Minden tiltakozás ellenére az utolsó simításokat végzik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor keresztjén | 2025. június 19.

Csütörtökön koradélután a 24.hu egyik olvasója jelezte, hogy minden tiltakozás ellenére úgy tűnik, mégis lesz kereszt a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talpazatán. Kollégánk, Németh Dániel el is sétált, így meg tudjuk mutatni, hogy valóban, az utolsó simításokat végzik a szobor átalakításán, az állványzat alatt már ott készül a kereszt.

https://444.hu/2025/06/19/minden-tiltakozas-ellenere-az-utolso-simitasokat-vegzik-a-gellert-hegyi-szabadsag-szobor-keresztjen

... össze is foglaltuk, hogy hányszor hányféleképp volt a Citadella baljós jelképe elnyomó hatalmaknak.

https://444.hu/2024/08/15/a-gellert-hegy-egyszerre-ket-elnyomo-hatalomnak-volt-a-varosi-diszlete-most-ratesznek-egy-keresztet-a-szovjet-emlekmure
___

A tervet előbb Budapest főépítésze, Erő Zoltán, majd a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve számos közéleti szereplő, tudós és művész is ellenezte, sőt, utóbbiak közösen egy népszavazási kezdeményezést is benyújtottak, remélve, hogy ezzel elkerülhetővé válik a változás.

Nyílt levelükben így érveltek:

a kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák. Ott van helye, ahol hagyománya van, úton-útfélen szerte az országban, templomok előtt, vagy templomtornyok tetején, hívők és szentek emlékművén. […] Annak idején indokolható döntés volt az emlékmű elől a szovjet katona szobrát eltávolítani, hogy az emlékmű a szabadság fogalmának egy szélesebb és általánosabb fogalmát fogadhassa be; a mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát.

A később többek közt egy jezsuita szerzetes, illetve a kormánypárti Demokrata című lap élén álló Bencsik András által is ellenzett ötlet megvalósítása előtt 2024 őszén nem várt nehézség is tornyosult, hiszen kiderült, hogy a szobrot jegyző Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei a szerzői jognak köszönhetően 2046 első napjáig megtorpedózhatják a projektet.

https://24.hu/kultura/2025/06/19/ismeretlen-budapest-gellerthegy-szabadsag-szobor-kereszt-keresztenyseg-varkapitanysag-nemzeti-hauszmann-program-epiteszet-kisfaludi-strobl-zsigmond-orokos-szerzoi-jog/
___

Ahogy a NER-ben szokásos, nem vették figyelembe az újbudaiak, a polgármester és a főpolgármester véleményét, de a művészek, írók, közéleti szereplők tiltakozását sem.

https://nepszava.hu/3284269_gellert-hegy-szabadsag-szobor-kereszt-tiltakozas
___

A 24.hu-hoz eljutott, belső használatra készült tervezet szerint vagy ez a bővített mondat kerülne be a vagyontörvénybe:

-- A közterületen vagy közforgalom számára egyébként nyitva álló vagy közhasználatú területen, építményben elhelyezett, állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon részét képező azon képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás […] vagy annak környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata esetében, amely Magyarország Alaptörvényének U) cikke szerinti kommunista diktatúra vagy kommunista ideológia képviseletére, megjelenítésére alkalmas, e minőségének megváltoztatása, átértelmezése, vagy e jellemzőitől történő megfosztása céljából az alkotás környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata a szerző hozzájárulása nélkül átdolgozható, megváltoztatható a tulajdonos vagy vagyonkezelő által.

Vagy ez a szerzői jogi törvénybe:

-- Nem szükséges a szerző hozzájárulása és nem minősül a mű jogosulatlan megváltoztatásának, ha a tulajdonos vagy vagyonkezelő a közterületen vagy közforgalom számára egyébként nyitva álló vagy közhasználatú területen, építményben elhelyezett, állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon részét képző azon képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás vagy annak környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata, amely Magyarország Alaptörvényének U) cikke szerinti kommunista diktatúra vagy kommunista ideológia képviseletére, megjelenítésére alkalmas, e minőségének megváltoztatása, átértelmezése, vagy e jellemzőitől történő megfosztása céljából az alkotás környezetét, talapzatát, tartozékát, alkotórészét, vagy az azokon elhelyezett feliratot megváltoztatja, átdolgozza.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a kormány ezen javaslatok bármelyikét ütőkártyaként használhatná, azokkal ugyanis a Szabadság-szobor, illetve minden más, a Rákosi- és Kádár-korban született középület, köztéri műalkotás vagy épp beltéri freskó átalakítható lenne.

A jogszabályjavaslatok valóságtartalmával kapcsolatos kérdéseikre a Miniszterelnökség nem adott egyértelmű választ.

https://hvg.hu/itthon/20241002_24hu-Jogszabalymodositassal-erne-el-a-kormany-hogy-kereszt-kerulhessen-a-Szabadsag-szoborra-es-hogy-a-jovoben-simabban-menjen-a-szocializmus-muveszeti-oroksegenek-atgyurasa

Válasz

A balesetben elhunytakra emlékezünk

Magyarországon idén november 17-én emlékezünk meg a közúti közlekedési balesetben elhunytakról. Az emléknap alkalmából 1996-ban az óbudai Flórián téren avatták fel azoknak az emlékművét, akik elindultak otthonról, de sohasem értek haza. A téren álló oszlopra minden évben új számot vésnek.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1046529977517359&set=pcb.1046530017517355

Válasz

Szálljon fel a hegytetőre! – mutatjuk, hol lenne jó helye a Turulnak | 2024.10.29. | vélemény

A hegyvidéki Turul körül húsz éve nem csitulnak az indulatok, a probléma legfeljebb szunnyad egy ideig, aztán felszínre tör. A legfontosabb szempontok azonban már kikristályosodtak a vitában: a turulmadár a magyarság fontos nemzeti szimbóluma, de ezen a helyen és második világháborús emlékműként rossz jelképes üzenetet hordoz. Ha mindkét állítást elfogadjuk, megoldás is látszik. Annyira, hogy egészen konkrét javaslatot teszünk, hogy hova kerüljön.

Az emlékmű áthelyezését fel lehetne használni a környék egyik régóta rendezetlen, problémás területének rendbe tételére. A lebontott Hotel Olimpia helyén kialakított Eötvös Loránd park és ratrakgarázsnak felépített, alapvetően fölösleges Normafa kapuja látogatóközpont között van egy trapéz formájú terület, ami a Normafa projektből mindeddig kimaradt. Ezt a területet fölülről az Eötvös út forgalom elől elzárt régi szakasza határolja (friss nevén Kopp Mária sétány), alulról pedig az új út, ahova a busz- és gépkocsiforgalmat átterelték.

A terület négy telekből áll, az egészet sűrű növényzet borítja. És kerítéssel gondosan körül van kerítve. Teljesen használhatatlan tehát, jelenlegi formájában leginkább zárvány, átjárhatatlan akadály.

Az Eötvös úttól délre valaha hosszú szalagtelkek sorakoztak, amelyeket azonban az úttörővasút építésével kettévágtak. A telkek vasúttól délre eső részén épültek fel a Távcső utca villái, a vasúttól északra lévő sávot viszont valamikor a 80-as évektől a sorsára hagyták, és spontán módon beerdősült. Az itt álló kisebb házak mára eltűntek, de a telkek szélén máig fel lehet fedezni a régi kerítések maradványait, pilléreket, alapozásokat. 2022-ben az Eötvös út új szakaszának építésekor megint levágtak ezekből a telkekből egy darabot, de a maradék rehabilitációra vár. Akkor is, ha a turulos ötletünk nem talál támogatásra.

-- Az ugyanis nonszensz, hogy Budapest legszebb kirándulóhelyének közepén ma ott áll egy ilyen terület használhatatlanul, lekerítve.

Nem világos, hogy az előző kerületvezetésnek mi volt a szándéka vele.

A Turult 2005 és 2010 között folyamatos bontási veszély fenyegette, mivel a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat engedélye nélkül állította fel a fideszes kerületvezetés, az érvényes szabályok szerint jogellenesen. A főváros bontási engedélyt szerzett rá, de ezt nem hajtották végre, a 2010-es kormányváltás után pedig változtattak a rendeleten, és a kerületi önkormányzatok is jogot kaptak az önálló szoborállításra, így a Mitnyant 2006-ban váltó Pokorni Zoltán utólag törvényesíteni tudta a szobor fennmaradását.

A két helyzet húsz év különbséggel látszólag hasonló: most újra bontani akarják az emlékművet, ezúttal azonban a XII. kerület, a nemzeti radikálisok pedig újra megvédenék. Mégsem igaz, hogy turulügyben egy helyben topog a magyar emlékezetpolitika: a két konfliktus közötti időben a kerület megbízásából dolgoztak a történészek, és sokkal jobban ismerjük, hogy a turulmadár mint szimbólum jelentése hogyan változott a különböző történelmi korszakokban. Nagyon lényeges, hogy sokkal többet tudunk arról is, mi történt a XII. kerületben 1944-45 borzalmas hónapjaiban, ezt a témát 2016-ban Zoltán Gábor Orgia című könyve emelte ki a feledésből, majd Ács Dániel A gyilkosok emlékműve című remek dokumentumfilmje tette széles körben ismertté 2021-ben. Azóta tudjuk, hogy a Turul-szobor jelenléte ezen a helyen sokak számára kegyeletsértő a vészkorszak emléke miatt, és ez az érzés indokolt, mert kivételesen kegyetlen, a helyhez szorosan kötődő emlékekből fakad. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a turulmadár fontos magyar nemzeti szimbólum, ezért az emlékmű lebontása, szoborparkba küldése is sokak érzéseit sértené. Nemcsak a nemzeti radikálisokét, bár ők a leghangosabbak.

Ezek a tudások látszólag összeegyeztethetetlenek.

-- Hogy maradhatna a Turul, ha egyszer mennie kell? Hogy tisztelhetnénk, ha ártatlanul meggyilkolt emberek emlékét sérti?

Minden ilyen bonyolult emlékezetpolitikai konfliktus sebeket tép fel, és feloldhatatlannak tűnik, ezért szembenálló oldalakat képez, amelyek egymásnak feszülnek, és a másik csoport legyőzésére törekednek. Hiszen a másik nem érti. Nem érti, hogy meggyilkolták a dédapámat. Nem érti, hogy a turulmadár a honfoglaló magyarság szimbóluma. A bonyolult és ellentmondásos szimbólumtörténeti igazságok jelmondatokká egyszerűsödnek, jelmondatokban márpedig nem lehet beszélgetni. Jó megoldást kellene inkább találni. Nem olyat, mint amit a konfliktusba teljes mellszélességgel beleálló Lázár János, aki a szobrot ideiglenes műemléki védelem alá helyezte a minap.

Lázár lépése egyszerű visszaélés a joggal. Romboló cinizmus árad belőle, hiszen a műemlékvédelem – amelynek miniszterként a felelőse – nem erre való. Nem arra, hogy emlékezetpolitikai vitákat erővel, hatalmi szóval elfojtsunk. Nem arra, hogy húszéves szobrokat soroljunk be a műemléki értékek közé. Evidens, de azért mondjuk ki: a műemlékvédelem a múlt emlékeinek megőrzésével foglalkozik. Lényege az idődimenzió, a történeti érték. Ami nem régi, az nem való műemléknek, ez ilyen egyszerű. Noha manapság hozzánk időben közelebb álló korok emlékeit is a műemlékek közé soroljuk, ez az időtartam nem szűkíthető le húsz évre, mert a műemlék fogalma ezáltal értelmetlenné válik. Talán Lázár János számára is jobban érthető, ha úgy fogalmazzuk meg: a batidai kastély még nem lehet műemlék. Majd talán egyszer, egy másik nemzedék azzá nyilváníthatja mint a 21. századi újfeudalizmus érdekes lenyomatát. Majd ha ez a korszak már kellő történelmi távolságba kerül. Belátható ideig ez nem aktuális.

-- Éppen ezért a hegyvidéki Turul-szobor sem lehet műemlék, mert a műemlék lényegi kritériumainak nem felel meg. Ha Lázár János a joggal visszaélve azzá nyilváníttatja, azzal csupán a műemlék fogalmát devalválja.

És főként: jó lenne ezt az ügyet egyszer nem erőből megoldani. Mi lenne például, ha használnánk a felgyűlt tudást? Számításba vennénk a nem túl jó légkörű, de mégis csak lefolytatott vitában összegyűlt szempontokat? A Turul-ügynek ugyanis van jó megoldása. Olyannyira, hogy e cikk végén egészen konkrét helyszínjavaslatot is fogunk tenni. Abból indulunk ki, hogy a vitának két fontos tanulsága van:

-- a Turul-szobrot a Németvölgyi út 5. szám alatti nyilasház közeléből, jelenlegi helyéről el kell vinni, és olyan jelentést kell adni a szoborként egyébként jó minőségű alkotásnak, hogy az ne kötődjön a második világháborúhoz, a kerület 1944-45-ös eseményeihez;

-- a szobornak méltó helyet és olyan értelmezést kell találni, hogy közszeretetnek örvendő, közös jelképpé váljon, hasonlóan az ország számos más, semmilyen indulatot nem gerjesztő turulmadárszobrához.

Harmadik szempontként pedig azt is behoznánk: a Turul-szobor áthelyezése jó köztérmegújítási eszköz lehet a kerület egy erre alkalmas pontján.

A turulmadár mint jelkép történetéről köteteket lehetne írni, amit most nem fogunk megtenni, de ahhoz, hogy érthető legyen a javaslatunk, legalább röviden össze kell foglalni a leglényegesebb elemeket. A

https://www.valaszonline.hu/2024/10/29/turul-hegyvidek-emlekezetpolitika-szimbolumok-tortenelem-konfliktusok-szobor-honfoglalas-holokauszt/

Válasz

Mi a helyzet most a Gellérthegyi Siklóval?
Mi történt eddig és hol állunk most?
Mik a legfontosabb kérdések?

Meghívott vendégek:
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze
Walton Imre a Rácz Sikló Kft. képviselője
(A további résztvevőkkel még folyik az egyeztetés)

Helyszín: Zöldike Klub, 1011 Budapest Mária tér 1.
Időpont: 2024. szeptember 3. 17.30

Az esemény ingyenes, de a hely befogadóképessége miatt regisztrációhoz kötött:

https://forms.gle/292WrJHDhaqJu91B8

A bejelentés:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1543846329641858&set=a.1043752752984554

Válasz

Találjuk meg 2024 legszabadabb magyar emberét! | 2024. augusztus 28.

Magyarországon,

-- ahol Szuverenitásvédelmi Hivatallal fenyegetik a civil szervezeteket és a szabad sajtót,

-- ahol az oktatás lezüllesztése elleni tiltakozásokat a kormány teljesen és végérvényesen figyelmen kívül hagyta,

-- ahol a kórház konyhájának falán tengődő penészre a kormányszóvivő csak annyit mond: valójában nem is penész az, csak zsírra szállt por,

egyre nagyobb kockázatot vállal, aki kiáll a véleményéért, a saját vagy a közössége jogaiért, szabadságáért.

Ezt a folyamatot próbálja ellensúlyozni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyebek mellett azzal, hogy 2019 óta minden évben megkeresi és a Szabad-díjat adja azoknak a hétköznapi hősöknek – embereknek és közösségeknek –, akik a saját környezetükben a legtöbbet tették és teszik azért, hogy Magyarország igazságosabb és élhetőbb hely legyen.

https://tasz.hu/

A 2024-es Szabad-díj jelöltjeire idén tavasszal is az olvasók tehettek javaslatot. Közülük nyolcan maradtak versenyben a díjakért. A Szabad-díjat a TASZ szakmai zsűrije (Horváth Dorka - a BOOKR Kids alapítója, Kertész Anna - a TASZ kommunikációs és magánadományozási vezetője, Marge - dalszerző-énekes, Miklósi Gábor - újságíró, Molnár Áron (NoÁr) - színész és Nyáry Luca író, a WMN újságírója) ítéli oda.

A közönségdíj nyertesére szeptember 13-ig bárki szavazhat a szavazódobozban a cikk végén. A díjátadó, ahol az összes jelölt elmeséli történetét, szeptember 18-án, a terézvárosi 6Szín Teátrumban (Jókai utca 6) lesz 19 órakor. Jegyeket itt lehet vásárolni.

https://tixa.hu/szabad-dij-2024

A korábbi évek díjazottjait itt lehet megtalálni.

https://444.hu/2023/09/21/hiv-aktivista-egy-roma-kick-box-bajnok-es-pankotai-lili-kapta-az-idei-szabad-dijat

A Szabad-díj médiapartnere a 444.hu.

https://444.hu/2024/08/28/talaljuk-meg-2024-legszabadabb-magyar-emberet

Válasz

Szentjóby Tamás (eredeti neve Staub Tamás, művészneve St. Auby Tamás) (Fót, 1944. augusztus 17. –) magyar amatőr költő, autodidakta képzőművész, előadóművész, diszpécser, egyetemi oktató. | ma 80 éves
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentj%C3%B3by_Tam%C3%A1s
___

Szentjóby Tamás, akinek a nevéhez az első magyarországi happening fűződik (Az ebéd, Altorjay Gáborral közösen, 1966-ban), és aki óriás kísértet-leplet borított a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, nyolcvan éves. Minden bizonnyal ez utóbbi, 1992-es projektjét – amelyet Lőrinczy Júliával közösen tervezett meg – ismerik a legtöbben. De ismertté vált az általa indított Létminimum St.andrad Projekt is, amely a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát képviselte, jóval megelőzve az erre vonatkozó nemzetközi kísérleteket. Pedig Szentjóby (vagy az általa használt más neveken St.Auby, St. Turba) Tamás a hatvanas évek eleje óta nagyon fontos szereplő a magyar képzőművészetben. Ráadásul olyan szereplő, aki mindig szubverzív, újító, innovatív és provokatív módon gondolkodott arról, hogy mi a művészet és ki a művész.
https://qubit.hu/2024/08/16/muveszetnek-tekintik-hogy-elbagatellizaljak-es-megadoztassak-nyolcvan-eves-a-magyar-neoavantgard-meghatarozo-alkotoja
___

A hatvanas évektől a magyarországi avantgárd részeseként jegyzik, happeningeket, különféle, manapság a művészettörténet részének tekintett akciókat szervezett. 1974-ben kiutasították az országból, mert részt vett Konrád György és Szelényi Iván Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című kéziratának külföldre juttatásában. Hazatérése után, 1992-ben A Szabadság Lelkének Szobra 1992 W című akció keretében kísértetfigurává csomagolta a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot. Kentaur című, 1973–75 között készült és betiltott filmjét néhány hete mutatták be Budapesten.
https://magyarnarancs.hu/kepzomuveszet/dolgozzanak_a_szent_automatak_-_stauby_tamas_a_tnpu_szuperintendansa-72851
___

Kentaur (Szentjóby Tamás, 1975, részlet)
https://www.youtube.com/watch?v=JWaRdMvg6Nk
___

A 37 perces film először viccesnek, később abszurdnak, aztán kíméletlennek tetteti magát. A kíméletlenség célpontja nem egyszerűen a nyomasztó, szürke rendszer a maga aktualitásában, hanem a szélesebb értelemben vett rabság, a világ maga, az ember monoton élete, az agyelszívó, gépies munkavégzés, mögötte pedig a lezárt, ködös láthatár. A Kentaur alapötlete, a kép és a hang elválasztása egyszerű és sokkoló. Hétköznapi, többnyire elidegenedett munkahelyi jeleneteket látunk minimális vágással, alig változó beállításokból. A gépek mellett tevékenykedők tátogásaira rámondott szöveg viszont kilép a látvány kontextusából, a munkások, tervezők, buszozó átlagemberek társadalmi állásukkal és élethelyzetükkel összeegyeztethetetlen, hol misztikusan bölcselkedő, hol valóban a rendszerre, az uralkodó ideológiára reflektáló kijelentéseket tesznek. "(...) senki érdeke nem azonos más érdekével, és különösen azéval nem, aki bebalzsamoz minket abba, hogy mi vagyunk a nép.
https://magyarnarancs.hu/zene2/rovidfilm_-_a_szabadsag_kenyszere_-_szentjoby_tamas_kentaur-72637
___

A Kentaur izgalmas feszültsége a korabeli propagandafilmeket idéző képsorok és a filozofikus, sokszor groteszkbe hajló párbeszédek sajátos disszonanciájából ered. A filmben valódi embereket látunk a leghétköznapibb tevékenységeik végzése közben, hallani azonban nem őket halljuk. Az alkotó, Szentjóby Tamás az egyes jelenetek alá a saját szövegeit illeszti. A lélekölő munka szürke dokumentumfelvételeit a szabadon szárnyaló eszmefuttatások új jelentésrétegekkel gazdagítják.
https://nfi.hu/alapfilmek-1/alapfilmek-filmek/rovidfilm/kentaur.html
___

A 46. Turba-konferenciára Magyarországra látogató St.Turba Tamással készült interjú vágatlan anyaga.
(interjúvoló: Mészáros Tamás, kamera: Gergelyffy János), MTV, 1990
https://www.youtube.com/watch?v=RTCyGLbHc8o&t=194s

Válasz

A Szabadság-szobor keresztje – egy jezsuita szerzetes gondolatai
Szemlélek - 2024.08.17.

A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ – mint a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával működő közhasznú szervezet – egy keresztet kíván elhelyezni a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatán. Mint katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül állok a bejelentés előtt – Hofher József SJ levelét teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Bár értékelem a nemes szándékot és a buzgalmat az ötletgazda részéről, de szerény véleményem szerint ez az elképzelés továbbmélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között.

A jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az eseményeket.

A Kármelita Államegyház egyszer már deklarálta, hogy az Eucharisztia kárhozatos bálványimádás, most pedig azt a keresztet akarja „felmagasztalni”, amit az ő egyházaik templomainak egy részében nem is jelenítenek meg – a templomtornyaikon is kakas vagy csillag ékeskedik.

Tisztelettel ajánlom megfontolásra:

1. Ha már feszület, úgy restaurálják Szent Gellért szobrát! A szentéletű püspök kezében a kereszt hitelesen jelzi a jézusi gondolatot: „Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét!”

2. Ha mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.

3. Mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént!

Úgy érzem, a mai polgárok már elég fáradtak ahhoz, hogy újabb ellentétbe, megosztottságba keverjék őket. Háborúságot, ellentéteket lehet fegyverek nélkül is vívni. A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!

Amint már korábban írtam, nem vonom kétségbe az ötletgazda jó szándékát. Azt fájlalom, hogy ez az elgondolás újabb vitákat generál majd a társadalomban, és csak erősíteni fogja a megosztottságot.

A rendszerváltozáskor eltűnt a talapzatról a fegyveres katona, a cirill felirattal együtt. Azóta mostanáig, hála Istennek, megnyugodott a légkör a szoborcsoport körül. Kisfaludy Stróbl Zsigmond vitathatatlanul óriási művész. Az alkotását teljesen nem merték lebontani, de politikailag, ideológiájában egy megterhelt műalkotás. Maga a művész is személyében sokat szenvedett. Ezt jelzi a Corvinlánc, az 1950-es évek Kossuth Díjai, a Szovjet Tudományos Akadémiai tagság. Sok gyötrelmen mehetett át az alkotó.

Adjunk hálát, hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába.

Legyen Béke már!

Legyen vége már!

Hofher József
jezsuita szerzetes, katolikus pap

https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/
___

Az biztos, hogy csak új, és új jelképek közterületekre helyezése nem fogja megváltoztatni az emberek gondolkodását...

Előzmény

Válasz

- Hát, drágám - mondta nyűgösen az amerikai szabadságszobor budapesti kolleganőjének -, ha megint ez a Trump győz, én istenbizony, migráns leszek.
- Ja, ja - bólogatott a magyar szabadságszobor. - Mindenkinek megvan a maga keresztje.

https://www.facebook.com/peter.konok/posts/pfbid02mUJ8U2oN1PW66Lkm1DdQ1sa3FJsNDhmrSH3ZCsjSHKm4HyDu6J4CrTDzDJdaLiRjl
___

Fontos, hogy Magyarország megerősítse a keresztény értékeket, példát mutasson a hanyatló Nyugatnak – mondta Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt kapcsán az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: minden civilizáció vallási alapzatra épült, és ha ez az alapzat elporlad, akkor az a civilizáció is összeomlik.

Tiszteletben kell tartani a keresztény szimbólumokat, ám Nyugat-Európában hanyatlik a kereszténység, templomokat rombolnak le – tette hozzá. A frakcióvezető érdekesnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök ellenzi ezt a keresztállítást, holott rendszeresen bérmálkozik.

Simicskó István rámutatott arra, hogy a Gellért-hegyi Szabadság-szoborhoz tervezett kereszt a szabadságot és a győzelmet is jelképezi, hiszen a Biblia szerint ahol az Úr lelke, ott a szabadság, a kelet-római császárok pedig a megnyert csaták után győzelmi kereszteket állítottak.

A politikus beszélt arról is, hogy az Erzsébet-táborokban az elmúlt 12 évben mintegy 1,4 millió gyermek nyaralhatott teljes ellátással, emellett katonák, rendőrök, tűzoltók segítségével pályaorientációs lehetőségeket is kaptak, élményekkel gazdagodtak.

https://24.hu/belfold/2024/08/16/gellert-hegy-szabadsag-szobor-kereszt-simicsko-istvan/
___

A felújítás

Három éve kezdődött el a korábban elzárt és leromlott állapotú Citadella felújítása a Nemzeti Hauszmann Program keretében a Gellért-hegyen. Budapest jelképe, a Szabadság-szobor talapzatáról 1992-ben eltávolították a négy méter magas, géppisztolyos szovjet katona szobrát, aminek a helyére a kereszt kerül.

A győzelem és béke jelképét, pálmaágat a kezébe tartó nőalak Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült műalkotása, Budapest egyik fontos jelképe lett. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt, amelyet a német hadsereget Budapestről kiverő szovjetek haditettének emlékére állították.

A rendszerváltozás után a szoboregyüttest átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló, négy méter magas, géppisztolyos szovjet katona szobrát a budatétényi Memento parkba szállították.

A Hauszmann Program honlapjára kikerült a látványterv is, amiben olvasható egy mondat, ami némi válaszként lehet értelmezni arra, miért kerül kereszt a talpazatra

"A győzelem és béke jelképét, pálmaágat a kezébe tartó nőalak Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben készült műalkotása, Budapest egyik fontos jelképet lett. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt, amelyet a német hadsereget Budapestről kiverő szovjetek haditettének emlékére állították.

A Citadella átépítése során több ponton is jelentősen megváltozik a műemlék: megnyitják az erőd falait az északi és a déli oldalon, a Szabadság-szobor mögött pedig egy hatalmas lépcsősort alakítanak ki.

https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szabadsag-szobor-atalaitasa-kereszt/lbezs63
___

A főváros főépítésze, Erő Zoltán is csak a HVG-től tudta meg a tervet, hiszen beleszólásuk nincs. Erő Zoltán lapunknak azt mondta: semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatása és egy újabb szimbólum elhelyezésre a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen.

Ráadásul az 1975-ben elhunyt Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei, miután megkereste őket a Citadella-tépítést tervező, Taraczky Dániel vezette Art1st Design Stúdió, egyértelműen jelezték, nem járulnak hozzá a szobor talapzatára a tervezett kőkereszt kerüljön. Úgy tűnik, a Várkapitányságot nem érdekli a tiltakozás, ahogy annak idején a Kossuth téri Kossuth-szobor kapcsán sem törődött a NER a jogtulajdonosok véleményével.

A felújítást végző két NER-közeli cégnek nem érdeke a sietség, ugyanis meglehetősen egyedi módon a szerződést tavaly úgy módosították, hogy a költségvetést minden évben automatikusan hozzáigazítják az éves inflációhoz.

https://hvg.hu/itthon/20240812_Kereszt-lesz-a-Szabadsag-szobron
___

Hol van már Sztálin? A Moszkva tér is maradhatott volna „úgy”...
Más nem jutott eszükbe, csak a kereszt? Lóról hátrafelé nyilazó ősmagyarok, valami művészi...
Például:

https://en.mandadb.hu/tetel/420630/Lorol_nyilazo_osmagyar_abrazolas_egy_konyvjegyen

# Lóról nyilazó ősmagyar ábrázolás egy könyvjegyen
___

VI. Bölcs Leó bizánci császár így írt a magyarokról: „A magyarok nem olyanok, mint a többi népek, amelyek a vereség után le vannak győzve, hanem legfőbb iparkodásuk a vitézkedés, (…) a bajt, a fáradságot nemesen tűri, a hideget és a meleget kiállja, s a szükségből fogyatkozást, mint pusztanép fel sem veszi. Karddal, íjjal, és kopjával fegyverkeznek. Nagy szorgalmat fordítanak a lóról való nyilazásra. Óvatosak és kitartók.”

http://szazhalom.hu/a-magyarok-nyilaitol/
___

Az ősmagyarok lovashírnöke – Beszélgetés Kassai Lajos lovasíjásszal
https://szentkoronaradio.com/blog/2016/05/09/az-osmagyarok-lovashirnoke-beszelgetes-kassai-lajos-lovasijasszal/

Válasz

Feketelistán a Gellért-hegy

A Lázár-féle tárca feketelistára tette a Gellért-hegyet, a kormányzati elvonások miatt csúszik a fővárosi önkormányzat felújítási terve, de Budapest nem mondott le semmiről, ütemezetten tervezik megvalósítani a Gellért-hegyi park rekonstrukcióját. Eközben vandálok, tolvajok lövik ki a terület lámpáit, és rongálják a padjait...

Úgynevezett bátorságpróbát tartott a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete, hogy megnézzék, vajon milyen állapotban van a Hegyalja és Orom utca közötti terület, sötétedés után vajon mennyire tűnik biztonságosnak. A kirándulás azzal a tanulsággal szolgált, hogy csak azért nem féltek, mert sokan voltak, amúgy – mint írták – ember legyen a talpán, aki gyalogosan szeretne fel- vagy lejutni a hegyről. A körülbelül 20-25 résztvevő arra jutott, a helyzetet legjobban leíró szó: a szégyen.

Az egyesület vezetője, Szabadházy András az Énbudapestemnek elmondta: az ötletet az adta, hogy a hegyen többen is vannak, akik azt mondják, nem kellenek a turistabuszok, nem kell a sikló, amelyik turista akar, az jöjjön fel gyalog a Gellért-hegyre. „Azt mondtuk, oké, akkor nézzük meg, mit kínálna nekik egy ilyen rövid túra.” Szabadházynak nem okozott akkora meglepetést a kirándulás, mert gyakran jár arra kutyát sétáltatni, de a csoportból azért többen elcsodálkoztak.

„Ez a rész tényleg botrányosan ronda” – foglalta össze a tapasztalatokat. „A lámpák szinte egytől egyig ki vannak lőve, a padok használhatatlanok, az utakat benőtte a dzsindzsa, a lépcsők mállanak, szét vannak törve. Egy európai nagyvárosnak ez szégyen, ráadásul a Gellérthegy még csak nem is város szélén van, elhagyatottan, hanem a központban.

--Szemmel látható, hogy ezzel a területtel az utóbbi legalább 30 évben nem foglalkozott senki.

Egy betonpad ugyanis nem tíz perc alatt rohad szét” – magyarázta lapunknak. A kirándulást meg fogják csinálni a déli oldalról is, a Szent Gellért térről indulva.
https://enbudapestem.hu/2023/10/01/feketelistan-a-gellert-hegy

Válasz

Egy hely – A Szabadság-szobor: Itt a harmadik videó az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatában. Torma Tamás ezúttal Budapest talán legkevésbé szeretett jelképéhez, a Szabadság-szoborhoz kalauzol. Honnan a mostoha sors, miért nem tudott Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája igazán a város jelképévé válni? Videónkban szó esik a szobor keletkezéséről, jelentésváltásairól és lehetséges jövőképéről is.

„Az ország első számú emlékműve" – ezzel vezeti fel Torma Tamás a Szabadság-szobrot, amiben Kisfaludi Strobl korábbi, Horthy István számára tervezett emlékművéről és az ehhez kapcsolódó városi legendákról, a szobor mémesedéséről és arról is szó esik, hogy mindennek ellenére nem áll igazán közel a budapestiek szívéhez.
https://www.youtube.com/watch?v=hOA4oc0JEZI

Válasz