Közlekedés klub

Autóbusz okozta házkárok

Ezt a témát Dobai Márk indította 10 éve

Sziasztok,

van egy utcafronti házunk Miskolcon. Néhány éve bevezették az utóbusz forgalmat az utcába és azóta a ház állapota rohamosan romlik. Repednek a falak, hullik a mennyzet és a vakolat. Mikor elmegy a ház előtt a busz a csillár szabályosan remeg/ csörög.
Laikus véleményem szerint se az út nem alkalmas a busz közlekedésre, se az út-lakóház távolság nem adott ehhez. Végigmanve az utcán, több hasonló utcafronti házon észlelhetőek a repedések kívülről is,

Tud valaki esetleg segíteni, hogy létezik-e valamilyen jogszabály az autóbusz útvonalak kialakításáról, lakóház-busz min. távolságról ect?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Hozzászólások eddig: 3

Új hozzászólás

Hozzászólások

Keresés a hozzászólások közt:

Dobai Márk üzente 10 éve

Köszi a hozzászólásokat!

Válasz

M Imre üzente 10 éve

Az önkormányzatnak vannak lehetőségei, remélhetően több, mint ennél az esetnél:
http://www.borsonline.hu/20130724_eleguk_van_a_teherautokbol

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 10 éve

Kedves Márk,

A helyi önkormányzatot érdemes megkeresni a panasszal és együttesen a panaszosoknak.

"A jogi helyzet egyszerűnek tűnik tehát, mégis számos nehézséggel kell szembenézni. Első kérdésként felmerül, hogy ki ellen lehet kártérítési igénnyel fellépni, ki a károkozó?
...
Az útszakaszról történő kitiltás, a forgalomkorlátozás, vagyis a károkozás megelőzése, a jogszerű állapotok megteremtése a közút kezelőjének feladata, ezért a kártérítési felelősség is inkább nála állapítható meg. Ezt a gondolatot erősíti meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, melynek 34. §-a kimondja, hogy „A közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki.”, a 35. § szerint: „Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni.” Az út kezelője országos közutak esetében a Magyar Közút Kht. (teljes nevén: Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság), helyi közutak esetén pedig az illetékes önkormányzat, vagy az általa megbízott útkezelő társaság.
Mielőtt azonban rögtön bírósághoz fordulnánk a közútkezelők ellen, két okból is célszerű levélben fordulni a társaságokhoz. Egyrészt azért, mert így lehet felhívni a figyelmüket a károsító tevékenységre, forgalomkorlátozást, forgalomcsillapítást, sebességkorlátozást, vagy a nehéz tehergépjárművek adott útszakaszról történő kitiltását lehet kérelmezni tőlük. Az
intézkedések következményeképpen megszűnhet vagy jelentősen csökkenhet a zavarás, károkozás. Másrészt a jogi felelősség megléte ellenére ténylegesen aligha tekinthetők a közútkezelők a probléma igazi okozóinak, hiszen az országos környezetpolitika hibáiról, a növekvő kamionforgalomról aligha ők tehetnek. A levélben érdemes kilátásba helyezni a kártérítési keresetet és amennyiben 30 napon belül nem születik válasz, vagy a válasz nem kielégítő, a panasz benyújtója bírósághoz fordulhat. Fontos, hogy mindig a tényleges károsult, esetleg több károsult együttesen indítson keresetet.
A következő kérdés, hogy mit kell a bíróság előtt bizonyítani a kártérítés megállapításához? A következőket: a) a kár meglétét, b) a károkozó magatartást, valamint c) az előző kettő közötti ok-okozati összefüggést.
...
Fontos megjelölnünk azt is, hogy milyen időponttól kezdve kérjük a kártérítést. A Ptk. erről a következőket tartalmazza: „360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.” Ez azt jelenti, hogy egyszeri károkozás esetén attól az időponttól lehet kérni a kártérítést, amikor a kár bekövetkezett, folyamatos károkozás esetén pedig akkor, amikor a
károk felmerülése elkezdődött. ..."
... www.levego.hu/kamionstop/jogi_lehetosegek.pdf
http://arc.sze.hu/irod/KCS2003_Kozlekedesi_rezgesek_hatasa_epuletekre.doc

Üdv, Imre