A magyar vasúti járműgyártás legendái – a Csörgő

A MÁV M41-es dízelmozdonya a jellegzetes, messziről is jól felismerhető hangja után kapta a Csörgő becenevet.

A prototípusokat még Belfegornak becézték

A MÁV az 1960-as évek végén még nem rendelkezett megfelelő számú, a nem villamosított fővonalakon közlekedő közepes terhelésű személyszállító vonatok továbbítására alkalmas dízelmozdonnyal. A mindenes 424-es Bivalyok , ekkora már alaposan elöregedtek és nem volt gazdaságos az üzemeltetésük, ezért egy olyan új dízelmozdonyra volt szükség, amely átveheti a Bivalyok helyét. Az igényelt új mozdonnyal szemben támasztott legfontosabb követelmény az volt, hogy a 16,5 tonna tengelyterhelésű vonalakon is közlekedhessen. Ezt a követelményt a járművet gyártó Ganz–MÁVAG csak dízel-hidraulikus hajtással tudta megoldani.

A sorozat első két, 100 km/h-ás maximális sebességre engedélyezett, (DHM 5 401 és 402 gyári jelzésű) M41 2001 és 2002 pályaszámú prototípus-mozdonya 1967-ben készült el. A Belfegornak becézett mozdonyok külsejükben jelentősen eltértek a későbbi szériagépektől, a géptér tetejére épített, a Púposéra nagyon hasonló, középfülkés, de egyébként igen jó kilátást biztosító, kialakítása miatt. [...]
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2024/02/17/a-magyar-vasuti-jarmugyartas-legendai---a-csorgo/
___

Mi az a dízel-hidraulikus hajtásrendszer?

A hidrodinamikus erőátvitelű járműveknél az energiaátvitel áramló folyadék útján történik. A hajtómotorral forgatott szivattyú által felgyorsított folyadék kinetikus energiája egy turbinának adódik át, melynek tengelyéről vehető le a hajtott tengelyek meghajtásához szükséges forgatónyomaték. A kihajtás sebességének, illetve a hajtónyomaték szabályozása a nyomatékmódosítónak nevezett erőátviteli gépcsoport olajtöltésének szabályozásával történik. A tisztán hidraulikus erőátvitel hátránya, hogy – bár a motor névleges teljesítménye a teljes sebességtartományon kihasználható – a nyomatékmódosító hatásfoka csak egy sebességértéken optimális. Az optimumtól bármely irányban eltérve az átviteli hatásfok jelentősen romlik. A hidrodinamikus erőátvitel e hátrányának kiküszöbölésére általában több nyomatékmódosítót építenek a mozdonyba (indítómódosító, menetmódosító).

A mechanikus és a hidrodinamikus erőátvitel hátrányainak csökkentését szolgálja a hidromechanikus erőátvitel, ami egy nyomatékmódosítóból és egy többfokozatú sebességváltóból áll. A nyomatékmódosító indításkor és alacsony sebességeken működik. Magasabb sebességfokozatokon a mechanikus erőátvitelre jellemző többfokozatú fogaskerékhajtómű továbbítja a hajtónyomatékot. (A megoldás elve egyébként a közúti járművek automata sebességváltójához hasonló.)
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%ADzelmozdony#D%C3%ADzel-hidraulikus_er%C5%91%C3%A1tvitel

Válasz

Magyarország elhagyottan - BCO urbex: boldog karácsonyt mindenkinek!
(ez egy mesterséges intelligencia által generált kép, nem valódi fotó)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1206498170258554&set=a.923592505215790

Válasz

Titkos bunkerek | A magyarországi óvóhelyek története - 1917-2022 (könyv)
9 990 Ft -> 7 992 Ft

A kötetben címében ugyan a bunkerek szó szerepel, mégis annyiban pontosítani szükséges ezt, hogy a mai Magyarországon lévő föld alatti életvédelmi létesítményekről szól a könyv. Ez alól az egyetlen kivételt a föld felett megépült légoltalmi kockák (BGS óvóhelyek) jelentik. A bemutatott objektumok túlnyomó többsége légoltalmi célokból készült a föld felszíne alatt. Az életvédelmi célból létesített objektumokat összefoglalóan óvóhelynek nevezik, a továbbiakban ez a fogalom szerepel majd a könyvben. Magyarország területén óvóhelyek mellett azonban készültek fedett beton tüzelőállások is, ezek elsősorban a korábbi jugoszláv határ mentén épültek az 1950-es években. Ezek alkották az úgynevezett a déli védelmi rendszert másik nevén a Rákosi-vonalat. Ez utóbbiról nem fog szó esni ebben a könyvben, ugyanis ezt már feldolgozták. Érdemes megjegyezni, hogy ma Magyarországon a lakosság csak néhány százalékát lehetne elhelyezni valamilyen védőképességű óvóhelyen, elsősorban nagyvárosokban. A legnagyobb befogadóképességű óvóhelynek a metrók számítanak, azonban a M4 már úgy készült, hogy az óvóhelyi funkcionalitással már nem rendelkezik. A kötetben a mai Magyarország területén létesült óvóhelyeket kívánjuk bemutatni. Átfogó módon a modern óvóhelyek kialakulásától egészen a jelen korig követhetik az olvasók az óvóhelyek történetét nemzetközi szinten, majd hazánkban kerülnek tematikusan bemutatva a lakossági óvóhelyek, a metró mint óvóhely, a felszíni BGS (kocka)óvóhelyek és az óvófülkék. Ezt követően földrajzilag csoportosítva Budapesten és a vidéki Magyarországon kerülnek ismertetésre a legfontosabb föld alatti objektumok.
https://www.erdelyiszalon.hu/product-page/titkos-bunkerek

Válasz

A titkos második metróhálózat Moszkva városa alatt | képekkel

Moszkváról rengeteg legenda terjed, de van egy, amely a mai napig sem nyert bizonyosságot. Mindenki tudja, hogy a Moszkva alatti metró rendszer a világ legnagyobb védelmi komplexumaként is szolgál. Azonban, amit sokan nem tudnak, hogy nem csak egy, hanem kettő metró is rejtőzik Moszkva városa alatt.

A moszkvai metró története hatalmas múltra tekint vissza. Az első metró vonal 1935-ben nyílt meg, azóta pedig folyamatosan bővül a rendszer. Moszkva identitását jelentősen meghatározza föld alatti vasútrendszer.

Amiről viszont sokan nem tudnak, és hivatalosan nem is kéne senkinek sem tudnia, hogy van egy második metró is a rendes metró alatt. Ez az úgynevezett Metro-2, amely egy feltételezett titkos metróhálózat. Ennek létezést sosem erősítették meg, de nem is cáfolták, és csak limitált információk állnak rendelkezésünkre.
https://hellomagyar.hu/2023/07/16/kepek-a-titkos-masodik-metrohalozat-moszkva-varosa-alatt/
___

Titkos bunkerrendszer a Fiumei úti temető és a II. János Pál pápa tér között

Az egykori MDP-pártház jól bejárható föld alatti összeköttetésben állt az Erkel Színházzal, a metróval, a Fiumei úti temetővel, az Orczy- és a Baross térrel is.

Az ötvenes években az ország a III. világháborúra készült, ehhez pedig óvóhelyek, atombiztos bunkerek kellettek a pártelit számára. Az elvtársak pinceszinten, az akkor még épülő metró vonalával kalkulálva, illetve a polgárvédelem korábban létesült létesítményeit felhasználva létrehoztak egy szupertitkos, hatalmas kiterjedésű föld alatti hálózatot a főváros alatt. Tűzfalakat törtek át, rejtett átjárókat és bunkereket építettek -csakúgy, mint az Andrássy úti ávós háztömbök alatt-, illetve sok más, eddig még nem publikált helyen Budapesten. A Köztársaság téri pártbizottság épülete a hálózat egyik eleme volt, ahonnan könnyűszerrel át lehetett sétálni a föld alatt az épülettel szemben álló Városi (Erkel) Színház pincéjébe, a metróhoz, a Magyar Dolgozók Pártjának Bezerédj utca 5. szám alatti garázsához, az ÁVH Csokonai utca 14. alatti fegyveresen őrzött blokkjához és több más objektumhoz is. Itt az ideje, hogy bemutassam legújabb kutatásaim és feltárásaim eredményeit, illetve sok fontos, eddig nem publikált információt.

Betonnal feltöltve

Nos, a titok nem titok többé, noha az elvtársak mindent megtettek annak érdekében, hogy eltüntessék a műszaki nyomokat, dokumentációkat. A kádári propagandagépezet kitalációnak, legendának állította be a jól álcázott földalatti objektumrendszert, tömeghisztériának, hallucinációnak hazudva sok ezer tanú észlelését, akik mind hallották és tapasztalták a föld alól jövő jeleket. Egy mélyben lévő bunkert úgy lehet eltüntetni, ha a le- és feljárók nyomait eltüntetik. Nos, ezt választották. Pénzt és fáradságot nem kímélve aknákat bontottak vissza, amit pedig végképp nem lehetett megszüntetni, azt betonnal töltötték fel, hogy soha, senkinek ne jusson eszébe kibontani. A pártház esetében a nyomeltüntetők attól tartottak, hogy a föld alatt lévő objektum az évtizedek során beomlik, ez pedig – a lelepleződésen túl – súlyos következményekkel járhat a felszíni bérházak sorsát illetően. (Az aggodalom nem volt alaptalan, más bunkerek esetében ez történt, erről lentebb írok) Árulkodók a szupertitkos földalatti létesítmények kódnevei is: a Zoltán utcai Rákosi-bunker az F4 (Földalatti 4-es munkahely) névvel illették, ám sehol sincs az F1, az F2 és az F3.

A hatalmas eltüntetési akciót – szokás szerint – építkezéssel álcázták. Ekkor, 1963 és 1967 között épült fel az OTP finanszírozásában a Luther utca sarkára a Kiss Albert tervezte tízemeletes társasház, és kapott új homlokzatot (1959-1962) Kotsis Iván elképzelései szerint az Erkel Színház. A hetvenes években ismét alaposan átépítették a pártházat. Befedték az udvart, amelynek virágágyásába az ávéhások az elfogott és később legyilkolt fiatalokat ásták el, mint ahogy erről korábban már írtam.
https://falanszter.blog.hu/2020/12/08/titkos_bunkerrendszer_a_fiumei_uti_temeto_es_a_nehai_koztarsasag_ter_kozott

Válasz

1989, bátaszéki fűtőházban ébred téli álmából a 009-es pályaszámú 424-es gőzmozdony. Felkészítik a hatósági kazánvizsgálatra, érkezik a szigorú kazánbiztos, nyomáspróba, majd a tűztérben megépítik a lángboltozatot, begyújtanak, felfűtik és másnap egy nagy szusszanással életre kel a hideg vas, már saját erőből gördül a fordítókorongra, hogy induljon a balatoni nosztalgia-vonatokat továbbítani.

És mindezt egy igazi szakember, Cseke Laci bácsi, nyugalmazott Vezér Úr, mozdonyvezető narrálja végig.
https://www.youtube.com/watch?v=5oGibu9v0HY

Előzmény

Válasz

A MÁV 424 sorozat egy legendás gőzmozdonytípus, egykor a magyar ipar büszkesége volt. Számos nosztalgikus műben tűnik fel, a szépirodalomban, a filmben, a popzenében, klubokban, az emberek emlékezetében, a modellezésben.
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%81V_424_sorozat

Válasz