Közzététel: 2015. jún. 10.
Seasick Steve
https://www.youtube.com/channel/UCdtsqrY3su1p2NoAZ0m8TJQ

now commercial free….Barracuda ’68…

Website: http://seasicksteve.com
YouTube: https://www.youtube.com/results?search_query=Seasick+Steve


"HRM: Akkor korábban nem jártál gitártanárhoz.

Cicó: Kb. 17 éves koromban Miskolcon jártam rövid ideig egy gitártanárhoz. De a tanároknál mindig van egy séma, pl. hogy kezdjük a gitározást a dúr skálánál, és ez engem sose izgatott. Engem mindig a lelkület érdekel. Mert az is elvarázsolhat, aki nem tud gitározni, ha úgy játszik le három akkordot, és úgy énekel rá, hogy az érzést vált ki. Ezt nem lehet megtanulni. És ezt hiányolom a mai oktatásból is. A mai gitárosoknak megvan a megfelelő technikája, de sokszor nem tudják kifejezni az érzéseiket a hangszeren. Ellenpéldának ott van például Seasick Steve, egy hajléktalanból lett zenész. A tengerparton talált egy deszkát, arra rászögelt egy konzervdobozt, ráhúzott egy darab húrt, és azon játszik. Eleinte csak utcazenész volt, de azóta már a Led Zeppelin basszusgitárosával játszik, és a Wembley-ben koncertezett a Foo Fighters előtt. Ez a példa rá, hogy meddig lehet eljutni. Miközben olyan hangszerei vannak, amiket ő maga csinált, három húrral, ami nincs is egymás mellett, és mégis hat rád a zenéje. Egy ilyen zene nekem sokkal többet tud adni, mint amikor valaki csak kigyakorolt skálákat csinál. Azzal sincs baj, csak párosítani kell a kettőt. Olyan ez, mint az evezés: ha csak az egyik oldalon húzod, akkor körbe fogsz menni. Mindkét oldalon evezni kell, hogy haladjál valamilyen irányba."
http://www.hardrock.hu/?q=node%2F29424


Plymouth Barracuda
https://hu.wikipedia.org/wiki/Plymouth_Barracuda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

...
1967-1969 második forma, az igazi erőmű

Ebben az évben megújult az autó. Megtartották a FastBack stílust, de elhagyták a hatalmas hátsó ablakot és a B oszlopot (HardTop kupés lett). Két új karosszériaforma is megjelent az autóhoz, a kétajtós NotchBack coupe és a Convertible. Detroit az 1964-es Pontiac Tempest,LeMans,GTO után belekezdett, vagy inkább belekényszerült a versenybe. Elindult a "könnyű autóba tegyünk nagy motort" projekt, és a sor6-os blokk ebbe már nem fért bele, ezért a V8-asok sorát erősítették.

1969-ben a tervezők álma megvalósult, és az autóba beépíthették a 440-es motort. Ez volt a legnagyobb széria Pony Car. Igen, "nagy testvére" a Road Runner szintén ekkor 1969-ben kapta meg, és csak a csúcsmodellnek számító GTX volt az az autó, ameléy már 1967-es megjelnése óta belépő motorként szerepletette ezt a blokkot. Mondhátnánk, hogy végre eljutott a pony-kba is, ha a később évek visszhangjai nem pont ez ellen szóltak volna a rengeteg baleset miatt. Az egyik gond, hogy a hely hiány és a súly csökkentés miatt az autót dobfékekkel szerelték. A másik, hogy a hatalmas motor miatt nem volt hely semminek, így a kormány szervó elhelyezésére sem. A súly 57% az első tengelyre nehezedett. Ebből adódóan kis sebességnél nehéz volt vele manőverezni. A könnyű hátsórész, és nagy motor miatt a 440-eket csak automatával szerelték. A cég véleménye szerint a lámpánál való indulásnál nem jó, ha az autó oldalról beköszön a mellette állónak és az automatával van esély a finom indulásra is.
...