Kányádi Sándor sosem akart magának padot
https://www.fidelio.hu/konyv/kanyadi-sandor-sosem-akart-maganak-padot-8299.html
2017.05.04.

Valószínűleg sokan látták már azt a padot, amit a Kossuth-díjas költő tiszteletére adtak át 2003-ban az Arany János utcai metróállomáson. Íme Kányádi Sándor esete a „túl közelről” olvasott verssel.

A napokban ünnepli 88. születésnapját Kányádi Sándor, akinek Hiúság című versében olvashatjuk azt a kívánságot, hogy egy saját padra vágyik az Arany János nevét viselő állomáson. Ezen felbuzdulva 2002-ben kezdeményezték a BKV igazgatóságánál, hogy valóban állítsanak fel egy padot Kányádinak. Így is történt, a pad most is ott áll a szóban forgó metróállomáson, fölötte ezzel a felirattal:

Ez itt Kányádi Sándor padja, aki fáradt, megpihenhet rajta.

Hiúság

Tagoló vers Sándor fiamnak 20. születésnapjára

lelkemre
többre
nem
vágyom
lenne
bár
egy
padom
lenn
az
Arany János
nevét
viselő
metróállomáson

Kányádi Sándor egy alkalommal elmondta,

https://www.youtube.com/watch?v=PLbYXzvOSzQ

hogy a padot egy nyugalmazott BKV alkalmazott, egy egyszerű mérnök ember állíttatta.

-- Ez eléggé kínosan érintett

– jegyezte meg a költő, aki eleinte tiltakozott is a kezdeményezés ellen, és éppen Arany Jánosra hivatkozott. Aranyról ugyanis még életében el akartak nevezni egy utcát szülővárosában, Nagyszalontán, amitől a költő nagyon zavarba jött, és megírta a városatyáknak, hogy élő emberről egy fűszálat sem szabad elnevezni. „Én is ehhez tartom magam, de azért nem akartam megsérteni [a kezdeményezőt]. Ezt elmondtam a padavatáson” – tette hozzá Kányádi Sándor.

Az 1982-ben íródott vers csak 1983-ban jelent meg nyomtatásban, ezért ezt a dátumot tüntették fel – pontatlanul – az emléktáblán is. Ha teheti, időzzön el Ön is a következő metró érkezéséig Kányádi Sándor padján!

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. 1950 óta publikál, gyermekeknek szóló verseskötetei (Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya) mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg. 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. 2010-ben adták ki Az elveszett követ című művét.

Válasz