Vasúti talpfák égnek Rákosrendezőn | 2024. április 8.

Ennek köszönhetően jelentek meg a jókora füstcsóvák kameráinkon.

Ahogyan nekünk, úgy talán másoknak is feltűnt, hogy webkameráink közül kettőn is hatalmas füstcsóva jelent meg, miután Rákosrendezőn valami kigyulladt. Időközben a Katasztrófavédelem tájékoztatásából az is kiderült, mi történt.
https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/vesz/esemeny/66986

Vasúti talpfák égnek Budapest XIV. kerületében, Rákosrendező állomás Teleki Blanka utca felőli oldalán. Egy 100 méter hosszú, 5 méter magas talpfarakás egy része gyulladt meg. A nagy erőkkel kivonuló fővárosi hivatásos tűzoltók két vízsugárral megkezdték az oltást - írja a Katasztrófavédelem a honlapján.
https://www.idokep.hu/hirek/vasuti-talpfak-egnek-rakosrendezon
___

A Telex helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a tűz nagyjából 22:40 körül keletkezhetett. A felsővezeték leszakadásának veszélye miatt kiürítették a Rákosrendező állomást.

-- A területet robbanásveszélyesnek minősítették, az állomás környékét lezárták,

autóval nem lehet átmenni a közeli vasúti átjárón. Újabb és újabb rendőr- és tűzoltóautók érkeztek a helyszínre. A talpfák mellett bokrok és fák is meggyulladtak. A tűz egy részét éjfél utánra sikerült eloltani.

A Mávinform azt közölte, hogy Rákosrendező állomáson nem közlekedhetnek a vonatok, mert a katasztrófavédelem leállította a vonatforgalmat a megszűnt vágányok területén keletkezett tűz miatt.
https://telex.hu/belfold/2024/04/08/tuz-rakosrendezo

Válasz

Védjük meg Budapestet! Szavazz a Budapesti Lakógyűlésen április 2-28. között!

A beleszólás jogát, lehetőségét és eszközét adjuk a budapestieknek

Életre hívtuk a második Budapesti Lakógyűlést, amelyen keresztül minden budapestinek lehetősége van kiállni a városért, lehetősége van érdemben formálni Budapest jövőjét.

A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy megvédjük Budapest egyik legértékesebb fejlesztési területét, a Rákosrendezőt, és hogy megóvjuk azokat az egészségügyi szakrendelőket, amelyek a budapestiek egészségét szolgálják.
https://lakogyules.budapest.hu/

Szavazni április 28-ig: döntsünk együtt és védjük meg Budapestet!
https://lakogyules.budapest.hu/urlapok/lakogyules-2024

Válasz

Bejártuk a belgrádi mini-Dubajt a helyi civilekkel – antiváros-nézés sok képpel

Kaptár jellegű, autóközpontú, a város klímáját felborító és a történelmi léptéket romboló megalománia. És vannak, akik Budapestre is egy ilyet szeretnének felépíteni. Szubjektív beszámoló a belgrádi mini-Dubajból.

Vakmerő dolog egy cikket az „igen, de” fordulattal kezdeni, mégis érdemes innen indulni. A terület egy jelentős része – ahol nem laktak és nem a pezsgő bohém negyed volt éttermekkel, bárokkal – egy nagy rozsdaövezeti zóna volt, szennyezett talajjal, amivel lassan 100 éve voltak tervek, de soha nem történt semmi. És most ezt a hatalmas, 1,8 millió négyzetméteres folyóparti helyszínt a szerb adófizetők pénzén az állam megtisztította és odaadta 99 évre egy arab befektetőnek, aki nagyjából kedvére építkezhet itt, hiszen minden korábbi városi építési szabályzatot módosítottak a beruházás kedvéért. Szóval igen, a funkciótlan, lakatlan terület helyén épülnek dolgok, de az okozott kár és az eljátszott lehetőség, valamint az egészet övező korrupció sokkal károsabb, semmint egyensúlyba kerüljön a mérleg az úgynevezett fejlődéssel szemben.

De akkor most tegyünk egy nagy sétát a területen. Az idegenvezetőink azok a helyi civilek – Iva Cukic, Jovana Timotijević, Marko Aksentijević – voltak akik a Ne davimo Beograd/Do not let Belgrade d(r)own mozgalom tagjaként a területen zajló illegális bontások utáni tüntetéshullámot szervezték, és folyamatosan napirenden tartották az építkezés aggályos részleteit.
[...]

Az, hogy ez a hatalmas beruházás milyen mélyen összefonódott a korrupcióval és jelenlegi politikai elit szűk körével, már egy másik nap és előadás témája volt, azonban azt sokszor elmondták a helyiek itt is, hogy a legfájdalmasabb tény az elszalasztott lehetőség, és hogy nem tudtak időben egy alternatívát felmutatni az embereknek a befektető látványterveivel szemben. Csak azt tudták, mi ellen tiltakoznak, és mit nem akarnak, de azt még nem, hogy mi lenne jó helyette. Budapest ebből a szempontból mindenképp jobb helyzetből indul, hiszen itt már volt és van egy kész szakmai és politikai konszenzuson alapuló terv, amit részben az előző városvezetés tervezett, és ezt a kormányzat tovább dolgozta, egészen addig a pillanatig, amíg ki nem találták, hogy valami mást szeretnének a helyére, valami olyat, amit Belgrádban láttak.
https://enbudapestem.hu/2023/12/08/peldamutato-valasz-lehetne-a-kozelgo-urbanisztikai-es-klimakatasztrofara-rakosrendezo-fejlesztese

Bár valószínű, nem nézték meg olyan közelről és részletesen, hogy mi is van ott, mint mi.
https://enbudapestem.hu/2024/03/27/bejartuk-a-belgradi-mini-dubajt-a-helyi-civilekkel-antivaros-nezes-sok-keppel

Előzmény

Válasz

A zágrábi polgármester videóüzenetben állt ki Karácsony Gergely és a budapestiek mellett a Rákosrendezőre tervezett beruházás ügyében.

Zágrábban ugyanazt a harcot kellett megvívnunk, ami most Budapesten kezdődik. Ezt Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester mondta, aki támogatását fejezte ki Karácsony Gergelynek és a budapestieknek a Rákosdubaj elleni küzdelmükben.

A budapesti főpolgármester Facebook oldalára feltöltött üzenet szerint mielőtt Tomasevicet megválasztották volna, formálódott egy „Zágráb-Manhattan” projekt. A tervek szerint rengeteg felhőkarcoló és luxuslakás épült volna a Száva partjára. Ezeket ugyanannak a Mohamed Alabbarnak cége húzta volna fel, amellyel megállapodott a magyar kormány.

– Ezek a projektek játszóterek a milliomosoknak, akik lakásokat akarnak építeni milliomosoknak. Mi nem szeretnénk elzárt közösségeket a városainkban. Mi mindenki számára hozzáférhető, megfizethető lakhatást akarunk – mondta a zágrábi polgármester.
https://www.facebook.com/reel/346337065105597

Korábban beszámoltunk róla, hogy az arab befektető Belgrádban már lassan egy évtizede építi az úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.
ttps://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj

Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

A rákosrendezői beruházásról és az ellene szervezett tüntetésről szóló cikkünk itt érhető el.
https://enbudapestem.hu/2024/03/22/rakosdubaj-a-kezdodo-beruhazas-ellen-tuntetnek-a-civilek

Forrás:
https://enbudapestem.hu/2024/03/25/rakosdubaj-zagrab-szolidaris-budapesttel
___

Megnéztük Belgrádban, mi vár Budapestre, ha megvalósul a kormány mini-Dubaj terve. Környezetszennyezés, látképtől teljesen idegen óriás épületek, korrupció, külföldieknek értékesített luxuslakások.
https://www.facebook.com/watch/?v=432056829272900

Válasz

Mini-Dubaj: Lázár János tárcája Zugló segítségét kérte a Rákosrendezőn élők elhelyezésében

A beépítés terveiről legkorábban ősszel egyeztetnének.

Mint megtudtuk, Lázár János tárcája az egykori vasúti területen élő bérlők elhelyezéséhez kért segítséget az önkormányzattól. Összesen 27 családról van szó, felük jogcím nélkül használja az ingatlant. Az ÉKM és a MÁV állítja,

-- mindenki számára elfogadható megoldást keresnek, a lakóknak több ajánlatot is tesznek: másik ingatlan és készpénzes kártalanítás is lehetséges.

Horváth Csaba -zuglói polgármester- ígéretet tett arra, hogy lehetőségeik szerint segítik a helyi szociális és bérlakásrendeletben szereplő feltételeket teljesítő lakók elhelyezését, hiszen az önkormányzatnak is szociális érdeke fűződik a helyzet békés rendezéséhez. A végső döntést a képviselő testület hozza meg, de a kerületi lakcím mindenképpen alapfeltétel.
https://nepszava.hu/3229974_mini-dubaj-rakosrendezo-zuglo-lazar-janos-mav-ekm-karmentesites

Válasz

Fáklyás tüntetők vonultak a mini-Dubaj ellen tiltakozva az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz | 2024. március 22.

Cikkünk folyamatosan frissül…

Péntek délután hatkor kezdődött a Szikra Mozgalom tüntetése a mini-Dubajként is ismert beruházás ellen. A tüntetés nagyjából 200-250 résztvevője az Andrássy út szélső sávját foglalja el, a Kodály köröndről vonulnak Alkotmány utcába, az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete elé.

Az egyik szervező a „Lakásokat építsetek! Zugló nem lesz luxusnegyed!”, illetve a „Dubaj helyett lakhatást, szociális bérlakást!” mondja hangosbeszélőbe, a tüntetők nagy része együtt skandálja ezeket. A minisztériumnál beszédet mond többek közt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom zuglói polgármesterjelöltje. Amikor a menet az Operához ért, többen azt skandálták, hogy éljem a sztrájk, így fejezve ki szolidaritásukat a sztrájkoló zenészekkel. A menet háromnegyed nyolc körül érkezett a minisztérium épülete elé.

Sudár Orsolya tartott beszédében elmondta, hogy kétezer önkormányzati lakás található Zuglóban, amelyek közül ezerötszáz üresen áll. Sudár szerint a kerületben van Magyarország aranytartaléka, amellyel a be nem épített zöldterületekre utalt. A politikus szerint nem a felhőkarcolókra kéne koncentrálni, hanem arra, hogy mindenkinek legyen tető a feje fölött. Ez egy barbár, emberellenes és szegényellenes kormány, tette hozzá, de a tüntetés szervezői hisznek abban, hogy ők jelentik a változást.

Perlaki-Borsos Noel, az Egységes Diákfront aktivistája arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyért azért is kell kiállni, mert bár sokszor úgy tűnhet, Magyarország még nem abszolutista monarchia, mint az Egyesült Arab Emírségek.

Már a demonstráció kezdete előtt közleményt adott ki a Szikra Mozgalom, amelyben arról írtak, hogy Sudár Orsolya megtudta, hogy a MÁV felvette a kapcsolatot a hamarosan kiürített szolgálati lakásokban élőkkel, és a cég ígéretet tett, hogy cserelakásokat kapnak jelenlegi otthonaik helyett.
https://telex.hu/belfold/2024/03/22/rakosrendezoi-mini-dubaj-szikra-mozgalom-demonstracio-kodaly-korond

Válasz

Budapest főépítésze: Hamisítványok épülnek a várban

Interjú Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, akivel a fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is beszélgettünk:

00:00 Hogy áll a Diákváros? (spoiler: áll)
04:33 Maxi-Dubaj Rákosrendezőn
08:00 Van helye Budapesten felhőkarcolóknak?
10:15 Milyen nagy fejlesztésekre lenne szüksége Budapestnek?
11:45 Elhibázott módon nyúlt a kormány a Budai Vár felújításához
13:30 A Nemzeti Galéria kitelepítése a cél?
14:10 Ha megépül minden a várban, mire fogja használni a kormány?
16:15 Hogy fog kinézni Budapest pár évtized múlva?
https://www.youtube.com/watch?v=7j9EBGsjfbg

Válasz

Döntést vár a budapestiektől Karácsony Gergely
Infostart / MTI 2024. március 14. 13:29

Most minden fővárosi elmondhatja a véleményét.
https://infostart.hu/audio/6D130/6D13030C.mp3

A Parkváros vagy Rákosdubaj? címmel meghirdetett rendkívüli sajtótájékoztatón Karácsony Gergely elmondta, áprilisban elindítják a második „lakógyűlést”: az egy hónapig tartó online szavazáson minden 14 évnél idősebb, lakcímkártyával rendelkező budapesti elmondhatja véleményét a projektről.

A Rákosrendezőre az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills ingatlanfejlesztő által tervezett beruházásról úgy vélekedett, hogy rendkívül rossz jogi konstrukcióról van szó, amely a közérdek helyett a befektetői érdekeket helyezi előtérbe. Ugyanez a beruházó hasonló konstrukcióban Belgrádban valósított meg egy projektet, ami "az elfuserált urbanisztikai megoldások egyik iskolapéldájaként vonul be a történelembe" - fogalmazott a főpolgármester.

Kiemelte: Budapestnek szüksége van azokra a rozsdaövezetekre, ahol vonzó, minőségi lakóhelyek épülhetnek, hogy megállítsák a lakosságszám csökkenését és az agglomerációs népesség növekedését.
A főváros egyetért a projekthez kötődő közberuházásokkal, közlekedésfejlesztési tervekkel - például a földalatti meghosszabbításával -, viszont nagyon rossz iránynak tartják, hogy először a beruházót választották ki versenyeztetés nélkül a terület beépítésére, lehetővé téve, hogy ő diktálja a feltételeket.

Karácsony Gergely úgy vélte, hogy ha a kormánnyal közös fejlesztési terv készülne a terület beépítésére, akkor a nagy nemzetközi ingatlanfejlesztők sorba állnának a megvalósításért. A fővárosi önkormányzat álláspontja világos: Rákosrendezőre parkvárost szeretnének, ahol megfizethető lakhatás biztosítható, közparkok kialakításával - hangoztatta a főpolgármester.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/14/dontest-var-a-budapestiektol-karacsony-gergely
___

Tegnap számoltunk be arról, hogy megszületett a megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között arról a gazdasági együttműködésről, amelynek keretében ötmilliárd eurós óriásberuházással új városrész épülhet a Rákosrendező vasútállomás környékén.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/13/mini-dubaj-megvan-a-gigamegallapodas-az-egyesult-arab-emirsegekkel
-- Mini-Dubaj: megvan a gigamegállapodás az Egyesült Arab Emírségekkel
___

A Parkváros vagy Rákosdubaj címmel meghirdetett,
a Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely bejelentette:

-- áprilisban elindítják a „második lakógyűlést”,

hogy a budapestiek elmondhassák véleményüket a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői gigaberuházásról.
https://www.facebook.com/watch/live/?v=2970671086406816

Válasz

Budapest Jövője Fórum | 2024. márc. 1.

Az egészséges város feltételei mellett a város építészetére és Rákosrendező fejlesztésére is kitértek a szakértők a Budapest Jövője Fórumon, ahol egyik kiemelt téma a felhőkarcolók kérdése volt. Az erről szóló panelbeszélgetésen többek között Budapest főépítésze is kifejtette véleményét a kérdésről.

Mit értünk felhőkarcoló alatt? Mikor lehetett volna felhőkarcolója Budapestnek? Mit tud ma egy felhőkarcoló, és vannak egyáltalán jó külföldi példák: Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a szakértők Klaniczay János, Kortárs Építészeti Központ moderálásában.

Mindig az jelenti a felhőkarcolót, ami egy adott korban a csúcsteljesítményt jelenti. A XIX. század Amerikájában már a 10 emeletes ház is felhőkarcoló volt. A kérdés, hogy miért épülnek ezek, miért kell a csúcsokat ostromolni. Az 1960-as években tudatos cél volt, hogy Budapestnek is legyenek magasházai, pl. körszálló, OTP-ház, SOTE-torony. Lettek volna ennél grandiózusabb épületek is, de a finanszírozás és a technológia közbeszólt. Érdekesebb viszont, hogy mi motiválja ezek építését, mi hajtja az embert, hogy egyre magasabb házakat építsen – mondta el Erő Zoltán, Budapest főépítésze.

Túl azon, hogy egy felhőkarcoló magas, az is fontos szempont, hogy funkcióit tekintve egy minivárosként tudjon működni. Méretéből adódóan a beltér és a kültér olyan messze kerül egymástól, hogy a kettő közti kapcsolat ezeknél az épületeknél megszűnik, de természetesen az építészeti látvány is fontos. Az amerikai városok fejlesztése kezdetének idején építették át és tervezték meg a mai budapesti településhálózatot, de itt nem volt akkora tőke, ami egy ekkora torony építését lehetővé tette volna. Ez egyébként Bécsben sem volt jellemző. Általános szemlélet, hogy a síkabb város a jobb, miközben nem valószínű, hogy a felhőkarcoló látványa rombolná a városképet, a Duna Aréna például nem magas, de sokkal durvább látvány – vélekedett Smiló Dávid (Paradigma Ariadné).

-- Két út van: az észak-amerikai és az európai típus:

Előbbi New York és Chicago mintájára a modernebb, később alapított, gyorsan növekvő városokhoz köthető, ahol a városokkal szinte egy időben születik meg a felhőkarcoló. Európában amire megérkezik a felhőkarcoló építéséhez a technológia, a városhálózat már kialakult, így ott nem is feltétlenül a belvárosban épülnek ezek, vagy ha igen, azt sokan kudarcnak élik meg. Ambíció Budapesten is volt felhőkarcoló építésére, de utólag már örülünk annak, hogy ezek nem épültek meg – emelte ki Fonyódi Mariann (BME Urbanisztika Tanszék).

*** Épülhetne Magyarországon felhőkarcoló?

Ahol a piaci, gazdasági folyamatok indokolják, például a magas telekárak, ott valóban indokolt, de Európában nem ez a helyzet, ezért sem verhetett gyökeret a belvárosokban. Ugyanakkor nagyon sok szempont van egy felhőkarcolónál, nem csak a városkép – hangsúlyozta Fonyódi Mariann, aki szerint

-- Bécsben a Donau City egy jól megvalósult példa.

Rákosrendezőn könnyen fel lehetne húzni egy magasházat, hogy az ne legyen zavaró, ráadásul egy felhőkarcoló engedélyezése egyben egy tárgyalási alap is lehet arra, hogy cserébe a fejlesztő a komplett városrészt tegye rendbe – vélekedett Smiló Dávid.

A felhőkarcolót mindig piaci céllal kell építeni, de mi lenne ez Magyarországon? Kik lennének a bérlői? Hogyan telnének meg az emeletek?

-- A felhőkarcolónál nem az a kérdés, hogy jár-e, hanem az, hogy gazdaságilag van-e rá szükség

– emelte ki Erő Zoltán, hozzátéve, hogy vannak azért Európában is jó példák, amire Barcelonát lehetne említeni.

*** Rákosrendező fejlesztése – Mire van szüksége Budapestnek?

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke, Takács Ákos, építész , Tihanyi Dominika, tájépítész, Tosics Iván, városkutató, Zsuppán András, újságíró moderálásában beszélt arról, hogy mik a lehetőségei és a veszélyei a Rákosendezői beruházásnak. A beszélgetés főbb megállapításai:

-- Jó az, hogy az önkormányzat elkészített egy tervet, de fontos, hogy rákérdezzünk arra, hogy az építészeti kultúránk képes-e a társadalom számára vonzó alternatívákat felrajzolni a felhőkarcolós tervvel szemben.

-- Az országban nagyon sok alulról jövő beruházás van, ami nincs megbecsülve, noha ezek nagyon sokat tesznek hozzá a városhoz. A cél, hogy az ilyen jellegű kezdeményezéseket felkaroljuk.

-- Nem kérdés, hogy az ipari területek Európa-szerte a városok aranytartalékai, ha ezeket elrontjuk, akkor kevesebb zöldfelület és rosszabb élhetőségű lesz a város. Vannak arra jó példák, hogy a zöldfelületekhez egy ökológiai rendszer kapcsolódik, amihez egy ökológiai etika is tartozik.

-- Stockholmban is volt egy hasonló példa a Hammarby Sjöstad, de ott a magas zöldfelületi arány miatt megfizethetetlenül drágák lettek a lakások, a zöld elvitte a projektet, így nem érvényesülhettek a szociális szempontok. Éppen ezért végig monitorozni kell a beruházást, hogy a zöld és a szociális célok is érvényesülhessenek. Ha egy fejlesztő magasházat akar építeni, akkor nem a zöld és a szociális szempontokat fogja elsődlegesen figyelembe venni.

-- Nagyon nagy probléma, hogy lényegében a nyilvánosság kizárásával zajlik a projekt előkészítése, ami a belgrádi Waterfront projekt példája miatt aggasztó. Egy ilyen projekttel évtizedes lemaradást lehet behozni, így különösen szomorú, ha ez félresiklik, és nem az jön létre, amire szüksége van a városnak. Belgrádban ezt látjuk, a zöldfelületek, a közösségi közlekedés és a városlakók érdekének figyelembevétele nélkül egy teljesen hibás koncepció mentén valósul meg a projekt, hiába van a Száva partján, a vizet például meg sem lehet közelíteni.

-- Rákosrendező közösségi finanszírozás nélkül nem valósítható meg: van egy vízió és van egy kormányzati elképzelés, amelyek gyökeresen különböznek egymástól. A pozitív az lenne, ha a kerület, a főváros és a kormány leülne egymással beszélgetni és kompromisszumok mentén alakítanák ki a koncepciót, de erre szinte semmi esély nincs.
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20240301/megepulhet-a-felhokarcolo-rakosrendezon-mi-szol-a-budapesti-magashazak-mellett-es-ellen-672399
https://epiteszforum.hu/budapest-jovoje-forum-a-merlin-szinhazban-most-penteken
https://www.facebook.com/events/865558658587322/

Válasz

Auditórium podcast – Zsuppán András: Rákosrendező egy rohadó kifli a város közepén
2024.02.13.

Hogyan függ össze a Rákosrendező kérdése Budapest 150 éve eltervezett városszerkezetével? Melyek a főváros leginkább alulértékelt és legígéretesebb területei? És mik is valójában azok az épületek az Oktogonon, amiket a felületes szemlélő lakóháznak néz? Többek között ezekre a kérdésekre felel Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója az Auditórium podcast új évadának első adásában.

A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastjának, az Auditóriumnak új évadában a 150 éves Budapesttel foglalkozunk, amit igyekszünk a legkülönbözőbb irányokból bemutatni. Ennek megfelelően vendégünk lesz olyan várostervező, aki a fővárosi kabinetben dolgozik, és olyan építész is, aki kiemelt állami beruházások tervezője a fővárosban. Szó esik majd jelenről, múltról és jövőről, kertekről, parkokról, közlekedésről, meg persze jó pár házról is.

Az első rész vendége Zsuppán András lesz, aki egy időben az Építészfórum szerkesztője is volt, jelenleg pedig az egyik legfontosabb építészeti újságíró hazánkban. Vele Budapest városszerkezetének kialakulásáról ültünk le beszélgetni. Először arról kérdeztük, mi is maradt, illetve valósult meg egyáltalán a 150 évvel ezelőtti álmokból, de nagyon gyorsan eljutottunk a rákosrendezői mini Dubajba, majd a haldokló belváros Airbnb-apokalipszisán át a Naplás-tó partjára.
https://open.spotify.com/episode/1BpY9mjpkaI2huMcqQ2iH2
___

Az Auditórium következő adásának vendége Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke lesz, akivel a most is érintett témák (Rákosrendező, lakhatási problémák) mellett arról is beszélgetünk, hogy milyen is Budapest más európai nagyvárosokkal összehasonlítva.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum, ahol a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

A korábbi adások vendége volt Baló Dániel, Bardóczi Sándor, Csillag Katalin, Erő Zoltán, Fajcsák Dénes, Fábián Miklós, Fazekas Katalin, Golda János, Gula Tamás, Hámori Péter, Hartvig Lajos, Kovács Csaba, Krizsán András, Molnár Bea, Nagy Csaba, Pozsár Péter, Smiló Dávid, Soltész Noémi, Szabó Levente, Szabó Lilla, Szederkényi Lukács, Szemerey Samu, Takács Ákos, Tihanyi Dominika, Vitézy Dávid, Wettstein Domonkos és Zoboki Gábor. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (Apple, Spotify, Google), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

Zubreczki Dávid
https://epiteszforum.hu/auditorium-podcast--zsuppan-andras

Válasz