Diákok ötlete menthet meg minket a vadgázolástól | 2024.10.09.

Több ezer vadgázolásos balesetet előzhet meg a találmány, amit pár középiskolás lány rakott össze egy iskolai projekt keretei között.

A vadgázolás világszerte komoly közlekedési probléma, nem csak a hazai utakon jelent gondot. Az Egyesült Államokban, Colorado államban a hegyi utakon, nagy erdők közelében magas az elütött vadak miatt bekövetkező balesetek száma. Négy diáklány fejlesztése viszont segíthet megelőzni a bajt.

Tipikus délutáni tudományos projektnek indult a dolog, ami megszokott az USA-ban. A középiskolának számító, természettudományokra összpontosító STEM School Highlands Ranchen négy számítástechnikai mérnöknek tanuló kis csapat pár filléres eszközből épített működőképes detektort, ami képes észlelni az út szélén feltűnő vadakat.

Az ötlet annyira meggyőző volt, hogy egy állami pályázaton 12 000 dollárt nyertek az első prototípus megvalósítására. Az általuk összeállított szerkezet egy kamerából és egy feldolgozóegységből áll. Utóbbiban történik a varázslat, az eszközre telepített mesterségesintelligencia-modell felismeri a hőkamerán feltűnő szarvas, őz alakját, és még idejében figyelmezteti a sofőrt a veszélyre. Mindezt másodpercenként nyolc állókép alapján, ami elég lehet akár 90-100 km/órás tempónál is ahhoz, hogy időben jelzést küldjön a vezetőnek.

Ezt természetesen a valóságban is tesztelni kell majd, eddig csak laboratóriumi próbák során működött a techika, ami így is ígéretes alternatívája a sokkal nagyobb összegeket felemésztő fejlesztéseknek. A csapat számára ez lesz a következő lépés, a gyakorlati teszthez vélhetően valamelyik szülő autóját használják majd – olvasható az Autoweek.com cikkében.

https://www.autoweek.com/news/a62349556/project-deer-prevent-roadkill/

A fejlesztés előnye lehetne, hogy ez egy utólag telepíthető, bármilyen autóval működő eszköz lenne, ami nem csak a legfrissebb luxustípusok vásárlóinak jár. A fejlesztőcsapat becslése szerint most 300-600 ezer forintnyi dollár lenne a reális ára a szerkezetnek, de később a fejlesztéssel és a gyártás beindulásával csökkenhet ez az összeg.

https://www.vezess.hu/vezetunk/2024/10/09/diakok-otlete-menthet-meg-minket-a-vadgazolastol/

Előzmény

Válasz

Piroska visszavág, vagy sikerül megvédenünk a farkasokat? | 2024. szeptember 19.

Több mint 300 civil társadalmi szervezet – köztük Magyarországról a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége is – közös nyilatkozatban arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy erősítse, ne pedig gyengítse a farkasokkal való együttélés érdekében tett erőfeszítéseket. A sikeres természetvédelmi programoknak köszönhetően megerősödő európai farkasállomány hosszú távú védelme érdekében a tagállamoknak tovább kell erősíteniük a farkasok védelmét, nem pedig gyengíteniük.

A természet- és állatvédelmi szervezetek közös akció keretében felszólítják az EU tagállamait (a teljes nyilatkozat itt érhető el angol nyelven),

https://eeb.org/library/joint-statement-by-300-civil-society-organisations-calling-for-strict-wolf-protection-to-be-maintained/

hogy utasítsák el az Európai Bizottság javaslatát, amely a farkasok védelmének a Berni Egyezmény keretében történő leminősítésére irányul. Ehelyett a civil szervezetek koalíciója fokozott erőfeszítéseket sürget a nagyragadozókkal, így a farkasokkal való együttélés előmozdítására, beleértve a megelőző intézkedéseket is. Ezekre megfelelő példát mutatnak az évtizedek óta sikeres természetvédelmi intézkedések (pl. Life WolfAlps), amelyeknek megőrzése a jövő generáció szempontjából is fontos.

https://www.lifewolfalps.eu/en/

Az Avaaz a farkasok világnapján (augusztus 13.) petíciót indított, amelyben felszólítja az uniós tagállamok környezetvédelmi minisztereit, hogy biztosítsák a farkasok szigorú védelmét.

https://secure.avaaz.org/campaign/en/stop_wolf_hunting_loc/

2023 végén közel 300 civil szervezet írt alá egy közös levelet, amelyben az Európai Bizottság elnökét sürgették, hogy tartsa fenn a farkasok meglévő védelmét Európa-szerte.

https://eeb.org/library/open-letter-decision-on-potential-modification-of-the-protection-status-of-the-wolf/

„Hacsak nem állnak rendelkezésre az Európai Bizottság által összegyűjtött, jelentős új, tudományosan megalapozott bizonyítékok, úgy véljük, a tudomány és a közvélemény egyértelmű: a farkas védettségi státuszának módosítása – sem az uniós jog, sem a Berni Egyezmény alapján – nem indokolt” – fogalmaztak akkor a civil szervezetek.

https://greenfo.hu/blog/piroska-visszavag-vagy-sikerul-megvedenunk-a-farkasokat/

Válasz

Fecske: utolsó percig húzták és hizlalták magukat, hogy tegnap (remélhetőleg nem túl későn…) elinduljanak a hosszú útjukra!

Szakértők szerint minden nap amit Kisboldogasszony napja után maradnak, (szeptember 8-a) az bónusz…

A szakaszos indulást követően végül szeptember 20-ig hagynak el, a céljuk pedig Közép- és Dél-Afrika.

Várjuk vissza tavasszal! <3

Bajban vannak a fecskék

A madármentők értesítettek, hogy a
hideg, szeles, esős idő miatt sok fecske került és kerülhet bajba!

Az esős, hideg idő megállásra kényszerítette a vonulásban lévő fecskéket, ezért az ország minden pontján tapasztalható tömeges megjelenésük. Csoportosan próbálnak száraz menedéket keresni és akár több száz fecske is megjelenhet teraszokon, házak falán, párkányokon. Többen is kérdezték, hogy tudnak e nekik valahogyan segíteni.

Amit biztosan NE csináljatok:

Ne menjetek oda hozzájuk, ne zavarjátok őket. Ilyenkor a menedék alatt összebújva melegítik egymást és tartalékolják az energiájukat. Ha zavarva vannak, újra és újra kirepülnek az esőben és ezzel egyre több energiát veszítenek.

Ne próbáljátok etetni őket, kenyérrel, magokkal. A fecskék rovarevők!, így ezeket a táplálékokat nem fogják megenni, csak ismét megzavarhatjátok a pihenőjüket a ténykedéssel.

Amit TEHETTEK ÉRTÜK:

Ha sikerült elhelyezkedniük védett helyen, hagyjátok őket pihenni.

Ha napokig tartó eső miatt nem tudnak tovább vonulni, akkor lehet nekik kitenni egy lapos széles tálkába élő lisztkukacot. Volt már rá példa, hogy ettek is belőle, bár tálból enni más mint repülő rovarra vadászni.

Sajnos sok fecske repült ablaknak, és még többet ütött el autó, mert alacsonyan repkedtek az út felett és legyengülve ültek az utak mellett.

Kérjük vezessetek óvatosan, ha pedig az út mentén gubbasztó vagy bárhol a földön lévő fecskét találtok, ne hagyjátok magára.

Ha elázott fecskét találtok leesve a földre, vagy láthatóan rossz állapotban van, vegyétek fel a földről és egy papírtörlővel kibélelt cipős dobozban vigyétek be a házba. Ha a fecske remeg, gubbaszt, eldől, akkor a dobozba tehettek mellé meleg vizes palackot.

Ne felejtsük el a régi magyar mondást!
Ahol fecske van ott áldás van a házon!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1199466174481585&set=a.708322476929293

Válasz

Németországban mintegy tíz évvel ezelőtt kezdték el alkalmazni az út menti vezetőoszlopokra szerelt kék színű fényvisszaverő elemeket a vadbalesetek megelőzése érdekében.

Ennek hátterében egy valós és súlyos probléma áll, ugyanis átlagosan 90 másodpercenként ütnek el egy-egy nagyobb testű vadállatot a német utakon. A kék színű fényvisszaverőket lakott területen kívüli utakon ott alkalmazzák, ahol a vadak mozgása különösen aktív. Az alapelv nagyon egyszerű: a gépjármű fényszóróinak a fényét a kék reflektorok széles szögben szórják szét, az erdő és az úttest között kék színű „fénykerítést” képezve (a reflektorokat ugyanis több, egymást követő vezetőoszlopon is elhelyezik).

A legtöbb vadon élő állat kellemetlennek tartja a kék fényt, és ódzkodik tőle, mert a sötétben is látóképes szemük érzékeny rá. Ezáltal a vadak nem merészkednek a jelzőfények, illetve a kék fénykerítés közelébe, hanem megállnak és visszafordulnak a védett hely (erdő, nádas stb.) irányába.

A gépjármű elhaladása után a kék fénykerítés is eltűnik, így a vadak gond nélkül mozoghatnak tovább, akár át is kelhetnek az úttesten.

A kék fényvisszaverő elemek pozitív hatásáról azonban nincs mindenki meggyőződve. Néhány évvel ezelőtt egy 150 teszthelyszínen végzett német-svájci vizsgálat azt állapította meg, hogy a reflektív vadfigyelmeztető eszközök gyakorlatilag hatástalanok, az állatok viselkedése semmiben nem tért el az általában megszokottól, azaz a kék fényvisszaverők láttán nem torpantak meg, és nem lettek óvatosabbak sem. A legnagyobb német autóklub, az ADAC képviselője ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy hozzájuk számos pozitív lakossági visszajelzés érkezett a kék reflektorok hatásával kapcsolatban.

Mindenesetre a kék fényvisszaverő elemekkel szerelt út menti vezetőoszlopok száma a német utak mentén egyre nő.

https://www.facebook.com/photo?fbid=946546754182349&set=a.560486029455092

Válasz

Vigyázzunk rájuk és egymásra!

Az őzek párzása július második felétől augusztus közepéig tart. Ilyenkor az állatok aktívabbak, többet mozognak nappal is, és gyakran keresztezik a közutakat. Figyelmesen vezetve a balesetek jó eséllyel elkerülhetők!

https://www.facebook.com/watch/?v=1135486485244722
___

Vadveszélyes idők: az őzek párzási időszaka

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/vadveszelyes-idok-az-ozek-parzasi-idoszaka

Válasz

Júliustól szinte mindig a járművezető a hibás, ha elüt egy vadat

Az autósokra nézve nem éppen kedvezően változott az ilyen esetekre vonatkozó rendelet.

A közlekedési balesetek közt, különösen nyár végi időszakban egyre több a vadelütés. Ezek, még szerencsésebb esetben is komoly anyagi következményekkel járhatnak. Mindenképp érdemes tudni, ha megtörtént a baj, akkor nem csak a rendőrséget vagyunk kötelesek értesíteni, hanem a területileg illetékes vadásztársaságot is, mert az elütött állat az ő tulajdonukat képezi.

Az autósoknak eddig némi megnyugvást nyújtott anyagi szempontból, ha elütöttek egy vadat, hogy az illetékes vadásztársaság felelősségbiztosítója jó esetben megtérítette az elütött vad okozta károkat. A Totalcar szerint
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2023/07/28/ha-elutsz-egy-vadat-mostantol-majdnem-mindig-te-vagy-a-hibas/
a törvény alapján eddig kétféle alapeset volt lehetséges:

-- ha volt vadveszélyt jelző tábla az úton, ahol a vadgázolás bekövetkezett, a felelősség az autóst terhelte,

-- ha nem volt vadveszélyt jelző tábla, akkor a felelősség a vadásztársaságé.

Mindez jelentősen megváltozott a Magyar Közlöny idei 90. számában megjelentek szerint. A pontos szöveg így szól: „nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben."

A D.A.S jogi tanácsadó iroda elemzése szerint
https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/vadgazolas-valtoznak-a-szabalyok-2023-ban/
mindez azt jelenti, vadgázolás esetén már csaknem minden esetben az autó sofőrje a hibás. Kivételt csak az képezhet, ha az elütött vadat éppen űzték, lőtték, vagy hajtották. Azt bizonyítani viszont, hogy az állat ezek egyike miatt futott ki az autó elé, nem pedig egyszerűen csak táplálkozni vagy szaporodni akart, szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
https://hvg.hu/cegauto/20230728_Juliustol_szinte_mindig_az_autos_a_hibas_ha_elut_egy_vadat

Előzmény

Válasz

Fokozott balesetveszélyre figyelmeztet az Országos Magyar Vadászati Védegylet, ugyanis július második felétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka – szakszóval élve üzekedése –, amikor az állatok sokkal többet mozognak, ezáltal a közutakon is gyakrabban jelennek meg.
https://m.hvg.hu/cegauto/20230725_Vadaszok_szedtek_ossze_a_tippeket_hogy_hogy_ne_gazoljon_ozeket

Az őz Magyarország legnagyobb egyedszámú nagyvadja, közel 380 ezer van belőlük és az ország minden területén előfordulnak, így kifejezetten gyakori az is, hogy közúti baleset áldozataivá válnak: a tavalyi 7500 nagyvadelütésből 5800 esetben őzeket gázoltak el. Emiatt a szakmai szervezet tanácsokat szedett össze az elkövetkező hetekre:

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadgazdálkodást folytató szervezetek érdekképviselete, azt kéri az autósoktól: a szokásosnál is óvatosabban vezessenek a következő hetekben! A balesetek jelentős része megelőzhető, ha a vezetők észben tartják az alábbiakat:

-- Ne csak a vadveszély-táblával jelzett útszakaszon vezessenek fokozott figyelemmel az üzekedés ideje alatt!

-- A rosszul belátható útszakaszokon illetve rossz látási viszonyok mellett lassítsanak!

-- Ha látják, hogy őz szaladt át előttük, mindenképp számítsanak rá, hogy másik is követi! Lassítsanak, esetleg dudáljanak!

-- Amennyiben elkerülhetetlen, hogy elüssék az állatot, vészfékezzenek, ne rántsák el a kormányt! Haátsodródnak a szembesávba, vagy letérnek az útról, abból még komolyabb baleset származhat.

A vadelütés közúti balesetnek minősül, így ha bekövetkezik, mindenképpen rendőrt kell hívni!
https://vadaszativedegylet.hu/hirek/figyeljunk-az-ozekre-mert-ok-nem-fognak-rank

Előzmény

Válasz

Figyeljünk az őzekre az utakon!
http://vadaszativedegylet.hu/hirek/figyeljunk-az-ozekre-az-utakon!.html

A vadászati érdekképviseletek ezúton kérik a gépkocsivezetőket, hogy a következő hetekben fokozott figyelemmel közlekedjenek. Július második felétől körülbelül augusztus közepéig tart az őzek násza, amikor sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban számíthatunk megjelenésükre az közutakon is.

Az őz a legelterjedtebb nagyvadfajunk, állománya a becslések szerint körülbelül 360 000 egyed, az ország egész területén előfordul. Az üzekedés idején

-- nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon

kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek. Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van. Ha messzebbről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből egy őz,

-- számíthatunk arra, hogy egy másik is követi.

Ilyen helyzetben

-- lassítsunk, várjunk pár másodpercet, esetleg dudáljunk!

Ha vadat látunk az úton, az egyetlen helyes megoldás a

-- fékezés, ha szükséges, vészfékezés.

Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.


Ha megtörtént a baj, akkor a kárrendezésről a Polgári Törvénykönyv a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni:

6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál]

(1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.

(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.

(3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.

(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.


A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén

-- feltétlenül hívni kell a rendőrséget,

a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület

-- vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell

(elérhetőségeit a rendőrség tudja).

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt

-- csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg

(az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).

Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél

-- a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet:

egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet.

A vadgazdálkodási értékeket a Vadászati törvény végrehajtási rendeletének
http://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400079.FVM
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=194318.319394
20. számú melléklete tartalmazza.

Válasz