (V. 7.) AB határozat)

Az Alkotmánybíróság a szabad mozgáshoz való joggal több alkalommal foglalkozott. A biztonsági öv kötelező használatát előíró rendeleti szabályozás alkotmányosságának vizsgálata kapcsán a helyváltoztatás szabadságával összefüggésben megállapította, hogy az „magában foglalja a járművön vagy járművel és anélkül való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát” [60/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 507, 510.]. Hasonló megállapítást tett a testület a vezetői engedély visszavonására vonatkozó szabályozás vizsgálata kapcsán született 3/1998. (II. 11.) AB határozatában is, amikor rámutatott arra, hogy a közlekedéssel összefüggő lényeges garanciákat, közvetlen és jelentős korlátozásokat az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján csak törvény állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a helyváltoztatás, azon belül a közlekedés szabadsága törvényi szintű szabályok előírásával, más alapjog, illetve alkotmányos cél érdekében korlátozható. Hivatkozott határozatában ilyen indokként jelölte meg a közúti közlekedés valamennyi résztvevője életének, biztonságának védelmét (ABH 1998, 61, 65.). A töretlen gyakorlat szerint tehát a törvényi szabályozást az indokolja, hogy a közlekedés rendjének, biztonságának biztosítására vonatkozó állami feladat az alapjoggal szoros összefüggést mutat. A szabályok megtartását a jogalkotó szintén törvényi szinten megfogalmazott jogkövetkezmények kilátásba helyezésével biztosítja. „A közlekedés szabadságát közvetlenül és elsődlegesen korlátozó normák tehát törvényi szintűek, az alacsonyabb szintű jogforrások e törvények alapján, azok előírásait részletezve tartalmaznak további rendelkezéseket” (ABH 1998, 61, 66.). A helyváltoztatás és azon belül a közlekedés szabadságának szabályozása tehát akkor alkotmányos, amennyiben gyakorlásának garanciáit, korlátozásának feltételeit, és terjedelmét törvény rendezi, a megfelelő felhatalmazás alapján megalkotott részletszabályok kiegészítő jellege mellett. […] Az Alkotmánybíróság 31/1996. (VII. 3.)AB határozata értelmében a közterületi parkolás a közterület közlekedési célú használata [ABH 1996, 285, 289-290.]. Ez tényszerűen azt jelenti, hogy a gépkocsi használója a gépkocsit időlegesen leállítja a közterület erre a célra kijelölt részén. A közterület tulajdonosa, egyben a közút kezelője fenntartja a közutakat, és – a helyi „közjószágnak” minősülő közút közösségi hozzáférésének biztosítása érdekében – kijelöli a parkolás lehetséges helyszíneit és a használat időtartamát, figyelemmel arra, hogy a közlekedés egyéb módjának akadályozása nélkül mindenki számára elérhetőek legyenek közúton a közintézmények, és egyéb közfunkcióval bíró szolgáltatók. Az előírások, amelyek szükségképpen felmerülnek a forgalom rendjének – ideértve a parkolás rendjét is – kialakítása során, ahhoz szükségesek, hogy ne csak kevesek, hanem mindenki számára biztosítható legyen az alapjog gyakorlása (1256/B/196. AB határozat, ABH 1996, 789, 799.; 1068/B/2005. AB határozat, ABH 2008, 3174, 3177.). A közlekedő a közutat rendeltetésszerűen, közlekedési céllal, éppen másokra tekintettel veheti csak birtokba. A közút – bizonyos esetektől eltekintve – díjtalanul is használható. Amennyiben a „nyugvó közlekedés” (1068/B/2005.AB határozat, ABH 2008, 3174, 3176.) díjfizetéshez kötött, úgy a díj lényegében nem más, mint egyike a lehetséges „késztető eszközöknek” (1256/H/1996 AB határozat ABH 1996, 789, 799.), amelyek a használat időtartamának mérséklésére szolgálnak, a véges javak megfontolt, gazdaságos használatára vonatkozó szabályok betartását hivatottak biztosítani. A jogszerűtlen használat (a díj meg nem fizetése, előre meghatározott időtartam túllépése) bírság fizetését eredményezi, amelynek (a teljesítéshez igazodó) mértéke kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a közlekedőt felelős magatartásra szorítsa. Megjegyzendő, hogy a járművel közlekedő számára a közlekedés nem csupán lehetőség, de urbanizált körülmények között elkerülhetetlen a közlekedésben való részvétel. Ugyanúgy, ahogy városias környezetben a háztartási hulladék elszállításában való közreműködés, a hulladékszállítás igénybe vétele sem kerülhető el. /109/2009. (XI.18.) AB határozat/

III. Az ügy érdeme tekintetében

1.) A mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt fizetendő pótdíj és az igazolványok utólagos bemutatásának lehetősége vonatkozásában

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (kormányrendelet) 1. § (1) bekezdése szerint a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

A kormányrendelet 2. §-a szerint e rendelet alapján igazolványra az a személy jogosult,

1) aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének értelmében látási fogyatékosnak; (3) bekezdésének értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdésének értelmében autistának; illetve (5) bekezdésének értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül,

2) akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy

3) aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1-5.), értelmi fogyatékosnak (M.1-2.) vagy autistának (N.1.) minősül és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.

Megemlítendő, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet szerint a közterület-felügyelőkre vonatkozó szakmai követelmények között szerepel többek között, hogy parkoláskor ellenőrzi a mozgáskorlátozott-igazolványok használatát.

A KRESZ 41. § (3) bekezdése szerint a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és – az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig – a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban e járművekre is irányadó.

A KRESZ 51/A. §-a szerint a 13. § (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésének e) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a járművön az engedélyre utaló jelzés van.

A KRESZ fenti rendelkezései alapján a mozgáskorlátozott személyt vagy az őt szállító jármű vezetőjét megillető kedvezmények a következők:

- A 13. § g/1. pontja alapján – Gyalogos övezetben a mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – közlekedhet és várakozhat.

- A 13. § i/1. pontja alapján – Gyalogos és kerékpáros övezetben (zóna) a mozgáskorlátozott személyt szállító jármű – amennyiben ennek feltételei adottak – közlekedhet és várakozhat.

- A KRESZ 14. § (13) bekezdése szerint az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett („Mindkét irányból behajtani tilos”, „Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos”, „Motorkerékpárral behajtani tilos”, „Járműszerelvénnyel behajtani tilos”, „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos”) jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

- A 17. § (1) bekezdése e) pontja szerint „Várakozóhely” tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik, kerékpárok, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű) részére van fenntartva. A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti.

- A 40. § (9) bekezdése szerint a járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

- A 41. § (3) bekezdése szerint mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és – az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig – a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban e járművekre is irányadó.

- A KRESZ 59. § (1) bekezdése szerint a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

A KRESZ 17. § (1) bekezdésében a tájékoztatást adó jelzőtáblák körében rendelkezik a várakozással kapcsolatos kérdésekről, melynek e) pontja szerint „Várakozóhely” (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. és 112/f. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra). A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.)134. §-a szerint a szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak – így többek között a rendőrség és a közterület-felügyelet – a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják. A 135-137. §-ok szerint a helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi,

a) a kiszabott helyszíni bírság megfizetését – ha annak feltételei adottak – a helyszínen bankkártyával is teljesítheti,

b) ha a helyszíni bírság megfizetésére az a) pontban meghatározott módon nem kerül sor, az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni, és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be. A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be. A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni.

Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött készpénz-átutalási megbízást harminc napon belül nem fizetik meg.

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 54. §-a szerint a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követi el az, aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 3. § (2) bekezdésében, 48. § (4), (7) és (9) bekezdésében, 48. § (12) bekezdés c) és d) pontjában, valamint 51. §-ában meghatározott rendelkezés megsértése kivételével a közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 42-51. § szerinti szabálysértés nem valósul meg, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az előzőekben – az (1) bekezdésben – meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, továbbá a KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. A szóban forgó eset – a mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása – a más táblával jelzett megállási, várakozási tilalom megszegését jelenti, így ez esetben a közterület-felügyelő és a rendőrség is szabhat ki helyszíni bírságot. A helyszíni bírság meg nem fizetése, vagy annak vitatása esetén pedig a Szabs. tv. szerinti eljárás indul meg, amelynek során pénzbírság szabható ki. A bírság mértékét pedig minden esetben az egyedi körülmények mérlegelése alapján állapítja meg az érintett hatóság.

Amint az már fentebb szerepelt, a panaszok által érintett időszakban hatályos rendelet, a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet 48. § (3) bekezdése szerint a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyek jogtalan elfoglalása esetén a fizetendő pótdíj mértéke az adott területre érvényes egyórai várakozási díj háromszázszorosa.

Megemlítendő, hogy annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 2009 decemberében született 109/2009. (XI.18.) számú AB határozatával számos parkolással kapcsolatos kérdés szabályozása átkerült a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénybe, a mozgáskorlátozott személyek várakozásával kapcsolatos kérdések szabályait azonban nem építette bele ebbe a jogszabályba a jogalkotó.

A Hivatalomhoz érkezett panaszok vizsgálatának tapasztalatai alapján leszűrhető, hogy a parkolási társaságok közül a Centrum biztosította a legtöbb esetben a mozgáskorlátozott igazolványok utólagos bemutatásának lehetőségét, ezt támasztja alá az ügyvezető válasza is, mely szerint a panaszok 90%-ában eltekintett követelésétől. Egyes parkolási társaságok – így például a Szegeden parkolás üzemeltetést végző SZEPARK – egyáltalán nem adtak lehetőséget az igazolvány utólagos bemutatására és így a pótdíj törlésére, hiszen a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet expressis verbis kizárja az utólagos bemutatás lehetőségét.

Ki kell emelnem az OBH-4814/2009. számú ügyben készült jelentésemet, amelyben éppen egy mozgáskorlátozott igazolvánnyal kapcsolatos ügy vizsgálata eredményeképp javasoltam Budapest Főváros Közgyűlésének, hogy vonatkozó rendeletét módosítsa annak érdekében, hogy a parkolási társaságok eljárásuk során a pótdíj elengedésének, mérséklésének, valamint részletekben történő megfizetésének lehetőségét méltányosság gyakorlásával, az egyedi körülmények mérlegelése és nyomós indok alapján biztosíthassák ügyfeleik, a szolgáltatást igénybe vevő autósok számára. A konkrét vizsgált ügyben ekkor megállapítottam, hogy a parkolási társaság az eljárása során azzal, hogy a konkrét esetben az egyedi körülmények mérlegelése alapján nem tekintett el a mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan használata miatti pótdíj követelésétől, a jogállamiság elvével, a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a jogállamiság elvéből következő tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okozott.

A jelen jelentés keretei között vizsgált kérdéskör – az igazolványok utólagos bemutatásának lehetősége – jelentős mértékben összefügg a kormányrendeletben szabályozott jogosultsági kérdésekkel. Megemlítendő, hogy a médiában számos sajtóhír jelent meg és a parkolási társaságok vezetőitől kapott visszajelzések is azt mutatják, hogy a jelenlegi szabályozás lehetőséget ad a mozgáskorlátozott igazolványokkal való visszaélésre, sok esetben olyan személyek kapnak igazolványt, akik egészségi állapotuknál fogva nem lennének jogosultak arra, sőt esetükben egyáltalán nem állapítható meg valamilyen fogyatékosság.

[http://hirszerzo.hu/cimke/mozg%C3%A1skorl%C3%A1tozott+igazolv%C3%A1ny

http://index.hu/belfold/2011/07/25/mozgaskorlatozott_parkolasi_igazolvany_miatt_393_nyomozas/

http://hvg.hu/cimke/mozg%C3%A1skorl%C3%A1tozott+igazolv%C3%A1ny]

Az is előfordulhat, hogy valamely hozzátartozó, vagy ismerős igazolványát használják jogosulatlanul, indokolatlanul a várakozási díj megfizetése alóli mentesség érdekében a magánszemélyek, hiszen az nem a gépjármű rendszámához, hanem a mozgáskorlátozott személyhez kötődik. E vizsgálatom nem terjedt ki a mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványra való jogosultságának feltételeire, azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy az, hogy a jelenlegi szabályozás alapján esetlegesen olyan személyek is használhatnak várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító igazolványt, akik arra nem lennének jogosultak, semmiképp nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe az arra ténylegesen jogosultat és azt rendszeresen használó, jóhiszemű mozgáskorlátozott személyeket. A ténylegesen jogosult mozgáskorlátozott személyt ugyanis nem foszthatja meg a közszolgáltató a tisztességes eljáráshoz való jogától, ügye méltányos elbírálásától, amennyiben a nem megfelelő kihelyezés, vagy esetlegesen a kihelyezés figyelmetlenség miatt való elmulasztása miatt az igazolvány nem vehető figyelembe a várakozási díjfizetés alóli mentesség körében. Természetesen – amint az a Centrum válaszában is szerepel – az ismétlődően igazolvány nélkül történő parkolás nyilvánvalóan kizárja a figyelmetlenségre történő hivatkozás lehetőségét.

Ugyancsak meg kell jegyeznem, hogy annak ellenére, hogy a sajtóban megjelent híradások szerint is előfordulhat a gépjárművek mozgáskorlátozott igazolvány megszerzése érdekében való megrongálása, feltörése, ez nem adhat okot arra, hogy az eredeti igazolvány egyszerű fénymásolatának a jármű szélvédője mögött történő elhelyezésére, hiszen az – amint azt a Centrum ügyvezetője válaszában megjegyezte – az igazolvánnyal biztosított kedvezményekre való jogosultság közokirattal való igazoltságának látszatát keltve, közokirat-hamisítás bűncselekményének megállapítására lehet alkalmas.

Amint azt a már idézett OBH-4814/2009. számú jelentésemben is kifejtettem, álláspontom szerint az, hogy a vonatkozó szabályozás nem tartalmaz kifejezetten bizonyos rendelkezéseket – jelen esetben az igazolvány utólagos bemutatásának lehetőségét – az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye értelmében nem jelenti azt, hogy arra nem adna lehetőséget, ugyanis kifejezetten nem tiltja azt. A Ptk. szerinti jóhiszeműség és tisztességes eljárás követelménye szerinti együttműködési kötelezettségből, valamint az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a jogállamiság elvéből fakadó tisztességes eljáráshoz való jog lényegéből következő általános jellegű követelmények ugyanis vonatkoznak a parkolási társaságok eljárására. Ezen jogelvek alapján pedig a parkolási társaságoknak – amint az a legtöbb esetben meg is történt – biztosítaniuk kell az igazolvány utólagos bemutatásának lehetőségét. Vagyis a szabályozásban lévő kifejezett szereplés hiánya ellenére sem zárkózhatnak el attól, mivel az eljárásukat szabályozó speciális jogszabály, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a Fővárosi Közgyűlés rendelete, illetve a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet sem szabályozza ugyan az igazolvány utólagos bemutatásának kérdését, de arra vonatkozó tilalmat sem tartalmaz.

Álláspontom szerint Szeged MJV Közgyűlésének azon rendelkezése, amely a mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatásának lehetőségét kifejezetten kizárja, sérti a jogállamiság elvéből következő tisztességes eljárás követelményét. Úgy vélem, Pécs MJV rendeletének az ügyvezető válaszában szereplő szabályozása akár iránymutató jellegű is lehet ebben a kérdésben.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataira figyelemmel hangsúlyoznom kell, hogy a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye az alkotmánybírósági határozatokra is figyelemmel azt is magába foglalja, hogy a normák a címzettek számára, világosak és érthetőek legyenek, melyek pontos szabályozást jelentenek a jogalkalmazók eljárására vonatkozóan, így azok előre kiszámíthatóak lesznek, amely egyfajta biztonságot jelent a jog alkalmazói számára is. Jogbizonytalanságot teremt ugyanakkor az, hogy a jelenlegi szabályozás hiányosságaiból fakadóan a jogalkalmazó – a közszolgáltató, tehát a parkolási társaság – kényszerül jogértelmezésre, ez pedig nemcsak a főváros vonatkozásában, hanem az ország teljes területén visszásságot vethet fel. Mindezek alapján megállapítom, hogy a jogállamiság elvével, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszás helyzet állt elő azzal, hogy a jogalkotó a vonatkozó szabályozásban – így akár a Kkt.-ben, vagy a kormányrendeletben – kifejezetten nem tette lehetővé a mozgáskorlátozott igazolványok utólagos bemutatását a várakozási díj, illetve a mozgáskorlátozott várakozóhely elfoglalása miatti pótdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülés körében.

Hangsúlyozom azonban, hogy miközben a jogszabály-módosításokkal a mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatti bírság – helyszíni-, vagy pénzbírság – mértéke már csak 30 ezer forintig terjedhet, amivel a panaszokban sérelmezett problémák a jövőre nézve orvoslást nyertek, a módosítást megelőzően történt parkolási eseményekkel kapcsolatos eljárások vonatkozásában azonban még nem született megoldás.

Ezekre ugyanis továbbra is Fővárosi Közgyűlés 24/2009. (V. 11.) rendeletének szabályozása az irányadó, amely szerint a mozgáskorlátozottak számára kijelölt várakozóhelyek jogtalan elfoglalása esetén a fizetendő pótdíj mértéke az adott területre érvényes egyórai várakozási díj háromszázszorosa. Ez pedig álláspontom szerint a tisztességes eljáráshoz való joggal és a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okoz, mivel indokolatlanul túlzó, aránytalanul magas összegű pótdíj megállapítását írja elő.

Az adott területre érvényes egyórai várakozási díj háromszázszorosát kitevő mértékű pótdíj ugyanis mind a parkolási jegyek és lakossági várakozási hozzájárulások árával összevetve, mind pedig a hazai jövedelmi viszonyok tekintetében túlzott mértékűnek minősül. Ugyancsak a jogállamiság elvével, valamint az abból levezethető jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott a korábbi szabályozás azzal is, hogy közlekedési szabálysértés esetén a közszolgáltatók, parkolási társaságok – nem pedig hatóság – jártak el a pótdíjazás ügyében.

Vizsgálatom eredményeként a mozgáskorlátozott parkolási igazolványokra vonatkozó jogi szabályozás áttekintése során azt tapasztaltam, hogy a szabályozás meglehetősen szétszabdalt, nehezen nyomon követhető, fragmentált. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 3. §-a szerint az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes. Előzőekre, valamint az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) AB határozatára figyelemmel a fragmentált szabályozás szintén a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okoz, hiszen a jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.

2. A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhely jelzése tekintetében

A KRESZ 18. § (1) bekezdésében az útburkolati jelek között a (7) bekezdésben szerepel, hogy a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet jelző kiegészítő tábla ábrája útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.

Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet a forgalmi rend kialakítása útburkolati jelekkel címszó alatt a 16. Egyéb útburkolati jelek, 16.7 f) pontja szerint az útburkolaton feltüntethető többek között a mozgáskorlátozottak jelképe.

A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet 3.5. a közúti jelzések és egyéb úttartozékok helyreállítása, cseréje, pótlása, a rendszer felülvizsgálata című pontja szerint a közút forgalmi rendjének kialakítását a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább 5 évenként a vonatkozó jogszabály szerint felül kell vizsgálni.

A közút kezelőjének a közúti jelzéseket (fényjelző készülékeket, a közúti jelzőtáblákat (valamint az azok megvilágítását szolgáló berendezéseket, valamint az útburkolati jeleket), a vasút üzemben tartójának pedig a vasúti átjárót biztosító berendezéseket tisztán, jó és üzemképes állapotban kell tartania.

A fényjelző készülékek jelzéseinek, valamint a közúti jelzőtábláknak a láthatóságát akadályozó növényzetet el kell távolítani. A közúti jelzések (és berendezések) meglétét és állapotát az út kezelőjének, illetve a vasút üzemben tartójának rendszeresen ellenőriznie (ellenőriztetnie) kell.

A rendelet bevezetése szerint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) értelmében a helyi közút tulajdonosa a községi, fővárosi, kerületi (a továbbiakban: települési) önkormányzat, a helyi közút kezelője a települési önkormányzat; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyai tekintetében a koncessziós társaság.

Ahogy az a hivatkozott AJB 5692/2009. számú ügyben olvasható, a panaszost mozgáskorlátozott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatt 90 ezer forint pótdíj megfizetésére kötelezték, olyan esetben, amikor a mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhelyet jelző közúti tábla egy a parkolóhely mellett lévő villanyoszlop oldalán került elhelyezésre. Azt azonban – mivel ő a szemből érkező sávból kanyarodott a parkolóhelyre – nem vette észre, mert a „mozgáskorlátozottak részére fenntartva” útburkolati jel nem volt felfestve. Ezt a panaszos levelében jelezte a parkolási társaságnak, amely az ügy kivizsgálásáig felfüggesztette a pótdíjazási eljárást. Ezt követően a mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhely jelzést a közúti tábla előtt lévő parkolóhelyre festették fel, a társaság honlapján pedig a mozgáskorlátozott várakozóhelyekről közzétett listán nem szerepelt a szóban forgó várakozóhely.

A Centrum parkolási társaság a követelésétől nem tekintett el, amit azzal indokoltak, hogy a szolgáltatás igénybevételével a mozgáskorlátozott személy várakozáshoz való jogát korlátozta. Ezzel az indokkal egyetértek, de hangsúlyozom, hogy sok esetben az érintett autósok feltehetően nem állították volna le gépjárművüket az érintett mozgáskorlátozott várakozóhelyen, ha észlelték volna annak mozgáskorlátozottak részére fenntartott jellegét.

Azt is támogatom, hogy a mozgáskorlátozottak részére fenntartott várakozóhely jogtalan elfoglalása miatti szankciónak, a pótdíj mértékének legyen visszatartó hatása, ez azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha a mozgáskorlátozott jelzés minden esetben, minden oldalról jól beazonosítható és észlelhető. Több esetben csatolták beadványukhoz a panaszosok azokat a helyszínen készült felvételeket, amikor a hó, vagy a fa lombja fedte el a szóban forgó jelzést. Álláspontom szerint ilyen esetekben – különösen a már jelzett AJB 5692/2009. számú ügy körülményei esetén – a jogállamiság elvével, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszás helyzetet okoz a szabályozás útburkolati jelre vonatkozó megengedő, nem pedig kötelező jellege, hiszen sok esetben a nem észlelhető jelzés esetén a jóhiszemű autósokat kötelezik a pótdíj, illetve bírság megfizetésére. Elvárható és alapvető jellegű ugyanis, hogy a pótdíjazás alapjául szolgáló jelzés egyértelmű, jól beazonosítható legyen, ez pedig magában foglalja azt is, hogy a jelzéseket fák lombja, vagy hó ne takarja el, a közúti jelzések észlelhetőségéről az érintett önkormányzatok, vagy a közút kezelője megfelelően gondoskodjon, nem megfelelő jelzés esetén a pótdíj, bírság követelésétől eltekintsen.

Intézkedéseim

Tekintettel arra, hogy a jelentésemben feltárt visszásságok az adott kérdések jogi szabályozásának hiányaira vezethetőek vissza, azok megszüntetése és jövőbeni megelőzése érdekében, az Obtv. 25. §-a alapján felkérem a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a jelentésben meghatározott szempontok figyelembevételével, kezdeményezze

- a Jat. 3. §-ban foglaltakra figyelemmel a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolványokra vonatkozó teljes jogi szabályozás áttekintését az érintett minisztériumok és hatóságok bevonásával;

- a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatása lehetőségére vonatkozó keret- és részletszabályok kidolgozását annak érdekében, hogy az igazolványra ténylegesen jogosultak körét a jelentésben szereplő esetleges figyelmetlenség esetén, ne érhesse indokolatlan joghátrány;

- a vonatkozó jogszabályban – az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendeletben – a mozgáskorlátozottak jelképe útburkolati jel feltüntetésének kötelezővé tételét, abban az esetben, ha az érintett utak burkolata azt lehetővé teszi.

Budapest, 2011. szeptember 20.

Prof. Dr. Szabó Máté sk.

(forrás: jogiforum.hu)