Kvíz: Még a Velencei-tóról is ezt nézhetjük majd: mit tud maxi-Dubajról? | 2025. február 1.

Január 16-án a Nemzetgazdasági Minisztérium eladta Rákosrendezőt az Eagle Hills arab befektetőcsoportnak, hogy megépülhessen „maxi-Dubaj”. Mekkora toronyházak épülnek majd, és mennyiért? Kifizette már a teljes vételárat az új tulajdonos? Mennyit tud „maxi-Dubajról”? Tesztelje kvízünkkel!

https://www.szabadeuropa.hu/a/kviz-maxi-dubaj-rakosrendezon/33298237.html

Előzmény

Válasz

Jogi rutinügylettel megtarthatta volna az arab üzletet a kormány Rákosrendezőn | 2025. február 12.

Több, egymástól független forrásunk (köztük egy magas rangú városházi tisztviselő és egy vasúti vezető) arról beszélt a Szabad Európának, hogy a legnagyobb valószínűség szerint a kormány egy faék egyszerűségű jogügylettel megelőzhette volna a számára nyilvánvalóan nemkívánatos fordulatot Rákos-Dubaj ügyében. A kulcsszó a telekalakítás lett volna.

A Válasz Online január 21-i cikke részletesen bemutatja a szóban forgó részt. E szerint a 85 hektárnyi terület valójában hét, önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanból áll, ebből öt tisztán állami tulajdonú, kettő azonban nem. Az egyikben a Stockton Zrt. nevű magáncég a résztulajdonos – erről később még részletesen írunk.
https://www.valaszonline.hu/2025/01/21/elovasarlasi-jog-rakosrendezo-fovaros-budapesti-kozmuvel-rakos-dubaj-karacsony-gergely/

Tüske a köröm alatt

A másikról ezt írja a Válasz Online:

-- „A szóban forgó telek a szerződés szerinti 5-ös számú ingatlan, 29834/13 számú hrsz. Természetben jó nagy területről beszélünk a Rákos-pataktól kifelé, 672 ezer négyzetméterről. Jelentőségét mutatja, hogy a teljes vételárból 20,6 milliárd erre a telekre esik, vagyis az egésznek közel a fele. A fővárosi tulajdonú ingatlant ebből /A jelzéssel jelölték, tulajdoni lapja szerint ez egy kisebb épület, amely korábban a FŐTÁV-KOMFORT Kft. nevű leányvállalaté volt, és fűtőerőműként szolgál.”

A közölt képen jól látszik, hogy a fűtőerőmű területe elenyésző a teljes értékesített telekhez képest, mégis végül ennek révén szerezhette meg Rákos-Dubajt a főváros. A kormány korábban bármikor megtehette volna, hogy jutányos ajánlatot tesz a fővárosnak, egyszerűen megvásárolja az ingatlant – persze a tulajdonjogváltás ellen szól, hogy a működő fűtőerőműre nyilván szüksége van a BKM-nek.

Itt kerül képbe a már említett telekalakítás. Ez egy olyan jogi művelet, amelynek eredményeképpen egy nagy telekből több kisebb, önálló helyrajzi számmal bíró területet alakítanak ki a tulajdonosok – ez persze több tulajdonos esetén feltételezi az érintettek együttműködését. A telekalakítás feltétele, hogy az illetékes kormányhivatal is hozzájáruljon, ehhez pedig mindenekelőtt az kell, hogy az újonnan kialakított telkek megfeleljenek az adott területre vonatkozó rendezési terveknek.

Előre gondolkodni

Vagyis a tulajdonosoknak először ezt kell tanulmányozniuk, majd egy földmérővel olyan változási vázrajzot készíttetniük, amely megfelel az igényeiknek és a rendezési tervnek is. A kormány megtehette volna, hogy az osztatlan közös tulajdonú, 29834/13 helyrajzi számú telek esetében felajánlja a fővárosnak, hogy telekalakítás keretében legyen egy önálló területe a fűtőháznak saját helyrajzi számmal. Egy ilyen ügyletekkel foglalkozó ügyvéd szerint Budapesten a rendezési terv szerint ezer négyzetméter az önállóan létrehozható telkek minimális területe – ennyit bőven megért volna a kormánynak akár ingyen is átadni a fővárosnak, hogy leválassza a fűtőházat a tervezett Rákos-Dubajról, és ezzel a fővárosnak megszűnjön az elővásárlási joga az egész területre. Már említett forrásaink egyöntetűen biztosra vették, hogy ha jó időben tesz ilyen ajánlatot a kormány az állam nevében, Budapest vezetése igent mondott volna rá.

Persze ehhez valóban jócskán előre kellett volna gondolkodni, hiszen egy telekalakítás időtartama a már említett ügyvéd szerint még az érintettek teljes egyetértése esetén is legalább egy év, egyszerűen azért, mert a közművektől kezdve a kormányhivatalon át a végső szót kimondó földhivatalig végig kell járni a procedúrát, és ez ma Magyarországon ennyi időbe telik.

Egy forrásunk szerint azonban a háttérben már bőven folytak az előzetes tárgyalások az Eagle Hillsszel, amikor a főváros is tudomást szerzett róla, vagyis lett volna idő az ajánlattételre a városvezetés felé, és a telekalakítási procedúra elindítására is. Felmerül a kérdés, hogy miért nem történt meg, elvégre a kormány szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a telket az arab befektetőknek értékesítse. Ahogy a 444.hu megírta, a megállapodást és az adásvételi szerződést a Nagy Mártonhoz köthető Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda intézte – ők korábban is számos nagy közbeszerzésben működtek közre a Nemzetgazdasági Minisztériumban –, javasolhatták volna ezt a megoldást a kormánynak. Természetesen ugyanúgy felmerül kérdésként, hogy a kormány jogászai javasolták-e ezt, és ha igen, az illetékesek miért nem éltek vele.
https://444.hu/2025/01/29/nagy-marton-testverenek-regi-csapata-rakta-ossze-a-mini-dubaj-szerzodest

„Érdekes profilváltások várhatók a NER-ben”

A telekalakítást ráadásul még így sem spórolta meg az állam. Erre Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője is felhívta a figyelmet nemrég egy Facebook-bejegyzésében, hiszen az államnak le kell választania a MÁV vasútforgalomhoz szükséges területeit. Az előzetes telekalakítással forrásaink szerint a kormány azt is megtehette volna, hogy különböző besorolású (zöldterület, építési terület stb.) telkeket hoz lére, így előre szabályozhatta volna, hogy a befektető milyen keretek között fejlesszen – feltéve, hogy ez valaha is a szándékában állt.

Azt, hogy a kormány szándéka egyértelműen az arab befektetők felé történő értékesítés volt, forrásaink evidenciaként kezelik. Szerintük a legfontosabb szempont, hogy mára Budapesten nem maradt komolyabb nagyságrendű ingatlanberuházás, amely megrendelést biztosítana a NER-közeli építőcégeknek. Jelenleg kettő zajlik: a BudaPart a Rákóczi híd budai hídfőjénél (amelyben csak az új MÁV-székház építése 255 milliárd forintba kerül majd, többe, mint amit a vasúttársaság magára a vasút fejlesztésére költ), és a Dürer Park-projekt Zuglóban, amely százmilliárdos nagyságrendű.

-- „Gyakorlatilag elfogytak a megrendelések. Az irodaház-építések kifutóban, vasútfejlesztésre a közeljövőben nincs kilátás komolyabb volumenben, egyedül a gyorsforgalmiút- és autópálya-építés, -korszerűsítés fut még, de ez önmagában ennyi céget nem tart el, ahány kinőtt a piacon. Ezért én például arra számítok, hogy egy-két NER-közeli vállalkozás profiljában érdekes változásokra lehetünk figyelmesek a közeljövőben”

– mondta egy iparági forrásunk. Erről beszélt Elemző című műsorunkban Lakner Zoltán is, aki szerint „azért lett volna szüksége a kormánynak a Rákos-Dubaj-beruházásra, hogy pénz cirkuláljon a lefulladt klientúrahálózatban”, de mivel a rendszer még mindig egy „legalizált autokrácia”, a kormány végül nem tehette meg, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a főváros elővásárlási jogát.
https://www.szabadeuropa.hu/a/lakner-zoltan-simicska-egeszen-mas-gazdasagi-kornyezetben-robbantott-mint-magyar-/33305973.html

Említettük a Stockton Zrt.-t, amely szintén birtokol egy kisebb területet a 85 hektárból. Ez a BKM fűtőházához képest sokkal nagyobb, jól látszik a Válasz Online által közölt ábrán is. Jámbor András parlamenti képviselő kiderítette, hogy tíz nappal az arabokkal kötött szerződés aláírása előtt Halkó Gabriella tulajdont szerzett a cégben; ő Habony Árpád gazdasági érdekeltségeinek rendszeres jogi képviselője. Forrásaink szerint ez már „csak egy utolsó kísérlet lehetett arra, hogy a fővárost valahogy mégis kigolyózzák az egész ügyből”, de az arab befektetők visszalépése miatt végül semmi nem történt.

https://www.szabadeuropa.hu/a/jogi-rutinugylettel-megtarthatta-volna-az-arab-uzletet-a-kormany-rakosrendezon/33310749.html

Előzmény

Válasz

Hogyan tovább Rákosrendezőn? | 2025. február 8.

Győzött a főváros: Budapest élhet elővásárlási jogával a Rákosrendező egész területére. Ez azt jelenti, hogy a város megmenekült egy átláthatatlan, veszélyes gigaberuházástól, és hogy lehetőségünk van a Rákosrendezőt a budapestiek érdeketekben fejleszteni.

Erről szól a Parkváros terve, amely példaként szolgálhat a fenntartható, XXI. századi városfejlesztésre, és amelyet a Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja c. szakmai konferencián mutattak be 2025. február 7-én a Merlinben.

Az első előadó Karácsony Gergely beszélt a város előtt álló kihívásokról, amelyek közül a klímaválság és a lakhatási válság hatásait orvosolni elkerülhetetlen feladat Budapest jövője érdekében. Meg kell állítani azt a tendenciát, amely Budapestről, a belső kerületekből való elvándorlást jelenti, amely túlterheli az agglomerációs településeket, miközben hatalmas terhet ró a városra, a Budapesten autóval megtett kilométerek felét már ma is az agglomerációból érkező autók teszik meg. Az évezred közepére Budapest agglomerációjában élő várhatóan 3 millió ember fele a városban, másik fele a város vonzáskörzetében fog élni. Ez a tendencia, beavatkozás nélkül, urbanisztikai katasztrófához vezethet. Budapesten úgy lehet megállítani a népesség elvándorlását, és újra kétmilliós fővárossá tenni, hogy az nem növeli a városon belüli zsúfoltságot. Mindez illeszkedik a budapestiek elvárásához, akik a kutatások alapján elsöprő többségben vallják: környezettudatos, zöld, parkos, az egészséges életet szolgáló, átláthatóan működő városban szeretnének élni. A városfejlesztési szakmai konszenzus és a budapestiek elvárásainak találkozási pontja: a város rozsdaövezeteinek fejlesztése. Nem véletlenül nevezzük ezeket Budapest aranytartalékainak. Az éppen idén 75 éve létrejött Nagy-Budapest rozsdaövezeteit még mindig nem lakta be Budapest, itt az idő ezen változtatni. Ezen fejlesztési területek közül is kiemelkedik Rákosrendező.

*** Rákosrendező Karácsony Gergely prezentáció (10 MB pdf.)

https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/02/rakosrendezo-karacsony-gergely-prezentacio.pdf

Szemben a kormányzat teljes koncepciótlanságával, Budapestnek van mire építenie, amikor a Rákosrendező fejlesztésébe fog: több mint tíz éve készülnek a városban olyan tervek, tanulmányok, amelyek építve elkezdődhet a munka, amellyel Rákosrendező Budapest jövőjét szolgálhatja.

Budapest sok nemzetközi példát dolgoz fel ennek érdekében, Oslótól Bécsig számos jó példára lehet építeni.

Két megközelítés, két eltérő világnézet állt eddig szemben egymással. A kormányzati mini-Dubaj projekt a közérdek helyett a magánérdeket szolgálta- – „Mondtam már, ingyen nem lehetnek ennyire hülyék, kiderült, nem is ingyen voltak azok. De, remélem, ez már a múlt” – tette hozzá Karácsony Gergely. A főpolgármester ezzel szemben a Budapest-modellről beszélt:

-- közérdek: az épül, ami Budapest érdeke
-- világos koncepció és mesterterv
-- átlátható folyamat
-- a telek köztulajdonban marad
-- a beruházók versenyeznek a budapestiekért
-- enyhíti a lakhatási és a klímaválságot

Úgy lesz tehát Rákosrendező gazdája Budapest, hogy nő a város vagyona, nőhetnek a város bevételei is, miközben a terület Budapest jövőjét szolgálja.

A főpolgármester ismertette a Budapest Parkváros koncepcióját, amely megfizethető lakásokat, új zöld tengelyt hoz létre a városban, elsődlegesnek tartja a modern építészeti megoldásokat, és szolgálja a terület vasúti értékeinek megóvását is.

Karácsony Gergely beszélt arról, melyek a következő lépések Budapest számára, részben a jogi, részben a városfejlesztési területen. Meg kell állapodni a kormánnyal, és kiemelten a MÁV-val. Budapest mindent vállal, amit az arab befektető vállalt az adás-vételi szerződésben, és abból a nyilvánvalónak tekintett igazságból indul ki: amit a kormány az arab befektetőnek vállalt, azt a budapestiek számára is vállalja. Így jöhet létre a közösség érdekeit biztosító, de piaci ingatlanfejlesztés új modellje. A telket nem értékesíti a főváros, az köztulajdonban marad, és nem szolgáltatja ki az egész területet egy nagy ingatlanfejlesztőnek: az egyes telekrészekre külön-külön írunk ki hasznosítási pályázatot. A nyílt nemzetközi pályázat alapján a nyertes ingatlanfejlesztő a városfejlesztési mestertervben az adott telekre meghatározott paramétereknek megfelelő épület építésére kaphat jogot úgy, hogy a földterület köztulajdonban marad, a felépítmény kerül csak magántulajdonba, amelyért az ingatlanfejlesztő földhasználati díjat fizet a városnak. Ez biztosítja, hogy a közérdeket ténylegesen érvényesíteni lehessen a profitérdekkel szemben. Biztosítjuk az átlátható és tisztességes versenyt az ingatlanfejlesztők között, nem az ingatlanfejlesztő határozza meg a saját érdekei szerint, hogy hol, mi épülhet, a közérdeknek megfelelően lehet csak beépíteni a területet.

Budapest a területen lévő kommunális hulladék elszállítására tesz erőfeszítéseket, megteszi azt, amit az állam hosszú évek óta nem. Mindeközben fel kell pontosan mérni a talaj szennyezettségét, ezt a kármentesítést az állam vállalta az arab milliárdos befektető, a magyar jogszabályok alapján pedig egyértelmű, hogy a kármentesítés a szennyező felelőssége.

A főpolgármester utalt arra, hogy a kormánypropaganda alighanem már holnaptól számonkéri rajta, miért nincs Parkváros már az állam által évtizedekig elhanyagolt területen. Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet konkrét példákkal, hogy ilyen nagyságrendű beruházások külföldön is, Magyarországon is évtizedes távlatban valósíthatók meg. Ugyanakkor óvatos tervként megfogalmazható, hogy mintegy 8 év múlva már beköltözhetnek az első lakók a Budapest Parkvárosba.

Karácsony Gergely végül arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a nagyívű tervek csak úgy és akkor valósíthatók meg, ha létrejön a partnerség az érintett szereplők között, beleértve a magyar államot, a kerületeket és a majdani beruházókat is. Szükség van és lehetőség is lenne a Budapest Parkváros megvalósításához uniós forrásokat felhasználni. A partnerség Budapesten nem fog múlni.

###

A konferencián előadott Vitézy Dávid.

Sok partnerségre és együttműködésre lesz szükség a sikerhez – mondta Vitézy Dávid, a közgyűlési Podmaniczky-frakció vezetője. Szerinte az együttműködésre jó példa, ahogy a fővárosi közgyűlés több frakciója együttműködésével tudtak dönteni az elővásárlási jog gyakorlásáról. „Ez egy valódi aranytartaléka Budapestnek, de aktív vasúti tevékenység folyik, így meg kell egyezni az állam mellett a MÁV-val is, viszont ha ez megvan, a jó adottságú tertület jól beépíthető a városszövetbe” – mondta. Megjegyezte: lakhatási-, klíma-, és zöldválság van Budapesten, ezeken kell enyhíteni, és ezeknek kell alárendelni a fejlesztési célokat”

*** Rákosrendező Vitézy Dávid prezentáció (21 MB pdf.)

https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/02/rakosrendezo-vitezy-david-prezentacio.pdf

„A magyar állam magára hagyta ezt a területet” – állapította meg Vitézy, megjegyezve, hogy a területen van a Vasúttörténeti Park, amelyet „az arab befektető ellehetetlenített volna, a főváros viszont megmenti és megtartja a Vasúttörténeti Parkot a budapestieknek”. A terület szennyezettségéről szólva megjegyezte: a világháború miatt lőszermentesíteni kell és a vasúti tevékenység miatt gázolajjal átitatott a talaj, sok az illegálisan lerakott hulladék is, de szerinte nem kell „túldramatizálni sem a probléma nagyságát”.

Arról, hogy milyen lehet itt egy új városrész, Vitézy is nyugat-európai jó példákat hozott. Szerinte az a cél, hogy „15 perces város jöjjön létre, hogy gyalog elérhető legyen minden fontos szolgáltatás, ne kelljen autóba ülni ehhez, minél több zöld és közterület legyen.” Bécset említve elmondta: szintén egy volt pályaudvar területén 75 hektáron történt fejlesztés, a közepén 10 hektáros parkkal, és ez a beruházás sem ment egyik napról a másikra, mert a tervek 2004-ben készültek, és az utolsó házak még épülnek. Szerinte a példaként hozott bécsi fejlesztéshez hasonlóan Budapestnek is elég lenne a szinte ugyanakkora területen 15 ezer lakást építeni”.

A konferenciáról készült videóban megnézhető még három előadás:

https://www.youtube.com/watch?v=9DblLXY_F58

A fórum felszólalója interneten keresztül Andreas Trisko, Bécs városának vezető tervezője volt. Az urbanista szakember – aki lelkesen felajánlotta tapasztalataikat a budapesti projekten dolgozóknak – a már Karácsony és Vitézy által is jó példaként hozott egyik grandiózus bécsi fejlesztési projektet mutatta be részletesen. Andreas Trisko előadásában beszélt a zöldfelületek arányának fontosságáról, az ilyen fejlesztési területek beépíthetőségéről, átjárhatóságáról, szellősségéről is. Az építési tevékenységek hulladékmentessége, a zöldenergia hasznosítása és a fejlesztés koordinációja is szóba került, és a bécsi várostervező is kiemelte, hogy ehhez sok szereplő együttműködése szükséges. A bécsi gyakorlat az, hogy a fejlesztési projekteket részenként, elemenként pályáztatják meg, miközben ötvözik a támogatott és piacorientált lakásépítést.

### 1.10.50 Andreas Trisko Bécs vezető várostervezője

https://youtu.be/9DblLXY_F58?si=CI_grtaNATmZTnVq&t=4244

+++

A következő felszólaló Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke inkább egy elrettentő példát hozott. Isztambulból, ahol közéleti tiltakozás közepette arab befektetők több, akár 650 méteres felhőkarcolót is felhúztak volna, de egy év után a tiltakozások hatására a projekt kudarcba fulladt. Majd a belgrádi hasonló befektetés ismertetése következett, ahol ugyan voltak tüntetések is ellene, de megvalósult, és amelyen Karácsony Gergely is szörnyülködött már a helyszínen.

*** Rákosrendező Tosics Iván prezentáció (2 MB pdf.)

https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/02/rakosrendezo-tosics-ivan-prezentacio.pdf

### 1.33.42 – től Tosics Iván, városkutató, szociológus, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke

https://youtu.be/9DblLXY_F58?si=vxfPsWcENiXf5IfG&t=5608

Tosics Iván ismertetése szerint Münchenben megvalósult a város és a vasút összefogásával egy kertváros-fejlesztés, hasonlóan ahhoz a Parkváros projekthez, amit Budapest tervezne megvalósítani. A szakember, városkutató arra is kitért, hogy milyen önkormányzati és civil ellenállási lehetőségek vannak arra az esetre, ha egy hasonló fontos beruházás eltér eredeti céljaitól.

+++

A fórum utolsó előadója, Erő Zoltán, Budapest főépítésze nemcsak külföldről, hanem a magyar fővárosból hozott korábbi vagy jelenleg is zajló, jó és kevésbé jó városfejlesztési példákat, sőt elrettentőeket is.

### 1.49.50-től Erő Zoltán Budapest főépítésze

https://youtu.be/9DblLXY_F58?si=rfamqaNbbw5N6xuQ&t=6575

https://greenfo.hu/hir/hogyan-tovabb-rakosrendezon/

Előzmény

Válasz

Vitézy Dávid : Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy a Főváros mit tud kifizetni a MOHU-tól származó bevételekből, és miből mire mennyit költhet.

Tegyük akkor tisztába!

Hosszabb lesz, mint egy frappáns odamondogató komment - de akit esetleg a valós helyzet érdekel, érdemes elolvasnia.


I.

A vevőnek, tehát eredetileg az arab befektetőnek, immár pedig az elővásárlási jog gyakorlását követően a BKM-nek, a Főváros közműcégének a szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül 25%-ot, azaz 12,73 milliárd forintot kell megfizetnie. Itt nincs feltétel, ezt ki kell fizetni.
A Fővárosi Közgyűlés az elővásárlási jog gyakorlásakor ennek a 12,73 milliárd forintnak a fedezetéről döntött: a MOHU-tól a hulladékkoncesszió miatti feladatátadás révén a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként érkezett szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki ezt a BKM - ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja.


II.

A második vételárrészlet kapcsán jelentek meg ma olyan hírek, hogy erre most nincs meg a fővárosnak minden forrása, mivel a MOHU-tól érkezett bevételek ezt már nem fedezik teljes körűen. Ez a második részlet azonban jelenleg nem esedékes, mivel a második részlet kifizetésének 5 db feltétele van, melyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a vevőnek (jelen esetben a fővárosnak, eredeti szándék szerint az arab befektetőnek) ki kelljen fizetni a második részletet, ami 35% (17,83 milliárd forint).
Ezek a feltételek pedig nem egyik napról a másikra fognak teljesülni.


III.

Mik a második, 17,83 milliárd forintos részlet kifizetésének feltételei?

Öt van.

1.)
Az építési jogszabályok módosítása - itt ugye az arabok által kért paraméterek szerint az építési jogszabályok felülírására (500 méteres torony, 5% zöldfelület stb.) vállalt a kormány kötelezettséget. Akárhogy is, a szerződés szerint addig nem esedékes a második részlet, ameddig ennek megfelelően nem írják felül a hazai jogszabályokat. Nyilvánvalóan, ha lesz konstruktív együttműködés, akkor itt lesz miről tárgyalni, hisz a Főváros nem 500 méteres tornyot akar itt építeni, viszont mihamarabb szeretné látni a használaton kívüli vasút vágányok elbontását és a többi közlekedési tárgyú vállalás teljesítését. Ezzel együtt, a hatályos adásvételi szerződés szerint a feltétel még mindig az arab igények szerint az összes hazai építési jogszabály felülírása.

2.)
A második feltétel, hogy minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a Kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését. Ezeket a vevőnek kell összegyűjtenie és jeleznie, ebből is látszik, hogy az arab befektetőkre írták a szerződést - de ha már így alakult, lesznek javaslatai a Fővárosnak is. :)

3.)
A harmadik feltétel a Kormány részéről a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítése.

4.)
A negyedik feltétel az ingatlan teljes tehermentesítése, minden perfeljegyzés törlése az eladó Magyar Állam által - ez a Fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel.

5.)
Az ötödik feltétel a telekalakítás, a vasúti területek felosztása - az aktív vasúti vágányok így visszakerülnek állami tulajdonba, a nem szükséges vasúti területek leválasztásával. Erre pontos térképi melléklet van a szerződésben, de a teljes telekalakítás lebonyolítása és az ingatlan nyilvántartásban való bejegyzése is feltétele a második részlet kifizetésének. Ez a magyar állam és a MÁV, valamint a vevő szoros együttműködését feltételezi.

A fenti öt feltételből tehát látható, hogy még akkor is, ha a Kormány maximális együttműködést és konstruktivitást tanúsít, bonyolult, összetett, egymásra épülő feltételek sokaságának teljesülése után esedékes a második részlet.

A szerződés aláírói eleve tudatában voltak ennek: egyrészről a vevő elállhat, ha a kormány nem teljesít (tehát, a mindenkori kormány együttműködési hajlandóságának hiányában az arab befektető bármikor kiléphetett volna).

Illetve a szerződés azt is rögzíti, hogy mivel a feltételek teljesülése egy évnél is több idő lehet, a KSH árindex mértékével emelkedik a második részlet ára az idő teltével. Tehát, a szerződés nagyon is tudatában volt, hogy a kormány és a vevő közötti hosszas tárgyalás és együttműködés nélkül itt semmit nem lehet fejleszteni és ez akár egy éven túl is eltarthat. Ez pedig nem csak az arab befektetőre igaz, de arra a jelenlegi esetre is, amikor a vevő már nem az Emírségek uralkodója által kijelölt cég, hanem Budapest.


IV.

A harmadik, egyben utolsó vételárrészlet kifizetése (20,38 milliárd forint) 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a Kormány teljesítse a 800 millió eurós (mai áron kb. 324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A Kormány ugyanis vállalta, hogy "a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió EUR becsült összeg erejéig biztosítja". Ez tehát a feltétele a vételár teljes kifizetésének 2039 előtt. Tehát a Főváros nem csak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a Kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is.


V.

Összességében tehát, ha eljutunk egyszer odáig, hogy a vételár kifizetéséhez a feltételek mind teljesülnek, az valójában a mindenkori (hisz jó sok ciklust érint ez, 2039-ig négy parlamenti választás lesz és három főpolgármester-választás) magyar Kormány és Főváros olyan fokú együttműködési készségét mutatja, hogy akkor a Rákosrendezőn a pénteki konferencián bemutatott tervek szerinti új, európai szemléletben fejlesztett zöld lakónegyed is meg is tud valósulni.

Ha a kormány nem működik együtt, és el akarja gáncsolni ezt, azaz meg akarja akadályozni, hogy az elővásárlási jogával élő Budapest ezt a területet fejlessze, ehhez számos eszköze van a szerződés szerint is. Viszont ebben az esetben már a második részlet sem válik esedékessé, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül.

Budapest érdeke az, hogy ennek a történetnek ne ez legyen a vége. De a vásár kettőn áll, az eladó és a vevő együttműködésén, melynek szellemében ez az adásvételi szerződés készült - ez pedig immár a Kormányt és a Fővárost jelenti.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1169807064501316

Előzmény

Válasz

Bardóczi Sándor: 2013-ban, egy évvel a Londoni Olimpia után volt alkalmam bejárni Stratford ingatlanfejlesztési területeit és a Queen Elizabeth park tervezett területét, valamint az ipari szennyezéstől akkor már félig megtisztított Lee folyó torkolati szakaszát. A Londoni Olimpia egy példaértékű városrehabilitációnak szolgált ürügyül, ahol komoly állami pénzek és a nemzeti lottó bevételeinek célzott felhasználása szolgáltak a város forrásai mellett arra, hogy az olimpia előtt és után rehabilitálják a lepusztult East End-i iparterületet lakó-, iroda-, és rekreációs negyedként, és ennek örvén kiterjesszék ide is a londoni zöld gyűrűt. Ennek a megtervezése bőven az olimpia előtt indult 10 évvel és az olimpia után bemutatott urbanisztikai program 25 éves folyamattal számolt. Ottjártamkor éppen szedték szét az olimpia csarnokok acél rácsostartóit és szortírozták a rajtuk található vonalkódok szerint, mert ezeket a csarnokokat úgy tervezték meg, hogy szétszedve és máshogy összelegózva Angliaszerte iskolai sportcsarnokok szerkezeti elemei lehessenek.
Elképesztő mérnöki tudás és előrelátás. Ami abban is megnyilvánult, hogy hogyan lehet élővé tenni egy halott és szennyezett folyót és partjait úgy, hogy ne kelljen minden szennyezett talajt elszállítani, hanem helyben kémiai, mikrobiológiai és remediációt segítő növényzettel (méhlegelő alert!) hogyan lehet a talajokat megtisztítani egy olyan szintig, hogy azon már közparki növényzet megéljen és biztonságos lakókörnyezet jöjjön létre sok-sok lakással, enyhítendő a londoni lakhatási válságot.

2016-ban volt szerencsém megnézni Hamburgban a Hafencity városrész félkész területét. Az Elba partján Herzog és de Meuron által tervezett Elbphilharmonie épülete már állt de még nem volt nyitva. Az egykori konténerkikötő helyén hullámtéri környezetben egy olyan új városrész épült, amivel Hamburg kétmillió lakosúvá válhat. A házak alsó szintjei vasbetonból, vízzáróan árvízkapuval ellátva készültek, ezekben kávézók, éttermek, boltok. Ha jön az Elba, ezeket kapukat lezárják és az első emeleten kiépített függőfolyósokon és hidakon közlekedik a városnegyed. Van parkja is, amit időnként elönthet az Elba. A fasorokat egyedi csónak formájú hullámtörők veszik körül. Tartományi és városi pénzből közösen épül az infra, mesterterv alapján a tömbök magánberuházásban. Elszórva a város tulajdonában maradó szociális bérlakásokkal, amelyeket a piaci ár alatt adnak ki szegényebb családoknak.

2018-ban volt szerencsém végigjárni részletesen, szakmai vezetéssel Stockholm egykori gázgyári területeit és teherkikötőit, amelynek a helyén egy 10 éve már tartó romeltakarítás és szennyezésfelszámolás után felépültek az első kulcsrakész lakások, amelyek mindegyik tömböt külön nemzetközi épület tervpályázat útján építették meg. Egy kis megtisztított fjord partján a városrész közös jellemzője lett, hogy a házak közötti parkban elhelyezett chipkártyával nyíló szemétledobók vákummal szívták el a szemetet a hulladékégető műig, és a lakások távfűtésének havidíját befolyásolta, hogy mennyi szemetet dobtak bele a rendszerbe. Igazi rezsicsökk skandi módra és nem rezsibiztosi mélységekben. Ugyancsak közös jellemzője volt a negyednek, hogy fél parkolóhely épült lakásonként, s az se volt kihasználva. Az emberek inkább használták a remek közösségi közlekedést, amit ott biogázzal üzemeltetnek, vagy a kerékpározást. Fél méteres hóban szöges gumiabroncsokkal. A harmadik közös jellemző pedig az volt, hogy a társasházak tetején álló nagy teraszt és kis teremlakást nem penthouse lakásként értékesítették valami kőgazdag embernek, hanem az volt a közösségi tér, ahol a teraszon sütögetve vagy a teremlakás nagy asztalánál lehet megtartani a társasházi közgyűlést. A közeli egykori teherkikötőből csak az új 5 emelet magas kikötői terminál magasodott ki és egy hatalmas konzol, ahol a tengerjáró kompokra fel lehet szállni. A terminál felső szintje volt lefestve fehérre és svédsárgára, alatta szerkezetkész vasbeton szintek égtelenkedtek. Azért mert a kikötő felső szintje lesz majd csak látható, ahhoz épül a meredek parton hozzá az járófelszín alá kerülő -4 szint, amiben a vámszabad raktárak, piac, vendéglátás, metro, parkolóházak és kiszolgáló létesítmények kapnak majd helyet. Ez utóbbiakat a magántőke építi, csatlakozva a közpénzből megépült terminálhoz. A negyed egykori gázgyári hűtőtornyai kibelezve, városi könyvtár, kultúrház, közösségi tér, oktatási intézmény épül majd bennük, megtartva a régi külső téglafalakat. Állam, város közös kooprodukciója volt a szennyezett terület megtisztítása, a közlekedés kiépítése és a modern közműberuházások, s eztán értékesítették ezt piaci ingatlancégeknek egy mesterterv mentén. A teljes projekt 25 éves időtartamra tervezett. Elszórva a város tulajdonában maradó szociális bérlakásokkal, ezek a lakások 1%-át teszik ki, amelyeket a piaci ár alatt adnak ki szegényebb családoknak.

2023-ban volt szerencsém részletesen megnézni mi készül Seestadt Aspernben, Bécs külső városrészében. Amire a bécsi városháza egy projektcéget alapított, ami egy mesterterv alapján tömbönként építi az új negyedet, ami kétmillió lakos fölé emeli majd Bécset. Még semmi nem volt egy bányatavon és egy bezárt opelgyáron, meg egy cargo reptéren kívül, de a metrót már megépítették, ami a felszínen éri el a városrészt. Az utak szélesek, a szivacsváros itt tudatos köztéri koncepció mentén épül, a zöldek egyben vizet raktározó időszakos víztározók is, az utcákon elektromos buszok és önvezető busz kísérletek zajlanak, a lakások egy része - ez nem is kérdés itt - szociális bérlakás, menekülteket segítő alapítvány üzemeltet itt kiváló éttermet, ahol a menekültek a saját hazájuk ételeit főzik és szolgálják fel, elképesztő energetikai, közlekedési és zöldinfra innovációk tárháza a városrész, Bécs urbanisztikai játszótere. A projekt 20 éve zajlik, jó ha további 20 év alatt be tud fejeződni és szervesül majd a városhoz.

Mindezeket azért írom le, hogy előre rögzítsem, azok az újságcikkek, facebook posztok és tiktok videók, amelyek Rákosrendezőn a főváros birtokba kerülésének másnapján azt fogják kifogásolni, hogy miért nincs már kész, azok hazudni fognak és ezt tudatosan teszik majd. Egy új városrész mindig tervezéssel és méréssel kezdődik, s ez önmagában több éves folyamat. Mindig feltételezi állam, tartomány, város és piaci szereplők együttműködését. Mindig takarítással, előkészítéssel, infraépítéssel kezdődik, nem lakásokkal. És mindig ütemekben zajlik, nem egyszerre. És mindig 20-30 évig tart megfeszített ütemben. És mindig feltételez egy projektcéget is, ami akkor hozza a legjobb eredményt, ha az városi kézben van.

Gondoljunk bele: néhány nappal ezelőtt Budapest mozgástere arra tulajdonosként, hogy érdemben befolyásolni tudja, mi történik a rozsdaterületein, a szabályozási lehetőségen - amit újabban mindig felül szoktak írni kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítással - nagyjából nulla volt. Most meg tulajdonosává válhat a város egyik legnagyobb kiterjedésű, belváros közeli, jó közlekedési kapcsolatokkal bíró rozsdaterületének. Ez önmagában olyan eredmény, ami alapvetően egy másik klubba helyezi át az eddig eszköztelen fővárost. Jól kell élni vele, közérdeket szem előtt tartva.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9495708777139595

Előzmény

Válasz

Kívül-belül megmutatjuk a belgrádi mini-Dubajt | 2025. febr. 4.

Nagy pláza, sok beton, még több üres lakás – nézzék meg videónkat, és a részleteket majd olvassák el a február 7-én megjelenő Magyar Hangban.

Az újvidéki tüntetések után felpattantunk a szerb kormány büszkeségére, a Sólyomra – a szerelvény a kínai-orosz hitelből felépített Belgrád–Budapest gyorsvasútvonalon jár, egyelőre csak a szerb főváros és Pétervárad között.

Belgrádba érkezve szobát vettünk ki a Belgrad Waterfront projekt egyik épületében – a szerb kormány ugyanazzal az arab befektetővel, Mohamed Alabbar dubaji üzletemberrel és annak Eagle Hills Properties elnevezésű vállalatával üzletelt, akinek a magyar kormány is eladná Rákosrendezőt.
Az építkezések még javában folynak – szombat délután beültünk egy kávézóba, és nagy meglepetésünkre folyamatosan jöttek a terasz egyik asztalához a munkások, hogy egy ott ülő férfi zsebből kifizesse őket.

https://www.youtube.com/watch?v=GVmrB3wObW4

Előzmény

Válasz

Rákosrendező újjászületése: kövesd élőben 10 órátóll a szakmai konferenciát
https://www.facebook.com/karacsonygergely/videos/968060005276315

Előzmény

Válasz

Karácsony azt mondja, ő már nyugdíjas lesz, mire felépül a Parkváros Rákosrendezőn | 2025. 02. 06.

„Ez nagy győzelem, de a háború még nem dőlt el” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester Rákosrendező megszerzéséről az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

https://www.youtube.com/watch?v=0zBzs1NIxaI

A csütörtöki Kormányinfón derült ki, hogy mégsem épül meg a mini-Dubaj. A fővárosi tulajdonban levő Budapest Közművek Zrt. (BKM) a kormány szerint is érvényesítheti az elővásárlási jogát Rákosrendezőre, ami után az egyesült arab emírségekbeli befektető helyett a főváros tulajdonába kerülhet a 85 hektáros terület. A főváros ezután köteles kifizetni a vételárat (először a teljes összeg 25 százalékát, mintegy 12,7 milliárd forintot) és megtisztítani a területet.

A főpolgármester elmondta, hogy egy nagyon rossz dolgot ki tudtak védeni, de mire valósul a beruházás, ő valószínűleg nyugdíjas lesz. „Az ehhez hasonló nagy projekteket Bécsben is húsz évig csinálják” – tette hozzá.

A Rákosrendezőre tervezett Parkváros koncepciói már 2019-ben elkészültek: továbbra is ez a beruházás alapja.

Karácsony szeretné azt feltételezni, hogy a kormány jót akar Budapestnek, de egyelőre politikai játszmát sejt a döntés mögött.

-- Szerintem Rogán Antal bement a kormányülésre, bevitte a közvélemény-kutatási adatokat, amelyekből kiderült, hogy a Fidesz szavazók is mélységesen ellenzik ezt az egészet

– mondta Karácsony, aki szerint továbbra is kérdés, hogy meg tudnak-e állapodni a kormánnyal, többek között vasúti beruházásokról. „Az a hülye helyzet lesz, hogyha a főváros megkapja ezt a telket, akkor a mi telkünkön megy át a vasút” – hangsúlyozta a főpolgármester, aki szerint a beruházás sikeréhez az is kell, hogy a kormány teljesítse az arab befektető felé tett korábbi vállalásait, hiszen az állam nélkül ebből a projektből nem lesz semmi.

Karácsony arról is beszélt, hogy maga is a kormányinfón értesült arról, hogy elfogadták a főváros elővásárlási jogát a területre, de számított rá, hogy ez a döntés fog megszületni. A kormány partnersége nélkül ugyanakkor szerint ez a történet is véget érhet: most van egy lehetőség arra, hogy közösen egy olyan beruházást valósítsanak meg, amely nyugaton már egy bevált. Arra készülnek, hogy feszes menetrenddel megalkotnak egy mestertervet, egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet meg lehet versenyeztetni.

A terveket magántőke bevonásával valósítanák meg, sőt: Karácsony szerint akár az arab ingatlanbefektető is visszatérhet, a lényeg, hogy először azt találják ki, mit akarnak építeni Rákosrendezőn. Arra a kérdésre, hogy Budapestnek van-e elég pénze a szerződésben foglalt vállalások teljesítésére, Karácsony azt mondta: amit az arab beruházó vállalt, azt a főváros is vállalja. A beruházó szerinte nagyon keveset vállalt.

A szemételszállítás és kármentesítés kapcsán elmondta, hogy jogi értelemben a szennyezőnek kell a szennyezést megszüntetni, aki szerinte a MÁV. Karácsony szerint nem az illegális hulladék a legfontosabb eleme a területrendezésnek, hanem a talajszennyezettség, az olajszivárgás, amiről senki sem tudja, hogy mekkora költség elszállítani.

https://24.hu/belfold/2025/02/06/karacsony-gergely-rakosrendezo-mini-dubaj-elovasarlasi-jog-kormanyinfo/
___

Miért engedhette át a kormány Rákosrendezőt a fővárosnak? | 2025. febr. 6.

A kormány tudomásul veszi a főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőre. Gulyás Gergely szerint ez azt jelenti, hogy Budapest köteles kifizetni a vételárat és megtisztítani a területet, innentől pedig a főváros dolga, hogy mit kezd Rákosrendezővel.

Az Egyenes Beszéd vendégei Szakonyi Péter újságíró és Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

https://www.youtube.com/watch?v=ckssg9RlnxU
___

ARANYAT rejteget a kormány Rákosrendezőn? Utánajártunk! | 2025. jan. 26.

Rákosrendező területét a kormány valamiért úgy félti a Fővárostól és a budapestiektől, mintha aranyat rejtegetnének. Neki is álltunk megkeresni, és bár végül nem lett meg, arra utaló szándékot se találtunk, hogy itt bárki 500 méteres felhőkarcolókat szeretne. Helyette sokkal nagyobb szükség lenne megfizethető lakásokra, a belvároshoz közel, sok zöldfelülettel.

https://www.youtube.com/watch?v=uxoZkYQNbsE
___

Rákosrendező állomás sötét oldala, ahogy remélhetőleg sokáig már nem látjuk. Picit para. | 2024.02.25.

Tény és való hogy Rákosrendező vasútállomás felhagyott területei tájsebként ékelődnek a főváros szövetébe. Fényévnyi távolságra kárhoztatják Zuglót Angyalföldtől, miközben mindösszesen pár száz méterről van ténylegesen szó. Maga a terület inkább észak-déli irányban hosszú, kelet-nyugati relációban nem túl sok, viszont átkelni rajta csak két helyen lehet. Az északi, a gyalogos híd a Rákos-pataknál igen-igen para még nappal is, éjszaka pedig kifejezetten csak adrenalin függőknek, vagy öngyilkos jelölteknek ajánlott, úgyhogy itt kezdtem a forgatást. Az egykor virágzó vasúti csomópont, a vasúttal együtt leépült, teher funkcióját lényegében elveszítette, és 40 éve folyamatosan, egyre gyorsuló tempóban sorvad el. Ami pedig a helyén marad az nemhogy egy fővároshoz nem méltó, de még egy albán faluhoz sem! A kevésbé bátrabbak a műholdképről is jól láthatják, hogy ami ott van az SZÉGYEN! No de miért is alakult így, miért nem épült be az elmúlt évtizedekben, és miért nem kapott normális új funkciót? A válasz nagyon egyszerű. A vasút után a talaj kármentesítését el kell végezni, és ez már önmagában is többe kerülhet, mint amennyit a terület jelenleg ér. De ha mindez esetleg még nem volna elég, mivel Rákosrendező egy fontos vasúti csomópont volt, a II. világháború szőnyegbombázásai keretében kegyetlenül megszórták ezt a területet, mint ahogy a többi stratégiailag fontos létesítményt is Budapesten. Így jó eséllyel több a robbanóanyag van a földben mint azt most el tudnánk képzelni. Azaz a projekt borzasztóan drága lett volna eddig is, és senkinek nem érte meg itt bármit is virítani. Most azonban feltűnt a színen egy arab beruházó, aki némi állami segítséggel nekikezdene ennek a gigaberuházásnak. Hiszen itt egy komplett új városnegyed épülne, Kisföldalatti hosszabbítással, repülőtéri gyorsvasúttal, meg toronyórával lánccal. És mostanában már az is mellékes hogy a Nyugatiból a reptér felé nagyon nem erre vezet a vasút! No de majd legfeljebb Ferihegyet is áthelyezik :- ). Addig is dokumentálom szorgalmasan ami ott van, mert remélhetőleg hamarosan csak egy rossz emlék lesz, amit mindenki igyekszik mihamarabb kitörölni a memóriájából.

https://www.youtube.com/watch?v=EkmSPvP1quU

Előzmény

Válasz

A lakosság újította fel az istvánteleki vasútállomást, és sokkal jobb lett, mintha Lázár Jánosék csinálták volna | 2025. február 05.

Nem minden a pénzről szól, még a felújítások esetén sem. Az istvánteleki vasútállomást például - ami Budapesten, Rákosrendező közelében található - egy-két flakon festék segítségével varázsolta vicces hellyé egy Ismeretlen Művész:

https://x.com/peter18851/status/1886874757720678806?s=46&t=t6N_H-8lQIRJbplFFu12oQ&mx=2

https://444.hu/2025/02/05/a-lakossag-ujitotta-fel-az-istvanteleki-vasutallomast-es-sokkal-jobb-lett-mintha-lazar-janosek-csinaltak-volna

Előzmény

Válasz

Kíváncsi, milyen betonszörny épülhet Rákosdubajon? Itt megnézheti! – Videó! | 2025.02.03.

Képzeljük el mondjuk a Duna Arénát, csak szorozzuk meg ötvennel. Ez a szemét Budapestre vető arab befektető belgrádi álma, a Belgrade Waterfront.

https://www.facebook.com/nepszavaonline/videos/1793027648195771/

Máshol nem megy ilyen simán Mohamed Al-Abbar cégének. Horvátországban gyakorlatilag zátonyra futott a „zágrábi Manhattannek” keresztelt projekt, miután az értelmi szerzője, a pályafutása során korrupciós gyanúk övezte veterán polgármester, Milan Bandić 2021-ben elhunyt, az utódai pedig azonnal megálljt parancsoltak a szerintük megalomán, tájidegen beruházásnak.

Ugyanígy történt Lettország fővárosában, Rigában is, ahol az Eagle Hills Properties 57 hektáron akart építkezni, fél évvel szerződéskötés után azonban már magyarázatot követeltek a beruházótól, mondván, az emírségekbeli cég gyakorlatilag semmibe vette a megállapodás pontjait, illetve önkényesen túllépett a városvezetés feje felett.

Belgrádban jártunkkor a toronyházak jó része még felállványozva állt a körülötte nyüzsgő munkásokkal. Teljesen nyilvánvaló, hogy minden alárendeltek az ingatlanüzletnek. Zöldfelület jóformán alig csak mutatóba akad – Az egyik toronyház tövében találunk egy ingatlanértékesítési irodát. Az árakból teljesen egyértelmű, hogy itt nem a szerb dolgozó nép bérházai épültek fel ahol a Forró Szélből ismert Šurda fogja kipihenni a fáradalmait. A nagyjából 60-60 négyzetméteres lakások zömének a bérleti ára 450 és 2500 euró között mozog havonta. Vételárat csak egyet találtunk egy nagyobb, szuperpanorámás (és nyáron vélhetőleg sütőként, télen hűtőként funkcionáló) apartman ára 1,5 millió euró.

https://nepszava.hu/3267301_budapest-rakosdubaj-belgrade-waterfront-video

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

A NER-elit a túlélését finanszírozná Rákosdubajból | 2025. febr. 1.

Az uniós források eldugulása és a Fidesz gazdasági elitjének súlyos pénzhiánya okozhatja, hogy a NER belement a rákosrendezői dubajozásba, vagyis abba, hogy egy az egyben átadjon egy fél kerületet a dubaji emír által kijelölt ingatlancégnek, aki ott azt építtethet, amit akar. A NER gyakorlatilag bebetonozta a dubaji cég jogait – fogalmazott Szalai Anna, lapunk szakújságírója a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében.

Az eheti adásban Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Angyal Gábor lapszerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető arra is kitért: a NER nagyjai immáron a szokásos látszatot is félretéve sorakoztak fel szinte nyíltan a pénzért. A főváros szerdai elővásárlási döntése miatt ugyanakkor jó darabig még várhatnak a baksisukra, elkeseredett küzdelem jöhet az ellenzék és a NER között.

https://www.youtube.com/watch?v=nXAEtKZQFRA

Válasz