http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1661

2019-07-04 | ORFK-OBB

A közúti közlekedésbiztonsági adatszolgáltatás rendszere jelentős átalakítás előtt áll.

Jövőre hét új teljesítménymutató bevezetése várható.

Az Európai Bizottság 2019. június 19-én közzétette a következő évtizedre vonatkozó Közlekedésbiztonsági Politikai Keretrendszert. A 2021-2030 közötti időszakot átölelő új keretrendszert Violeta Bulc asszony, a közlekedésért felelős uniós biztos ismertette az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) brüsszeli konferenciáján.

Az új keretrendszer kiadása azért vált szükségessé, mert Európai Unió hatályos közlekedésbiztonsági programja 2020. december 31-ig van hatályban, azt követően új uniós programra van szükség. Bár végleges és elfogadott koncepcióról, célokról, beavatkozási területekről és intézkedésekről ma még nem beszélhetünk, de az uniós közlekedési miniszterek 2017. évi vallettai nyilatkozata, valamint az Európai Bizottság 2018. májusában közzétett „Európa mozgásban” („Europe on the Move”) programcsomagja alapján a következő évtizedben várható irányok jól körülhatárolhatók. A két említett dokumentum arra tett vállalást, hogy a következő évtized fő közlekedésbiztonsági célkitűzése a halálos áldozatok, valamint a súlyosan sérültek számának felére csökkentése legyen 2030-ig, a 2020. bázisév adatai alapján.

Az Európai Bizottság a közeljövő egyik fő feladatának az adatgyűjtés rendszerének reformját tekinti. A Bizottság már tavaly májusban bejelentette, hogy a közúti közlekedésbiztonság szempontjából olyan kulcsfontosságú teljesítménymutatók kidolgozását tartja szükségesnek, melyek a kifejezetten a célkitűzések teljesítéséhez kapcsolódnak. Első körben az uniós tagállamok képviselőivel folyt szakmai konzultáció, majd ezek sikeres befejezését követően, az ETSC konferencián Viotela Bulc asszony ismertette a jövőben mérendő teljesítménymutatók listáját.

Az elfogadott hét teljesítménymutató az alábbi:

- Haladási sebesség: a megengedett sebességhatáron belül közlekedő járművek százalékos aránya;

- Biztonsági öv használata: a biztonsági övet, illetve gyermekbiztonsági rendszert jogszerűen használók százalékos aránya gépjárművel történő utazás során;

- Passzív védőfelszerelés használata: a motorkerékpáros bukósisakot, illetve kerékpáros fejvédőt használók százalékos aránya az érintett közlekedési csoporton belül;

- Ittas járművezetés: a jogszabály által meghatározott véralkohol-értéket (BAC) túl nem lépő járművezetők százalékos aránya;

- Figyelmetlen vezetés: kézben tartott mobil telefonkészüléket nem használó járművezetők százalékos aránya az ellenőrzött járművezetőkön belül;

- Járműbiztonság: új személygépkocsik százalékos aránya, amelynek Euro NCAP biztonsági besorolása megegyezik egy meghatározott küszöbértékkel, illetve biztonsági szintje meghaladja azt;

- Infrastruktúra: azoknak a nagy távolságú közlekedést lehetővé tévő utaknak a százalékos aránya, melyek biztonsági besorolása teljesíti, vagy meghaladja a meghatározásra kerülő küszöbértéket;

- Orvosi és egyéb segítségnyújtás: személysérüléses közúti baleset esetén a baleset bejelentését tartalmazó telefonhívás, valamint a sürgősségi szolgálatok helyszínre történő érkezése között eltelt idő percben és másodpercben meghatározva.

A fentiek alapján látható, hogy a személyi jellegű, azaz a járművezetőkre és utasokra vonatkozó teljesítménymutatók az előírásokat tiszteletben tartók, s nem pedig a szabályok ellen vétők százalékos arányát fogják mérni. Az egyes teljesítménymutatókra vonatkozó konkrét értékeket (biztonsági küszöb, elvárható helyszínre érkezési idő stb.) valamint az elérendő célkitűzéseket az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt kívánja kidolgozni, melyek véglegesítése a 2020. évben várható.

Egy 1993-ban kiadott uniós irányelv alapján az EU-tagállamok kötelesek jelenteni az Európai Bizottságnak a halállal, vagy személyi sérüléssel járó közúti balesetek számát. Az egyes teljesítménymutatókról azonban az irányelv természetszerűleg nem rendelkezik, így jelenleg az sem zárható ki, hogy a teljesítménymutatóknak megfelelő adatszolgáltatásról az egyes tagállamok önállóan dönthetnek.