Lehet-e valamilyen hátrányos jogkövetkezménye annak, ha egy állampolgár egyfajta próbavásárlást végez, aminek az alanya a Közterület-felügyelet, és közvetve a rendőrség.
Több budapesti kerületben gyakorlat, hogy a várakozási díj meg nem fizetése esetén kerékbilincset alkalmaz a felügyelet. Ez természetesen nem jogszerű, (ebből a témából eléggé felkészültem) de akkor is alkalmazzák, sőt az ebből származó bevételt önmaguk fenntartására is felhasználják!!!
A próbavásárlások gyakorlati lefolyása: leparkolás, parkolójegy megváltása, a jegy nem egészen szabályos elhelyezése, mondjuk leejtése a padlóra, más esetben a mobil parkolás elindítása, de a rendszám egyik karakterének elrontott beütésével…
A sokadik ilyen akció bejön, csattan a bilincs.
Hiába a jegy bemutatása, a 14.605 forintot ki kell fizetni, sőt még az 5.000 forintos helyszíni bírságot is.
Folytatódik a próbavásárlás, az intézkedés ellen panasz a rendőrségre. A panasztételben az állampolgár azt a nem valós állítást teszi, hogy a parkolójegy biztosan az ajtó becsukásakor esett le a padlóra. A rendőrség a panaszt elutasítja, és mindent rendben talál a közterület-felügyeleti intézkedés során.
Tovább folytatódik a próbavásárlás. Az elutasító határozat felülvizsgálati kérelme megérkezik a BRFK-ra. Ebben az állampolgár közli azt, hogy valójában próbavásárlást végzett, melynek a célja az volt, hogy a Közterület-felügyelet az autósokat ne tudja jogszabálysértő módon anyagilag megkárosítani, mozgásukban korlátozni. Egyben jelzi azt is, hogy számára tökéletesen megfelel az, ha a BRFK határozata szintén rendben lévőnek találja az intézkedést, sőt! Az elutasító határozat igazán jól jönne az Alapvető Emberi Jogok Biztosához fordulás szempontjából, ugyanis az Ombudsman az, aki az Alkotmánybírósághoz beadvánnyal élhet azzal kapcsolatban, hogy a fizetős parkolásban, mint polgári jogi aktusban ne lehessen semmilyen keresnivalója egy oda nem való erőszak szervezetnek.

Ha úgy vesszük, a parkolójegy szándékosan nem jól látható helyre történő elhelyezésével az állampolgár jogszabályt sértett, hiszen a jegyet nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezte el. Továbbá a panasztételben hamisan nyilatkozott, amikor azt állította, hogy a jegy biztosan véletlenül esett le az autó padlójára, illetve szándékosan rossz rendszámot adott meg a mobil parkoláskor.

Felelősségre vonható az állampolgár ezért a cselekedetéért?