A közösségi közlekedés óhatatlanul zavarja a közelben élőket, de ez nem haladhatja meg az egészségre veszélyes mértéket. Az ingatlantulajdonosokat nem lehet a szükségesnél és arányosnál nagyobb zaj- és légszennyezésnek kitenni. Ennek ellenkezőjét tapasztalta az ombudsman a budapesti Várfok utca viszonyainak vizsgálatakor.

Igen nagy a jármű- és gyalogosforgalom, ebből következően a környezeti terhelés a budapesti Széll Kálmán téren, illetve a helyi közlekedésben fontos Várfok utcában. Az utca buszmegálló melletti házának lakói arra panaszkodtak, hogy az ablakuk alatt van a 128-as és 129-es autóbusz végállomása, ami miatt nagy zajt és légszennyezést kénytelenek elviselni. A jövő nemzedékek biztosának helyszíni tapasztalata ezt megerősítette.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a ház előtti megállót az épület földszinti ablakaitól kevesebb, mint öt méterre, tehát az előírásokkal ellentétes módon építették ki, ami szemben áll a lakók egészséges környezethez való jogával. Ismételt helyszíni szemlék alapján ugyancsak visszás, hogy a közlekedési vállalat utasítását a buszvezetők rendszeresen nem tartják be, az autóbuszok többször – néha járó motorral – várakoznak a ház közelében, tiltott helyen.

A vizsgálatot a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdte, és az ombudsmani rendszer átalakítása folytán az alapvető jogok biztosa zárta le. A jelentése arra emlékeztet, hogy a Széll Kálmán tér és a hozzá kapcsolódó Várfok utca forgalmi csomópontként betöltött és elismert szerepe mellett is alapvető követelmény, hogy a lehetőségekhez képest legkisebb terhelést okozó közlekedési megoldásokat alkalmazzák.

A közösségi közlekedéssel óhatatlanul együtt jár, hogy egy mértékig zavarhatja az ott lakókat, amit azonban a tulajdonosok nem kötelesek minden határon túl tűrni: a zavarás nem haladhatja meg az egészségre veszélyes mértéket, amelyet az egészségügyi adatokból kiinduló környezetterhelési határértékek határoznak meg. Ezeket a terhelési értékeket a Várfok utcában – a lakók többszöri kifogása ellenére – nem vizsgálták, vagyis nem készült zaj- illetve légszennyezettség vizsgálat.

A házban lakók az elmúlt években sérelmeikkel többször fordultak a Budapesti Közlekedési Zrt-hez, és kérték a megállók áthelyezését. A közlekedési vállalat elismerte ugyan a kérés megalapozottságát, de megoldásra, vagyis a végállomások áthelyezésére a Széll Kálmán tér 2013-ban kezdődő átépítéséig nem lát módot. A biztos ennek ismeretében azt ajánlotta a BKV Zrt. illetékeseinek, hogy legkésőbb a tér átépítésekor helyezzék át a buszmegállókat a lakóépület elől, ehhez vegyék figyelembe a lakosok véleményét és a szabályok betartásának érdekében működjenek együtt az érintett házban élőkkel.

A teljes jelentés itt olvasható→

Illetve itt:

Az alapvető jogok biztosának

Jelentése

az AJB-665/2012. számú ügyben

Előadó: dr. Friedrich Ábel

Az eljárás megindítása

A panaszos – lakótársai nevében is – a volt jövő nemzedékek országgyűlési biztosának segítségét kérte a Budapest, Várfok utcai 102-es és 128-as autóbuszok végállomásának áthelyezéséhez. Beadványa szerint a buszok végállomása lakóházuktól 2-3 méterre helyezkedik el, aminek következtében a lakásokban magas a lég- és zajszennyezettség mértéke.

A panasz tartalmazta azt is, hogy egészségügyi határértékek betartását igazoló mérés nem történt. Az elmúlt években sérelmeikkel többször fordultak a Budapesti Közlekedési Zrt-hez (a továbbiakban: BKV), ahol kérésük megalapozottságát elismerve, megoldást – vagyis a végállomások áthelyezését a Széll Kálmán térre – annak átépítését követően ígértek. A panasz alapján felmerült a jogállamiság elve és az abból fakadó jogbiztonság követelménye, valamint az egészséges környezethez való alapvető jog sérelmének, illetve közvetlen veszélyének gyanúja, ezért a volt jövő nemzedékek országgyűlési biztosa vizsgálatot indított.

A vizsgálat időtartama alatt a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény hatályon kívül helyezésével, hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye és az Országgyűlés elfogadta az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényt (a továbbiakban: Ajbtv.) is. Ez utóbbi jogszabály rendelkezik arról, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja 2012. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa.

Feladat- és hatáskörömet, valamint az ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságaimat az Ajbtv. határozza meg. Az Ajbtv. 18. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint – többek között – a helyi önkormányzat, illetve közszolgáltatást végző szerv tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Ajbtv. 20. § (1) bekezdése pedig vizsgálat folytatásának lehetőségét biztosítja számomra.

Az érintett alapvető jog(ok)

– az egészséges környezethez való jog (Alaptörvény XXI. cikk)

– a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés „Magyarország független, demokratikus jogállam.”)

Az alkalmazott jogszabályok

– a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)

– a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)

– az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM rendelet (a továbbiakban: KM rendelet)

– a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Öfhtv.)

– az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)

– a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)

– a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII.15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: 34/2008. Főv. Kgy. rendelet)

A megállapított tényállás

A beadványban foglaltak alapján a volt jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az ügyben felvilágosítást kért a BKK-tól¹. A beadványban kifogásolt útszakasz a Várfok utcának a Vérmező úttól a Széll Kálmán tér felé eső része. A Várfok utca e szakaszának forgalmát számos autóbusz-végállomás, kétirányú autóbusz-közlekedés, illetőleg kétirányú gépjárműforgalom jellemzi. Az utcaszakaszon két épület áll: a volt Postapalota és a beadvánnyal érintett lakóház. Ez utóbbi homlokzata előtt alakították ki a panasszal érintett autóbusz megállót.

A panaszos 2005 óta több ízben jelezte az érintett önkormányzatoknak (így: Budapest II. kerület-, Budapest XII. kerület Hegyvidék-, illetve Budapest Főváros Önkormányzata), valamint a BKV-nak, hogy lakótársai nevében is sérelmezi a Várfok utcai buszvégállomás működését, és felhívta a figyelmet annak negatív környezeti hatásaira.

Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat alpolgármesterének 2006. március 6-án kelt, BKV-nak címzett levele szerint az önkormányzat munkatársa 2005. december 8-án helyszíni szemlét tartott a panaszosok lakásában. Megállapítása szerint: „(...) az itteni autóbusz-forgalom és állomásoztatás zaj- és környezeti hatása jelentős mértékű, amely szinte egész napos terhelést jelent fenti társasház lakói számára”. Az alpolgármester a levélben a Várfok utca kérdéses szakaszának tehermentesítésével kapcsolatosan megjegyezte azt is, hogy: „Erre (ti. a tehermentesítésre) – véleményünk szerint – lehetőség van a várbuszok parkolóhelyének áthelyezésével, akár a Várfok utca Vérmező út felőli szakaszára, ahol jelenleg a felszállóhely is található. Az itt kialakítható fel- és leszállóhely közelében nincs zajtól védendő homlokzat, illetve a buszok által okozott légszennyezés sincs akkora közvetlen kihatással a társasház lakóira, mint a jelenlegi helyszínen, a lakóépület mellett”².

A BKV 2008. március 6-án, illetve 2010 áprilisában³ a panaszost arról tájékoztatta, hogy a Várfok utcából induló buszok a Várfok utca lakóházzal ellentétes oldalán nem várakozhatnak, műszaki pihenőidejüket a Széll Kálmán tér Krisztina körút sarkán lévő kis tárolóhelyen, vagy a Széll Kálmán téren kijelölt tárolóhelyek valamelyikén kell eltölteniük. Lakossági észrevételek alapján további intézkedések is érintették a Várfok utcát: a 90-es és 90A-s járatok pihenőidőre történő félreállásának helyszínét a Széll Kálmán térről a Normafához helyezték, valamint a Széll Kálmán téren végállomásozó 139-es viszonylaton munkanapokon a járműpark egynegyede, hétvégén a fele, környezetkímélő Volvo típusú jármű. Tekintettel arra, hogy a Széll Kálmán téren több buszvégállomást elhelyezni nem lehet, a Várfok utca forgalmi terheltségének csökkentése kizárólag a tér átépítését követően képzelhető el. Budapest Főváros Önkormányzata 2011. február 17-i levelében⁴ szintén arról tájékoztatta a panaszost, hogy: „(...) a rendelkezésre álló terület mérete okán valamennyi lehetséges útfelületen autóbusz-megállóhely üzemel”. Emiatt „a Várfok utcában a forgalom csökkentését a tér átépítéséig nem ígérhetjük.”

A BKK a biztosi megkeresésre adott válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a BKV a lakossági panaszok kezelése érdekében szabályozta a végállomásokon történő motorjáratást, illetve a várba közlekedő autóbuszok üzemszüneti tárolását megváltoztatta. Kiemelte, hogy a Széll Kálmán tér a budai közösségi közlekedés szempontjából kiemelten jelentős csomópont, amelyen a „jelenleg szóba jöhető valamennyi – megállóhely számára alkalmas – közúti felület buszmegállóként üzemel, ezért jelentős átépítés nélkül nem lehetséges a Várfok utcai buszközlekedés megszüntetése.”

Tájékoztatott arról is, hogy a Széll Kálmán tér közlekedési kapcsolatainak javítása és a közúti és közösségi közlekedés kedvezőbb elrendezése érdekében, a BKK koncepcionális terveket készíttet.

Budapest Főváros Közgyűlése 2011. augusztus 31-én megtárgyalta, és 2388/2011. (VIII.31.) Főv. Kgy. határozatával elfogadta a Széll Kálmán tér átépítésére vonatkozó tervdokumentációt. Az átépítések megkezdésének, illetve befejezésének pontos időpontját az előterjesztés nem tartalmazza. Az elfogadott tervdokumentáció alapján a Várfok utca – közösségi közlekedési feladatának megtartása mellett – egyéni gépjármű-közlekedéstől mentes utcává válna, ezáltal az átépítés – a negatív környezeti hatások tekintetében – várhatóan kedvező hatással lesz a panasszal érintett lakóházra. Az elfogadott előterjesztés ugyancsak nem rendelkezik az autóbusz megállók pontos felállási rendjéről, így a panaszolt autóbusz megálló helyét érintő esetleges változás nem ismert.

A BKK 2012. január 23-tól módosította a Széll Kálmán téren, valamint a Várfok utcában az autóbuszok felállási rendjét. Eszerint a 102-es, illetve a 129-es autóbuszok megállóhelyét – a színvonalasabb autóbusz-közlekedés kialakítása érdekében – egymással felcserélték. Az intézkedéssel egyetértek, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy a két viszonylaton naponta a továbbiakban is az eddigiekhez hasonló nagyságrendű jármű indul – az vizsgálatom megállapításait nem érinti.

A vizsgálat megállapításai

I. A vizsgált alapjogok tekintetében

Az Alaptörvény XXI. cikke szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, illetve a XX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, továbbá a (2) bekezdés rögzíti, hogy ezt a jogot Magyarország – többek között – a környezet védelmének biztosításával valósítja meg.

Az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) AB határozatában megállapította, hogy az egészséges környezethez való jog jelenlegi formájában nem alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat vagy államcél, amelynek megvalósítási eszközeit az állam szabadon választhatja meg, hanem elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. Így az e joggal kapcsolatos kérdéseket mindig az állami szervek környezetvédelmi intézkedések tételére vonatkozó kötelessége oldaláról kell vizsgálni, nem pedig az egyes embereket a konkrét helyzetben megillető jogosultságok oldaláról. Az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére. E jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában rámutatott, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Az Alkotmánybíróság szerint a jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az állami és önkormányzati döntések jogszabályoknak való megfelelőségét is.

II. Az ügy érdemében

Az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között a helyi tömegközlekedés biztosítása továbbá az épített és természeti környezet védelme, vagyis az egészséges környezet fenntartása is.

Az Ötv. 63/A. § g) bekezdése⁵ alapján a fővárosi önkormányzat ellátja többek között a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, valamint a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat. A fővárosi önkormányzat az e pontban meghatározott feladatait az önkormányzat által kijelölt, 100%-ban köztulajdonban álló, közlekedés-szervezési feladatot ellátó gazdasági társaság útján is elláthatja.

A Kkt. 8. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladat a tömegközlekedés működtetésének biztosítása. A vonatkozó jogszabályi előírások szerint a közút forgalmi rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelője alakítja ki⁶. Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges tömegközlekedési járat útvonalának és megállóhelyeinek kijelöléséhez⁷.

Az önkormányzati tulajdonban levő utak esetében a közút kezelőjén a fővárosi helyi közutak tekintetében Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlését kell érteni, illetve a fővárosi közgyűlés közút kezelői feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja⁸.

Ezzel összhangban a 34/2008 Főv. Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdése⁹ szerint a Fővárosi Önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi közutak kezelésével kapcsolatos egyes feladatokat az e közutak működtetése céljából létrehozott, kizárólagos tulajdonában álló BKK Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság – mint a Kkt. 9/B. § (3) bekezdése szerint szerződés alapján ezzel megbízott gazdálkodó szervezet – útján látja el. Erre figyelemmel az Ajbtv. 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a BKK-t közszolgáltatást végző szervnek kell tekinteni.

Az Európai Tanács 2001-ben Göteborgban elfogadta az Unió Fenntartható Fejlődésért Stratégiát, amelynek alapvető elemét képezi a fenntartható közlekedés kérdésköre. Ennek fontos célja, hogy közlekedési rendszereink megfeleljenek a társadalom gazdasági, szociális és nem utolsó sorban környezeti igényeinek, minimálisra csökkentve a közlekedési rendszerek társadalomra, gazdaságra és környezetre való negatív hatását. Mindenki érdeke e jelenség hatásainak minden rendelkezésre álló eszközzel való mérséklése, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos mértékű zavarás a megnövekedett forgalommal óhatatlanul együtt jár és azt a tulajdonosok tűrni kötelesek.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatban korábban lefolytatott ombudsmani vizsgálat megállapításait összefoglaló jelentés¹⁰ a következőket tartalmazza: „A helyi önkormányzatokról szóló törvény települési önkormányzati feladatként határozza meg a helyi tömegközlekedés biztosítását, ennélfogva a tömegközlekedés működtetésével óhatatlanul együtt járó zavarás szükségszerűnek minősíthető, azt a tulajdonosok tűrni kötelesek. Több tűrésre kötelezett esetén az ésszerűség és igazságosság követelménye lehet irányadó. A szükségszerű zavarással kapcsolatos tűrési kötelezettség magában foglalja a megálló létéből adódó fokozott terheket is. Nem kifogásolható, ha valamennyi érintett számára elfogadható megoldás hiányában olyan intézkedés történik, amely az egyformán tűrésre kötelezettek lakókörülményeinek összevetése eredményeként a legkevésbé rossz.”

A szükségszerű zavarással kapcsolatos – egyént érintő – tűrési kötelezettség tekintetében azonban az is követelmény, hogy az ne legyen szükségtelen és aránytalan, vagyis a forgalomszervezési intézkedés megfelelően indokolt legyen és az egészséges környezethez való jog magasabb szintű és általános érvényesülését is biztosítsa.

A közösségi közlekedés működtetéséből adódó zavarásnak emellett objektív korlátai is vannak, amelyek a lakosság részére garanciát jelentenek. Emiatt a zavarás mértéke nem haladhatja meg az egészségre veszélyes mértéket, amelyet az egészségügyi adatokból kiinduló környezetterhelési határértékek határoznak meg¹¹. Rögzíteni szükséges azt is, hogy jelen ügyben az autóbusz megállókból származó terhelési határértékeket – a panaszos és lakótársai többszöri kifogása ellenére – nem vizsgálták, vagyis nem készült zaj-, illetve légszennyezettségi vizsgálat.

A Széll Kálmán tér, illetve a tér közlekedését elősegítő Várfok utca a budai közösségi közlekedés működésében jelentős szereppel bír, helyi adottságaiból fakadóan a téren mind a gépjármű-, mind pedig a közösségi közlekedés-, így a gyalogos forgalom is kiemelkedően nagy. Ebből adódóan a környezeti terhelés szintje magas. A tér közlekedési csomópontként betöltött és elismert szerepe mellett is alapvető követelmény, hogy a lehetőségekhez képest legkevesebb terhelést okozó megoldásokat alkalmazzák, így a megállókat lehetőleg ne lakóépület homlokzata előtt jelöljék ki. A panaszos véleménye szerint az autóbusz megálló áthelyezése a Széll Kálmán térre, a tér jelenlegi szerkezeti állapota alapján is lehetséges lenne, nemcsak az átépítését követően. A tér várható átépítésének, továbbá a panasszal érintett lakóházra irányuló terhelés lehetséges mérséklésének időszaka pontosan nem határozható meg. A jelenlegi információk szerint az legalább egy-két év lehet.

A szóban forgó autóbusz megállót érintő panaszbejelentések megalapozottságát igazolja, hogy azok eredményeképpen a BKV a környezeti terhelést csökkentő intézkedéseket tett. Azok a várakozó autóbuszok felesleges motorjáratásának kizárására, illetve a Várfok utcának a lakóházzal ellentétes oldalán történő autóbusz-várakozás megtiltására irányultak.

Ezek az intézkedések a lehetőséghez mérten csökkentik a lakóházra irányuló terhelést, azonban a helyszín jelen vizsgálat során történt többszöri megtekintésekor minden alkalommal autóbuszok várakoztak az út lakóházzal ellentétes oldalán¹², amely az egészséges környezethez való alapjoggal összefüggésben visszásságot okoz. Az autóbusz megálló kijelölésének szabályait a KM rendelet és az OTÉK határozza meg. A KM rendelet az autóbusz megállóhely kijelölésének forgalomirányítási, illetve -biztonsági szempontú kritériumait, míg az OTÉK az építményekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az autóbusz megállóhely kijelölésének forgalmi jellegű előírásai szerint megállóhelyet – egyebek mellett – nem szabad kijelölni a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, illetve az előtt 15 méteren belül¹³, valamint útkereszteződésben¹⁴, illetve az előtt 15 méteren belül¹⁵.

A panasszal érintett autóbusz megállóhelyet a kijelölt gyalogos-átkelőhelytől megközelítőleg 15 méterre, az útkereszteződéstől kb. 7 méterre jelölték ki. Az autóbusz megállóhely kijelölése tehát nem felel meg az idézett előírásoknak, ami sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét.

Az OTÉK rendelkezései alapján felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához – a saját tulajdonú gépjármű kivételével – 5,0 m-nél közelebb nem lehet¹⁶. Ez a rendelkezés olyan szakmai-tapasztalati úton meghatározott környezet-egészségügyi szempontú előírás, amely a parkolók, autóbusz megállóhelyek negatív környezeti hatásait hivatott csökkenteni, kiküszöbölni, és erre tekintettel határozza meg a szükséges (védő)távolságot is.

A Várfok utcában elhelyezett autóbusz megállóhely az épület homlokzati falától megközelítőleg 2,8 méterre, így az ott lévő magasföldszinti lakások homlokzati nyílászárójától kb. 3,8 méterre létesült. Ez alapján az autóbusz megálló és a homlokzati nyílászárók közötti távolság nem felel meg az OTÉK által előírt legkisebb távolságnak, amely szintén az egészséges környezethez való alapjoggal összefüggésben okoz visszásságot.

Intézkedéseim

Az Ajbtv. 32. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem a Budapesti Közlekedési Központnál, hogy

1. az érintett autóbusz megállókat – minél előbb, de legkésőbb a Széll Kálmán tér felújítása során – úgy alakítsa ki, hogy azok ne a lakóépület előtt legyenek, s ez által a szóban forgó lakóépület lakóira környezet-egészségügyi szempontból ne legyen káros hatással,

2. az autóbusz megállóhelyek kijelölésekor kérje ki és vegye figyelembe az érintett helyen lakók véleményét, valamint az autóbuszok végállomási várakozása rendjének és a motorjáratással összefüggő szabályok betartatásának érdekében működjön is együtt az érintett lakóház lakóival.

Budapest, 2012. február 16.

Prof. Dr. Szabó Máté sk.

Lábjegyzet:

¹ Budapest Főváros Önkormányzata 1823/2010. (X. 27.) Főv. Kgy. határozatával létrehozta a Budapesti Közlekedési Központot (továbbiakban: BKK). A BKK közvetlenül a Fővárosi Önkormányzatnak alárendelve működik, annak száz százalékos tulajdonában áll. Feladatai többek között előkészíteni és végrehajtani Budapest közlekedési stratégiáját, érvényesíteni az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokat a budapesti közlekedés működtetésében, valamint ellátni a fővárosi tulajdonú közlekedési és közútkezelő szolgáltató cégek tulajdonosi felügyeletét. Ellátja továbbá a hálózat és a menetrend tervezését, illetve szervezését.

² Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata alpolgármesterének XIII-611/2/2006. számú levele

³ A BKV 131/609/2010. számú levele

⁴ Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Főosztályának 61/579-1/2011. számú levele

⁵ 2011. augusztus 1-jétől hatályos módosítása szerint

⁶ Kkt. 34. § (2) bekezdés

⁷ KM rendelet 2. § (9) bekezdés

⁸ Öfhtv. 92. § (10) bekezdésének – 2011. augusztus 1-től hatályos – c) pontja

⁹ 2011. október 14-től hatályos módosítása szerint

¹⁰ Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának 2173/2002. számú jelentése

¹¹ A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet, illetve a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet

¹² 2011. július 14-én, 16:50 perckor a BPI-396 frsz-ú 16-os busz, augusztus 4-én 8:40 perckor a BPI-387 frsz-ú 16-os busz, augusztus 22-én 8:36 perckor a BPI-396, illetve BPI-403 frsz-ú 16/A-os busz, augusztus 29-én 16:25 perckor a BPI-399 frsz-ú 16-os busz várakozott az úton a lakóházzal ellentétes oldalon. Augusztus 29-én 16:25 perckor BPO-747 frsz-ú 128-as busz több percig járó motorral állt a megállóban. 2012. január 26-án 17:16 perckor a BPI-391 frsz-ú, valamint – járó motorral – a BPI-387 frsz-ú 16-os buszok szintén több percig várakoztak a lakóházzal szemközti oldalon.

¹³ Melléklet a KM rendelethez, VII. fejezet, 25. 4. c) alpont

¹⁴ Az útkereszteződés fogalmát a KRESZ. 1. számú függelékének I. k) alpontja határozza meg: Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.

¹⁵ Melléklet a KM rendelethez, VII. fejezet, 25. 4. e) alpont

¹⁶ OTÉK 42. § (9) bekezdés a) pont

Jogi Fórum