Újra fellép a legendák övezte magyar zenekar! | 2022.

Amikor a tudomány nem csak átvitt értelemben kap hangot, hanem egyenesen zenét szül – ez a Pantha Rei!

Négy év után lép újra közönség elé a Panta Rhei. Az 1974-ben alakult együttes, a progresszív rock és elektronikus zene magyarországi történetének egyik úttörője április 22-én a budai MOMkultban játszik.

A színpadra 2017-ben 35 év elteltével visszatért Panta Rhei régi és újabb saját kompozíciói mellett Bartók-feldolgozásait, valamint Grieg Peer Gynt szvitjét is előadja, utóbbit Victor Máté kórus átiratával.

A darab az 1977-es bemutató óta most fog másodszor élőben elhangzani, a Rotunda énekegyüttes bevonásával.

-- A Panta Rheiben összekapcsoltuk a fizikát az általunk hitt esztétikai környezettel, és ezt lefordítottuk zenére. Már a kezdetektől magunk építettük hangszereinket, szintetizátort használtunk. Számunkra reveláció volt az Emerson, Lake & Palmer első, 1971-ben megjelent lemeze, amely Bartók Allegro Barbarójának feldolgozásával indul

– idézte fel a Debrecenből indult Panta Rhei egyik alapítója, Szalay Sándor gitáros az MTI-nek.

Testvére, a basszusgitáros Szalay András azt mondta, a zenekar a hetvenes évek második felében ugyan készíthetett néhány felvételt, filmzenét (például Bódy Gábor műveihez), néhányszor a tévébe is bekerült, de alapvetően instrumentális zenéjüket nem támogatta a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.

-- A lemezre pályázó könnyűzenei előadóknak a dalok szövegeit kellett előzetesen beadni elbírálásra, és mivel nekünk nem nagyon volt ilyen, nem tudtak mit kezdeni velünk.

A Panta Rhei itthon elsősorban az egyetemi klubokban volt népszerű, az 1975-ös orosházi országos beat fesztiválon három Bartók-feldolgozást adtak elő (a Mikrokozmosz két tételét és a Román táncokat).

Eljutottak Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK-ba, és 1977-ben elkészült egy háromszámos Bartók-feldolgozás kislemez, azonban a jogtulajdonos tiltása miatt a boltba szállítás előtt álló korongokat az MHV bezúzatta.

A zenekarban 1976 és 1979 között Ács Enikő énekelt, ő számos versmegzenésítést készített.

1979-ben Laár András (később: KFT) került rövid időre az együttesbe, vele kiegészülve 1981-ben végül megjelenhetett egy Panta Rhei-album, majd két évvel később P.R. Computer néven hármasban (a Szalay-testvérek és Matolcsy Kálmán billentyűs) is kiadtak egy lemezt, ami csaknem 100 ezer példányban fogyott, de a Panta Rheinek akkor vége lett.

Szalay Sándor ösztöndíjjal Amerikába ment dolgozni, sikeres tudományos pályát futott be, fizikusként, kozmológusként a Baltimore-i Johns Hopkins University professzora lett; újabban az orvosi, rákellenes kutatásban is részt vesz.

A mérnök Szalay András hangszerfejlesztőként tevékenykedik, az általa kifejlesztett számítógépes interfészt itthon Presser Gábor (Electromantic) és az Omega is használta, külföldön gitárszintetizátort készített például John McLaughlinnak és Robert Frippnek.

A Panta Rhei alapító tagjai közül a virtuóz billentyűs, zeneszerző Matolcsy Kálmán 2005-ben elhunyt, a dobos Béke Csaba pedig hosszú ideje Németországban él.

A csapat fiatal zenészekkel kiegészülve 2017-ben a Rockmúzeumban újra fellépett, majd a következő évben az A38-on és Debrecenben is sikeres koncertet adott.

Az április 22-i esten Ács Enikő, Szalay András és Szalay Sándor mellett a Panta Rheiben Kálmán András (billentyűs hangszerek), Milkovics Mátyás (szintetizátor) és Szalay Dániel (dob) játszik, vendégként Felkai Miklós (gitár) és a Rotunda Énekegyüttes.

2018-ban megjelent egy Panta Rhei CD, amelyen régi számok, friss élő felvételek és korábban kiadatlan dalok is szerepeltek.
https://rockdiszkont.hu/cd-magyar/p/panta-rhei-panta-rhei-cd

A tervek között szerepel, hogy újra felveszik és megjelentetik a 45 évvel ezelőtti Bartók-anyagot.

Zenéjükkel nem tudott mit kezdeni először a magyar hanglemezgyártás – Laár András a KFT előtt itt énekelt!

Bórítóképünkön: a Szalay-testvérek az MTI fotóján
https://magyarzene.eu/laar-pantha-bartok-elektronikus-progressziv-koncert/

Válasz

Panta Rhei koncert | 2022. április 22., MomKult, Budapest
-- az összes dal feltöltése ide folyamatban:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLyC150g2B7Z6djMUbyfhDIbzEKHDchLN2

Válasz

Panta Rhei: Hat évvel ezelőtt posztoltam itt egy érdekes történetet és egy archív hangfelvételt amit most megismétlek egy kicsit kiegészítve. Éveken keresztül próbáltunk minden lehetséges csatornán megszerezni egy albumot ami 1979-ben jelent meg az NDK-ban, és rajta van annak a számnak a felvétele amit a drezdai Intervíziós fesztiválon játszottunk. Fiam aki Németországban él egyszer észrevette a német ebay-en, és licitált rá, de az utolsó pillanatban valaki elvitte az orra elől. Sanyi pedig valahogy talált a neten egy embert akinek megvolt ez az album, de nem reagált a megkeresésünkre. Most, sok év elteltével egyszerre csak válaszolt, és digitalizálva elküldte a lemezről kimásolt felvételt, ami nekünk eddig csak katasztrofálisan rossz kazettás magnó felvételen volt meg. Ezt szeretném most megosztani.

A történet valamikor 1979-ben kezdődik. Egyszer csak teljesen váratlanul azt az értesítést kaptuk, hogy az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Interkoncert a Panta Rhei-t indítja a drezdai Intervíziós Fesztiválon. Ehhez azt kell tudni hogy az Intervíziós Fesztivál – ami az Eurovíziós Fesztivál „keleti” konkurenciája akart lenni – a nyálas táncdalok olyan pocsolyája volt aminek Magyarországon a rock zene átütő térhóditásának köszönhetően a hetvenes évek elejétől annyira nem volt fóruma és közönsége hogy a magyar TV ezeket a fesztiválokat már nem is közvetítette. Ehhez képest az Eurovíziós Fesztivált a progresszív rock fórumának lehetne nevezni. Ezek után érthető hogy ettől a „megtiszteltetés”-től úgy meg voltunk hatva hogy azt se tudtuk kínunkban mit csináljunk hogy ezt megússzuk. Viszont az is világos volt hogy ezt a felkérést visszautasítani katasztrofális udvariatlanság lenne, ha megtesszük az Interkoncert soha többé sehova nem fog küldeni bennünket. Némi morfondírozás után beláttuk hogy jobb ha elmegyünk, a német sör jó, a német lányok csinosak, és az esélytelenek tökéletes nyugalmával készültünk fel a fesztiválra. A versenykiírás szerint két számot kellett játszani, egy tetszőleges sajátot, és egy német zenekar számát amit a rendezőségtől kaptunk. A saját számunkról ami Enikő „Csendes dal”-a volt kaptunk egy német fordítást, de a kiírás szerint eldönthettük hogy a saját, magyar szöveggel énekeljük-e, vagy a kapott német szöveggel. Sejthettük hogy a német szöveggel az ottani közönség és zsűri előtt jobb esélyünk lehetne, de a német szöveg egyszerűen katasztrofális volt, tartalmilag bugyuta, idétlen, semmi köze a nagyon szép eredeti szöveghez (amit egyébként Hobó irt), ritmikailag, prozódiailag esetlen, bukdácsoló volt. Úgyhogy úgy döntöttünk marad a magyar szöveg. A német számmal se volt jobb a helyzet, ahogy először meghallottuk meghűlt bennünk a vér. Olyan induló volt, hogy minden jóérzésű gárdistának rögtön masírozni támadna kedve ha ezt meghallja. No, nem is hallgattuk meg sokszor, nehogy bennünk ragadjon, csak a dallamot és a szöveget megőrizve csináltunk alá egy rhythm and blues kíséretet, hogy az anyja (szerzője) sem ismert volna rá a számra.

Drezdába megérkezve az első hideg zuhany az volt, amikor megtudtuk hogy a „Csendes dal” német szövegének a szerzője a zsűri elnöke. Ennek fényében át kellett értékeljük korábbi döntésünket, és a következő órák lázas szövegtanulással teltek. Ez persze nem segített a jobb sorsra érdemes „Csendes dal”-on, ami így azért nem nyert mert nem volt jó, ellenkező esetben viszont azért nem nyert volna mert a zsűri úgyis kirúgja.

A verseny előtti napon főpróba volt, ahol minden fellépőnek szigorúan a másnapi fellépő ruhájában, sminkkel kellett szerepelni (ennek még fontos szerepe lesz). Másnap, a versenyen amit élő adásban közvetített az Intervízió a német elvtársak nagy gondot fektettek rá hogy semmi váratlan meglepetés ne történhessen. Nem véletlen, a koncertpalotával szemben volt a Stasi és a KGB drezdai főhadiszállása. Ma már lehet tudni, a KGB rezidenseként itt dolgozott akkor egy ismeretlen ambiciózus fiatalember, bizonyos Vlagyimir Putyin. Szóval, a meglepetések ellen két biztosítás is volt:

1. A színpadon a függöny mögött gépfegyveres őrök vigyáztak rá hogy nehogy olyan léphessen a színpadra akinek ott nincs keresnivalója.

2. Mint a műszakiaktól később megtudtuk, a közvetítőkocsiban az élő adással szinkronban ment az előző napi főpróba egy videolejátszón, ha valami gáz van az élő adásban csak egy kapcsolás és a zavarforrás ki van iktatva.

A „Sie ist immer noch allein” várakozásinknak megfelelően általános megdöbbenést keltett, de meglepetésünkre ez a megdöbbenés abszolút pozitiv volt. A közönség ovációjából egyértelművé vált hogy a fesztivál begyepesedett műfajából már teljesen elegük van. Így a fesztivál nagydíját (a közönségtől, nem a zsüritől) a Panta Rhei kapta.

Amikor hazafelé a repülőgépen kezembe vettem a Népszabadságot furcsa volt a cimlapon olvasni hogy „óriási magyar siker, a drezdai Intervíziós Fesztivál nagydiját a magyar Panta Rhei nyerte”.

Elgondolkoztam, vajon mit fog ez nekünk jelenteni, mennyit tudunk belőle profitálni. Abszolúte semmit nem profitáltunk. Csak a tanulság maradt, ami a Panta Rhei pályafutása során sokszor visszaköszönt:

1. Ha olyan döntést hoztunk hogy a népszerűség érdekében kössünk kompromisszumot, mert meg kell feleljünk a közönség, vagy valaki más elvárásának, akkor mindig sikerült valami olyat csinálni ami se nekünk nem tetszett, se a közönségnek.

2. Ha valamiről mélyen meg voltunk győződve hogy nagyon jó, és úgy döntöttünk hogy akkor is megcsináljuk ha senkit nem fog érdekelni, az átütő siker lett. Így indultak a Bartók feldolgozások is, de ez egy másik történet.
https://soundcloud.com/andras-szalay/panta-rhei-sie-ist-immer-noch-allein

Válasz

Aki látta a tegnap, febr. 4 éjszakai koncert felvételt az ATV Spirit-en, értetlenül csodálkozhatott hogy mi történik. Mi az anyagot az ATV-nek 2 * kb. 55 perc részre vágva, készre szerkesztve adtuk le. Az ATV a két részt újból megfelezte, így négy részre osztva az anyagot, nyilván hogy minél több reklámot lehessen leadni a részek között. Azonban becsúszott egy durva hiba: az első rész leadása után következett egy reklámblokk, majd utána ismét az első rész, azután a harmadik, majd a negyedik. Igy a koncert második negyede kimaradt, ellenben a nézők igencsak joggal csodálkozhattak hogy ugyanazt a 25 perces anyagot láthatták rögtön egymás után kétszer. Ami teljesen kimaradt:

-- Bartók Béla - Panta Rhei feldolgozás: Paprikajancsi
-- Felkai Miklós: In the Street
-- Szalay András: Lavina
-- Szalay András - Laár András: Téli Dal
-- Matolcsy Kálmán: Androméda
-- Ács Enikő - Kányádi Sándor: Felemás Őszi Ének
-- Matolcsy Kálmán: Jól Hangolt Komputer
-- Bartók Béla - Panta Rhei feldolgozás: Kvartok

Remélem sikerül elérjük hogy legalább az ismétlésre kijavítsák. Az ismétlés 2023 március 5-én lesz 23.45-kor, szintén az ATV Spirit-en.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02DuWeUHxYvBgnVyoAPJj8U9Do13QbgosBf8Jn7Dva626aEy5T8H1sLnLQFRE3Co6zl&id=100057435490282
___

Panta Rhei: Román táncok (2018 , A38)
http://nepzene.network.hu/video/kicsit_mas/panta_rhei_roman_tancok_2018__a38

Válasz

Az 1974 őszén debreceni egyetemistákból alakult Panta Rhei a magyar progresszív rockzene egyik legfontosabb zenekara, a hetvenes évek második felében folytatták azt a hagyományt, amit korábban a Syrius, a Mini és a Theatrum rájuk hagyott. Saját dalaik mellett klasszikus művek feldolgozásai is a repertoárjukra kerültek, sőt Bartók-átirataikat stúdióban is rögzítették. De csakúgy, mint pár évvel korábban a Mini esetében, a Panta Rheinek is megtiltotta Bartók Béla örököse a felvételek megjelentetését.

A Panta Rhei saját dalai alapvetően instrumentális hangvételben íródtak, de Ács Enikő dalíró-énekesnő csatlakozásával a helyzet megváltozott, szükség lett egy szövegíróra is. Így esett, hogy a Csendes dal szövegét Hobo írta.
https://beatkorszak.blog.hu/2018/06/23/foldes_laszlo_hobo_es_a_panta_rhei

Válasz