A honvédelmi vezetés az úgynevezett Hadik-terv (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv) keretében igyekszik fellendíteni a hazai hadiipart - írja a Népszabadság és a Magyar Nemzet.

A Hende Csaba vezet honvédelmi tárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák. A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze nem ismerhető meg, annak egy része államtitok - közölte a  Népszabadság. A Népszabadság cikke szerint a hadiipar fellendítésében a HM vezetése komoly szerepet szán az államosított Rábának, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében. A Magyar Nemzet cikke a Hadik-tervből a hadielektronikai piaci lehetőségekre mutat rá, egy indiai megrendelés 50 milliárd forintos bevételt hozhat.

(gazdasagiradio.hu)

A honvédelmi tárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák. A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze azonban nem ismerhető meg, annak egy része államtitok, írja a Népszabadság.

A hadiipar fellendítésében a Honvédelmi Minisztérium vezetése komoly szerepet szán a Rábának, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében.

A lehetséges területek között a kormányzati előterjesztés a hadielektronikát jelöli meg egyik példaként. Ötvenmilliárdos megrendelést és egy tízéves programot remélnek a Líbiában, Szíriában működő rádióelektronikai rendszerek esetleges újraszervezése, működtetése és karbantartása kapcsán.

Komoly bevételt hozhatnak a HM Arzenál Zrt. lokátorfejlesztései is, a tervek közt szerepel a "valóban magyar tulajdonban", hazai gyártóbázison nyugvó lőszerellátás kiépítése és biztosítása is. Ez utóbbi exportlehetőségeket is rejthet.

A dokumentumban szerepel a Térképészeti Kft. digitális adatbázisának esetleges bel- és külföldi értékesítése. Ugyancsak szerepel a tervekben az egészségügyi turizmus fellendítése, a honvédségi tulajdonban lévő üdülők hatékonyabb kihasználása. A terv részletei között olvasható egy katonai minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszer, valamint díj létrehozásának javaslata is.

Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül november 7-én 815 forintos áron vételi ajánlatot tett a Rába összes részvényre. Az állam megegyezett a korábbi Rába-befektetővel, a DRB Hicommal, a malájok csomagjával együtt a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítását követően az állam közel 30 százaléknyi Rába részesedéssel rendelkezett, a cél a részvények legalább 50 százalékának megszerzése volt.

Az ajánlat eredményesen zárult, az MNV 73,67 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Rábában. Intézmények 26 százaléknyi részvényt, magánszemélyek 21 százaléknyi papírt ajánlottak fel. Nagyjából ezer magánszemély élt a részvények felajánlásával.

A többségi tulajdon megszerzésekor nem volt egyértelmű, milyen szerepet szán majd az állam a magyar gépgyártónak, sokan a buszgyártásban látták a vállalat kitörési pontját, mások a hatalmas Rába-telkekben láttak fantáziát. A mai bejelentés által végre körvonalazódik, az alaptevékenységek közül melyik lehet az, amelyik igazolja az állami szerepvállalást, a vállalat jármű üzletágának szán az állam nagyobb szerepet a hadiipar újjáélesztésével.

A Rába komplett járműveket és járműipari vázszerkezeteket, alvázakat gyártó jármű üzletága nemzetközi partnereivel együtt 2018-ig a Magyar Honvédség kizárólagos terepjárójármű beszállítója, tevékenysége építőipari és haszongépjárművek, valamint buszok alvázainak európai piacokra történő gyártásával egészül ki. A jármű üzletág az elmúlt években 6-8 milliárd forintos árbevételt ért el éves szinten.

A katonai beszállítás a 2003-ban aláírt szállítási keretszerződésben szereplő öt terepjáróosztály járműveit érinti. A járművek vasúton, repülőgépen és hajón is szállíthatók, felderítés elleni védelemmel rendelkeznek, opcióként pedig páncélvédelemmel is elláthatók.

A mai hírt a Rába szempontjából mindenképpen pozitívan értékeljük, mivel a vállalat egy olyan szegmensének nagyobb szerepvállalásáról lenne szó, amely a társaság alapkompetenciái közé tartozik, így illeszkedne a Rába menedzsment célkitűzései közé is.

(portfolio.hu)

Bizonyos területeken Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet

Az egykor híres magyar hadiipari kapacitás újraélesztését jelölte meg korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter az egyik elérendő célként. A szaktárca vezetője több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy az előző szocialista vezetés a hadiipart „teljesen leépítette”, holott bizonyos területeken Magyarország akár vezető szerepre is szert tehet, ami gazdaságélénkítő hatásával „akár az államadósságot is csökkentheti”.

Hende Csaba a Vasárnapi Híreknek ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a legjobb minőségű Kalasnyikovok egykor Magyarországon készültek, évtizedekkel ezelőtt a hadiipar negyvenezer embernek adott munkát, ma azonban a katonák elemi felszerelését sem képes előállítani.

A terület meglehetősen zárt a külső szemlélő számára. E sajátos piacon Magyarországon hiába igyekszik 128 vállalkozás értékesíteni termékeit és szolgáltatásait, nagy fegyverrendszerekkel csak az állam rendelkezik, és monopolhelyzetében kevés érdemi belátást enged.

A hadiiparral kapcsolatos kormányzati irányítás jelenleg a Hende Csaba miniszteri titkárságát is vezető Borbíró Zoltán kezében van; mind a négy érintett állami vállalkozás igazgatósági elnöki tisztét is ő kapta meg a kormányváltás után. A magyar hadiipar fénykorát 1988-ra teszik, azóta a gazdasági környezet és a Magyar Honvédség is jelentősen átalakult. Számos felszerelés feleslegessé vált, ezen „inkurrens” anyagok felújítása, újrahasznosítása és már országoknak való értékesítése hoz pluszbevételeket.

A folyamatban jelentős szerepet játszanak a közvetítő/kereskedő cégek, amelyek részesedését az új honvédelmi vezetés most szeretné „új alapokra” helyezni. Borbíró Zoltán korábban lapunknak azt mondta: a közvetítőkre szükség van (köztük például olyan, még a nyolcvanas években alapított társaságokra, amelyek egyedüli kapcsolatokkal bírnak például az afrikai régióban), de a velük kötött megállapodásokat a jövőben „másképp” kell megfogalmazni; úgy, hogy az állam érdekei jobban érvényesüljenek.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a részesedésük kevesebb lesz az üzletekből. Jelenleg egyébként lapunk információi szerint nincs élő szerződés egyetlen közvetítővel sem.

A hadiipar egyben nemzeti ipar is - érvelnek

A honvédelmi vezetés az úgynevezett Hadik-terv (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv) keretében igyekszik fellendíteni a hazai hadiipart. A Hende Csaba vezette szaktárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák.

A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze nem ismerhető meg, annak egy része ugyanis államtitok. Ezzel együtt a Népszabadság értesülései szerint a Hadik-tervben a tárca egyértelművé teszi, hogy a védelmi piac hozzájárulhat a „Magyar Növekedési Terv” megvalósulásához, egyes területeken pedig lehetőséget biztosít a meglévő ipari kultúra hasznosítására és továbbfejlesztésére.

„A honvédelmi fejlesztésekhez tartozó projektek katalizálják az értékteremtő gazdasági tevékenységek hazai beindítását. A hadiipar a nemzeti ipar elválaszthatatlan része. Ha a (nemzeti) hadiipar a nemzeti hadsereg eszközállományának jelentős részét biztosítani tudja, akkor ennek pozitív hatása lesz a nemzeti technológiai fejlesztésekre, a foglalkoztatás bővítésére, és adott esetben exportlehetőséget is hordozhat magában” – olvasható az előterjesztésben.

A Hadik-terv alapjait eszerint többek az adórendszer átalakítása (a védelmi rendeltetésű beszerzések után a költségvetés önmagát ne adóztassa), hatékonyabb katonadiplomáciai tevékenység, illetve „holdingosítás és klaszterezés” adja. Utóbbi része, hogy a különböző járművek és eszközök esetében hazai bázisú gyártás és javítás-karbantartás valósuljon meg.

Lőszer mellett az informatikára helyeznék a hangsúlyt

A lehetséges területek között a dokumentum a hadielektronikát jelöli meg egyik példaként. Ötvenmilliárdos megrendelést és egy tízéves programot remélnek a Líbiában, Szíriában működő – még a nyolcvanas években eladott, de csúcsminőségűnek számító – rádióelektronikai rendszerek esetleges újraszervezése, működtetése és karbantartása kapcsán.

Komoly bevételt hozhatnak a HM Arzenál Zrt. lokátorfejlesztései, s a tervek közt szerepel a „valóban magyar tulajdonban”, hazai gyártóbázison nyugvó lőszerellátás kiépítése és biztosítása is. Ez utóbbi exportlehetőségeket is rejthet.

Szintén a Hadik-terv részletei között olvasható a Térképészeti Kft. digitális adatbázisának esetleges bel- és külföldi értékesítése. Ugyancsak szerepel a tervekben az egészségügyi turizmus fellendítése, a honvédségi tulajdonban lévő üdülők hatékonyabb kihasználása. A terv részletei között olvasható egy katonai minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszer, valamint díj létrehozásának javaslata is, amely a beszállítók elismertségét segítené a piacon.

Az államosított Rábában is látnak lehetőséget

Külön figyelmet szentelnének a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas termékek előállításának, ez a HM szerint „az önfinanszírozó rendszer kialakítását” is elősegítheti. A piacképes termékek létrehozási folyamatába a tudományos életet (MTA, kutatóintézetek, egyetemek) is jobban be kívánják vonni, hasonlóképp a már meglévő termékek és képesség továbbfejlesztésébe. Szorosabb együttműködést szorgalmaznak a külügyi és a gazdasági minisztériummal, illetve a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal annak érdekében, hogy a magyar hadiipari cégek a szükséges reklámhoz és ennek révén nagyobb megrendeléshez juthassanak.

A hadiipar fellendítésében a HM jelenlegi vezetése szerint nagy szerepet játszhat az államosított Rába is, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében.

Hende Csaba nemrég a magyar hadiipar jövője letéteményesének nevezte a Rábát, és kilátásba helyezte, hogy újabb többmilliárdos jármű megrendelést készül adni a cégnek. Ennek részleteiről azonban egyelőre semmit nem tudni.

A Népszabadság értesülései szerint a Hadik-terv az Orbán-kormány asztalán már megfordult, a kabinet annak célkitűzéseivel egyetértett. Most a részletek pontos kidolgozása van folyamatban.

A hadvezér

Nem véletlenül nyakatekert egy kissé a Hadik-terv teljes elnevezése (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv), így sikerült ugyanis olyan mozaikszót alkotni, amely egy elismert személyiség nevével is megegyezik. Az 1700-as évek elején született Hadik András gróf magyar huszártábornokként és császári tábornagyként került be a történelemkönyvekbe. Részt vett a török elleni háborúban, egy merész portyázás során Berlint is megsarcolta, ötvenévesen már a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére, de egy időben ellátta a budai katonai kormányzó és az erdélyi katonai főparancsnoki feladatokat is. Az erdélyi kormányszék vezetőjeként – Magyarországon elsőként – kezdeményezte a jobbágyrendszer felszámolását. Halála előtt a Habsburg-birodalomhoz csatolt lengyel terület első polgári kormányzója, majd a bécsi Udvari Haditanács elnöke. A történészek az egyik legsikeresebb hadvezérként tartják számon.

(nol.hu)

Ezen múlik a jelen és a jövő

A honvédség jelene és jövője múlik most a takarékosságon, amely az idei év legfontosabb feladata – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön a fővárosban az éves értékelő és feladatszabó értekezleten.

miniszter a tárca katonai és politikai felső vezetői előtt azt mondta: nehéz év áll a honvédség előtt, aminek a legfőbb oka a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége. Ezért mindenekfelett takarékosságra van szükség, amelyben mindenkinek részt kell vennie – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a tavalyi év sikeres volt ugyan, de az ország anyagi helyzete miatt az eddigi munka csak arra volt elég, hogy „levegőhöz jussunk”. Mint mondta, Magyarország napjainkban hatalmas átalakuláson megy keresztül, és az emberek azt várják, hogy rend legyen az országban. „Ez egy nagy feladat, amelyet csak közös erőfeszítéssel vihetünk sikerre” – hangoztatta Hende Csaba. A tárcavezető szerint megvan erre a kormányzati akarat, „megvan az erő és a szándék”, ugyanakkor az anyagi helyzet miatt az ország átalakítása nem haladhat azzal a tempóval, amivel szeretnék.

Hende Csaba azt mondta: rendkívül nehéz, de sikeres év van mögöttünk, tavaly például teljesen megújult a honvédelmi rendszert övező jogi háttér, sikerült racionalizálni a minisztérium működését, csökkenteni a költségeket és a vezetők számát. „A nemzet szemében” nőtt az elismertsége a honvédségnek, jól halad az önkéntes tartalékos rendszer feltöltése, sikeresnek számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyre jelentős a túljelentkezés – tette hozzá. Sikernek nevezte továbbá, hogy megszületett a hadisírgondozásról szóló törvény, a Gripen-szerződés módosítása. A gazdasági helyzetet illetően viszont azt mondta, hogy már a „talpon maradás” is komoly sikernek nevezhető.

A miniszter szólt a missziós teljesítményről is, amely komoly elismerést szerzett a honvédségnek. Közlése szerint tavaly mintegy 1000 katona teljesített külföldön szolgálatot a NATO, az EU vagy az ENSZ valamelyik műveletében, ez a teljes szárazföldi haderő 12 százaléka. Rendkívüli horderejű eredménynek nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Ludovika zászlóalj kialakítását. Hende Csaba szerint tavaly nem csökkentek a honvédség képességei, sőt bizonyos területeken még képességnövekedésről is beszélni lehet, mint például a Honvédkórház esetében. Az intézményt egyébként sikerült konszolidálni és az jól halad a teljes fenntarthatóság felé – fűzte hozzá.

Az idei tervekről szólva azt közölte, hogy a kormány asztalára került a helikopterképesség kérdése, ebben döntés várható, illetve az idén megkezdődhet a 3D-lokátor építése Medinán. Az idén útjára indul a Hadik-terv, amelynek célja a magyar hadiipar újjáélesztése – tette hozzá. A tárcavezető közlése szerint a cél egy jól működő hadsereg és az ehhez szükséges valamennyi feltétel megteremtése.

Az MNO megírta, hogy 1204 állást szüntettek meg a Magyar Honvédségnél – a vezető szerveknél és a háttérintézményeknél – tavaly novembertől.

Csökkentették a bürokráciát

Összesen 1204 állást szüntettek meg a Magyar Honvédségnél – a vezető szerveknél és a háttérintézményeknél – tavaly novembertől; csökkent a bürokrácia és a vezetői szintek száma – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

A miniszter a tárcánál tavaly végrehajtott elbocsátásokról és szervezeti átalakításokról a bizottsági meghallgatáson azt mondta: az intézkedések növelték a hatékonyságot, javították a katonai szervezetek létszámarányát és egységesítették a széttagolt háttérintézményi struktúrát. A honvédség mintegy hatmilliárd forintot takarított meg ezen lépésekkel – fűzte hozzá.

A 2010-es adatokkal összehasonlítva a jelenlegi létszámról elmondható, hogy ötből kettő altábornagy, tizenötből öt vezérőrnagy, 32-ből 26 dandártábornok, 341-ből 227 ezredes és 1275-ből 1025 alezredes maradt a honvédségnél.

Az ésszerűsítés alatt megszüntettek öt – a HM háttérintézményei közé tartozó – költségvetési szervet, a NATO-parancsnokságok struktúrájához igazodva csoportfőnökségeket alakítottak ki és jelentősen csökkent a vezetői beosztások száma is.

A létszámot érintő változásokkal kapcsoltban elmondta azt is: sikerült beolvasztani a Radó György Honvéd Egészségügyi Központot a Honvédkórházba, így 266 fővel kevesebbet alkalmaznak. A katonai ügyészség az idei év elejétől nem tartozik a honvédséghez, és a két katonai nemzetbiztonsági szolgálatból egyet hoztak létre, ami tovább csökkentette a létszámot.

Juhász Ferenc, a bizottság MSZP-s tagja, egykori honvédelmi miniszter azt kifogásolta, hogy az átszervezésekkel szerinte csökkentek az ország katonai képességei.

Hende Csaba válaszában hangsúlyozta: nem csökkentek a képességek, a honvédség erősebb lett, pusztán a létszámot racionalizálták, és az átszervezések kapcsán nem érte panasz vagy kritika a tárcát.

(mno.hu)

(forrás: gazdasagiradio.hu, portfolio.hu, nol.hu, mno.hu)