Először is tisztázzuk, hogy a fekvőrendőr hivatalos elnevezése a menetdinamikai vagy forgalomcsillapító küszöb. Lényege, hogy a járművek haladási irányára merőlegesen, az úttest síkjából kiemelkedő küszöböt képez, amelyen csak mérsékelt sebességgel lehetséges az áthaladás, így csillapítja a forgalmat. Az első fekvőrendőrök már a 20. század elején felbukkantak, de Európában csak az 1970-es években, Magyarországon pedig a rendszerváltás után jelentek meg.

Már fekvőrendőrből is van okos

Akármilyen kialakításúak is legyenek a fekvőrendőrök, van egy közös tulajdonságuk: azokat az autósokat is lassításra kényszerítik és kisebb-nagyobb döccenővel büntetik, akik szabályosan közlekednek és betartják a sebességkorlátozást. Ezért találták ki az intelligens fekvőrendőröket, amelyek csak akkor lépnek működésbe, ha gyorshajtó autóst észlelnek, és valóban szükség van az úttestbe épített lassító eszközre.

Az egyik ilyen megoldás a mexikói fejlesztésű Tope Inteligente nevű forgalomcsillapító küszöb. Az okos fekvőrendőr lényege, hogy a sebességcsökkentő borda alaphelyzetben az úttestbe simul, a szabályosan haladó autós észre sem veszi, legfeljebb a feltűnő sárga-fehér festés szúrhat szemet neki. Ám ha valaki túl nagy sebességgel közeledik, akkor működésbe lép a berendezés, és kiemelkedik a fizikai akadály az úttestből. Az okos fekvőrendőrökhöz a forgalmat folyamatosan monitorozó érzékelők tartoznak, így áll össze a teljes rendszer.
https://www.youtube.com/watch?v=Xpi1baCP1Dc&t=62s

Egy másik fajta okos fekvőrendőrt fejlesztett a svéd Edeva cég Actibump néven. Ez pont fordítva működik, mint a gyorshajtás esetén kiemelkedő döccenő, tulajdonképpen egy negatív fekvőrendőr. A megoldás lényege, hogy egy süllyeszthető rámpát építenek az útfelületbe, amely alaphelyzetben egy síkban van az útburkolattal. Az eszköz össze van kötve egy sebességmérővel, amely akkor aktiválja a fekvőrendőrt, ha a valaki az adott útszakaszon megengedett sebességet túllépve közelít. Ilyenkor a rámpa menetirány szerinti távolabbi oldala lesüllyed, kialakul egy perem, amely ütést mér a futóműre.

A rendszerhez kamera is tartozik, amely képes felismerni a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járműveket (mentő, tűzoltó, rendőr), és olyankor nem lép működésbe az „ugrató”. Az Actibumpot eddig Svédországban három, Ausztráliában pedig egy helyszínen telepítették. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, ugyanis az adott útvonalon átlagosan 80 százalékkal csökkent a gyorshajtások száma.
https://www.youtube.com/watch?v=-xNqr6TzZuw

... lássuk, mit kell tudni a fekvőrendőrökről, mi az előnyük és a hátrányuk.
https://autoszektor.hu/hu/content/bukkano-forgalomlassito-fekvorendor

Válasz

Persze, meg lehet érteni a közlekedésmérnököket is, akiket egyfolytában azzal bombáznak, hogy találjanak ki hatékony megoldásokat a szabályok betartatására. Szerencsétlenek kezdetben úgy gondolták, majd kidolgoznak egy szabálykódexet, a KRESZ-t, meg kiraknak táblákat, útburkolati jelzéseket a közlekedőknek, akik józanul használják majd a rendszert. Aztán mikor ez már nem működött, szinte az autózás kezdetén feltalálták a jelzőlámpát is, naivan azt gondolva, hogyha színes izzók majd jól belevilágítanak a sofőr szemébe, arra tán jobban reagál.

Később építettek traffipaxot, riogatva azokat, akiket legalább a büntetés elrettent - de ez sem hozott átütő sikert. Végül jött a nagy felfedezés az 1970-es években, hogy fizikai korlát kell, amin egyszerűen nem lehet gyorsabban áthajtani, és kigondolták az autóban függőleges irányban „lengést keltő” szerkezetet, a fekvőrendőrt, vagy más néven sebességcsökkentő bordát. Majd megjelentek a hosszú küszöbök, illetve a fekvőrendőrök nyújtott változatai, a csomópontok felületének különböző emelései.
https://www.autopult.hu/magazin/miert-is-jo-az-a-franya-fekvorendor-es-mi-a-jovoje-2.html

Válasz