A projekt leírása

A projekt célja, hogy az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér tere végállomáson történő összekötésének – és ezzel egy új, Rákosfalva–Rákoskeresztúr központ közötti szárnyvonalnak – a lehetőségét előkészítse. A Fővárosi Közgyűlés 846/2015. (VI. 23.) számú határozata alapján Budapest Főváros Önkormányzata a BKK-t, mint a főváros jogszabályban felhatalmazott közlekedésszervezőjét és stratégiai közútkezelőjét jelölte ki a „2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása” projekt előkészítésére a projektre vonatkozó fejlesztési megállapodás alapján.

A BKK a korábbi, 2013-2015 között elkészült munkarészeket (a döntéselőkészítő tanulmányt; a tanulmánytervet és a részletes megvalósíthatósági tanulmányt) vizsgálta, vizsgálja felül. A revízió kiemelt célja a műszaki, gazdasági szempontú racionalizálás, valamint a megvalósítás ütemezhetőségének vizsgálata, azaz, hogy miként lehet többlépcsőssé tenni egy ekkora volumenű projektet. Ennek eredményeként a BKK a fejlesztést öt fő ütemben javasolja elvégezni:

• 1. ütem: Pillangó utca – Cinkota
• 2. ütem: Rákoskeresztúri szárnyvonal
• 3. ütem: Cinkota – Gödöllő
• 4. ütem: Csömöri szárnyvonal
• 5. ütem: Hungaroring szárnyvonal

A projekt által érintett terület

A projekt közvetlenül az M2-es metróvonal, a H8-as és a H9-es HÉV-vonal, valamint a XVII. kerület területét érinti. Ezt, valamint a közvetetten érintett területet az alábbi térképes ábra mutatja be:

Miért van szükség a fejlesztésekre?

A fejlesztéssel érintett agglomerációs települések (Gödöllő, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród és Nagytarcsa) lakosainak száma az elmúlt 15 évben 30-60 százalékkal nőtt. Ezt a tendenciát az elmúlt évek gazdasági folyamatai csak némiképp lassították. Az érintett települések lakosainak tulajdonában lévő gépjárművek száma 2015-re a 2000-es adatokhoz képest 68 százalékkal, 2009-es adatokhoz képest 15 százalékkal növekedett. Ez az autóforgalom a főváros számára egyre nagyobb környezeti terhet jelent.

A fejlesztendő terület az északkelet-budapesti közlekedési folyosóban helyezkedik el, ami a főváros második legforgalmasabb elővárosi tengelye: az összes napi utazás száma egy irányban körülbelül 110 ezer fő, ami a teljes budapesti agglomerációs forgalom 15 százalékát teszi ki. A fejlesztés által érintett terület 230.000 fő budapesti, valamint 80 ezer fő agglomerációban élő lakost ölel fel.

A H8-as és a H9-es HÉV nyomvonala nagyon kedvező, számos települést és külső kerületet (X., XIV. és XVI.) ér el. A benne rejlő lehetőség azonban jelenleg kihasználatlan, ami a szolgáltatási szint fejlesztését teszi szükségessé

• Az Örs vezér terén kedvezőtlenek a kényszerű átszállási kapcsolatok.
• A HÉV-szerelvények műszaki állapota elavult, korszerű biztosítóberendezések telepítése szükséges, a bal oldali közlekedési rendű vonalon elrendelt sebességkorlátozás miatt pedig kedvezőtlen az utasok eljutási ideje is.
• Nincsenek akadálymentesített megállóhelyek, valamint P+R és B+R parkolók sem, továbbá nem megfelelő a megállókiosztás.
• A HÉV nem tudja maradéktalanul ellátni a szükséges utazási igényeket, ezért a vonallal párhuzamosan buszjáratok is közlekednek, ma is több utast szállítva, mint a HÉV.
• A vonal jelentős területelvágó hatással bír mind a vonallal párhuzamosan, mind a városmag és a külső kerületek, illetve az agglomeráció vonatkozásában.

A fejlesztés célja

• a XXI. század elvárásainak és műszaki színvonalának megfelelő városi-elővárosi közlekedési rendszer létesítése;
• az agglomerációs települések és a budapesti munkahelyek, iskolák és közintézmények jobb elérhetőségének biztosítása;
• a közösségi közlekedés részarányának (modal split) javítása az összes közlekedési módon belül, a belváros közúti terheltségének csökkentése.
• az autós közlekedéssel szemben is versenyképes menetidővel rendelkező, átszállásmentes kapcsolat megvalósítása az agglomeráció, a budapesti kerületek, illetve a belváros között;
• a kényszerű, indokolatlan átszállások számának, idejének csökkentése, az átszállási pontok színvonalának javítása (különösen az Örs vezér terén). A projekt lezárultával napi 55-60 ezer utas (ez a szám az M2-es metróvonal utasainak 60 százalékát teszi ki) számára szűnik meg a meglévő Örs vezér tere végállomási kényszerű átszállás. Emellett napi várhatóan 20-30 ezer új utas jelenik meg a rendszerben;
• a projekt megvalósítása során a gödöllői ágon a meglévő 827 férőhelyhez képest 942 darab új P+R, valamint a meglévő 220 férőhelyhez képest 690 új B+R férőhely létesül. A rákoskeresztúri ágon 994 darab új P+R és 246 darab új B+R férőhely létesül;
• a HÉV-vonal akadálymentesítése, az utastájékoztatási rendszer korszerűsítése;
• a közterületek élhetőbbé tétele a gyorsvasúti vonal megbízható és biztonságos működtetésével, korszerűsítésével, fejlesztésével;
• a mai kor igényeinek megfelelő, korszerű, akadálymentes, alsó- és felsővezetékes közlekedésre egyaránt alkalmas járművek beszerzése;
• új járműtelep építése Cinkotán, a meglévő Fehér úti járműtelep korszerűsítése;
• korszerű infrastruktúra kiépítése, interoperábilis (átjárható) kötöttpályás rendszer létrehozása.

Tervezett fejlesztések a HÉV-vonalon

Több állomás – például Nagyicce, Sashalom és Mátyásföld, repülőtér – elhelyezkedése is a múltbéli igényeknek felel meg. Ezen állomások gyorsabb, kedvezőbb elérése érdekében szükséges a budapesti megállóhelyek újraosztása, mely együtt jár a felszíni ráhordó autóbusz- és trolibuszhálózat átszervezésével is.

A tervek szerint a következő fejlesztésekre kerülne sor:

• a vasúti pályát és az azzal kapcsolatos létesítmények teljes átépítéseik,
• a peronok akadálymentesítése,
• fedett utasvárók kialakítása,
• a vonalon P+R és B+R parkolók építése,
• korszerű utastájékoztatási rendszer létesítése,
• a jegy és bérletvásárlási lehetőségek biztosítása,
• ahol szükséges, külön szintű közúti átjárók kialakítása.

Hogyan történne a tervek szerint a metró és a HÉV összekötése?

Az M2-es metró és a H8-as, H9-es HÉV-vonala az Örs vezér terén találkozna. A vasúti pálya a Pillangó utca állomás után, a Fehér úti járműtelep északi végénél emelkedik, felüljárón keresztezi az Örs vezér terét, majd a Gyakorló köznél süllyed ismét a felszínre. A tervezett új Örs vezér tere állomást a Kerepesi út nyugati oldalán, a Sugár és az Árkád bevásárlóközpont között alakítják ki, az első szinten. Az új állomásról előreláthatólag lehetőség lesz közvetlen gyalogos kapcsolat kialakítására a két nagy bevásárlóközpont, illetve a Kerepesi út és a Gyakorló köz lakótelepei felé. Az állomást mozgólépcsőn és lifttel is meg lehet majd közelíteni.

A metró üzemhatára a közeljövőben Rákosfalván lesz, a szerelvények eddig a pontig közlekednek. A jelenlegi HÉV-szakaszon a felsővezetékes rendszerű közlekedés marad fenn, azonban mind alsó, mind felsővezetékes üzemmódra képes járművek közlekednek majd a vonalon.

Milyen előnyökkel járna az összekötés?

• A fejlesztés révén Budapest keleti része intenzíven részesülhet mindazokból az előnyökből, amelyeket a kötöttpályás közlekedés jelent.
• A két rendszer fizikai összekötésével Budapest számos városrésze felé utazóknak megszűnne az átszállási kényszer.
• A mai H8-as HÉV vonalán gyakrabban közlekednének majd a szerelvények.
• Az Örs vezér terei átszállást is számítva 15-17 perc menetidő-megtakarítás várható Gödöllő és a Déli pályaudvar között, a menetidő jellemzően 30 százalékkal csökken.
• Az Örs vezér terei átszállást is számítva 14-15 perces menetidő-megtakarítás várható Rákoskeresztúr városközpont és Déli pályaudvar között, a menetidő ez esetben is körülbelül 30 százalékkal csökkenne.
• A kapcsolódó autóbuszjáratok és a metró, valamint a HÉV közötti átszállás kényelmesebbé és akadálymentessé válna.
• A HÉV vonalán megszűnne a bal oldali közlekedés, ezzel minden budapesti közösségi közlekedési vonalán egységesen jobb oldali közlekedési rend lenne érvényben.
• A közúti-vasúti átjárók biztonságosabbak lennének, a várakozási idő csökkenne. Több meglévő szintbeni helyett külön szintű csomópont létesülne. Ezáltal jelentősen nőne a forgalombiztonság.
• Lehetőség lenne az Örs vezér tere térrendezésére, a közösségi és a zöldfelületek európai színvonalú kialakítására.
• A vonalon megszűnő állomásépületek területe hasznosíthatóvá válna más célokra.
• A gyors és megbízható közlekedési rendszer létrehozásával minden bizonnyal csökkenne az autóforgalom és a torlódás, valamint mérséklődne a környezetterhelés.

Milyen járművek közlekednek jelenleg az érintett vonalakon és a tervek szerint milyenek lennének az új járművek?

A H8-as HÉV vonalán jelenleg közlekedő szerelvények életkora elérte a 40 évet, tervezett élettartamuk lejárt; műszakilag elavultak és nem alkalmasak arra, hogy az M2-es metróvonal alagútjában közlekedjenek. A járműpark felújítása helyett gazdaságilag célszerűbb a járművek cseréjének megvalósítása.

Az M2-es metró szerelvényei 2012 szeptembere és 2013 májusa között álltak forgalomba, modern, és a kor követelményeinek megfelelő járművek: utasterük légkondicionált, hangos és digitális utastájékoztató berendezésekkel ellátottak, egyterűek, és kocsinként, oldalanként négy-négy ajtó segíti a gyors ki- és beszállást.

Az új járművek műszaki kialakítása egyszerre illeszkedne majd az elővárosi vasút utasforgalmi igényeihez (több ülőhely), illetve a metróval utazók utazási szokásaihoz (gyors ki- és beszállás), ezért az új szerelvényeken az utazás mindenkinek kényelmes lenne. Az új szerelvények a tervek szerint

• egyszerre lennének alkalmasak a H8-as HÉV és az M2-es metró vonalán történő közlekedésre, alsó és felső áramszedővel rendelkeznének majd;
• kialakításuk modern, a kor követelményeinek megfelelő lenne;
• 120 méter hosszúak, három kocsis, 2 x 60 méteres csatolt egységek és 120 méter hosszú, egyterű szerelvények is közlekedtethetők lennének. A csatolt járművek hossza is megfelelne majd az M2-es metró peron hosszának;
• 20 méterrel hosszabbak lennének, mint a jelenlegi ALSTOM szerelvények és 20 százalékkal több férőhellyel rendelkeznének;
• a teljes értékű klímaberendezésnek köszönhetően nyáron hűthetők, télen fűthetők,
• 1,1 méter magas padlómagasságúak lennének;
• alkalmasak lennének kerékpárszállításra is;
• a babakocsival és a kerekes székkel közlekedőknek külön kialakított hellyel rendelkeznének;
• a tervek szerint a megvalósítás ütemezésétől függően a jelenleg használt ALSTOM szerelvények fele, illetve teljes egésze a projekt megvalósulását követően is közlekedni fog a metró vonalán.

Mely közúti átjárók átalakítása várható?

A sűrűbb HÉV-közlekedés miatt a közúti-vasúti átjárók fejlesztése is elkerülhetetlen. A projektben a tervek szerint következő közúti átjárók jelentős mértékű fejlesztése valósul meg:

Miért szükségesek a megvalósíthatósági tanulmányok?

A Fővárosi Önkormányzat és a BKK megkezdte a felkészülést a 2021–2027 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra. Erre azért volt szükség, hogy amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak, az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott közlekedésfejlesztési projektekkel lehessen pályázni. A fejlesztések célja nemcsak a járművek cseréje, a pálya átépítése, hanem a kapcsolódó közterületek vonzóbbá tételével az érintett városrészek értékének növelése. A megújuló, megszépülő közterületeken a mozgásukban korlátozottak, illetve a gyalogosok és a kerékpárosok is könnyebben közlekedhetnek. Az ehhez szükséges stratégiai tervezési feladatokat fővárosi források felhasználásával a BKK – nyílt közbeszerzési pályázaton kiválasztott hazai tervezőirodák bevonásával – végezte el.

Milyen szempontokat vettek figyelembe a tervezésnél?

A tervek elkészítését a forgalomszámláláson és a különféle statisztikai és városrendezési adatok feldolgozásán kívül a várható forgalom modellezése, valamint széles körű szakmai egyeztetés előzte meg. Végül a szakemberek azokat a terveket választották ki, amelyek várhatóan a leghasznosabbak lesznek a főváros, valamint az agglomeráció lakói számára, és amelyeknek legjobbak a költséghatékonysági mutatói.

Forrás: BKK

http://www.bkk.hu/fejleszteseink/m2h8/