Nem létező kisfilm 8 millióért, gyanúsan elszámolt sajtópályázat 14 millióért, egynapos rendezvény 23 millió forintból: a BKV kiszivárgott belső jelentése szerint ilyen ügyek miatt tett feljelentést pénteken a közlekedési vállalat a rendőrségen. A BKV arra is elköltött másfél milliót, hogy megértse, mért nem bliccelnek a tizenévesek Budapesten, most viszont jogszerűtlennek tartja a korábban kötött szerződéseket. Az érintett beszállítók közül az [origo] egyelőre hármat ért el, mindhárom cég állítja: elvégezték a munkát, amiért felvették a pénzt.

Kocsis feljelentette cége volt partnereit

 

Színlelt szerződéseket, teljesítés nélküli megbízásokat és hamis bizonylatokat vélt felfedezni a BKV belső ellenőrzése azokban a szerződésekben, amelyek miatt Kocsis István BKV-vezérigazgató pénteken feljelentést tett tíz cég ellen. Az összesen több mint 100 millió forint értékű szerződésekről a BKV egy belső jelentést írt. A jelentés az MTI birtokába jutott, s a hírügynökség erre alapozva megírta: a dokumentum részletesen felsorolja, melyik cégnél milyen problémát gyanít a BKV.

A most gyanúsnak minősített szerződések többsége marketing-megbízásokról, kutatásokról és rendezvények megszervezéséről szól. A szerződések nagyobb részét a BKV volt kommunikációs főosztályvezetője, az előzetes letartóztatásba helyezett Z. Tibor, illetve a házi őrizetben lévő volt kommunikációs vezérigazgató-helyettes, R. Miklós kötötte, de egyes esetekben Antal Attila volt vezérigazgató aláírása szerepelt a dokumentumokon.

Az MTI birtokában levő belső jelentés szerint legtöbb esetben a kifizetések mellé nem csatoltak teljesítésigazolást, de volt olyan szerződés is, ahol az egész ügyletet színlelt megbízásnak tartották az ellenőrök. Több esetben a bizonylatokkal volt probléma, és felmerült a hűtlen kezelés gyanúja is. Nézze végig, hogy mi után nyomozhatnak a következő napokban a rendőrök!

"Átterelhető" autósok győzködése

Megbízás: Egy sajtópályázat kiírásának lebonyolítása. A pályázat fő célja az volt, hogy a megjelenő cikkek hatására az autóval közlekedő emberek "átterelhetővé váljanak" a közösségi közlekedésre.
Megbízott cég: Európa Szolgáltató Kht.
Megbízás ideje: A szerződést 2007-ben kötötték, és 2009. április 10-én bontották fel.
Kifizetett pénz: 14,5 millió forint
A szerződést aláírta: Z. Tibor kommunikációs főosztályvezető és R. Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes
Mire alapozza feljelentését a BKV? A bizonylatok nem feleltek meg az előírásoknak, a számlaigazolások pedig formálisak voltak. Mindezek miatt felmerült a hűtlen kezelés gyanúja.
Mit mond a cég? Az Európa Szolgáltató Kht.-t péntek este nem sikerült elérnünk.

Szerződés nélküli számla

Megbízás: A 2008-as BKV-nap megszervezésére és lebonyolítása.
Megbízott cég: Me-ko Resti Kft.
Megbízás ideje: 2008. május
Kifizetett pénz: 23 millió forint
A szerződést aláírta: A kifizetést Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató írta alá.
Mire alapozza feljelentését a BKV? A számlákhoz a dokumentumok szerint nem csatoltak teljesítésigazolást, és a számla dátuma megelőzte a rendezvény dátumát. Az egyik, a BKV által kifizetett számla mögött nem is volt szerződés. A belső jelentés szerint sérült a belső szabályozás rendje, és hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
Mit mond a cég?: A Me-Ko Resti Kft. egyik tulajdonosa és pénzügyi vezetője szombaton a következő közleményt juttatta el az [origo]-hoz: "A Me-Ko Resti Kft. a BKV Zrt-vel kötött szerződésének maradéktalanul eleget tett. Számláinkat és a hozzá tartozó mellékleteket a rendezvény után nyújtottuk be, számláink átvétele és befogadása egyben a teljesítési igazolás is. ,,A fent számlázott szolgáltatást, mennyiségileg és minőségileg átvettem'' szöveg szerepel a számláinkon." A közlemény szerint továbbá a cég vezetői és dolgozói soha nem találkoztak a híradásokban szereplő, volt BKV-vezetőkkel, és a BKV eddig nem kereste meg a céget az elvégzett szolgáltatásokkal kapcsolatban, hiányosságokat sem támasztott. "Társaságunk együttműködik minden az ügyet érintő vizsgálatban" - írta a cég.

A jegyvásárló tinédzserek megértése

Megbízás: Felmérések és közvélemény-kutatások a bliccelés motivációjáról és hátteréről. A kutatások a BKV bliccelés elleni kampányát alapozták meg, illetve ezekből akarták megismerni "a nem bliccelő 14-18 évesek motivációit", vagyis azt, hogy mért vesznek egyáltalán jegyet és bérletet a fiatalok.
Megbízott cég: Suvet Research Kft.
Megbízás ideje: 2007. május
Kifizetett pénz: 2 x 1,5 millió forint
A szerződéseket aláírta: Az egyik szerződést szerződést R. Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes és a BKV marketing főosztályvezetője, a másikat Antal Attila vezérigazgató írta alá.
Mire alapozza feljelentését a BKV? A BKV belső ellenőrzése szerint a szerződés előkészítése jogilag felszínes volt, és valószínűsíthető, hogy a szerződés színlelt, ezért jogi szempontból semmisnek tekinthető.
Mit mond a cég? "Teljesen hétköznapi, normális piackutatást végeztünk a BKV-nak" - mondtak az [origo]-nak Marián Andor, a Suvet Research Kft. ügyvezető igazgatója, aki állította: teljesítették a megrendelt munkát. Marián szerint a Suvet Research 2007-ben a két kutatás során, egyenként 4-4 fókuszcsoportos beszélgetés tapasztalatait összefoglaló piackutatást készített a közlekedési vállalat számára. A kutatásokra a piackutató cégek szokásos piaci árain kötöttek szerződést. A Suvet szerint a BKV-nak készített kutatás ugyanazon a szakmai színvonalon készült el, mint a többi hazai vagy multinacionális ügyfelük részére végzett munkáik. A BKV jelenlegi menedzsmentje a szerződés miatt tett feljelentés előtt a kft-t semmilyen módon nem kereste meg, hogy kérdéseket tegyen fel - közölte az ügyvezető.

Nem létező promóciós film

Megbízás: A BKV-kismamabérlet promóciós filmjének elkészítése.
Megbízott cég: SM System Kft.
Megbízás ideje: 2008. május 20.
Kifizetett pénz: 8 millió forint
A szerződést aláírta: Z. Tibor kommunikációs főosztályvezető és a BKV megbízott logisztikai főosztályvezetője
Mire alapozza feljelentését a BKV? A BKV belső ellenőrzése bekérte az elkészült reklámfilmet, de azt a kommunikációs osztály nem tudta rendelkezésre bocsátani.
Mit mond a cég? A SM System Kft.-t péntek este nem sikerült elérnünk.

Külföldön versenyeztetett BKV-reklámok

Megbízás: BKV-reklámok külföldi versenyeken való indítása, a Combino villamossal kapcsolatos pr-tevékenység, illetve egyéb nyomtatott hirdetések készítése.
Megbízott cég: Well Reklámügynökség
Megbízás ideje: Több különböző szerződés folyamatosan
Kifizetett pénz: körülbelül 50 millió forint
A szerződést aláírta: Nem ismert

Mire alapozza feljelentését a BKV? Az ellenőrzés szerint a számlák jogossága, gazdasági tartalma megkérdőjelezhető. A terv megvalósulását részletesen bemutató anyagot a belső ellenőrzés nem talált, ezért a BKV azt vélelmezi, hogy a szerződés színlelt.
Mit mond a cég? Bölcs Ádám, a Well ügyvezető igazgatója a sajtóból értesült arról, hogy a reklámügynökség szerződéseivel kételyek merültek fel. Az igazgató az [origo]-nak határozottan cáfolta, hogy ne végezték volna el a szerződött feladatokat. "Elég szomorú, ha a BKV rendszerében eltűnnek dokumentumok" - mondta Bölcs arról, hogy a BKV-nál nem találtak teljesítési dokumentációt. "Cégünk természetesen rendelkezésükre bocsátja a szükséges anyagokat, melyekkel kétséget kizárólag tudjuk bizonyítani, hogy a megrendelt munkák rendre elkészültek" - tette hozzá.

A pénteki feljelentésben a BKV korábbi közleménye szerint összesen 10 cég ellen tett feljelentést a közlekedési vállalat vezérigazgatója. A belső jelentésből az MTI egyelőre öt cég szerződéseiről közölte értesüléseit.

A belső jelentése szerint a szerződések a BKV számára több esetben gazdaságilag is előnytelenek voltak. A gyanús BKV-s szerződések összértéke 106 millió forint, de egyes esetekben a belső jelentésből nem derül ki, hogy ezt a pénzt a BKV tényleg kifizette-e a partnerének.

A BKV feljelentése az MTI birtokában lévő belső vizsgálati dokumentum szerint a következő cégeket érinti: Európa Szolgáltató Kht., Honeymood Filmgyártó Kft, Me-ko Resti Kft, Lax&Lex Kft, Suvet Research Piac Média és Társadalomkutató Kft, Max&Future Kft, Média a Jövőért! Alapítvány, Piatnik Budapest Kft, SM System Kft, Well Reklámügynökség.

Korábban is tettek már feljelentést

A Magyar Nemzet pénteki számában még arról írt, hogy Kocsis tíz vállalkozói szerződéssel kapcsolatban fog feljelentést tenni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói különböző BKV-s rendezvényekhez kapcsolódó szerződéseket vizsgálhatnak - írja a lap. Ilyen  lehet az UV-típusú villamosok búcsúünnepsége vagy épp a 120 éves HÉV-nek rendezett ünnepély.

A BKV által kötött gyanús szerződéseket vizsgáló bizottság eddigi tevékenysége során 27 feljelentést tett, további 30 szerződés esetében pedig a rendőrséghez fordultak. A hét elejéig az összesen 1500 gyanús szerződés közül 250-et vizsgáltak át, ennek több mint ötödében merült fel, hogy visszaélések történtek, több feljelentést kívánnak tenni a héten is. Kocsis István nyár közepéig kitolta a belső vizsgálat befejezésének határidejét, hogy mind az 1500 gyanús szerződést ellenőrizni tudják.

Legutóbb szerdán tett feljelentést a BKV: a HÉV utastájékoztató rendszere miatt fordultak a rendőrséghez. A Magyar Nemzet szerint ebben az ügyben egy eredetileg 99 millió forintos szerződésről van szó, amit a CC Soft Kft.-vel kötött a BKV. Ráadásul a CC Softnak kedvezően, utólag módosították a felek a szerződési feltételeket, így végül 150 millió forintra rúgott az - egyébként állítólag rosszul vizsgázott - rendszer. Ez a cég a szereplője egy ellentmondásos párttámogatási történetnek is, amelyet az [origo] tárt fel.

A BKV-nál kipattant csalásgyanús ügyek miatt a múlt héten lemondott több politikai tisztségéről Hagyó Miklós, korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes, aki a BKV-t is felügyelte. Demszky Gábor hétfőn sajtótájékoztatón ismerte be, hogy az ő politikai felelőssége is felmerül a BKV-nál kialakult helyzet miatt.

Demszky hétfőn először állt a nyilvánosság elé a múlt szerda óta, amikor őrizetbe vették tanácsadóját, Mesterházy Ernőt.

Mesterházy Ernőt Z. Tiborral, a BKV korábbi kommunikációs főosztályvezetőjével együtt pénteken helyezték előzetes letartóztatásba. Regőczi Miklóst, a BKV Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét pedig házi őrizetbe helyezte ugyanezen a napon a Budai Központi Kerületi Bíróság. Regőczi Miklóst hűtlen kezelés, Z. Tibort bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt hallgatták ki a nyomozók még szerdán, a gyanú szerint Regőczi 81 millió forint, Z. Tibor pedig 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési társaságnak.

Mesterházyt azzal gyanúsítják, hogy rábírta a BKV vezetőit arra: vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Demszky hétfőn azt mondta: bízik tanácsadója ártatlanságában.

A BKV csalásgyanús ügyei miatt a múlt kedden lemondott több politikai tisztségéről Hagyó Miklós, korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes, akihez a BKV felügyelet is tartozott. Demszky hétfőn kijelentette: kész elhinni, hogy Hagyónak sem volt tudomása törvénysértésekről, bár irányítási hibáiról, rossz vezetői döntéseiről tudott.

Az MSZP-SZDSZ koalíció törékenysége miatt nem vállalta sokáig a szakítást Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel Demszky Gábor - hangzott el a főpolgármester szerdai bizottsági meghallgatásán.  Demszkyt a BKV-botrányok kivizsgálására alakult eseti bizottság hallgatta ki, amely előtt a főpolgármester közölte: ő maga kérte Hagyót, hogy mondjon le a BKV ügyeiről, mert szerinte a szocialista politikus rejtegette a BKV problémáit.

Hagyó Miklós (MSZP) szeretett a cég irányítójaként megjelenni, ám a konfliktusos ügyek elől többször elmenekült, a problémákat néha rosszul kezelte és elhallgatta - mondta korábbi, a BKV-t felügyelő helyetteséről Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester szerdán. Demszkyt a BKV-ügyeit vizsgáló fővárosi eseti bizottság arról faggatta, hogy milyen kifogásai voltak egykori helyettese tevékenységével kapcsolatban. A főpolgármester a meghallgatáson idézett több levélből és kabinetemlékeztetőből, amelyekben Hagyó BKV-val kapcsolatos tevékenységét bírálta.

Szerinte az első ilyen levél 2007 áprilisában született, amikor Hagyó Miklós "téves feladatértelmezését" a koalíciós koordinációs tanács napirendjére javasolta. Demszky szerint akkori helyettese a koalíciós szerződésen "túlnyúló" feladatok ellátására is igényt tartott fővárosi közüzemi cégeknél, gazdasági társaságoknál.

Sajátos Demszky-MSZP meccsé alakult a fővárosban a BKV-ügyek interpretációjáért folytatott verseny. Mesterházy Ernő előzetesbe kerülésével a házi bajnokságban egyelőre az MSZP tűnik felülkerekedni - nyilván nem ettől függetlenül mutatta be a fővárosi közgyűlés BKV ügyeit vizsgáló bizottságának Demszky Gábor a közte és Hagyó Miklós között az elmúlt években folytatott levelezés egy részét. Most mi is belenéztünk ezekbe a levelekbe.

Nyakó István MSZP-szóvivő úgy látja, "politikai értelemben nincs Hagyó-ügy", viszont szocialisták budapesti elnöke szerint Gábor felelős az elmúlt években Budapesten és a BKV-nál történtekért. A jelek szerint a főpolgármesternek azonban nemigen akaródzik elvinnie a balhát a történtek miatt.

A főpolgármester és a szerinte a 2006-os őszi koalíciós szerződésben meghatározott - korábban példátlanul széles, két korábbi főpolgármester-helyettes, Vajda Pál és Atkári János jogköreit magában foglaló - jogosítványait túllépő Hagyó Miklós konfliktusának már fél évvel a fővárosi koalíció megszületése után írásos nyoma volt. 

Hamar kezdődtek a gondok

A gondok rögtön Hagyó kinevezése után megkezdődtek, a szocialista politikus ugyanis nem fogadta el azt a feladatkört, amit Demszky szánt neki, hanem a fővárosi cégek gazdasági ügyeibe, és úgy általában költségvetési kérdésekbe is szeretett volna beleszólni forrásaink szerint. Hagyó emiatt 2006 decemberétől hónapokon keresztül alá sem írta a saját hatásköreiről szóló papírt. Egy 2007 április 12.-én kelt levélben Demszky Gábor Steiner Pál fővárosi MSZP frakcióvezetőnek "a koalíciós együttműködést leginkább nehezítő, konfliktus közeli helyzetként" Hagyó "a koalíciós szerződésen túlnyúló, a közüzemi cégek, gazdasági társaságok gazdálkodásával főpolgármesteri feladatok ellátására vonatkozó igényét" említi. (Demszky egyébként ebben elnézést kér egy sms-ben lemondott koalíciós egyeztetésért is.)

Ezért javaslatot tett Hagyónak a "vita végleges lezárására". Demszky 2006 december 21-én írta az első ilyen intézkedést, majd egy 2007 március 6-i rendelkezés szerint Hagyó már Ikvai-Szabó Imre költségvetésért, gazdálkodásért felelős főpolgármester-helyettessel együtt látja el a fővárost érintő európai uniós feladatokat, és a regionális ügyeket – vagyis például az EU-s pályázati források fölött is diszponálhatott ezáltal. Az év szeptemberében ismét módosultak Hagyó jogkörei, és a közterület-használattal kapcsolatos dolgok is hozzá kerültek.

Hagyót mindig is – fogalmazzunk így – érdekelték a nagy fővárosi cégek, egy városházi forrásunk szerint hivatalba lépése után egyre több olyan jelzés érkezett hozzájuk ezen cégek vezetőitől, hogy rá hivatkozva ismeretlenek keresik fel őket, és "papírokra számokat írnak a társaság nevével". A helyzetet 2008 elejére elégelte meg a főpolgármester. Egy 2008 február 14.-i levélben a főpolgármesteri helyettesekre vonatkozó belső intézkedésre hivatkozva ara figyelmeztetik Hagyót, hogy a hozzá delegált feladatok nem delegálhatók tovább. Az egyik fővárosi forrásunk "az elmúlt húsz év legsúlyosabb levelének" minősítette a dokumentumot.

Széttartó utak: Hagyó és Demszky viszonya sohasem volt harmonikus (Fotó: Magócsi Márton)

Az előterjesztés 1/1276/2009 számú fejezete foglalkozik a menedzserszerződésekkel, végkielégítésekkel. Aba Botond vezérigazgató átlagkeresete távozásakor, 2007. február 15-én havi 1.944 millió forint volt, ezen felül 2.75 millió forintot kapott szabadságmegváltás, 6 milliót "felmentési idő elszámolása" címén, további 7.77 milliót pedig azért, mert ekkor négy hónap még visszavolt a határozott idejű szerződéséből. A távozó vezér így 18.57 millió forintot kapott, ezen felül azonban 16 havi végkielégítés is járt volna neki, amiről Aba "abban a reményben, hogy az állami, vagy az önkormányzati szektorban munkalehetőséghez jut", lemondott.

Aba Botond várakozásai két hónapon belül teljesültek: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából felállított Regionális Közlekedésszervezési Irodák (RKI) személyközlekedési igazgatói posztját foglalta el, 2008 januárjában pedig a MÁV Start Felügyelő Bizottságának is az elnöke lett, utóbbi posztról sajtóhírek szerint augusztusban mondott le, de ezt hivatalosan soha nem erősítették meg.

"20 millió forintot meghaladó kárt okoztak"

Kőhegyi Andrással Antal Attila kötött szerződést vezérigazgatói titkárságvezetői munkakörbe (ez nem minősült menedzserszerződésnek) 2007. január 5-én, 400 ezer forint/hó törzsbérrel, amit 2007. augusztus 1-től 450 ezer forintra emeltek, és kiegészítették szerződését 130 százalékos prémiummal is. 2008. július 1-ével viszont már a munkaviszonya megszüntetéséről született döntés, november 15-i hatállyal. (A titkárságvezető - bár erre a szerződése nem terjedt ki - szolgálati autót is kapott.) Kőhegyi végül összesen 10.7 millió forint "egyszeri juttatást" kapott és a felmentési időre ezen felül 3.55 millió forintot fizettek ki neki.

Kocsis Istvánnak is járt volna az autó, ha távozik a cégtől, de ő most a sajátját használja (Fotó: Magócsi Márton)

A jelentés szerint a munkáltató két módon is anyagi kárt okozott a BKV-nak: amikor a határozott idejű szerződés lejárta előtt nem jelezte, hogy nem tart igényt a továbbiakban Kőhegyi munkájára, és amikor ehhez képest a munkaszerződést "aránytalanul magas kondíciókkal, és nem rendes felmondással szüntette meg". Ezek összesen "20 millió forintot meghaladó kárt okoztak a BKV Zrt. részére, melynek során megvalósult a társasági vagyon hűtlen kezelése".

Voltak egyébként kiemelkedően premizált dolgozók: Balogh Zsolt lebonyolítási irodavezető például az alapfizetésén túl 150 százalékos alap, és ugyanekkora mértékű "többletösztönző prémiumra" volt jogosult, csakúgy, mint Regőczi Miklós kommunikációs igazgató. Előbbi átlagos fizetése így 3 millió forint volt havonta, Regőczié pedig 2.87 millió. Balogh távozásakor 45.1 millió forint végkielégítést kaphatott volna, de idén július 31-i távozásakor a közös megegyezés részeként ezt nem fizették ki (csak 1.5 millió forintot kapott). 

Regőczi viszont 34.47 millió forinttal ment el a cégtől. A kommunikációs igazgató szerződését Antal Attila 2008. január 1-i hatállyal határozott idejűvé alakította át, úgy, hogy annak megszűnésekor jelentős végkielégítés járjon. A határozott idő pedig 2011. május 31-én járt volna le. Egy, a cég belső ügyeit jól ismerő forrásunk szerint ekkor már mindenki tudta, hogy Antal hamarosan távozik - ez április 15-én meg is történt. 

Donáth Zoltán műszaki vezérigazgató-helyettes is egyébként ugyanilyen premizálási feltételek mellett 3.2 millió forintos átlagkeresettel rendelkezett, és 72.7 millió forintot vett fel távozáskor.

Akik ügyesen tudtak lelépni a cégtől

Terjedelmi korlátok miatt jöjjön most csak egy felsorolás, azokról a már távozott vezetőkről, akiknek alkalmazási feltételei a jelentés szerint kárt okoztak a BKV-nak, nem a törvényi előírásoknak megfelelő pénzzel távoztak, vagy aránytalanul magas díjazást kaptak. (Zárójelben a távozásukkor kapott pénzösszeg.)

Dányi József gazdasági vezérigazgató-helyettes (69.99 millió forint),

Gulyás László ügyvezető (a szerződésben szereplő 3 helyett 17 havi végkielégítés, 25.1 millió forint),

Kiss Attila EU projektmenedzser (15 havi munkavégzés után 12 havi végkielégítés, 9 millió forint),

Nemcsics Róbert ELEKTRA projektigazgató (egy év határozatlan idejű munkaviszony után 12 havi végkielégítés, 25.1 millió forint),

Olti Ferenc Metró Projekt vezérigazgató-helyettes (44 millió forint, plusz megtarthatta a szolgálati autót, aminek az értéke akkor 6 millió forint volt – utóbbi más szerződésben is szerepel, Kocsis Istvánéban szintén van egy ilyen klauzula, de a jelenlegi vezér az emlékezetes Audi botránya után lemondott a szolgálati autóról, és azóta saját kocsival jár, ami mellesleg szintén egy Audi),

Prim Péter István vezető tanácsadó (másfél év munkaviszony után 12 havi végkielégítés, 12.8 millió forint),

Tóth Norbert gazdasági vezérigazgató-helyettes (16 havi munkavégzés után 7 havi végkielégítés, plusz 3 havi titoktartás, összesen 29.35 millió forint),

Tölgyesi Vilmos ügyvezető igazgató (83.78 millió forint).

Időnként elképesztő formai hibák derültek ki az ellenőrzés nyomán. Futó Sándor György tanácsossal például havi 30 ezer forintos díjazással kötött szerződést Antal Attila 2007. december 1-től, majd "utólag tollal került beírásra egy nulla, melynek következtében az összeg 300.000 Ft-ra változott" - áll a jelentésben, azzal a megjegyzéssel: "A javítás ténye aláírással nem került megerősítésre, a javító személye ismeretlen". Futó esetében a jelentés azt is megállapítja, hogy vélhetően színlelt munkaszerződés született.

Zelenák Tibor Tamás kommunikációs főosztályvezetőnek előbb felmondtak 2009. június 22-én szeptemberi hatállyal, majd 2009. augusztus 18-i keltezéssel mégis közös megegyezés született. Később azonban "olyan információk jutottak a munkáltató tudomására, hogy az megalapozza a rendkívüli felmondást". Csakhogy "a rendkívüli felmondás nem céges papíron történt. A dokumentumban sehol nem fedezhető fel a BKV Zrt. megnevezés, cégbélyegző lenyomat sem található rajta. Peres eljárás során ez formai hibának minősülhet". Márpedig Zelenák Tibort felszólította a cég, hogy a neki átutalt 24.1 millió forintból 11.5 millió utaljon vissza. 

Két mondatért 19.2 millió forint

Az 1/1285/2009-es számú tájékoztató szól az elhíresült fénymásoló szerződésekről. Mint ismert, a BKV az Optimmismo Kft-t bízta meg a "fénymásoló állomány teljes körű felmérésével", és a "fejlesztésre irányuló javaslatok megtételével", bruttó 19.2 millió forint értékben. A tájékoztatóban közölt belső ellenőrzés azt állapította meg, hogy az Optimismo által Gyenes Tünde aláírással ellátott teljesítési jelentésen nem volt dátum, így nem lehetett megállapítani, mikor készült. Ezen kívül azonban a felmérésben semmilyen dokumentáció nem volt arra, hogy a cég mikor, hol, hány fénymásolót vizsgált meg, illetve milyen is azok állapota.

A képen látható dolgozó nem menedzserszerződését tartja a kezében (Fotó: Magócsi Márton)

Demszky Gábor maga kezdeményezett hónapokkal ezelőtt belső vizsgálatot a BKV-nál a vállalatnál kifizetett végkielégítések, illetve tanácsadói szerződések ügyében - emlékeztetett a főpolgármester hétfői, Kocsis Istvánnal, a vizsgálatokat kezdeményező vezérigazgatóval közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A megszakítás nélkül közel háromnegyed órán át beszélő főpolgármester szerint a BKV nem csupán a főváros legnagyobb cége, de egyben legnagyobb problémája is. A BKV finanszírozásának kiszámíthatatlanságával ugyanis a mindenkori kormány az elmúlt húsz évben sakkban tarthatta a főváros mindenkori vezetését.

Demszky Gábor elismerte: a helyzetért ő maga is felelős, amennyiben ezt a játékszabályt nem rúgta fel, kiszolgáltatva ezzel a várost és a vállalatot a szocialista lobbisták befolyásának. Ám hozzátette: egyetlen politikai párt sem támogatta volna a BKV-n belül a finanszírozási problémák miatt szükséges megszorításokat. Ezért aztán a városvezetés kiszolgáltatottá vált a kormány jóindulatának, illetve a fővárosi szocialisták lobbierejének. 

Jön M. Ernő, H. Miklós...

Demszky szerint 2006-ig Vajda Pál főpolgármester-helyettes mindent megtett a finanszírozhatóság fenntartásáért, majd 2006-ban Mesterházy Ernő közreműködésével jött létre a BKV finanszírozásáról szóló kormány-főváros szerződés. Az ekkortól lehívható uniós források eléréséhez szintén kormányzati segítségre volt szükség. Ekkor kezdődött napi egyeztetés a kormánnyal. A kormány részéről Szilvásy György, a főváros részéről Mesterházy Ernő volt a tárgyaló fél, mivel "a hagyományos közigazgatási csatornák" működésképtelennek bizonyultak.

Ezzel egy időben egyre nehezebb lett az egyetlen fős közgyűlési többséggel rendelkező fővárosi koalíció működése. A pártok közötti egyeztetésben szintén kulcsszerep jutott Mesterházy Ernőnek. Ekkor került ki a közgyűlés hatásköréből a fővárosi közműcégek vezetőinek kinevezési jogköre.

Demszky Gábor, Kocsis István és Ikvai-Szabó Imre sajtótájékoztatója a BKV-nál zajló nyomozások kapcsán 2010. február 8-án. (Fotó: Magócsi Márton)

Ma egy hete gyanúsítottja a BKV-ügynek Mesterházy Ernő, akit a múlt szerdán őrizetbe vettek, pénteken pedig előzetes letartóztatásba helyeztek, mivel a gyanú szerint felbujtóként közreműködött a vállalat vezetői által megvalósított hűtlen kezelésben. Ön nyilván kíváncsi, hogy ki ez a titokzatos férfi, akit 2004 óta Budapest valódi főpolgármestereként, tavaly nyár óta pedig az SZDSZ "gazdájaként" emlegetnek. Az alábbiakban 10 + 1 pontban foglaljuk össze a vele kapcsolatos alapismereteket.

 

hirdetés if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');if(window.goA)goA.addZone(46494,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); <a href="http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=46494" target="_blank" title="Click here!"><img border="0" src="http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=46494" alt="Advertisement" /></a>

1. Miért kellene tudnom, hogy ki az a Mesterházy Ernő? 

Azért, mert Mesterházy Ernő nevének és pályájának ismerete nélkül 2010 elején képtelenség eligazodni a magyar belpolitika és kriminalisztika útvesztőiben. Enélkül pedig nem lehet egyenrangú résztvevője művelt társaságban folytatott csevegésnek.

2. Mióta tartották élet és halál urának a Városházán? 

Mesterházy Ernő 2004-ben lett Demszky Gábor első számú bizalmasa. Befolyása Demszky feltétel nélküli bizalmán, valamint a Szilvásy Györgyhöz fűződő kapcsolatán alapult. A 2006-os választás után, amikor Szilvásy kancelláriaminiszter lett, létrejött a Városházán a Demszky és a kormány kapcsolattartásáért felelős Kormányzati Koordinációs Központ, amelynek működtetését informálisan Mesterházyra bízták.

3. Hogyan lett a főpolgármester első számú bizalmasa? 

Demszky Gábornak rossz éve volt 2004-ben. Egymás után robbantak ki utólag önmaga által is „dzsentri-allűröknek” nevezett hajlamaira utaló botrányai, mint horvátországi nyaraló-ügye, valamint magáncélokra használt szolgálati terepjárója körüli kérdések. Forrásaink szerint Mesterházy ebben az időszakban gyakorlatilag „kiskanállal kaparta össze” a rossz formáját futó főpolgármestert, akinek környezete rossz szemmel nézte a tanácsadó csillagának emelkedését. Akik így éreztek, rövidesen azon kapták magukat, hogy már nem tartoznak a főpolgármester környezetébe.

4. Létezett-e a Városházán Mesterházy-Hagyó tengely? 

Demszky Gábornak – ezt hétfői sajtótájékoztatóján maga is elismerte – kulcsszerepe volt abban, hogy 2006 őszén Gy. Németh Erzsébet helyett Hagyó Miklós lett első számú helyettese. A szocialistákkal ekkor már – (egykori) SZDSZ-es forrásaink szerint – elsősorban Mesterházy Ernő tartotta a kapcsolatot a főpolgármester nevében. 

Hagyó távozóban. Tengelytörés (Fotó: Magócsi Márton)