A video.racing.hu-n találtam meg az egyik kedvenc rallys-autós témájú filmemet, az Autóversenyzők című magyar dokumentumfilmet.

Egy kis Forma-1, pálya,- és hegyiversenyzés, teherautócross Zil-ekkel (!), túra és rallyversenyek bemutatása, a kb. 25 éve készült filmben.

Régi motorosoknak nosztalgia, a fiatalabbaknak "kötelező tananyag", és biztosan kellemes kikapcsolódás.

"Autósportunk és a versenyek hangulata a filmművészetet is megihlette. 1979-ben Autóversenyzők címmel egész estét betöltő játékfilm elemeket is tartalmazó, 94 perces dokumentum film készült élversenyzőink főszereplésével. A forgatókönyvet Földi Attila és Róna Péter írták, rendező Róna Péter volt és a vezető operatőr Dobai Sándor."

A magyar autósport története

2007. augusztus 19.

2000-ik évben volt száz éve, hogy hazánk lelkes fiai létrehozták a Magyar Automobil Clubot (MAC).

A nagyközönség abban az időben idegenkedéssel fogadta az automobilnak nevezett alkotmányt, amely lármás volt, igen gyakran hatalmas füstfelhőbe burkolta az utcát s gyakori defektusaival sűrűn mulatatta az országutak és utcák közönségét...

A XIX. század második felében egyre több gőzzel hajtott géperejű jármű jelent meg szerte a világon, majd 1885-ben a német Carl Benz elkészítette az első kereskedelmileg sikeres belsőégésű robbanómotorral hajtott automobilt. Az új közlekedési eszköz először Franciaországban ért el sikereket, Benz-t is egy francia úriember, Emilie Roger segítette első vevőihez.

Több újság is remek hirdetési lehetőséget látott abban, hogy különféle gépkocsik egymás ellen mérkőzzenek, így Franciaországban a Le Petit Journal, Amerikában pedig a Time-Herald rendezett túra utakat, amelyen az automobilizmus úttörői mutathatták meg alkotásaikat.

Magyarországon is francia hatásra kezdett el terjedni az automobilizmus. A fennmaradt iratok szerint 1895-ben Hatsek Béla műszerész hozta be az első gépjárművet - egy Benz Velót - hazánkba, miután barátaival francia újságokat tanulmányozta, sőt a helyszínre is utazott!

Öt év telt el, amikor 1900. november 30-án a Royal Szálloda különtermében megalakult a Magyar Automobil Club (MAC) Reiman Gyula szervezésében. Reiman, aki korábban bankár volt a motorizált közlekedés híve lett, és a MAC megszervezése után rögvest belevágott egy nemzetközi túraút szervezésébe. Ezt sajnos nem sikerült kiviteleznie, de 1901. június 20-23 között a budapesti lóversenypálya, a Tattersall területén sikerült egy autó kiállítást tető alá hoznia. Ennek egyik betétfutamán először mérkőztek meg hivatalosan négykerekű gépjárművek egymással Magyarország területén és ezzel kezdetét vette a magyar autósport története.

A versenyben a legjobb időt és a könnyű kocsik kategóriájában a győzelmet Fényi Béla szerezte meg, aki az 5 kört - 7 lóerős Peugeot-jával. A kis kocsik versenyét Spitz Arnold 6,5 LE-s Darracqval a túrakocsik versenyét a bécsi Bierenz 10 LE-s Daimlerrel szerezte meg. Versenyen kívül gróf Szapáry Pál - a MAC első elnöke - 24 lóerős Daimlerjével 11 perc 53,6 mp alatt tette meg a távot és így 54 kilométer/órás átlagsebességet ért el!

Külföldön a Gordon Bennett versenyek népszerűségének eredményeképpen 1905 vége felé az Automobile Club de France úgy döntött, hogy helyettük Grand Prix de France címen új díjat alapít. Azért, hogy valamiféle esélyegyenlőséget biztosítsanak, megszabták a versenyautók súlyhatárát. Az első kétnapos versenyre 1906. június 26-27-én került sor. A verseny követelményei rendkívül magasak voltak. A Le Mans - St. Calais - Ferté Bernard közötti, országúton kijelölt pálya 103,18 km-es távolságát naponta hatszor kellett megtenni. Az első Nagy Díj-ért harminckét gépkocsi rajtolt. Az első napon a nagy hőségben 16 autó esett ki, másnap további öt. A verseny izgalmas párviadallá csúcsosodott ki a magyar Szisz Ferenc (Renault) és az olasz Felice Nazzaro (Fiat) között. Szisz fölényesen győzött, így ő tekinthető az első Grand Prix győztesének.

A nemzetközi sportéletbe való bekapcsolódást jelentette az 1909-ben rendezett Prinz Heinrich Fahrt (Heinrich herceg túraút) útvonalának Magyarországon való átvezetése. Haltenberger Samu a MAC megbízására eljárt az osztrák és német autóklubnál, hogy a rendezők Magyarországon át, vezessék a túrát. Magyarország a következő években több nemzetközi verseny színhelye volt, s ezeken nem egy magyar siker született.

1912-ben a KMAC 23 résztvevővel kiskocsi versenyt rendezett

Budapest-Miskolc-Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen-Kolozsvár-Temesvár-Budapest útvonalon. Ezen nagy feltűnést keltett a Csonka-féle kisautó, amelynek alumínium karterű (motorteknőjű), négyhengeres motorja volt. A jármű mindössze 550 kg-os, s a legkisebb autóként futotta végig a versenyt.

Egy év múlva a Tátra-Adria túraútra 32 autós nevezett. Minden kocsin sportbiztos is helyet foglalt. Itt már több kategóriára osztották a mezőnyt és a helyezési sorrendet az elért eredmények alapján határozták meg.

Az 1930. évi utolsó viadal egyben a Hegyi Európa Bajnokság futama is volt, amelyen Caracciola, Stuck és Borzacchini voltak a leggyorsabbak.

1926-tól a Gugger- és a János-hegyen is tartottak versenyeket.1927-ben a rangos Klausenpass versenyen magyar autós, nevezetesen Delmár Walter győzött 4,5 literes Steyr automobillal és így Svájc sportkocsi bajnoka lett. Az ugyanebben az évben az első ízben kiírt magyar automobil bajnokságot, ugyancsak ő nyerte meg. A hármashatár-hegyi nemzetközi versenyek sorában az 1931. évi a Hegyi EB pontszerző futama is volt, ahol Caracciola és Arco-Zinneberg diadalmaskodtak.

1934-ben készült el az új 5 km-es gyóni útszakasz, amelyen Hans Stuck, Auto-Union kocsijával új sebességi világcsúcsot állított fel, 320 km/órával.

Kozma Endre-Martinek István páros 1936-ban Fiat Balilla kocsiján kategória győztes lett a Monte Carlo Rallyen.

Budapesten az 5 km-es népligeti pályán 1936. június 21-én rendezték az első magyar Grand Prix-t, melyet a nagy volánművész Tazio Nuvolari nyert meg Alfa Romeo kocsiján, Hartmann László a hetedik lett.

A nemzetközileg is elismert magyar sportembernek a Tripolisz-i GP volt az utolsó versenye, 1938. május 16-án. Az Alfa Romeot vezető olasz Farina kocsijával akadt össze Hartmann Maserattija és kivágódott a pályáról. Gerinctöréssel szállították a helyi kórházba, ahol még aznap meghalt.

A II. világháború éveiben természetesen ennek a sportágnak a működése is megbénult.

A háború után az első autóversenyt (motorversennyel együtt) 1945. november 11-én a régi Svábhegy-i - de rövidebb pályán - rendezték és Wilheim Sándor győzött.

A sportág fejlődését a következő években nagymértékben gátolta a krónikus személyautó hiány.

A világ autósportjában fellendülést hozott, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) a Formula-1 versenyzői számára világbajnokságot írt ki. Az első futam 1950. május 13-án a Silverstone-i pályán megrendezett Angol GP volt, amit Giuseppe Farina, Alfa Romeo versenyautóval nyert meg, majd az év végére az összetett világbajnoki címet is megszerezte.

Az ötvenes évek elején újjáéledtek a hazai gyorsasági versenyek is. Az autójavító vállalatok sportszerető dolgozói egyre több együléses versenyautót építettek, melyeket Fiat, VW, Aero, BMW, Lancia motorok hajtottak. Az úttörők, nemcsak kiváló versenyzők, hanem nagyszerű kocsitervezők is voltak.

1956 nyarán a Magyar Népköztársaság Automobil Klubja (MNAK) megkapta az Országos Testnevelési és Sportbizottságtól (OTSB) az autósport felügyeletének és irányításának a jogát.

A húszas évek elejétől 1956-ig a hazai autósport valamennyi eseménye - az 1936. évi GP kivételével - a motorkerékpárosokkal közösen került lebonyolításra. A gépkocsik számának 1957. évtől kezdődő növekedése következtében, ettől az évtől a túraversenyek már önálló rendezvények lettek.

1959. január 24-én adták át rendeltetésének a Széchenyi-hegyi nagyadót és a TV augusztus 2-án már egyenes adásban közvetített motorkerékpár és autóversenyt a Városligetből.

1960. augusztusától - a Magyar Tudományos Akadémia javaslatát elfogadva a MNAK új neve (MAK).

1960-ban haladt át először hazánkon a Tour dé Europe - hosszú távú - autóverseny. 1960. június 2-12. között a Szovjet Központi Automobil Klub meghívására - a Közlekedés- és Postaügyi miniszter engedélyével - 12 párosunk vett részt az első Békéért és Barátságért rallye versenyen Wartburg és Moszkvics kocsikkal.

Ez az évtizedekig fennálló, un. BBK versenysorozat a FIA tudomásával, de nem az egyetértésével túra- és pályaversenyzésben, majd rally-ban, gokartban és autocrossban is évente kiírásra került a régióban. Ez a sorozat hozta létre a Formula Easter kategóriát a pályaversenyzésben.

Az 1961-ben és 1962-ben megrendezett Ferihegyi gyorsasági versenyeket a városligeti és a népligeti Grand Prix-k követték. Túrakocsi, Forma-Junior és Forma-V futamok váltogatták egymást. Volt körverseny Győrben, Sopronban és a látványos autóversenyeket több százezer néző tekintette meg. Ezeken a versenyeken a kontinens legkiválóbb versenyzői is rajthoz álltak, mint a későbbi világbajnok Jochen Rindt és Niki Lauda.

A Magyar Autóklub, a nyugatnémet ADAC és az osztrák ÖAMTC klubokkal közösen rendezte a három város (München-Wien-Budapest) rallyet. A három város rallye 1963-tól másfél évtizeden keresztül hagyományos verseny volt és 1965-tol EB futamként jegyezték hosszú éveken keresztül a sportnaptárban.

Az autóversenyzés autodidakta tanulását segítette az 1971-ben Nádasi Antal szerkesztésében megjelent Rallye Sport c. könyvben leírtak.

Autósportunk és a versenyek hangulata a filmművészetet is megihlette. 1979-ben Autóversenyzők címmel egész estét betöltő játékfilm elemeket is tartalmazó, 94 perces dokumentum film készült élversenyzőink főszereplésével. A forgatókönyvet Földi Attila és Róna Péter írták, rendező Róna Péter volt és a vezető operatőr Dobai Sándor.

Az amerikai születése után, az Európában is meghonosodott autocross, amely a szegedi Darázs Antal jóvoltából nálunk is bontogatja szárnyait. 1978-tól a terepügyességi bajnokság, un. buggy géposztályába sorolták - hazánkban - a közönség által vasszöcske névre keresztelt crossautókat.

1980-ban megjelenik A TANKÖNYV Szászvári József a versenyszerű vezetéstechnikával és a navigálással foglalkozó könyve: A rallye autózás. (A szerző által dedikált példányomra vagyok a legbüszkébb!!)

Ez év november 22-30. között a Hungexpo D pavilonjában Boros Gyula szervezésével a Főtaxi SC Versenyautók és motorkerékpárok kiállítás-át rendezte meg.

A rallye és hegyi versenyek résztvevőinek számszerű emelkedésén kívül az eredmények is javultak. A Ferjáncz Attila - dr.Tandari János páros Rallye EB harmadik helyezése 1981-ben, valamint Cserkuti József második helyezése az 1983-as hegyi EB-n bizonyította a magyar autósport fejlődését.

1983. szeptemberében felröppent hírt, hogy Magyarországon Formula-1 versenyek rendezésére alkalmas pályát fognak építeni. Megkezdődtek az előzetes tárgyalások és mint a korábbi években, most is a Magyar Autóklub vállalta a kezdeményező szerepet.

A helyszín megválasztása körül viták voltak. A Városligetet elsősorban esztétikai, a Népligetet környezetvédelmi szempontok miatt nem engedélyezte a Fovárosi Tanács. 1985. szeptember 10-én Balogh Tibor, az időközben megalakult Gazdasági Társulás elnöke, Londonba repült Bernie Ecclestone-hoz a szerződés aláírása végett. Még aznap este ellátták kézjegyükkel az okmányt, mely szerint 1986. augusztusában Formula-1 versenyt rendeznek Budapesten. A szerződés öt évre szólt.

A gyorsasági versenypályánk Mogyoródon, hihetetlen sebességgel épült.

1986. május végére el kellett készíteni. Az építők Papp István tervei alapján október 10-én Kerepestarcsa és Mogyoród között fekvő nagyon szép völgyben fogtak munkához a 73 hektáros területen. Az év végére a földmunkák nagy része elkészült, május elején már körbe lehetett autózni. Elképesztő gyorsasággal fejezték be a 208 m hosszúságú boxsor, a négyszintes toronyépület, a tribünök és rádiós fülkék építését.

A világ egyik legszebb pályája nyolc hónap alatt készült el.

A főpróbát Zsembery Jenő igazgatásával, június 13-án tartották az autós és motorkerékpáros Béke Barátság Kupa magyar futamával. Ez egyúttal a Hungaroring és a Formula 1-es világbajnoki versenyre való felkészülés vizsgájának is számított. A jól szervezett verseny, várakozáson felül sikerült, nagyszerűen vizsgázott a közel 500 fős versenybírói gárda, a tűzoltó, az orvosi és a műszaki mentőszolgálat a pálya egészét behálózó rádiós kapcsolatrendszer, nyugodtan lehet várni az első Forma-1 Magyar GP-t.

1986 . augusztus 7-10. között a Hungaroringen 220 ezer néző volt kíváncsi a sebesség bajnokaira. A Forma 1 magyar futama pontosan és hiba nélkül pergett, negyven ország egymilliárd TV-nézője izgulhatta végig a versenyt.

A Victor Vasarely által tervezett rajtzászlót az égből francia ejtőernyősök hozták.

Az első négy rajthelyről a brazil Senna, honfitársa Piquet, az angol Mansel és az előző évi világbajnok Prost rajtolt. A célban a befutás sorrendje Piquet, Senna, Mansell volt. A győztes a pályát ideálisnak tartotta, a 76 kört 2 óra 34,508 mp alatt teljesítette, ami 151,804 km/óra átlagnak felelt meg.

Mindent összevetve bátran állíthatjuk, hogy amire a Népligeti GP-k óta vártak a sport kedvelői, a Hungaroring megépítésével megvalósult. A Formula-1 sikeres rendezésével megnőtt tekintélyünk szerte a világon és bekerültünk az autó- és motorsport világméretű vérkeringésébe.

1987-1990-ig a Kamion Európa-bajnokság egyik futamát is megrendezték a Hungaroringen. Legeredményesebb versenyzőnk Krasznai János (Mercedes 1840S) az 1989. évi összesítésben a C kategória bronzérmét szerezte meg. A nagysikerű és a nagy közönséget vonzó kamionversenyek a szakemberek azon javaslatára szűntek meg, hogy a Hungaroring aszfalt csíkját a 6 t-ás 1200 LE járművek nagyon igénybe veszik.

Az 1987. évi magyar GP-n először ült Formula 1-es versenyautóba magyar versenyző. Kesjár Csaba a német Zakspeed csapat autójával 3 bemutató kört ment a Hungaroringen.

1988-ban Fülöp Imre szervezésével a nagysikerű nemzetközi Mavad Rallye-k rendezésével, útjára indul a terep-rallye.

Két abszolút bajnoki címmel a tarsolyában Ranga László átveszi a váltóbotot Ferjáncz Attilától, örökös rallye bajnokunktól, majd 1991-től a magyar rallye trónt is elfoglalja és 1996-ig - versenyzői pályafutása kényszerű befejezéséig - összesen 26 rallye bajnoki győzelmet szerez, társa 18 együtt szerzett bajnoki címmel Büki Ernő navigátor. Ranga Lászlónak a hegyi és a rallycrossba történő kirándulásának további eredménye 4, ill. 1 bajnoki cím.

1993. szeptember 12-29-e között László István és Ujházi László az écsi Rábaring próbapályán Egyenlítő rekord-ot állított fel egy magyar gyártmányú Opel Astra gépkocsival. A 40.075 km-t 373 óra 02 perc alatt teljesítették, ami 118 km/ó átlagsebességnek felelt meg. A rekord a Guinessbe is bekerült.

Magyarországon ismét van autógyártás - Opel, Suzuki. Ezt a lehetőséget felhasználva Cserkuti József és Dancsó Pál létrehozták az Opel Astra pálya-versenyautót. A szentgotthárdi gyárban, 1994-ben 43 db versenyautó gördült le a szalagról. A Szövetség kiírta az Opel Astra Kupát.

1994. szeptember 1-2-án László István és Ujházi László, újabb Guiness rekordot állít fel, amikor a Rábaringen egy Opel Omegával 24 óra alatt 4613 km-t teljesít 198,5 km/ó átlagsebességgel.

A rendszerváltással - a szocialista országok megszűnésével - a BBK megszűnt. Ismét rallye EB-t rendezünk a Cordatic - később - Taurus, Nyírség Rallyek után az OSC, majd Budapest Autósport Egyesület szervezésével és lebonyolításával Budapest Rallye néven.

9 verseny után, Zsembery Jenő Faluvégi Péternek adta át a Magyar F-1 GP versenyigazgatói tisztét.

Az 1996. évi San Remo Rallye VB futamon az ifj. Tóth János - Gergely Ferenc Toyota Celica GT Four-ral az előkelő 11. helyen ér célba és ezzel a magyar rallye sport eddigi legjobb VB eredményét érte el.

Minden idők legeredményesebb magyar autóversenyzője Ferjáncz Attila, két EB bronzérem, számtalan futam győzelem és 32 OB elsőség után a szurkolók és a szakma sajnálatára, 1998. évi bajnokság végével szegre akasztotta sisakját.

Ferjáncz Attilát, az MNASZ, 1999. évi közgyűlésén a szövetség elnökének választotta.

A 2000. évi Párizs-Dakar-Kairó verseny, végre a magyar versenyzők számára is sikert hozott, Szalay Balázs - dr. Jakab Tamás versenyzőpáros Chevrolet Blazer versenyautójával és Léhi Sándor és Gál István mesterszerelők közreműködésével a 8600 km megtétele után a kairói célba ért.

Baumgartner Zsolt a Formula Renaultban eltöltött eredményes év után az egyik legerősebb Forma 3-as - a német - bajnokság résztvevője lett.
A július 2-án, immár 2. alkalommal megrendezett FIA GT futamon Illés Tamás a dél-afrikai Stephen Watson-al párban a Chrysler Viper-rel a Hungaroring addigi történetének, legjobb magyar eredményét éri el a bronzérem megszerzésével.

2000. augusztus 2-án ismét kiadásra került a TANKÖNYV, Szászvári József: Rallye autózás c. könyve, kiegészítve a négy kerék hajtású autók vezetéstechnikájával. (ez van meg!!!)

A 15. Formula 1 Magyar GP-n, 2000. augusztus 13-án dr. Demszky Gábor főpolgármester Bernie Ecclestone-nak megköszöni a százezer külföldi néző jelenlétét a Hungaroringen és átadja Budapest város aranykulcsát.

Millennium évének augusztus 20. napján, minden idők legeredményesebb magyar autóversenyzője a 32-szeres bajnok, kétszeres EB bronzérmes Ferjáncz Attila a magyar autósport terén kimagasló eredményeket felmutató pályafutása elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovag Keresztje kitüntetésben részesült.

2002. augusztus 17-én Baumgartner Zsolt, Kesjár Csaba emlékének ajánlotta a Jordan Team Formula-1-es autójával megtett három körét. A tragikus sorsú versenyző után ugyanis ő volt a második magyar, aki F1-es gépet vezethetett.

A FIA döntése alapján 2003-ban a Budapest Rallye 5-szörös a Fehérvár Rallye 2-szeres szorzójú EB futam lesz.

A 2003. évi Dakar Rallye rajtjánál még hat magyar páros bizakodott a sivatag legyőzésében és ez a Kis Sándor - Czeglédi Péter - Nissan Navara Pick Up, valamint a Palik László - Darázsi Gábor - Toyota Land Cruiser csapatoknak sikerült is.

Az autós gyorsasági bajnokság Zengő Motorsport szervezése révén új színnel gazdagodik, a 40 autót felvonultató Renault Clio Kupával.

Baumgartner Zsolt három, Formula 1-es versenyt megelőző, tesztre kapott lehetőséget a Jordan csapatnál. A 18. Magyar Formula 1 Nagydíjon megvalósul sokak álma, Zsolt személyében magyar versenyző is van a rajtrácson egy Jordan Fordban, de a célba érést a technika a 35. körben megakadályozta.

A 2004 évi Dakar Rallyen Szalay Balázs Bunkóczi László navigátorával és az Opel Fronterával újból, a kamionok között a Darázsi Zsolt-Tagai Róbert-Hajnal Károly / MAN csapat először halad át a dakari célon.

A Formula-1-es Minardi csapat a teljes idényre szerződtette Baumgartner Zsoltot.

Nem egészen egy évvel a 18. Magyar Nagydíjon történt bemutatkozása után, Baumgartner Zsolt (Minardi-Cosworth) az Egyesült Államok Nagydíján, Indianapolisban megszerzi Magyarország első Formula 1-es pontját a sportág történetének 293. pontszerzőjeként.

Az Egyiptomban lebonyolított 2004. évi Fáraó Rally terep-rallye verseny dobogójának 3. fokát szerezte mag a Palik László- Darázsi Gábor kettős, Nissan Pick-Up-el. Ilyen se volt még.

Felavatták az EuroRinget! András Csaba, a pálya igazgatója, Kovács István Örkény és Mihályi Sándor Pusztavacs polgármestere 2004. szeptember 26-án a pálya célvonalán elvágta a piros-fehér-zöld szalagot, ezzel hivatalosan megnyitotta kapuit az EURO-RING az autó-, motor- és gokartsport részére.

Minden idõk legnagyobb magyar sikere született a 2005-ös Dakar Rallyen. A gyõztes Peterhansel, Cottret (franciák, Mitsubishi) csapat mögött a 18. Palik László, Darázsi (Nissan), 21. Szalay, Bunkoczi (Opel), 33. Kis, Czeglédi (Nissan), 66. Liszi, Rack (Mitsubishi).

Kamionosaink is kitettek magukért a gyõztes Kabirov, Beljajev, Mokejev (oroszok, Kamaz) után, 16. Darázsi, Tagai, Szalai (MAN) és 30. Szaller, Farkas, Keresztesi (Mercedes). Összegezve: az elrajtolt hat csapatunkból, mindegyik a Dakari célba ért!

Ifj. Tóth János - Peugeot 206 WRC - hetedik abszolút rallye bajnoki címét nyerte - 1 év kihagyás után - új navigátorával Bahor Beával, aki egyben az első abszolút rallye bajnok hölgy versenyző.
2006. évi autós gyorsasági bajnokság a Suzuki Swift Kupa mezőnyével gazdagodott. És 2007-ben elindult a legerősebb magyar márkakupa Seat Leonokkal.

Forrás: minardi.freeblog.hu

Eredeti forrás: Tarlós István, MNASZ