Rendőrök igazoltatták a Puzsér Róbert házibulijából hazafelé tartókat | 2025. 12. 31.

Puzsér Róbert közéleti aktivista pár napja egy összejövetelt tartott a lakásán, ahonnan a hazafelé igyekvők közül többeket is célzottan igazoltattak – írja a Telex, miután kiszúrta Farkas Attila Márton publicista Facebook-posztját az esetről. FAM, aki részt vett az összejövetelen, azt írta:

-- Csak utólag tudtam meg, hogy már a távozásom után Puzsér lakása körül több rendőrautó is cirkált, sőt valami rendőrségi mikrobusz is, nyilván csoportos őrizetbevételre készülve, aztán a hazafelé igyekvőket igazoltatták, átkutatták, még a taxikat is. Kábítószert nem találtak. Egy srác meséli, hogy valami bőrkabátos idegenek a lakásba is felmentek nézelődni, mintha ők is vendégek lettek volna.

Szerint a rendőrök kábítószert kereshettek, de nem találtak senkinél.

A Telex az esettel kapcsolatban megkereste Puzsér Róbertet, aki megerősítette, hogy igazoltatták a lakásán tartott összejövetelről távozókat, illetve több embert is kiszállítottak a taxiból, valamint autókat is megállítottak. Hozzátette, a környéken több rendőrautó is körözött azokat keresve, akik a bulijáról távoztak.

A portál az történtekkel kapcsolatban megkereste a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletét, ahonnan azt a választ kapták, hogy a rendőrök a rendőrségi törvény meghatározott rendelkezései alapján intézkedtek. Felidézték: „A rendőr a feladatai ellátása során jogosult arra, hogy igazoltassa azokat a személyeket, akiknek a személyazonosságát a közrend és a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célok, a tartózkodás jogszerűségének ellenőrzése, közlekedésrendészeti ellenőrzés, illetve az érintett vagy más természetes, jogi személyek és szervezetek jogainak védelme érdekében szükséges megállapítani. Továbbá az igazoltatás során a rendőr jogosult az érintett személy ruházatát és járművét is átvizsgálni, amennyiben ez a személyazonosság megállapításához, a közrendet vagy a közbiztonságot fenyegető veszély elhárításához, bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának kivizsgálásához szükséges.”

A válasz alapján a Telex ismét a rendőrséghez fordult, azt tudakolva, hogy a Puzsér-féle összejövetelről távozókkal összefüggésben milyen bűncselekmény, szabálysértés gyanúja merült fel, ami miatt taxiból szállítottak ki embereket, illetve hogy milyen bűnmegelőzési, bűnüldözési cél merült fel az igazoltatás indokaként. A portál ezekre a kérdésekre egyelőre még nem kapott választ.

Frissítünk!

Puzsér a Facebook-oldalán reagált a történtekre, azt írta: „Itt tart ma az ezeréves magyar állam: a közpénzből működő rendfenntartó hatóság és a közpénzből működő fideszes sajtólatrina összehangolt akciót folytat talán a lejáratásomra, talán a megfélemlítésemre, talán a letartóztatásomra – talán ezek bármelyike megfelel. Íme Magyarország 2025-ben: a pártállam politikai okból és céllal kutatja át a vendégeimet és cirkál az otthonom körül.”

https://24.hu/belfold/2025/12/31/puzser-robert-osszejovetel-kabitoszer-igazoltatas-motozas-rendori-intezkedes/
___

Tüntetés a józan drogpolitikáért: „Ha ByeAlex lakásán megjelenik a rendőrség, attól nem lesz kevesebb kristály Hevesben” | 2025. 12. 07.

„Takarodjon ki az állam a zsebeinkből” – ezzel az üzenettel tüntettek szombaton a Kossuth téren a kormány szigorodó drogpolitikája, a droghasználókat is támadó Delta-program és a közelmúltbeli rendőrségi razziák ellen. A demonstrálók szerint a hatalom „drogháborúja” valójában kultúrharc és megfélemlítés, amely a békés bulizókat és a kormánykritikus zenészeket vegzálja, miközben a vidéki szegénytelepeket sújtó, valódi veszélyt jelentő dizájnerdrog-krízissel érdemben nem foglalkozik. A résztvevők a zéró tolerancia helyett valódi prevenciót, oktatást és ártalomcsökkentést követeltek. Felszólalt Puzsér Róbert mellett Sárosi Péter jogvédő és Nuszer Mirjam szociális munkás.

https://24.hu/belfold/2025/12/07/drog_razzia_tuntetes_tanc_parlament/

Előzmény

Válasz

Felpuhították, majd törvénnyé formálták a klubok bezárását is lehetővé tevő novemberi drogrendeletet | 2025. december 31.

A kormány döntése alapján

-- visszavonták azt a novemberi kormányrendeletet,

ami lehetővé tette a rendőrség számára azoknak a helyeknek az ideiglenes bezárását, ahol kábítószer-kereskedelmen kapnak valakit.
https://444.hu/2025/11/18/harom-honapra-bezaratna-a-kormany-azokat-a-helyeket-ahol-drogot-talaltak

A döntésről szóló határozat Orbán Viktor aláírásával jelent meg a december 29-ei Magyar Közlönyben.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/b230e1d39c00ae61619643a5532a771acdcf1461/megtekintes

A rendeletben megfogalmazott rendelkezések azonban – felpuhítva – december 22-én megjelentek törvény formájában. A jogszabály szerint a rendőrség a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három hónapra ideiglenesen bezárathatja azokat a helyeket, amiknek a területén kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal visszaélés vagy teljesítményfokozó szerrel visszaélés elkövetése miatt indult büntetőeljárás.

A rendőrség azonban figyelembe veszi a klub üzemeltetőinek jó- vagy rosszhiszemű magatartását, együttműködését és megelőző intézkedéseit. A klubot pedig csak akkor lehet ideiglenesen bezárni, ha az említett bűncselekmények miatt másodszor indult büntetőeljárás.

A novemberi kormányrendeletben a miniszterelnök elrendelte, hogy a rendőrség a büntetőeljárás befejezéséig, de legfeljebb három hónapra ideiglenesen bezárathatja azokat a helyeket, amiknek a területén kábítószer-kereskedelmet, kábítószer készítésének elősegítését, tudatmódosító anyaggal visszaélést, teljesítményfokozó szerrel visszaélést követtek el.
https://444.hu/2025/11/19/ujabb-drograzziakra-keszul-a-rendorseg-a-szorakozohelyeken

Emellett előírta azt is, hogy az üzlet közforgalmú bejáratainak mindegyikére jól láthatóan ki kell írni, hogy milyen bűncselekmény miatt záratták be a helyet.

Horváth László drogügyi kormánybiztos a novemberi szigorítást azzal indokolta, hogy

-- számos nyomozás szálai vezettek „drogfészkekhez”,
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1232335435384241

és „a közvélemény jogos felháborodása is egyre erősebben követelte a fellépést a nyílt, kontroll nélküli drogfogyasztás és terjesztés ellen”.

https://444.hu/2025/12/31/hatalyat-vesztette-a-klubok-bezarasat-is-lehetove-tevo-novemberi-drogrendelet

A novemberi rendeletről és a klubok tervezett reakcióiról ebben a cikkben írtunk bővebben.

https://444.hu/2025/11/23/szorakozohelyek-az-uj-drogrendeletrol-leszedjuk-a-vecek-ajtajat-vagy-megkerjuk-a-vendegeket-hogy-ne-csinaljak

Válasz

Húzós podcast / Zacher Gábor – Állandóan szorongunk | 2025. nov. 7.

Mivel tartozik Zacher Gábor? Mit csinál már nyugdíjasként? Mennyit ért a több évtizedes felvilágosító munka? Miért gordiuszi csomó az egészségügy? Megállítható-e a demográfiai jégkorszak? Vannak-e még tervei az ország egyik legnépszerűbb orvosának?

https://www.youtube.com/watch?v=Bu5aEJXUHfg

Előzmény

Válasz

Zacher Gábor nyugdíjba megy...

https://www.facebook.com/reel/1497179184855940

Válasz

Nagyon ráálltak az ügyészségek, hogy több százezres költséget varrjanak az elterelést végigcsináló drogfogyasztók nyakába | 2025. október 15.

Átlagosan negyedmillió forintnál is többet fizettetnek ki bűnügyi költségként azokkal a drogfogyasztókkal, akik sikeresen elvégzik az elterelést – derült ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2022 és 2024 közti időszakra vonatkozó adatigényléséből. A TASZ adatai szerint évente 2000-2600 sikeres elterelés történik. Nem mindegyik esetben kellett végül kifizetniük a bűnügyi költségeket az elterelteknek, de az adatok azt mutatják, hogy ez egyre jellemzőbb. Tavaly már az esetek több mint 60 százalékában az eltereltekre hárították a bűnügyi költségeket, miközben 2019-ben ez az arány még 20 százalék körül volt. A budapesti ügyészségek az országos átlagnál is szigorúbbak: 2022-ben az esetek 77 százalékban, 2023-ban az esetek 79 százalékában, tavaly pedig az esetek 72 százalékában fizettették ki a drogfogyasztókkal a teljes bűnügyi költséget.

Elterelésre akkor van lehetőség, ha csekély mennyiségű kábítószer birtoklásáról vagy fogyasztásáról van szó: tipikusan ilyen, amikor a rendőr elkap valakit egy spanglival a szórakozóhely előtt. A Magyarországon elkövetett kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények közel 80 százaléka ebbe a kategóriába esik. Az eltereléssel a drogfogyasztó elkerüli a büntetőeljárás lefolytatását és végén a büntetést.

A 2018-ban életbe lépett új büntetőeljárási törvény azonban lehetővé tette, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a kisebb súlyú kábítószeres ügyekben az ügyészség azokkal a gyanúsítottakkal is részben vagy teljes egészében kifizettethesse a nyomozás költségeit, akik egyébként sikeresen elvégezték a 6 hónapos elterelést.

A bűnügyi költség a lefoglalt anyagok laborvizsgálatából, szakértői díjakból és költségátalányból áll össze. Ezekből jön össze a cikk elején idézett negyedmilliós összeg, de bőven van példa milliós tételekre is: a fonyódi ügyészség 2023-ban egy ügyben 1,49 milliós bűnügyi költséget fizettetett ki, a békéscsabai ügyészség az egyik eltereltre 1,58 milliós összeget hárított át tavaly. A TASZ adatgyűjtése szerint az eltereltek összességében évente több százmillió forintot fizetnek be az államnak a kiszabott bűnügyi költségekből.

De mi azzal a probléma, hogy a drogfogyasztókkal fizettetik ki a nyomozás költségeit? Az elterelést eredetileg azért találták ki, hogy kapjanak még egy esélyt, akik egyszer hibáztak, és elkövettek valamilyen kisebb kábítószeres bűncselekményt. A TASZ álláspontja szerint az akár több százezer forintos költségek áthárítása ellentétes azzal, ami az elterelés célja lenne: aki nem végzi el, annak ugyanúgy ki kell fizetni a bűnügyi költséget, vagyis az elterelés nem mentesít a büntetőeljárás hátrányai alól. Akár az az abszurd helyzet is előállhat, hogy az áthárított nyomozási költség nagyobb, mint amennyi a büntetőeljárás végén kiszabott pénzbüntetés, ami korábban jellemzően 100-150 ezer forint volt. Ráadásul a rendőrségnek és az ügyészségnek külön kerete van a nyomozási költségekre.

Még a régi Indexen mi is írtunk arról, hogy az új büntetőeljárási törvény életbe lépése után nagy eltérések voltak az ügyészségek gyakorlatában: 2019. július 1. és 2020. február 1. között volt olyan budapesti kerület, ahol egyetlen esetben sem fizettették meg a bűnügyi költségeket, míg egy másik kerületben majdnem az összes ügyben így jártak el. Összességében az ügyek ötödében kötelezték a bűnügyi költségek megfizetésére a drogfogyasztókat. Az eltérések mögött az lehetett, hogy a törvény nem szabályozta konkrétan, mi alapján kötelezhetik a gyanúsítottakat a költségek megfizetésére, az ügyészségek saját belátásuk szerint dönthettek erről.

https://index.hu/belfold/2020/05/06/tasz_eltereles_kabitoszer_buncselekmeny_ugyeszseg?token=7889524ef616a1f9ab26e72fb38ce3ab

Ehhez képest 2020. február 1. és 2021. február 1. között már az ügyek több mint 60 százalékában (1434 esetből 911-szer) fizettették ki a bűnügyi költségeket az eltereltekkel. Vagyis már az volt a ritkább, amikor ettől eltekintettek, országos gyakorlattá vált a költségek áthárítása.

https://telex.hu/belfold/2021/04/23/eltereles-kabitoszer-tasz-bunugyi-koltseg-ugyeszseg

Ebben az is közrejátszhatott, hogy a törvényt 2021-ben kiegészítették olyan szempontokkal, ami alapján mérlegelni tudtak az ügyészségek, ilyen volt a bűncselekmény tárgyi súlya, a bűncselekmény körülményei, valamint a gyanúsított vagyoni és jövedelmi helyzete. Általában 40-70 ezer forint volt a legalacsonyabb összeg, amit kifizettek a drogfogyasztók, de gyakoriak voltak az 500-700 ezres költségek is.

A 2022-2024 közötti időszakra vonatkozó adatokból az látszik, hogy mostanra állandósult ez a gyakorlat.

https://telex.hu/belfold/2025/10/15/eltereles-kabitoszer-tasz-bunugyi-koltseg-ugyeszsegek

Válasz

Nemzeti Mentális Védőpajzs ?! - Az MCC pszichológusa megtalálta a megoldást a fiatalok mentális egészségének javítására...

https://www.facebook.com/watch/?v=1249007690293303

Válasz

Böhm Andrea: Drogtörvény van, stratégia nincs
Kontroll | Jul 16, 2025

A hazai kábítószer fogyasztási adatokról, a szigorú törvényi szabályozás visszatartó hatásáról is beszélt Böhm Andrea addiktológiai konzultáns az AMI A CSÖVÖN BEFÉR című műsorunkban. A szakember saját leszokásáról, és tapasztalatairól is mesélt. Andrea 13 évig volt gyógyszerfüggő és alkoholista. A tanácsadó arra figyelmeztetett, hogy a fiatal korosztályokban történt szerhasználati adatok nagyon rosszak, miközben a tengerentúlon gyakran használt fentanil még el sem érte Magyarországot.

https://www.youtube.com/watch?v=PTUhENhxzrA

https://kontroll.hu/cikk/egeszseg/2025/07/18/boehm-andrea-drogtoerveny-van-strategia-nincs

Válasz

Spangli: Woodstock / 2025

https://www.facebook.com/reel/1238774703898768

Válasz

A maté tea fő hatóanyagai:

Koffein (matein): Stimuláns, amely az éberséget és koncentrációt fokozza.

Teobromin: Enyhe stimuláns, amely a kakaóban is megtalálható, nyugtató és értágító hatású.

Teofillin: Enyhe hörgőtágító és stimuláns hatás.

Polifenolok és flavonoidok: Erős antioxidánsok, amelyek védik a sejteket az oxidatív stressztől.

Szaponinok: Gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatású vegyületek.

Vitaminok és ásványi anyagok: C-vitamin, A-vitamin, B-vitaminok, magnézium, kálium, vas és cink.

Klorogénsav: Antioxidáns, amely támogathatja a vércukorszint szabályozását és a zsíranyagcserét.

Figyelmeztetések

Túlfogyasztás: A magas koffeintartalom miatt túlzott fogyasztása álmatlanságot, szorongást vagy szívdobogást okozhat.

Pah-tartalom: Hagyományos, forró vízben készült maté tea fogyasztása esetén kis mennyiségű policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkezhetnek, amelyek hosszú távon kockázatosak lehetnek. Hideg áztatással ez a kockázat csökkenthető.

Gyógyszerkölcsönhatások: A maté tea koffeintartalma miatt óvatosan kell fogyasztani bizonyos gyógyszerek (pl. antidepresszánsok, szorongáscsökkentők) mellett.

Összességében a maté tea mértékkel fogyasztva élénkítő, antioxidáns és egészségtámogató ital, de érdemes figyelni az egyéni koffeinérzékenységre és a készítési módra.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1334634648252318

Előzmény

Válasz

"A legtöbb ember azt hiszi, hogy a koka-levél hatásaiért csak a benne lévő kokain-alkaloida felelős, pedig nem," magyarázza el nekünk Juan, a bogotai Sierra nevű, arhuaco őslakosok által működtetett bolt eladója. "Valójában számos más anyag is van benne, amelyek együtt fejtik ki a hatásukat."

Juan, miközben koka-leveleket a szájába tömve lelkesen szemléltette is nekünk a koka fogyasztását, bevezetett minket népe hagyományaiba. Az arhuaco nép a Sierra Nevada de Santa Marta hegyvidékén él. Az archuacók ősidők óta termesztik a hegyekben a kokát, ami csak itt, különleges talaj- és klíma-viszonyok mellett terem meg. A koka az Andok népei számára szent növény: a Pacha Mama, az Anyaföld ajándéka. Levele rágcsálva, teába főzve elűzi a fáradtságot és számos bizonyított kedvező élettani hatása van. De egyben spirituális jelentőséggel is bír. Összeköti őket az ősök szellemével, emlékezteti őket arra, hogy egyek a világmindenséggel. Valamire, amit a saját individuális szeparáltságuk tévhitében élő nyugati ember hajlamos elfelejteni.

Az archuacos szokása az is, hogy kagylók mészhéját (cal) egy poporo nevű üreges, tökből készült edénykében egy mozsár-törő szerű eszközzel porrá őrölik, majd ezt a port a benyálazott ujjukkal a szájukba helyezik, ahol a koka-levelekkel együtt péppé rágják. Bár a kagylóhéjnak nincs tudatmódosító hatása, de lúgosít, és így könnyíti a koka felszívódását. Az őslakosok számára ez egy olyan szertartás, amit a keleti meditációkhoz hasonló elmélyültséggel végeznek. Hitük szerint a kagyló-mész a tengert, a koka pedig a hegyeket jelképezi: és a kettő együtt az egész világot. Rajta keresztül kapcsolódnak a Nagy Szellemhez. Számukra ugyanis a világ nem egyszerűen közömbös tárgyak halmaza, amiket eszközként használhatnak. A körülöttük lévő élő és élettelen dolgok ugyanannak a nagy egésznek a részei, aminek ők maguk. Minden jelentést hordoz, minden beszél hozzánk: csak meg kell hallanunk az üzenetét.

A boltban legálisan tartanak és árulnak kokából készült termékeket: leveket és csokoládét. Bár a koka a nemzetközi kábítószer-egyezmények szerint kábítószer, és Magyarországon börtönbe lehet kerülni miatta, a helyi törvények az őslakosok számára lehetővé teszik, hogy bizonyos számú növényt termesszenek és el is adjanak belőle. Ez persze nem volt mindig így, és most sem felhőtlen a helyzet. Az őslakos koka-termesztők gyakran kettős szorításban élnek: az elmúlt évtizedekben a drogkartellek folyamatos, telhetetlen igénye a kokain alapanyagául szolgáló koka-levél iránt a kormány szigorú irtóhadjárataival párosult. Juan szerint egyébként abszurd, hogy a "gringók" éppen az ő népét hibáztatják és vegzálják a koka termesztése miatt, mikor a kokából előállított kokain nagyipari termeléséért és fogyasztásáért nem ők a felelősek. Maga a koka-levél fogyasztása egyébként semmivel sem kockázatosabb, mint mondjuk kávét inni.

Azt hiszem, hogy mi is sokat tanulhatunk az őslakosoktól. Nem csak arról, hogyan kell egészséges kapcsolatot ápolni tudatmódosító szerekkel. Ahelyett, hogy a valóság tagadására, önmagunk elől való menekülésre használnánk őket - vagy éppen szemellenzős háborút vívnánk ellenük. De úgy általában, sokat tanulhatunk tőlük arról, hogyan lehet harmonikusabban együtt élni - egymással és a világgal.

Hamarosan jönnek még hasonló beszámolók - stay tuned!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1335759831473133

Ezt az utat a Harm Reduction International finanszírozta. Míg a Drogriporter munkáját, tudását nemzetközi szinten elismerés övezi, odahaza támadnak minket. Kérlek, ha fontosnak tartod, hogy maradjon otthon is egy hiteles hang, akkor támogasd a munkánk az adód 1%-ával és állíts be adományt!
___

A közönséges és a columbiai kokacserjét a levelükben található alkaloidokért (főként kokain) ősidők óta termesztik. Mindkettő Dél-Amerikában őshonos, fő termesztőkörzetük a perui és kolumbiai Andok, és Bolívia. Más trópusi területeken (Indonézia, Srí Lanka) is termesztik szigorú törvényi ellenőrzés mellett. A kb. 0,25-2,25% alkaloidot tartalmazó leveleket évente 3-4-szer szedik, rögtön szárítják. A kokacserje szárított leveleit (koka) a perui és bolíviai indiánok évszázadok óta rágják élénkítőszerként.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kokacserje

Válasz