Bardóczi Sándor : Dorner Lajos, a VEKE elnöke áprilisban azzal támadt rám, hogy az árvízi védmű állékonysága (sic!) és az árvízvédelem rovására megy az, hogy megbontottuk a Jane Haining rakpart macskaköveit. Az FCSM a Telex.hu kérdésére cáfolta, hogy az alsó rakparti burkolat része lenne a budapesti árvízvédelmi műnek, de Dorner nem tágított. Érveit akkor olyan mértékű személyeskedéssel spékelte meg, amit nem szoktam tolerálni a saját facebook oldalamon senkitől, ezért érzékeny búcsút vettünk egymástól. A szakmai vitákat nem kerülöm el, az ad hominem érvelést viszont ki nem állhatom. Az mindig arról tanúskodik, hogy a vitapartnernek elfogytak a szakmai érvei vagy nem is voltak olyanok.

A sors a napokban úgy hozta, hogy a két ünnep közötti árhullám elérte az alsó rakpartot, sőt el is borította 40-50 cm magasságban a felbontott macskakövek helyén a civilek által kialakított “vadvirágos élőhelyet”. Azaz a vitában elhangzott feltételezéseket élesben lehetett megfigyelni. Kiváncsi ember vagyok, így 27-én lementem a tetőzés előtt az elöntött partra és csináltam néhány fotót a Jane Haining rakpartról amely azon a néhány napon ismét autómentes korzóvá alakult. A Duna 28-án tetőzött, 30-án pedig levonult az ár az alsó rakpartról. Akkor is csináltam pár fotót. Nem csak a civilek által “Dorner Lajos emlékpark”-nak elkeresztelt növénykiültetésről, de a Lánchíd pesti hídfőjéhez az idén terített gyöngykavics burkolatról is. Dorner Lajos mérnök úr előfeltételezése ugyanis az volt, hogy egy dunai árhullám elviszi nemcsak a növényzetet, hanem a megbontott macskakő burkolatot is - miközben már akkor is jeleztük neki, hogy ha mindez így lenne, a 2013-as jóval nagyobb árhullámot nem élte volna túl a szintén burkolatlan, de növényekkel beültetett id. Antall József rakpart sem.

Nos a képek megdönteni látszanak a Nagy Dorner Sejtést. A növényzet mindenhol túlélte az áradást, egyetlen macskakő sem mozdult el, sőt a jóval sérülékenyebb szórt burkolat is a helyén maradt a Lánchídnál és nem vitte el a víz. Elképesztő, mekkora a félelem és a túlbiztosítás azzal kapcsolatban, ha valaki növényt és nem aszfaltot vagy vízzáró térkövet telepítene a Duna partjára. A túlbiztosítás persze lehet jogos óvatosság, de a növények hasznosak is tudnak lenni egy folyóparton a partfalak biztosításában is. Ezt a mérnökbiológiai módszereket használóknak nem kell magyarázni, a mérnöktársadalom egy része viszont nagyon lassan, túl lassan barátkozik ezzel a gondolattal. Pedig a folyópartokon eredendően növények, homok, kavics vagy lösz szokott lenni, nem macskakő és nem aszfalt. S ezek elég jól viselik az áradó folyókat. Nem fog megártani most sem senkinek, ha egy picit zöldebb lesz az alsó rakpart. Maximum élhetőbb lesz a mostani állapotánál…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7347091175334710&set=pcb.7347133598663801
__

Dénes: A pünkösdfürdői, mederbe épített árvízvédelmi nagytöltés vízoldali kőrakatával évekig problémák voltak a kimosások miatt. Több alkalommal mixerbetonnal próbálták megállítani az alámosást, de a következő árhullám azt is kikezdte. Egy idő után elkezdtek kinőni a vizes élőhelyet kedvelő fűzfák, amit a vízügyesek ki akartak irtani. Szerencsére volt valaki, aki harcolt ez ellen, így a csemeték fává cseperedtek, gyökérzetüknek hála, azóta nincs probléma.
(U.i.: Talán nem fog megharagudni érte, de ideírom a nevét: Csók László)
___

Aerial footage captures dramatic flooding
in Loughborough as Storm Henk wreaks havoc – video
https://www.theguardian.com/uk-news/video/2024/jan/03/aerial-footage-captures-dramatic-flooding-in-loughborough-as-storm-henk-wreaks-havoc-video

Előzmény

Válasz

Párizsban, a Szajna partján régen egy kétsávos gyorsforgalmi út volt az autók számára. Ma sétány, kerékpárút, park, játszótér, napozóhely, kávézó és egy asztali focibajnokság helyszíne. :-)
https://www.facebook.com/watch/?v=864996285226823
Forrás: Brent Toderian, Twitter

Válasz

A fővárosi önkormányzat 20 civil szervezet bevonásával gondolja újra a rakpart használatának lehetséges módozatait.

– Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy ellentétes érdekek vezérlik a fővárost és az autósokat, de a város fontos észak-déli összekötő tengelyének élhető terekké alakítása az összes városlakó érdeke

– közölte diplomatikusan Sipka Gábor, a Fővárosi Autóklub főtitkárhelyettese, akik szintén részt vesznek a rakparti funkciók újragondolkodásban. A városvezetés ígéretet tett nekik, hogy csak akkor tiltják ki végleg az autósokat a pesti alsó rakpartról (a budai autómentesítése szóba se jön), ha az időszakos lezárások idején végzett monitoring igazolja, hogy enélkül is működőképes marad a város.

A rakpart újjászületése csak uniós forrásból valósulhat meg. Ehhez az Orbán-kormány és az Európai Bizottság egyezségére lenne szükség, de addig se áll le a tervezés. Elkészült a koncepciót bemutató kiadvány és zajlik a Duna-parti Építési Szabályzat átdolgozása is. Az újratervezés lényeges eleme a kikötők elhelyezésének felülvizsgálata. A jelenlegi rendezetlenség és zsúfoltság nem vonzó, ráadásul balesetveszélyes is. A szállodahajókat ezért a Szabadság hídtól délre húzódó partszakaszra, a Bálna környékére terelnék át. A kisebb hajók fogadására alkalmas kikötőket pedig „széthúznák”, míg bizonyos rakpartokat, mint például az Erzsébet híd környéke, hajómentesítenék.

A híd pesti pilonja körül egyedi hangulatú hely jönne létre, az alsó rakpart vonala ugyanis itt még a folyó közvetlen közelében vezet, mielőtt a Belgrád rakparton a felső rakparttal fonódna egybe. A Jane Haining rakpart jellemzően függőleges partfalát felváltja a Belgrád rakparton végigfutó, vízbe ereszkedő lépcsőzetes támfal, ahol valóban vízközelben érezheti magát a városlakó. Az autós és a kerékpáros forgalmat is a felső rakpartra terelnék, így itt egyedülálló módon teljesen az üldögélő és sétáló gyalogosoké lesz a tér. A lépcsős alsó rakparton közvetlen Duna-parti pihenőpart jön létre, árnyékot adó fákkal.

A Belgrád rakpart átépítése – rakparti rekreációs funkciók kialakítása – a fejlesztés harmadik ütemében valósul meg.

Az első ütemben a Margit híd és a Lánchíd közötti szakasz újulhat meg. Itt a közúti közlekedés egyelőre megmarad, de 30 km/órás sebességkorlátozást vezetnének be, a part menti parkolókat felszámolnák, a jelenleg is sokak által látogatott vízparti sétány pedig teljesen megújulna. A Lánchíd lábánál kisebb vendéglátó-egységek jöhetnek létre. A második lépés a Jane Haining rakpart Eötvös tér és Petőfi tér közötti szakasza a fentebb említett átalakításokkal. A jelenleg formálódó tervek ugyan itt véget érnek, de a HÉV-vágányok föld alá vitelével a gyalogos sétány a Duna Arénától egészen az új atlétikai stadionig húzódhat.
https://nepszava.hu/3209691_budapest-esti-rakpart-valtozas-karacsony-gergely

Válasz

Július 15. és augusztus 15. között megnyit a pesti alsó rakpart, ezen a hétvégén többek között jógára, afro-gyógy-diszkóra és a Kerékpáros Futár Európa-bajnokság sprintereire lehet készülni.

Bármi, ami elfér az extrém sportolás és a gondtalan semmittevés között, az most hétvégétől egészen augusztus 15-ig minden nap a világ legszebb panorámája mellett lesz élvezhető.

-- Hétvégenként a Margit híd és az Irányi utca, hétköznap az Eötvös tér és az Irányi utca között (Jane Haining rakpart) a leghosszabb városi promenád várja majd azokat, akiknek hiányzik a Duna közelsége.

Ezekre a szakaszokra egy hónapon át nem hajthatnak be a gépjárművel közlekedők, ennek köszönhetően pihenni, mozogni vagy szórakozni vágyókkal telhet meg a rakpart. Az idei pedig már a harmadik szezon, amikor valamelyik rakparti rész közparkká alakul.

Programok:
https://enbudapestem.hu/2023/07/13/egy-egesz-honapra-megnyilik-a-rakpart-amit-a-hetvegekre-programokkal-toltenek-meg

Válasz

Az autóforgalom mérséklésének igénye a pesti alsó rakparton már az előző városvezetés idején is megfogalmazódott. Finta Sándor főépítész szakmai irányításával készült is egy átfogó tanulmányterv a főváros Duna menti területeinek fejlesztésére, melyben a szerzők problémaként fogalmazzák meg, hogy „a városszövet funkcionálisan gyengén kapcsolódik a Dunához”, hiszen az alsó rakpartok közúti forgalma elszigeteli attól, ráadásul a zöldfelületi rendszer is „hiányos”.

A bejegyzésnél az idézet egésze (részlet):
https://parbeszedmagyarorszagert.hu/files/public/budapest_mindenkie_1.pdf

„Kitüntetett figyelmet érdemel a budapesti Duna-partok felszabadítása. A Duna belvárosi szakaszán mindkét irányból városi autópályák választják el a várost és az embereket a folyótól. A Duna Budapest legnagyobb kincse, büszkesége és természetes főutcája. Itt az ideje, hogy visszaadjuk a budapestieknek.

1. A pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe.”
...

Nem fűmaggal lesz beszórva...: a pesti alsó rakpart sétánnyá alakítása
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/nem_fumaggal_lesz_beszorva_a_pesti_also_rakpart_setannya_alakitasa

Válasz