Lenyűgöző videót készített a NASA a Teremtés oszlopairól | 2024. június. 27.

A csillagkeletkezés több stációja is megfigyelhető a Földtől mintegy 6500 fényévnyire található Sas-köd egy apró részénél. A NASA tudósai erről készítettek videót az eddig rögzített adatokat felhasználva.

A Hubble űrteleszkóp majdnem 30 évvel ezelőtt készített először felvételt a Sas-köd egy kicsi, de festői részéről. A Teremtés oszlopaiként ismert formáció három hatalmas, gázokból és porból álló felhőoszlopot takar, amelyek nagyjából 6500 fényévre találhatók a Földtől. A Tejútrendszer ezen pontjáról a James Webb űrteleszkóp készített lenyűgöző felvételeket 2022-ben.

A NASA ezúttal egy videót tett közzé a Teremtés oszlopairól, amiben azt látni, miként néz ki a gáz- és porfelhő a fény különböző hullámhosszain, és milyen lenne ahhoz közelebb kerülni.
https://hvg.hu/tudomany/20240627_nasa-teremtes-oszlopai-video-hubble-james-webb

A videó elkészítéséhez a Hubble és a James Webb űrteleszkóp által rögzített adatokat is felhasználták, amit a Meteoritic & Planetary Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány összegzett.
https://www.youtube.com/watch?v=9ZooCy59rV0

Válasz

Bizonyítékot talált a James Webb űrteleszkóp arra, mi történik a csillagok születésénél | 2024. június. 21.

A NASA kutatói a Kígyó-köd vizsgálatának köszönhetően most először láthatták meg, valóban helyes a csillagszületésről alkotott elméletük.

Többször vizsgálták már a csillagászok a Kígyó csillagképet, valamint az abban található Kígyó-ködöt, nemrég azonban a James Webb űrteleszkóppal is sikerült egy pillantást vetni rá. Ahogy azt a tudósok várták, a kiáramlások mind ugyanabba az irányba mutatnak, ami alapján elmondható, hogy a kialakulóban lévő csillaghalmazok mindegyike ugyanabba az irányba forog.

A NASA szerint a fényes csíkokat az okozza, hogy a formálódó csillagok egyre sűrűbbek és egyre gyorsabban forognak, így bizonyos anyagok a protocsillagot körülvevő gáz- és porkorongra merőlegesen kilőnek.

Klaus Pontoppidan, a NASA tudósa szerint a csillagászok azt már korábban sejtették, hogy a csillaggá összeomló gázfelhők ugyanabba az irányba kezdenek el forogni, erre azonban közvetlen bizonyítékot még sosem sikerült szerezni. A mostani megfigyelés azonban a csillagok keletkezési módjáról is tökéletesen árulkodik.
https://hvg.hu/tudomany/20211208_hubble_urtavcso_nasa_urteleszkop

Válasz

Nem megy bele a NASA a Hubble-űrtávcső javításába | 2024.06.16.

A Hubble giroszkópjai rendszeresen leállnak, és a SpaceX korábban felajánlotta, hogy szervizküldetést indít az űrteleszkóphoz.

A Hubble-űrtávcső hosszú évek óta küzd az irányra álláshoz szükséges giroszkópjaival, amelyeket utoljára akkor cseréltek ki, amikor a NASA még űrsiklóval tudta szervizelni – az utolsó ilyen küldetésre 2009-ben került sor. Legutóbb idén áprilisban hibásodott meg a giroszkóp, majd májusban ismét, ám úgy tűnik, mindezen problémák halmozódása ellenére se szeretné a NASA, hogy a SpaceX kicserélje a hibás eszközöket. A helyzet ahhoz vezethet, hogy az űrteleszkóp negyedével kevesebb tudományos vizsgálatot végezhet el.

A NASA bejelentette, hogy új üzemmódra áll át, ami azt jelenti, hogy ezentúl csupán egyetlen giroszkóppal fogja beállítani és tartani a megfelelő irányt, amerre az űrteleszkóp nézhet és fényképezhet. Ennek az az oka, hogy a még működő giroszkópokból az egyik többször is meghibásodott, és jobbnak tűnik eleve kihagyni.

2005-2009 között a Hubble két giroszkóppal üzemelt, ami a NASA szerint csak elhanyagolható mértékben különbözik az egy giroszkópos üzemmódtól – azonban lényegesen különbözik attól, amit 3 működő műszerrel lehetne produkálni.

-- Természetesen lesznek korlátai az így elvégezhető munkának, több időt vesz majd igénybe, hogy ráálljon a cél égrészre a Hubble, ez pedig érthető okból a tudományos munkától veszi el az időt.

Emellett semmi olyan mozgó égitestet nem fog tudni követni a Hubble, ami a Marsnál közelebb jár a Naphoz. Bár ritkaság, hogy ilyenre szükség volna, de ne feledjük, hogy hány izgalmas üstökösfotót köszönhetünk a Hubble eddigi képességeinek. Az új üzemmód azt is korlátozza, hogy mekkora égrészt láthat be az űrteleszkóp.

Az átálláshoz mind az űrteleszkópot, mind a földi irányító eszközöket át kell konfigurálni, ez június közepéig tarthat, a tervek szerint. Így azonban marad még egy üzemképes giroszkóp, amit tartalékként használhatnak, ha a most üzemelő is elromlik.

A NASA abban bízik, hogy ezzel az üzemmóddal még 2035-ig működni tud a Hubble. Ekkorra annyit veszít majd a pályamagasságából is, hogy a légkörbe visszatérve megsemmisül.

Félő, hogy ez az egy giroszkópos üzemmód a Hubble alkonyát jelenti, bár a NASA más véleményen van. Ez azért különösen szomorú, mert egyelőre ez az egyetlen olyan űrteleszkóp, ami képes ultraibolya tartományban is vizsgálódni, ezt a képességet sem a James Webb, se a közeljövő óriása, a Nancy Grace Roman nem birtokolja. Nem is terveznek ultraibolyában észlelő űrteleszkópot, így az Univerzum egy fontos hullámhossztartományában „vakká” válhatunk.

A SpaceX javítási ajánlatát annak ellenére sem fogadta el a NASA, hogy egyetlen centet sem kellett volna fizetnie a küldetésért, azt egy magánszemély finanszírozta volna. Egyetlen küldetés elegendő lett volna ehhez, egyúttal a Hubble pályamagasságát is emelni lehetett volna így, nemcsak a hibás giroszkópokat cserélte volna ki a SpaceX. Bár a jövőben még változhat a NASA véleménye e kérdésben, ám egyelőre nem szeretnék igénybe venni azt a segítséget, amit az űrcég felajánlott,

-- mert túlzottan kockázatosnak ítélik meg.
https://ng.24.hu/tudomany/2024/06/16/hubble-javitas-nasa/

Előzmény

Válasz

Alvó üzemmódban a Hubble űrtávcső | 2024. 06. 05.

A NASA június 4-én bejelentette, hogy a Hubble űrteleszkóp átmenetileg nem folytatja munkáját, így az űreszközt alvó üzemmódba helyezték, miután több mint egy hete meghibásodott három megmaradt működő giroszkópjának egyike.

A Hubble jelenleg inaktív, amíg a repülésirányítók kitalálják, hogyan lépjenek tovább.
https://24.hu/tech/2024/06/05/hubble-urtavcso-urteleszkop-alvo-uzemmod-giroszkop/

Válasz

A nagy szakadás (Big Rip) egy olyan kataklizma, ami az ősrobbanás (Big Bang) tökéletes antitézise: az univerzumunk vége. A nagy szakadás során a mindenség menthetetlenül szétszakad, ami a téridő pusztulását eredményezi.
https://raketa.hu/big-rip-a-terido-nagy-szakadasa-az-univerzum-vegzete

Válasz

Két jeges törpebolygón is geotermikus aktivitást mutatott ki a James Webb-űrtávcső
2024. február 24.

Egy amerikai kutatócsoport a Southwest Research Institute vezetésével bizonyítékot talált arra, hogy a Kuiper-öv két jeges törpebolygóján, az Erisen és a Makemake-n hidrotermális vagy metamorf tevékenység zajlik. A felszínükön észlelt metán arra utal, hogy meleg, vagy éppenséggel forró geokémiai folyamatok mennek végbe a kőzetmagjukban, ráadásul jelentősen eltér az üstökösökről származó metántól.

A kutatók az elmúlt két évtizedben rájöttek, hogy a jeges világok belseje sokkal fejlettebb lehet, mint korábban hittük. Több jeges holdon is megtalálták a felszín alatti óceánok bizonyítékait, így például a Szaturnusz Enceladus és a Jupiter Europa holdján is. A folyékony víz az egyik kulcsfontosságú feltétel, hogy potenciálisan lakhatónak tartsunk egy bolygót. A kutatók a következő években meg fogják vizsgálni, hogy az Eris és a Makemake felszíne alatt rejtőzhet-e óceán.

Ha a két égitest bármelyike lakható, akkor az lesz a legtávolabbi világ a Naprendszerben, amelyen képes lehet fennmaradni az élet. A belső kémiai folyamatok feltárása egy lépés ebbe az irányba.

„Ha az Eris és a Makemake kőzetmagja meleg vagy akár forró, és geokémiai folyamatok zajlanak benne, akkor a kriovulkanikus tevékenység metánt juttathat a felszínükre, és ez geológiai mércével mérve a közelmúltban meg is történhetett. Olyan szénizotóp arányt (13C/12C) találtunk, ami viszonylag nem túl régen végbement felszínformálódásra utal.” – mondta Will Grundy (Lowell Observatory), a tanulmány társszerzője.

Ez az eredmény része annak a paradigmaváltásnak, amely mostanában zajlik a bolygótudományban. Egyre inkább felismerjük, hogy a hideg, jeges égitestek szíve meleg lehet. A jelen tanulmányhoz kifejlesztett modellek arra utalnak, hogy geotermikus gázok képződése a Szaturnusz Titán holdján is lehetséges, amely szintén bőséges metánkészlettel rendelkezik. Az Eris és a Makemake aktivitásával kapcsolatos felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontosak azok a belső folyamatok, amelyek a nagyobb Kuiper-objektumokat formálják. Ez összhangban áll azzal is, amit a Pluto esetében tapasztaltunk.

„A New Horizons űrszonda Pluto melletti elhaladásával és ezzel a mostani felfedezéssel a Kuiper-öv sokkal élőbbnek és dinamikusabbnak látszik, mint eddig.” – mondta Glein. „Ideje lenne elgondolkodnunk arról, hogy egy űrszondát küldjünk az egyik törpebolygóhoz. Így geológiai kontextusba helyezhetnénk a Webb-űrtávcső adatait. Biztos vagyok benne, hogy számtalan csoda vár még ránk!”
https://www.csillagaszat.hu/hirek/ket-jeges-torpebolygon-is-geotermikus-aktivitast-mutatott-ki-a-james-webb-urtavcso/

Válasz

Február 6 – a magyar radarcsillagászat napja

Bay Zoltán és munkatársai 1946-os hold – radarkísérletének emlékére

A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a vizsgált égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak és a visszaérkező hullámokat elemzik.

Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni.

Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

A radarcsillagászok megfigyelik a légkörbe belépő meteorrajok kiterjedését és sebességét. A Naprendszeren belül a rádióhullámok visszaérkezési idejének mérésével a távolságokat lehet pontosan megállapítani. A visszaérkező jel hullámhosszának eltéréséből a kibocsátott jelhez képest, azaz a Doppler-effektus segítségével, mérhető a vizsgált bolygók Földhöz viszonyított sebessége.

A különleges űrszondák sok hónapon át végzett radar méréseinek jelfeldolgozása alapján a vizsgált bolygó felszíne feltérképezhető. Így készültek a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti mérései segítségével részletes háromdimenziós térképek a Vénuszról. A radarcsillagászat műszerei: egy többnyire nagy méretű parabola-reflektor és egy érzékeny, számítógép vezérelt vevőrendszer.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
https://baloghpet.com/2024/02/06/februar-6-a-magyar-radarcsillagaszat-napja/

Válasz

A magyar csillagász, aki napernyőt feszítene a Föld és a Nap közé | 2024. február 5.

35 ezer tonna súlyú, 300 kilométer sugarú szerkezettel védené a Földet a további felmelegedéstől Szapudi István.

Teller Ede az 1990-es években már írt egy cikket arról, hogy egy nagy ernyővel kellene eltakarni a Nap 1-2 százalékát. Szapudi István ötlete, találmánya voltaképpen ennek a továbbfejlesztett változata, amelyről korábban már beszámolt néhány sajtóorgánum, leginkább tudományos oldalak. A Hawaii Egyetem csillagászati intézetének professzora alkotói szabadságát töltve szűkebb pátriájában, Siófokon nyilatkozott a Narancs.hu-nak.

magyarnarancs.hu: Megvan a megoldás a klímaváltozásra?

Szapudi István: Ezt ma még lehetetlen megmondani, hiszen nincsen válasz arra, hogy meg lehet-e valósítani az ötletemet, s amennyiben igen, meg akarjuk-e valósítani. Az, hogy napelemeket teszünk a házakra, kis lépés; az én elképzelésem egy nagyobb a Föld felmelegedésének megállítása érdekében. Az újkor óta az ember egyre több szén-dioxidot, üvegházhatású gázt „küld” az atmoszférába, ezek egyre nagyobb hányada marad a légkörben és emiatt nő a hőmérséklet. Azt nem tudjuk befolyásolni, hogy Nap kevesebb energiát sugározzon (ez tőlünk függetlenül persze bekövetkezhet, gondoljunk a jégkorszakokra; pár száz éve is volt egy kisebb, ami majdnem fél fokkal csökkentette a Föld átlaghőmérsékletét), azt viszont igen, hogy kevesebb ilyen anyagot bocsássunk a légkörbe. Egy másik lehetőség a földi geomérnökség: megpróbálják kompenzálni a sugárzást, például volt olyan ötlet, hogy a sztratoszférába port szórnának és az visszatükrözné a sugárzás egy jó részét, vagy fehérre kéne festeni az összes ház tetejét. Egy harmadik az űr-geomérnökség: ennek az ötlete, hogy

-- egy nagy ernyővel eltakarjuk a Nap egy kis részét, 1-2 százalékát.

A korábbi elképzelésekkel az volt a baj, így Teller Edéével is, hogy túl nagy tömegeket kéne megmozgatni, ami fizikailag sem biztos, hogy lehetséges, de a költségeket is növeli.

magyarnarancs.hu: Kiszámolta, hogy ez mekkora projekt lenne?

SZI: Becslésem szerint trillió dolláros, hasonló, mint például a Tesláé volt. Annak is kellett húsz év,

-- jó volna ezt is megvalósítani harminc-negyven éven belül, amíg még tényleg kritikussá nem válik a földi felmelegedés,

mielőtt valóban eltűnnének szigetek a tengerek szintemelkedése miatt, mielőtt százmilliók kelnek útra a lakhatatlanná váló területekről. Abban ma már nagyjából egyetértés van a szakemberek között, hogy mindez valós veszély, csak az én életemben bőven észlelhetők már a felmelegedés jelei. Úgy tűnik, a valóság a legpesszimistább tudományos prognózisokat is felülmúlja e tekintetben.

magyarnarancs.hu: Nekünk, kívülállóknak elképzelni sem könnyű az aszteroidához pányvázott űrnapernyőt, de hogyan fogadták az ötletét a szakmabeliek?

SZI: Az amerikai akadémia tudományos kiadványában publikáltam először, az egyetemem találmányként levédette. Terjed már a híre világszerte szakmai körökben, közben sorban adom az interjúkat angol, német, japán újságoknak

magyarnarancs.hu: Egy csillagásznak egyébként dolga a klímaváltozással foglalkozni?

SZI: Nem, de ma az emberiség egyik legsúlyosabb problémájának tűnik, így természetes, hogy foglalkoztat, akár csak például a Covid. A járvány idején Hawaiion tagja voltam a védekezésről döntő vezetők számára előrejelzéseket, tanácsokat adó Covid-munkacsoportnak. Az űrnapernyő ötlete pedig az utcáról jött: Hawaiion a déli verőfényben az utcán sétálva is sokan használnak napernyőt, ugyancsak a Nap sugarai ellen.

Arra, hogy mekkora technológiai kihívás az űrnapernyő ötlete, a Rakéta című tudományos online magazin hozott példát: a jelenlegi rekorder Saturn V-tel például 140 tonnát lehetett alacsony Föld körüli pályára juttatni az Apollo-program idején, de a jelenleg legfejlettebb, ráadásul még el sem készült eszköz, a Starship szállítási kapacitása is csak 250 tonna. A különbség még így is jelentős, de ez talán már nem a sci-fi kategóriája. Ami az aszteroidát illeti, a NASA nemrég sikeresen demonstrálta, hogy képesek vagyunk megváltoztatni egy ilyen égitest útját. Az amerikai űrügynökség aszteroidaeltérítő műholdja csapódott bele egy kisbolygóba, amely jelenleg a Földtől mintegy 11 millió kilométerre kering. A teszttel a NASA azt vizsgálta, hogy képesek lennének-e a 163 méter átmérőjű aszteroidát letéríteni a pályájáról azzal, hogy 23 ezer kilométer/óra sebességgel belenavigálnak egy 570 kilogrammos űreszközt.
https://raketa.hu/aszteroidara-csatolt-gigantikus-napernyovel-lehetne-megfekezni-a-fold-felforrosodasat-egy-magyar-szarmazasu-tudos-felvetese-szerint

*** Szapudi István az ötödik egyetemi évét már az amerikai John Hopkins Egyetemen töltötte, első munkahelye pedig a Chicagói Egyetem volt, majd angliai és kanadai kitérő után kötött ki Hawaiin 2001-ben. 2008-ra elérte a legmagasabb, professzori rangot a Hawaii Egyetem csillagászati kutatóintézetében. Az elmúlt hetekben alkotói szabadsága alatt MTA-vendégprofesszorként kutatott és tanított a budapesti csillagászati kutatóintézetben. Édesapja Szapudi András író, újságíró (1939-2001), nagybátyja, Bánhegyi Jób (1897-1979) hozzá hasonlóan egyetemi professzor volt, emellett bencés szerzetes, Habsburg Ottó spanyolországi felkészítője az érettségire. Szapudi István szabadidejében fest, rövidfilmeket forgat, dzsesszgitáros egy hawaii free jazz formációban (de idehaza is várják a zenésztársai). Azt mondja, a művészetét is az idő határozza meg, képein is megjelenik az idő, a festmény elkészítésének a folyamata. „Mindig is érdekelt a relativitáselmélet; mi az idő, van-e egyáltalán idő, vagy csak képzeljük? Így ér össze a fizika a művészettel.”
https://magyarnarancs.hu/tudomany/a-magyar-csillagasz-aki-napernyot-feszitene-a-fold-es-a-nap-koze-265414
___

Napvitorla | #76 | Űrkutatás magyarul | 2022. márc. 17.

Egy olyan ötlet, amivel már több, mint száz éve foglalkoznak a tudósok. Ciolkovszkij, Carl Sagan, a Japán Űrügynökség, a NASA és az ESA is foglalkozott már a dologgal.

De mire lesznek bevethetőek?
Hogyan működnek, és mégis hogyan lehet kormányozni a napvitorlákat?
https://www.youtube.com/watch?v=Ez1zL2C-450

Válasz

Az óriásbolygók a JWST szemével (2024.02.03)

Bár a James Webb-ûrtávcsõ fõ feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcsõ idõrõl idõre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.

A teljes cikk itt olvasható:
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10874

Válasz

Bárki elkísérheti utolsó útjára, illetve küldetésére a NASA Endeavour űrsiklóját. Az űrkutatási hivatal legfiatalabb, de már így is egy évtizede nyugdíjba küldött ilyen szerkezet ugyanakkor ezúttal már nem az űrbe fog repülni, hanem egy múzeumba szállítják, ahol állandó kiállítási tárggyá fog válni.

Az Endeavour utoljára 2011-ben, az űrsikló program befejezésének évében repült az űrbe, most azonban szállítás után már csak függőleges pozícióba fogják állítani egy daruval a Samuel Oschin Repülési és Űrközpontban, Los Angeles-ben. A szerkezet a jövő évben megnyíló múzeum, illetve kiállítás egyik legnagyobb attrakciója lesz majd.

https://www.youtube.com/watch?v=_eTmJUBcPZM

A 37 méter hosszú űrhajót egy 137 méter magas daru emeli fogja majd a helyére emelni, egy olyan eljárásban, amit eddig még soha nem próbáltak meg a NASA laborjain kívül. Ha mindegy jól megy, akkor ezzel végleges helyére kerül az 1992 és 2011 között összesen 25 alkalommal az űrt megjárt szerkezet.
https://pcforum.hu/mediatar/7868/endeavor-ursiklo-nasa-kiallitas-muzeum-urkutatas-samuel-oschin-air-and-space-center
___

A nap képe #939 – Az Endeavour űrsikló Új-Zéland felett
Séra Gábor | november 27, 2022
https://spacejunkie.hu/a-nap-kepe-939-az-endeavour-ursiklo-uj-zeland-felett/
___

Az Endeavour (NASA Orbiter jelzése: OV–105) az ötödik és egyben az utolsó megépült amerikai űrrepülőgép volt. A Challenger űrrepülőgép helyettesítésére építették meg, a Challenger-katasztrófa után. Első repülése az STS–49 volt, amelyre 1992. május 7-én került sor, azóta 24-szer járt az űrben. Utolsó, 25. az STS–134 volt, az amerikai Space Shuttle űrrepülőgép program utolsó előtti repülése. Az Endeavour űrrepülőgéppel hajtotta végre a NASA a Hubble űrtávcső első javítását.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Endeavour_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p

Válasz