Közlekedés: Bemutatták, mit szorítana ki Budapestről a Fudan egyetem

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 635 fő
  • Képek - 2968 db
  • Videók - 1425 db
  • Blogbejegyzések - 974 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 747 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 635 fő
  • Képek - 2968 db
  • Videók - 1425 db
  • Blogbejegyzések - 974 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 747 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 635 fő
  • Képek - 2968 db
  • Videók - 1425 db
  • Blogbejegyzések - 974 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 747 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 635 fő
  • Képek - 2968 db
  • Videók - 1425 db
  • Blogbejegyzések - 974 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 747 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Sokszínű, vibráló városi negyed nagy közösségi terekkel, sok, új vizes felülettel, az éghajlatváltozás hatásaira reagáló, előremutató környezetvédelmi megközelítéssel – nagyjából így lehet összefoglalni a Snøhetta építésziroda mestertervét a ferencvárosi Diákvárosra. Az 580 milliós terv, amit egyaránt elismert eddig kormánypárti és ellenzéki politikus, most mehet a kukába, mert a területre érkező Fudan egyetem új terveket készít, várhatóan kínai és magyar építészirodák együttműködésében.


Valószínűleg a Fudan egyetem Diákváros területére tervezett beköltözéséről szóló hírekre reagálva az oslói Snøhetta építésziroda nyilvánosságra hozta közösségi oldalán a területre készített terveit. Mint írják, a rozsdazónás területre olyan koncepciót készítettek, ami egy sokszínű, vibráló városi negyedet képzel el, nagy közösségi terekkel, sok, új vizes felülettel, az éghajlatváltozás hatásaira reagáló, előremutató környezetvédelmi megközelítéssel.

network.hu

 

A Diákváros látványterve – Forrás: Snøhetta


Ráckevei-Duna közelsége mellett a Budapest Déli Kapu térségének mesterterve az épületek optimális sűrűségén és felhasználási mixén, a megközelíthető és sokszínű közterületeken, valamint a meglévő város és a természeti dinamika épített integrációján alapul, írják. A területen a tervek szerint 16 ezer ember (közülük 12 ezer diák) lakott volna, és további 15 ezer dolgozott volna.


Ez az 580 millió forintba került koncepció – aminek előkészítésére összességében egyébként már több mint egymilliárd forintot költöttek -, most megy a levesbe. A kormány ugyanis, mint arról korábban beszámoltunk, úgy döntött, hogy a területet a kínai Fudan egyetem fogja megkapni. Kínai hitelből, már előre kiválasztott kínai céggel építteti majd a magyar kormány a Budapestre tervezett kínai egyetem kampuszát. Az egyetemi negyedet kínai és magyar építészirodák együttműködésében tervezik át.


Lapunk megszerezte a Snøhetta-mesterterv legérdekesebb részének, a tájépítészeti kézikönyvnek a magyar nyelvű változatát, ami ide kattintva letölthető és böngészhető. A területen eszerint az új vízpart változatos kialakítása olyan helyek láncolatát teremtené meg, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a budapestiek közvetlen fizikai kapcsolatba kerülhessenek a folyóval. A vízfelületek partját sétányokkal, pihenőterületekkel, kikapcsolódási lehetőségekkel, kilátópontokkal, valamint éttermek és kávézók teraszaival vagy más kiülős helyekkel kell szegélyezni, írják.


A terv létrehozna mesterséges vízfelületek kialakításával egy félszigetet, amit a Kis-Duna felett átívelő két gyalogos híd kötne össze a jövőbeli Csepeli Közparkkal. A Nagyvásártelep (aminek épülete átalakítva megmaradna) előtti téren egy nyilvános medence készülne faburkolatú platformmal, stéggel és stranddal a „vízimádó” városlakók számára. Az egész területen ökológiai szemléletű vízgazdálkodást vezetnének be, aminek lényege egy decentralizált nyílt felszínű, csapadékelvezető árokrendszer, ami vízelvezető árkokon és épített vizes élőhelyek rendszerén szűrné és hasznosítaná a csapadékot.


A Snøhetta-mesterterven alapuló új Diákváros a Fürjes Balázs államtitkár vezette Budapest Fejlesztési Központ egyik fő, sokszor hivatkozott büszekesége, vezérhajója volt, a nemrég szintén léket kapott HÉV-fejlesztési tervekkel kapcsolatban. Néhány napja érdeklődtünk a BFK-nál, hogy a Fudan egyetem tervei teljesen lesöprik-e a Snøhetta drágán megvásárolt és részletesen kidolgozott terveit, de egyelőre nem kaptunk választ.


Amikor a (korábbi) kormányzati tervet Karácsony is védi


Az éles fordulatot vett kormányzati tervek a főváros vezetését is felháborították. Karácsony Gergely főpolgármester vasárnap reggeli bejegyzésében élesen kelt ki a tervek megváltoztatása ellen. Mint írja, a világhírű norvég építész iroda, a Snøhetta elkészítette a terveket, milyen is lehet a Budapesti Diákváros a Ferencvárosban. Sok zöld, kapcsolat a vízzel, funkcionális épületek, modern környezet. Itt tölthetné egyszerre több mint 10 ezer magyar fiatal a diákéveit.


„Mi erről kötöttünk megállapodást a kormánnyal a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, erről hozott egyhangú határozatot a Fővárosi Közgyűlés. A kormány azonban suttyomban megszegi a megállapodást, meghazudtolja magát a miniszterelnök, aki azt mondta: amit a Fővárosi Közgyűlés nem akar, az nem lesz Budapesten. Hát, mi nem akarjuk, hogy 500 milliárddal adósítsák el a magyar adófizetőket Kínának. Nem akarjuk, hogy a magyar fiatalok Diákvárosa helyett fallal körülvett kínai elit kampusz épüljön.”


- szögezi le Karácsony.


Mint hozzáteszi, nem akarja, hogy kínai vállalatok építsenek kínai hitelből betonmonstrumokat oda, ahol magyar diákok is lakhatnának. A főváros nem fog asszisztálni ahhoz, hogy a kormány a magyar adófizetők kárára szolgálja ki a kínai politikai, gazdasági és titkosszolgálati befolyás növelését Európában, áll a főpolgármester bejegyzésében.


Forrás:

https://telex.hu/belfold/2021/04/11/bemutattak-mit-szoritana-ki-budapestrol-a-fudan-egyetem


-----


Öt - Kínai egyetemről, Budai Várról és az ellenzéki előválasztásról

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/ot__kinai_egyetemrol_budai_varrol_es_az_ellenzeki_elovalasztasrol


„Nem vagyok elégedett” - Egy éve főpolgármester Karácsony Gergely
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/nem_vagyok_elegedett__egy_eve_fopolgarmester_karacsony_gergely

Címkék: budapest diákváros ferencváros fudan egyetem mesterterv snøhetta

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 20 órája

Orbán délelőtt népszavazást ígért a Fudanról, délután a fideszesek átnyomtak két, a Fudant bebiztosító javaslatot | 2021. 06. 11.

Minden ígéret ellenére a jövő héten már végszavazhatnak a Fudan Egyetemmel kapcsolatos két törvényjavaslatról, miután a kormánypárti többségű törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén támogatta az előterjesztéseket – írta meg a Népszava.
https://nepszava.hu/3122689_nem-allt-le-a-fudan-elokeszitese

Ez azért is furcsa, mert Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtök délelőtti kormányinfón azt mondta: még nincs döntés a Fudan ügyében, lesz népszavazás (bár az nem derült ki, hogy mikor), és a kormány el fogja fogadni a népakaratot.

A lap szerint az eredeti javaslathoz csupán az LMP-s Demeter Márta bizottsági alelnök által csak „vörös farokként” emlegetett passzust toldották hozzá, miszerint a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek a beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. Tehát ahelyett, hogy a hétvégi tüntetés utáni szólamokhoz igazítva visszavonták volna a javaslatokat, törvénybe foglalnák a Fudan megvalósítását, az ingyenes állami vagyonjuttatást, a beruházás helyszínét és a működtető alapítványt. Burány Sándor, az MSZP politikusa és a DK-s Arató Gergely hiába kérte a két előterjesztés levételét az ülés napirendjéről.

A törvényekkel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítik a projektet, felhatalmazást adnak a kormánynak arra, hogy rendeletben jelölje ki az új kínai campus megvalósításához szükséges fejlesztési területet.

A Népszava hozzáteszi: a bizottság által elfogadott két törvényjavaslattal a fejlesztési terület legértékesebb Duna-parti telkeit és a Nagyvásárcsarnok felújításra kijelölt műemléképületét is átadják a még csak előkészítés előtt álló beruházásnak, méghozzá ingyen. A kollégiumi funkciótól megfosztott Diákvárost pedig a korábbi tartalékterületekre tolják át. A jogszabályok jó előre rendelkeznek az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, sőt már most gondoskodnak arról, hogy az alapító jogok gyakorlásával a majdani – mondjuk ellenzéki – kormány ne szólhasson bele.

https://24.hu/kozelet/2021/06/11/orban-fudan-igeret-nemzetgazdasagilag-kiemelt/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Tavaly nyáron, a járvány első hulláma után a veszélyhelyzet azzal ért véget, hogy a parlament megszüntette, és bevezették helyette a járványügyi készültséget, amiben ugyan bizonyos korlátozások fennmaradtak, de legalább az időközi választásokat meg lehetett tartani. Idén nyáron a javuló járványadatok és a növekvő átoltottság mellett Európában egyedüliként vállaljuk be a telt házas EB-meccseket, a kormány mégsem engedné el május 23-án a veszélyhelyzetet, hanem őszig meghosszabbítaná. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert bár jól küzdünk a világjárvány ellen, „az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés”.

Így ha a kormány korábban nem vonja vissza, akkor a parlament őszi ülésszakának kezdetét követő 15. napig tartana a veszélyhelyzet, aminek értelmében addig időközi választásokat sem lehetne tartani, valamint országos vagy helyi népszavazás sem kezdeményezhető. Tavaly pedig az őszi évad egészen szeptember 21-ig húzódott, vagyis akár októberig is el lehetne húzni a rendkívüli jogrendet.

Bár a lépés meglepte az ellenzéki pártokat, de akikkel beszéltünk, azt mondták, mindez mégsem befolyásolja az előválasztás menetrendjét. A tervek szerint augusztus 23-án indulna az aláírásgyűjtés, szeptember 18-tól pedig már szavazni lehetne a jelöltekről. És mivel az előválasztás eleve nem egy közjogilag szabályozott folyamat, a tilalom erre nem vonatkozik. Ezért a fideszes polgármesterek is egyelőre inkább a nyugalomra és az egységre hivatkozva kérik az ellenzéktől, hogy fújják le az egészet.

Ugyanakkor a Diákváros területére szánt Fudan Egyetemről tervezett népszavazásnak már rendesen keresztbe tenne a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Mivel a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló egyetem megépítéséhez IX. kerületi és fővárosi tulajdonú telkeket is át kellene adni, Baranyi Krisztina úgy tervezte, hogy két népszavazást is kezdeményeznének az területek átadásáról. Ha május végén visszavonták volna a veszélyhelyzetet, akkor az aláírásgyűjtés után valamikor ősszel meg lehetett volna tartani a népszavazást. Most azonban úgy néz ki, erre nem lesz lehetőség.

Azonban Baranyi a 444-nek azt mondta,

-- nem tettek le a népszavazásról, ha erre újra lehetőség lesz, akkor viszont már a képviselő-testület negyede kezdeményezné, hogy szavazzanak erről. Bár Baranyi jobban szerette volna, ha már az aláírásgyűjtésnél be tudják vonni az embereket, de a polgármester szerint ezzel a megoldással még decemberben le lehet bonyolítani a szavazást.

Baranyi arról még nem tud, hogy mire gondolhatott Palkovics László, amikor egy interjúban azt mondta, olyan ajánlatot tenne Karácsonynak és neki, ami „pestiesen szólva, nem lesz semmi”. A polgármester azt mondta, korábban épp a miniszter volt az, aki nem reagált a projekttel kapcsolatos megkereséseire. Ugyanakkor a 450 milliárdos kínai hitelből, kínai építőcéggel és kínai munkásokkal épülő egyetemről nehéz tárgyalni, mert a polgármester szerint ez a fajta eladósodás nem közcélt szolgál.

Pedig a kormánynak annyira sürgős az építkezés, hogy hamarosan stratégiai megállapodást kötne a Fudan Egyetemmel. Ezért felmerült, hogy a kormány vásárlás helyett inkább kisajátítással venné el a területet. Ezzel a lehetőséggel Baranyi is számol, azonban szerinte ez az ilyenkor kötelezően előírt egyeztetési eljárások miatt egy évnél is tovább tartana az államnak, ha így akarná megszerezni.

https://444.hu/2021/04/23/a-veszelyhelyzet-elhuzasa-az-elovalasztast-nem-akasztja-meg-de-a-fudanrol-szolo-nepszavazasnak-betehet

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Öt - Kínai egyetemről, Budai Várról és az ellenzéki előválasztásról
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/ot__kinai_egyetemrol_budai_varrol_es_az_ellenzeki_elovalasztasrol
Az „Öt" szórakoztató politikai vitaműsor, amiben kibeszélésre kerülnek a hét legfontosabb témái. A 4 vendég: Konok Péter történész, Ónody-Molnár Dóra újságíró, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Hont András újságíró. A műsorvezető, vagyis az 5. tag Lampé Ágnes.

Sajnos, vágott verzió.

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

A DIÁKVÁROS ÉS A CSEPELI KÖZPARK TERÜLETÉT IS CSÖKKENTENÉ A FUDAN EGYETEM

Csütörtökön bemutatta a kormány azt a látványtervet, amin a Fudan Egyetem campusának tervezett elhelyezkedése látható. Megmutattuk, hogy a tervek szerint éppen a diákszállások jelentős részének helyén épülne fel a Fudan Egyetem campusa. A kormány által bemutatott terveken azonban látható egy másik helyszín is, ahol szintén a Fudan Egyetem épületeit tervezték felhúzni.

Ez a rész a Csepel-szigeten található és a főváros szerkezeti terveiben ma közparkként szerepel. Tehát a kormány olyan területet adna a Fudan Egyetem kezére, amelyet a főváros parknak szán a szerkezeti terveiben. Persze ennek semmi jelentősége nem lesz, ha a kormány valóban csorbítja a főváros jogköreit, és elveszi a településszerkezeti terv megalkotásának jogkörét a fővárosi önkormányzattól.

A főváros terve egy jelentős közpark létesítése volt ezen a területen – erről szólt a Budapesti Nagyerdő terve. A Fővárosi Közgyűlés csak azzal a feltétellel támogatta a Déli Városkapu program megvalósítását, hogy annak része lesz a teljesértékű Diákváros, valamint annak keretében megvalósul a Budapesti Nagyerdő program első fázisaként 100 hektár minőségi zöldfelület.

A csütörtökön bemutatott tervek alapján a kormány nemcsak diákszállásokat áldozott volna fel a Fudan Egyetem kedvéért, de a csepeli közpark területét is csökkentette volna az érdekükben. Kérdés, hogy mit tesz majd Palkovics László miniszter, akit tegnap a feladat felelősének nevezett ki a miniszterelnök. Ha a korábbi projektgazda Fürjes is csorbította volna a Diákváros és a csepeli közpark területét, mit tesz vajon majd Palkovics, aki eddig egyáltalán nem vett részt a Déli Városkapu terveinek kialakításában?
-- Balogh Samu

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Még a saját embereit sem kíméli a kormány, hogy lakájtempóban kiszolgálja a kínai gazdasági-politikai érdekeket. Először több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatásának ügyét dobta sutba, majd megalázta saját kormányának tagjait is. Fürjes és Vitézy urak méltatlan helyzete iránti együttérzésemmel együtt is újra csak azt tudom mondani: kitartok a Budapesti Diákváros, vagyis több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatásának ügye mellett. És nem engedek.

A kínai pártirányítás alatt álló egyetem Budapestre telepítése, mint cseppben a tenger mutatja, miféle „kormányzás” is folyik Magyarországon. Először a kormány megállapodást köt 2019-ben az új fővárosi városvezetéssel többek között a Budapesti Diákvárosról. Olcsó lakhatást a magyar fiataloknak, egészségügyi fejlesztéseket, a Budapesti Nagyerdő zöldfejlesztését tudtuk kiharcolni, és azt, hogy a kormánynak olyannyira fontos stadion úgy épüljön meg, hogy kilenc napig kiszolgálja az atlétikai vb-t, de utána legalább 90 évig a ferencvárosiak és általában a budapestiek szabadidejét, szórakozását, sportolási lehetőségeit biztosítsa. Megállapodtunk, aláírtuk, a Fővárosi Közgyűlés és a kormány is dokumentumba foglalta.

Majd a miniszterelnök ezt az egészet elárulta az első szembejövő kínai delegációnak. Titokban hozott kormányhatározattal a Budapesti Diákváros területét odaígérte egy olyan kínai egyetemnek, amely kartája szerint a kínai kommunista párt iránymutatásai alapján működik, amelyet kínai vállalatok építhetnek meg 500 milliárdos kínai gigahitelből, amelynek árát persze a magyar adófizetőknek kell évtizedekig törleszteniük.

Mikor mindez az aljasság kiderült, Ferencváros polgármesterével együtt tiltakoztunk. Nem máshoz, csakis az adott szóhoz, a megkötött megállapodáshoz ragaszkodtunk. Erre Fürjes és Vitézy urak olyan terveket mutattak – gondolom, megnyugtatásul –, amelyek szerint Diákváros is és kínai egyetem is meg tud épülni. Másnap kiderült, hogy a bemutatott tervek nem többek blöffnél, mert a kínai egyetem igenis kollégiumi épületek helyére van tervezve. Mikor ezt szóvátesszük, késő éjszaka megjelenik egy kormányhatározat a közlönyben, amely lenullázza azt a munkát, azt a több százmillió forintot, amelyet Fürjes államtitkár és csapata a Diákváros terveire fordított eddig, és az egészet odaadja a miniszterelnök kedvenc végrehajtójának Palkovics miniszternek. És ebből az éjszakai kormányhatározatból világosan kiderül: igenis a Budapesti Diákváros helyére akarják erőltetni a kínai egyetemet. Igenis sok ezer magyar diák lakhatásának kárára szolgálná ki az Orbán-kormány a kínai gazdasági-politikai érdekeket.

Újra mondom: egyetlen négyzetmétert sem hagyunk elvenni a Budapesti Diákváros és a Budapesti Nagyerdő területéből.
-- Karácsony Gergely

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

„Az előterjesztés szerinti beruházás (vagyis a kínai egyetem) a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”. Már megint kinek kell hinni? A kormány előterjesztésének, vagy egyik minisztere szavának? Vagy egyiknek se?

Legyen már vége ennek az összevissza beszédnek és mismásolásnak, amit a kormány a Diákváros helyére építendő kínai elit kampusz ügyében folytat.
Hivatalosan kikértem a kormány eddig nyilvánosságra nem hozott döntéseiről szóló dokumentumokat.

Gulyás miniszter tegnap megköszönte a reklámot, amit a Budapesti Diákváros terveinek csináltam, nos, nagyon szívesen, bár szerintem nem marketingkommunikációs kérdés, hanem személyes elkötelezettség, ha tetszik, becsületbeli ügy ragaszkodni több mint tízezer magyar diák olcsó lakhatásához. A kormány azonban, úgy látszik, a kínai gazdasági-politikai érdekeknek csinál inkább reklámot. Abban meg nincs köszönet. Hiszen a kormány a magyar diákok olcsó lakhatása helyett ragaszkodni látszik ahhoz az esztelen tervhez, hogy kínai hitelből, vagyis a gyerekeink eladósítása árán, kínai vállalatok által a kínai kommunista párt irányítása alatt álló kínai elit kampuszt építtessen és elköltsön erre több pénzt, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatásra fordít. Ettől az őrülettől akarjuk és fogjuk megvédeni a Budapesti Diákvárost. Gulyás miniszter azonban erre azt mondta, hogy a Diákvárosnak majd a kínai egyetem ad értelmet, és hogy Diákváros is lesz, meg kínai kampusz is.

Hát szerintem, a Diákvárosnak az a több mint tízezer magyar fiatal ad majd értelmet, akik ott tölthetik diákéveiket. Ha a kínai kampusz miatt csak eggyel kevesebb magyar diáknak jut ott hely, az már elfogadhatatlan. De félő, nem csak eggyel kevesebb fiatalnak jut hely a kormány szerint. Mert azt a kormányzati közlést, hogy a Diákváros és a kínai egyetem egyszerre, egy helyen épül majd meg, erősen kétlem. Kételyeim elsősorban a kormány eddigi működéséből fakadnak, abból, ahogyan ez a kormány újra és újra megszegi az adott szavát és felrúgja a megállapodásokat. Kételyeimet alátámasztják azok a hírek, amelyek szerint a február 24-i kormányülésen készült emlékeztető azt tartalmazza, hogy „az előterjesztés szerinti beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”. Na mármost, a Budapesti Diákváros helyszínén a Budapesti Diákvárosnak kell megvalósulnia és nem másnak.

A kormány azonban állítólag 520.000 négyzetmétert(!) akar kínai vállalatokkal beépíttetni, összesen mintegy 40 hektárt adna a kínai kampusznak. Ha ez igaz, akkor ezek a tervek egyértelműen kiszorítanák a Diákvárost. Lehet, hogy a kormány szerint az a Diákváros, ahol egy fallal körülvett kínai egyetem van. Szerintem meg az a Diákváros, ahol több ezer magyar fiatal lakik, szórakozik, tanul.

De akkor járjunk ennek a végére, mert újra mondom: ha a kormány felrúgja a Diákvárosról szóló kötött megállapodást, akkor stadion sem épül Ferencvárosban. Hivatalosan kikértem tehát a kormánytól az alábbi dokumentumokat:

- a Fudan Hungary Egyetemmel összefüggésben az innovációs és technológiai miniszter által a Kormány 2021. február 24-i ülésére benyújtott előterjesztést,
- a Kormány 2021. február 24-i üléséről készített összefoglalónak a Fudan Hungary Egyetemről szóló előterjesztésre vonatkozó részét,
- a Kormány 2021. február 24-i ülésén a Fudan Hungary Egyetemről szóló előterjesztéssel összefüggésben meghozott döntések szövegét.

-> Az adatigénylésem itt tekinthető meg:
https://kimittud.atlatszo.hu/request/fudan_hungary_egyetemmel_osszefu

Tisztelt Miniszterelnöki Kormányiroda!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő.

Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre

(i) a Fudan Hungary Egyetemmel összefüggésben az innovációs és technológiai miniszter által a Kormány 2021. február 24-i ülésére benyújtott előterjesztést,
(ii) a Kormány 2021. február 24-i üléséről készített összefoglalónak az (i) pont szerinti előterjesztésre vonatkozó részét,
(iii) a Kormány 2021. február 24-i ülésén az (i) pont szerinti előterjesztéssel összefüggésben meghozott döntések szövegét,
(iv) a Fudan Hungary Egyetemmel összefüggésben a Kormány ülésének napirendjén szereplő minden más előterjesztést, az azokról a Kormány által hozott döntéseket.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.

Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje meg számomra.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Kelt: 2021. április 13.

Üdvözlettel:

Karácsony Gergely

(Jelenleg a(z) Miniszterelnöki Kormányiroda válaszát várjuk. Az adatigénylésre normális esetben jogszabály szerint nem később, mint 2021. április 28. )

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Ferencváros nem ad el területet a kínai egyetem építéséhez • 2021. ápr. 7.

Ferencváros biztosan nem adja el a tulajdonában lévő területet a kínai egyetem építéséhez - ezt a kerület polgármestere mondta Híradónknak. Baranyi Krisztina a kormánytól vár részletes tájékoztatást. A Direkt36 számolt be róla korábban, hogy több mint 500 milliárd forintért épülne egyetemi kampusz a Fudam Egyetemnek.

https://rtl.hu/rtlklub/hirek/ferencvaros-nem-ad-el-teruletet-a-kinai-egyetem-epitesehez-baranyai-krisztina-fudam-egyetem

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Kínai hitelből készül a magyar felsőoktatás óriásberuházása. A kormány már oda is ígérte egy kínai cégnek | április 6., kedd

A magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését – derül ki a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumokból.

Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, nagyrészt kínai hitelből valósulna meg, amit Magyarország fizetne. A dokumentumok szerint a kínai kivitelezőnek attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben másik cég nyeri meg a beruházást. A kormányzati dokumentumok szerint ugyanis „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

Az építkezésre bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot az elmúlt években a világ számos táján gyanúsították meg korrupcióval és kémkedéssel. A Fudan kampusza ráadásul a kormány számításai szerint több pénzbe fog kerülni, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019-ben. A Fudan épületei ezen kívül elveszik a helyet a sokezer magyar diáknak tervezett, modern kollégiumi és közösségi tereket ígérő Budapest Diákváros projekt elől is.

Az évek óta szoros kínai kapcsolatok kiépítésére törekvő Orbán-kormány több fontos üzletet kötött az elmúlt időszakban kínai partnerekkel. Ilyen a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárdos felújítása, amit kínai állami cégek nyertek el közösen Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével. Tavaly a koronavírus kitörése után a magyar állam rengeteg kínai védőfelszerelést és lélegeztetőgépet
https://www.direkt36.hu/keletre-kuldtek-portyazni-a-miniszteriumi-tanacsadot-vegul-olyan-cegnel-talalt-maszkokat-ahol-az-apja-az-egyik-vezeto/
vásárolt sokszor nagyon drágán,
https://www.direkt36.hu/a-kormany-dicsekedett-a-lelegeztetogepek-vasarlasaval-megis-ok-kotottek-a-legrosszabb-uzletet-kinaval-az-egesz-eu-bol/
majd idén Magyarország lett az első európai uniós ország, amely kínai vakcinát kezdett el használni.

A Fudan kampuszának építéséről feltett kérdéseinkre sem a kínai vállalat, sem a szerződtetésüket a kormánynak javasló Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem reagált.

Visszautasíthatatlan ajánlat Kínából

A sanghaji Fudan Egyetem Kína legerősebb felsőoktatási intézményei közé, a nemzetközi kapcsolatok oktatásában pedig az egész világ élmezőnyébe tartozik. Az egyetem a Magyar Nemzeti Bank segítségével, eleinte még a Corvinus Egyetemmel együttműködve kezdett el terjeszkedni Magyarországon. A jegybank Kína-ügyi főtanácsadója, Horváth Levente tavaly jelentette be, hogy a Fudan 2024-ben már öt-hatezer diákkal és ötszáz tanárral nyitná meg első önálló európai kampuszát.

A kínai egyetem már meg is egyezett a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC), hogy ajánlatot tesznek akivitelezésre – derül ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Direkt36 által megszerzett előterjesztéséből, amit a kormány a február 24-i kabinetülésén tárgyalt és fogadott el. Az előterjesztést Palkoviccsal közösen Szijjártó Péter külügyminiszter jegyzi, de az ITM a projekt felelőse. Az előterjesztés szerint a Fudan és a kínai állami építővállalat európai ágazata a megállapodásukról is Palkovicsot értesítette.

Bár az ITM csak indikatív – azaz előzetes, irányadó – ajánlatként hivatkozik a kínai állami vállalat jelentkezésére, az előterjesztésből kiderül, hogy a kínaiak alaposan felkészültek az építkezésre. „A releváns versenyeztetéseken való részvétel, valamint a munkák mielőbbi megkezdése érdekében a vállalat már szimulálta a végrehajtó, tervező és kivitelező csapatokat, és megkezdte az építési, logisztikai előkészületeket” – áll a dokumentumban.

Az intézmény Fudan Hungary Egyetem néven futna és egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hozza létre és tartja majd fenn – derül ki az ITM előterjesztéséből. Ez a modell hasonlít ahhoz, ahogy az elmúlt időszakban a magyar kormány elkezdte alapítványokba kiszervezni az állami fenntartású egyetemeket. Az alapításhoz szükséges tőkét és a kampusz építéséhez az ingatlanokat a magyar állam biztosítja – például egy korábbi bejelentés szerint egy 800 milliós telket.
https://444.hu/2021/01/01/800-millios-epuletet-vehet-meg-az-allam-a-kinai-fudan-egyetem-szamara
Kína pedig a tervek szerint egy egyelőre nem meghatározott összeggel száll be az alapítvány tőkéjébe, majd a kampusz éves működtetését is vállalná.

Az építkezésre a Kínai Állami Építőmérnöki vállalat 338 milliárd forintos ajánlatot tett, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalná összesen 520 ezer négyzetméter megépítését – derül ki az ITM előterjesztéséből. A magyar kormány viszont ennél jóval magasabb, 1 milliós négyzetméterárral kalkulál, és 540 milliárd forintra becsüli az épületek felhúzásának értékét. Az előterjesztés szerint a minisztérium ebből mégsem azt a következtetést vonja le, hogy a kínai ajánlat esetleg irreálisan alacsony. Hanem pont azzal ajánlja a kormány figyelmébe a kínai tervet, hogy az még kedvezőbb is, mint a saját becslésük. Ez ugyanakkor nem a beruházás teljes költsége – a fenti számok sem a parkok, utak stb. építésének költségét, sem az áfát nem tartalmazzák.

Az építkezéshez óriási kínai hitelt venne fel a magyar állam, “ez a konstrukció a Budapest-Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” – áll az előterjesztésben. A dokumentum szerint a beruházásra a magyar állam kicsit több, mint 100 milliárd forintot biztosítana közvetlenül, míg a maradék több, mint 450 milliárdot Kína hitelezné. Az ITM szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank “kedvező feltételekkel”, 10-15 éves futamidővel és jüan hitel esetén maximum 4,5%-os, euro hitel esetén 1,9%-os kamattal vállalná a finanszírozást, amire már tett is egy előzetes ajánlatot. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül.

A Fudan azonban nem csak egy elitegyetem, hanem a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is: 2019-ben az egyetem chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették (erről és a magyar-kínai kapcsolatokról is a Direkt36 írt részletesen: https://www.direkt36.hu/kemjatszmakat-hozott-budapestre-orban-kinai-nyitasa/). De a Fudan budapesti kampuszának építése a kínai gazdaság számára is komoly piacszerzési lehetőséget jelent.

Kínai terjeszkedés magyar pénzből

Az ITM előterjesztésének egyik legérdekesebb része az, amelyik az építkezés megvalósításáról szól. A dokumentum szerint ugyanis a kínai ajánlatban szerepel egy olyan feltétel is, miszerint „meghatározott számú kínai munkás vesz részt a kivitelezésben és kínai építési alapanyagok kerülnek importálásra a kivitelezéshez”.

Ez a megoldás a kínai gazdaságpolitika elmúlt évtizedének eredménye. „A 2010-es évek elejére túltermelési problémával szembesült Kína: hogy sokkal nagyobb kapacitásuk van cementből, acélból és más alapanyagokból, mint szükséges lenne. Termelnek, termelnek, de már nem tudják hová tenni a saját országukban. Az Út és Övezetet arra találták ki, hogy ezt a kapacitást és a kínai munkaerőt külföldön le tudják kötni” – magyarázta Orbán Krisztián közgazdász a 2013-ban Hszi Csin-ping kínai elnök által elindított, Új Selyemútnak is nevezett Út és Övezet kezdeményezésről (ennek keretében épül meg majd a Budapest-Belgrád vasútvonal is). Az ITM előterjesztése a kínai építővállalatot is úgy mutatja be, mint az Út és Övezet „fontos résztvevője”.

A Direkt36 az ITM előterjesztésén kívül megszerzett egy másik kormányzati dokumentumot is, amely szerint a magyar kormány már döntött is arról, hogy a Fudan kampuszát mindenképp kínaiaknak kell építeniük, és hogy a folyamatot nem szabad leállítani. Ez abból az emlékeztető feljegyzésből derül ki, amely az ITM-előterjesztés elfogadásáról készült a február 24-i kormányülésen. „A Kormány az előterjesztést azzal fogadta el, hogy (...) a tervezés magyar-kínai közös projektként valósul meg; a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg; a beruházás felelőseként az innovációért és technológiáért felelős miniszter kerül kijelölésre kormánybiztosként; a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le” – áll az emlékeztetőben.

Egy, a kormánydöntés hátterét ismerő kormányzati forrás szerint a kínaiaknak nem kell attól tartaniuk, hogy egy közbeszerzésen valaki előnyösebb ajánlatot tesz náluk és így elesnek a beruházástól. A forrás szerint ugyanis a Fudan Egyetem kampuszát kínai-magyar nemzetközi szerződés keretében építik majd, és a versenyeztetés feltételeit is ebben határozzák meg. Hasonló konstrukcióban épül például a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai felújítása, vagy éppen a paksi atomerőmű orosz bővítése is – egyik esetben sem volt szükség uniós szabályok szerinti nyílt versenyre. Az ITM-előterjesztésben a tervek európai uniós jogi vonatkozásainak felsorolása helyén is mindössze annyi áll, hogy az „nem releváns”.

A Fudan kampuszának építésére tervezett magyar állami pénzek nagyon jelentős összegnek számítanak, például túlszárnyalják a teljes magyar állami felsőoktatás éves működési költségét is, ami 2019-ben összesen 486 milliárd forint volt, de a G7 számításai szerint ez valójában nettóban számolva alig 287 milliárdot tett ki. Ráadásul a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumok további költségekkel is számolnak. Az ITM szerint ugyanis 2023 és 2027 között kb. 100 milliárd forintba, majd „a képzés teljes felfutása utáni időszakban” még évi 15,5 milliárd forintba kerül majd az intézmény felszerelése és működtetése, ami állami támogatásból és vállalati szponzorációból biztosítható. Ezt ugyanakkor az ITM reményei szerint jórészt már Kína állná.

A kínai egyetem hazai terjeszkedése érdekében ráadásul az Orbán-kormány feláldozta annak a budapesti kollégiumvárosnak a jelenlegi tervét is, ami nyolc-tízezer magyar egyetemi hallgatónak és tanárnak biztosított volna korszerű tanulási és lakhatási körülményeket. A február 24-i kormányülésen készült emlékeztető szerint ugyanis a kormány arról is döntött, hogy „az előterjesztés szerinti beruházás a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program helyszínén valósul meg”.

Itt, a Rákóczi hídtól délre épült volna eredetileg az a budapesti olimpiai falu, amelyet a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása után módosítottak és innentől a helyszínre egy Diákváros felépítését tervezte a kormány. Egy kormányzati forrás szerint azonban ezt az utódprojektet az Orbán-kormány vezetése valójában mindig is annak a reményében támogatta, hogy majd egy későbbi olimpiához azért még jól jöhet. Ezek a remények azonban a forrás szerint februárban teljesen elszálltak, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2032-es rendezés jogát Brisbane-nek adta oda.

A kínai kampusznak nem csak a magyar költségvetésre és a felsőoktatási fejlesztésekre lesz komoly hatása. Az építkezésre bejelentkező kínai vállalat története és a Fudan elmúlt néhány éve is érdekessé teszi a beruházást.

Kémkedés és korrupció

2017 januárjában az Afrikai Unió etiópiai, Addisz-Abebában álló székházának technikusai szokatlan jelenségre figyeltek fel: az épület szervereinek adatforgalma minden éjszaka éjfél és kettő óra közt megugrott, pedig ilyenkor alig volt valaki az épületben. A húszemeletes épület biztonsági átvizsgálásakor kiderült, hogy a forgalomnövekedést az okozta, hogy az adatok minden éjjel titokban átmásolódnak egy sanghaji szerverre. Ezen kívül asztalokba és a falakba rejtett lehallgató berendezések is előkerültek az épületben.

A 200 millió dollárba kerülő, 2012 elején átadott székház Kína ajándéka volt Afrikának: nem csupán a költségeket állták, de a kivitelezést is vállalták. Az építkezést a most a Fudan budapesti kampuszára is bejelentkező Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatra bízták. Az Afrikai Unió székházában keletkezett bizalmas információk öt éven keresztül kerülhettek illetéktelen kezekbe, mielőtt az adatszivárgást és a lehallgatásokat végül a technikusok felfedezték. A kémkedés vádját a kínai kormány és a kínai állami cég is tagadta.

Az etiópiai incidenst követően a vállalatot tavaly az Egyesült Államok védelmi minisztériuma feketelistára rakta a Népi Felszabadító Hadsereggel, vagyis a kínai katonasággal való szoros kapcsolata miatt, Kínában ugyanis a kiberkémkedést és technológiai hírszerzést jórészt a hadsereg felügyeli. Később pedig egy elnöki rendelet külön megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok vagy cégek részvényesei lehessenek a kínai építővállalatnak.

Jiandan Jiang, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat (CSCEC) egyik vezetője Matolcsy György magyar jegybankelnök online megrendezett Eurázsia Fórumán tavaly októberben:

A Világbank 2009-ben egy fülöp-szigeteki útépítési projekt vizsgálata során kartellezést fedezett fel és ezért hat évre szankciókat vezetett be a vállalattal szemben. 2017-ben egy bahamai luxushotel- és kaszinóépítésnél többszáz millió dollárnyi fiktív költségek és kivitelezési problémák miatt perelték be a céget. 2019-ben pedig a pakisztáni kormány szerint a kínai vállalat egy ottani gigantikus autópályaépítési projektje során 500 millió dollár (kb. 150 milliárd forint) tűnt el korrupt hivatalnokok zsebében.

2021 januárjában pedig az ausztrál kormány akadályozta meg, hogy a kínai építővállalat felvásároljon egy ausztráliai építkezési céget. Attól tartottak, hogy a kínai hírszerzés a cégen keresztül Ausztrália kritikus infrastruktúrájáról szerezne információkat. Nemzetbiztonsági aggályok ráadásul magával a sanghaji Fudan Egyetemmel szemben is felmerültek. Ahogy a Direkt36 korábbi cikkéből kiderül: az egyetem együttműködik a kínai hírszerzéssel, külön kémiskolát működtet, és a Kínai Kommunista Párt elitképzőjeként a Fudan tanárainak és hallgatóinak legalább negyede párttag.
https://www.direkt36.hu/kemjatszmakat-hozott-budapestre-orban-kinai-nyitasa/

Ezekből a problémákból az ITM előterjesztése semmit sem említ meg, a kínai céget kizárólag méltatja. „A vállalat 2016 és 2020 között a világ legjobb kivitelezője címet nyerte el, valamint a legnagyobb minősítő cégek (ENR, Standard&Poor’s, Moody’s, Fitch) mind ’A’ kategóriás kivitelezőként tartják számon” – áll a minisztériumi előterjesztésben.

A kínai állami vállalat, ahogy a kémkedés, úgy a korrupció vádját is mindig visszautasította, a Direkt36 ezzel kapcsolatos kérdéseire viszont nem reagált. Az ITM-nél is rákérdeztünk a kínai egyetem építése miatt felmerülő nemzetbiztonsági és korrupciós kockázatokra, de a minisztérium sem válaszolt.

https://444.hu/2021/04/06/kinai-hitelbol-keszul-a-magyar-felsooktatas-oriasberuhazasa-a-kormany-mar-oda-is-igerte-egy-kinai-cegnek

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre 17 perce új képet töltött fel:

Kerekparos_es_gyalogos_kozlekedes_a_lanchid_kornyezeteben_2021061617tol_bkk_2144842_9024_s

M Imre írta 3 órája a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Kerékpárút épül Tokaj területén | 2021.06.12. ...

M Imre írta 3 órája a(z) Palackra magyar, valamit visz a víz: a Tiszán az utóbbi években rendszeressé vált az áradásokat kísérő PET palack árhullám videóhoz:

Tizenegy csapat startol hétvégén a II. Tisza-tavi PET ...

M Imre 3 órája új videót töltött fel:

M Imre írta 16 órája a(z) Vannak emberek, akik képtelenek betartani a szabályokat. Megtartjuk őket? fórumtémában:

A vizsgálat jelen állása szerint a közvetlenül a baleset után ...

M Imre írta 20 órája a(z) Bemutatták, mit szorítana ki Budapestről a Fudan egyetem blogbejegyzéshez:

Orbán délelőtt népszavazást ígért a Fudanról, délután a ...

M Imre írta 20 órája a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A Media1 információi szerint véget ért a Ziegler Gábor és ...

M Imre írta 20 órája a(z) „Nem vagyok elégedett” - Egy éve főpolgármester Karácsony Gergely videóhoz:

Ha még nem tettétek meg, szavazzatok a https://otlet....

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Hazánk első hidrogénkútját a Linde Gáz Magyarország Zrt. ...

M Imre írta 1 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Motoros közlekedésbiztonsági nap június 25-én...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu