A feketegazdaság egyik legjövedelmezőbb üzletága ma Magyarországon az autólopás, és az abból táplálkozó illegális alkatrész-kereskedelem. A kárt 110-130 milliárdra becsülik évente, mintegy ezer illegális bontó élhet a tolvajokból. Lopott kocsiból származó alkatrészt egyébként nem nehéz szerezni, kis segítséggel magunk is találtunk feltételezhetően lopott, mindenesetre a valós árnál 80 százalékkal olcsóbb alkatrészt. A hatóság eközben csaknem tehetetlen: a rendőrök nem tudnak bizonyítani, a vámosok nem tudnak ellenőrizni, a kormányzat pedig elbukott a donortolvajok elleni harcban.

Lopott autókat találtak a rendőrök. Ilyen esetekben könnyű az azonosítás...

"Jófajta pálinkát láttam már elpárologni, de autót még nem" - érzékeltette Nagy László, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének (GOE) elnöke, hogy az évente tízezerszámra eltűnő roncsautónak valahol nyoma kell legyen. Magyarországon évente nyolcvanezer személyautónak adják le a rendszámát az önkormányzatoknál, de csak negyvenezer kerül ezek közül a 174 darab legálisan működő bontóba. Vagyis csak ebből a körből negyvenezer járműnek nyoma veszik, ezek - a becslések szerinti - közel ezer illegális autóbontóba kerülnek, és a feketegazdaságot hizlalják.

Szintén ezerszámra tűnnek el országszerte a leselejtezett teherautók és buszok is, mivel jelenleg csak a 3,5 tonna alatti járművekre kell bontási engedély, az e fölötti járművek gyakorlatilag a szabad préda kategóriába tartoznak. A totálkárosra tört autók helyzete is megoldatlan, ezeket ugyanis a biztosító - a kár kifizetése után - a tulajdonosnál hagyja, amelyek egy részét Nagy szerint a bűnözők aprópénzért megveszik a papírokkal együtt (ez a lényeg), lopnak hozzá egy ugyanolyan típust azonos színben, és százezer forintból van egy legális autójuk.

Az alkatrész miatt lopnak

A leselejtezett autóknál sokkal nagyobb üzlet az illegális bontók számára az autólopás. Amíg az 1990-es évek első felében még lábon külföldre vitték a nálunk lopott, jellemzően prémium-kategóriás kocsikat, addig ma már a tömegautókat lopják, és itthoni megrendelésre. (A statisztikákról, a leginkább lopott márkákról bővebben olvashat keretes írásunkban.) Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi osztályvezetője, Stigár Tamás szerint a lopások hatvan-hetven százalékát kifejezetten az illegális alkatrész-kereskedelem generálja.

Az alezredes tapasztalatai szerint kétféle lopási típus van. Az egyik, amikor a tolvaj elköt valamit, és azzal házal az általa ismert orgazdák vagy bontósok között. Sokkal gyakoribb, hogy rendelésre lopnak adott márka és típus, de akár szín és évjárat szerint. Ez utóbbi kisebb fajta bűnszervezetet feltételez, hiszen a tolvajtól a szétszerelő műhelyen át az értékesítőkig ér a lánc. Leginkább a nulla-hat éves kocsik alkatrészei jelentenek nagy üzletet, hiszen ma már nem ritka, hogy ebben a kategóriában egy komplett első lámpa hivatalos ára is meghaladja a százezer forintot - a főalkatrészek ára értelemszerűen még borsosabb.

Négymilliós lopott kocsit háromszázezerért

Kinek mennyi a haszna ezen? - kérdeztünk többeket. A korábban értékbecslőként a közigazgatásban dolgozó Nagy László példája szerint egy hároméves Audi A4-ért a tolvaj háromszázezer forintot kap, míg az illegális bontó a szétszedett kocsi alkatrészeiből kinyer olyan két és fél, hárommillió forintot.

...de hogy ezekből az alkatrészekből melyik származhat lopott autóból, azt egyedi azonosító nélkül képtelenség megállapítani (képünk illusztráció)

Miközben egyes bűnözők akár tízszeres hasznot húznak a donorlopásokból, ennek számos kárvallottja van. Az olcsóbb lopott alkatrész miatt a legális bontósok és alkatrész-kereskedők közvetlenül hátrányba kerülnek, az ő forgalomkiesésük miatt pedig a költségvetésnek is kisebb az adóbevétele. De a biztosítási díjak miatt gyakorlatilag az összes járműtulajdonos többet fizet, hiszen a casco díja összefügg az ellopott autók számával. Mindezek mellett az illegális bontók durván szennyezik a környezetet is, lásd erről keretes írásunkat.

Lopott alkatrész a kocsinkba

"A Nemzeti  Közlekedési Hatóság honlapján regisztrált 174 bontóban még nem találtak lopott alkatrészt" - célzott Nagy László arra, hogy nem náluk kell keresni a szajrét. Az általunk megkérdezettek szerint egyébként sokkal könnyebben kerülhet lopott kocsiból származó alkatrész a autónkba, mint azt gondolnánk.

Többen azt állították az [origo]-nak, hogy amikor igennel felel a szerelő arra a kérdésre, hogy "számla nélkül megoldható-e olcsóbban az alkatrészcsere", akkor jó eséllyel lopott generátor, sárvédő, féltengely stb. kerül a kocsinkba. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szerelőnk része lenne a fenti láncnak, de Stigár Tamás szerint "leadják a drótot", és előbb-utóbb valahogy mégiscsak lesz olcsóbb alkatrész a számla nélküli javításhoz.

"Az újságban és az interneten olvasható hirdetések is tele vannak olyan alkatrészárakkal, amelyeket törvényes keretek között totális képtelenség tartani" - ezt már egy Budapest külvárosában működő bontóban mondta a névtelenséget kérő tulajdonos, aki sokadik kérésünkre is csak annyit engedett, hogy az árukészletének egy apró részét fotózhassuk. Ellenben szívesen segített abban, hogy az asztalán lévő hirdetési újságban megmutassa, szerinte mely aprók a minimum gyanúsak.

Próbát tettünk. Egy képzeletbeli ötödik generációs Volkswagen Golfhoz kerestünk első lökhárítót, amely a bontósunk szerint törvényes keretek között - bontóból, használtan - nem értékesíthető 40-45 ezer forint alatt. Már az első telefonhívásunk alkalmával megdöbbentő árat mondott a hirdető, mindössze nyolcezer forintot. Amikor arról érdeklődtünk, miként lehet ennyire olcsó, és hogy ő maga bontós-e vagy a saját kocsijának a lökhárítóját árulja, akkor válasz helyett közölte, hogy már eladta a lökhárítót.

Az illegális bontók elleni harc jelenleg vesztésre áll - derült ki az illetékesek megkeresése után. Stigár Tamás szerint a rendőrség legnagyobb problémája az, hogy ha találnak is valamit egy zugműhelynek tűnő helyen, amennyiben nincs rendszám, vagy nincs egyedi azonosító a fellelt alkatrészeken, akkor nem tudják bizonyítani, hogy lopott az áru. Jelenleg csak a kocsik főbb alkatrészein van jelölés, a maradék több mint kilencven százalékon nincs. Márpedig az a helyzet, hogy a rendőrségnek kell bizonyítani, lopott az áru, és nem a tulajdonosnak, hogy honnan van tele a garázs. "Maximum környezetszennyezés miatt feljelentjük" - mondta az alezredes, aki szerint napi nehézségről beszél.

Az osztályvezető szerint a megoldás egyértelműen a forgalomban lévő autók alkatrészeinek biztonságos megjelölése és adatbázisban rögzítése lenne. Különösen szomorú, hogy még mindig ennek hiányától szenved a magyar autóipar, pláne úgy, hogy tavaly ősszel már úgy tűnt, sínen van a rendszer bevezetése. Kondorosi Ferenc akkori kormánybiztos szeptemberben optimistán nyilatkozott az [origo]-nak a tárgyalásairól. Több cég már bemutatta az általa leginkább biztonságosnak gondolt egyedi alkatrész-jelölési módszert, csak választani kellett volna ezek közül, valamint megalkotni a megfelelő jogszabályt.

Az volt az elképzelés, hogy a kocsik szinte összes alkatrészét megjelölik: az új járműveknél a forgalomba állításkor, míg a már használatban lévőknél az eredetiségvizsgálat alkalmával. "Az volt a nagy kérdés, hogy ráterhelhetjük-e az autók tulajdonosaira ennek a 15-25 ezer forintos költségét" - emlékezett Stigár, aki megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon. Egy mikropontos jelölési módszer tűnt befutónak; a technika lényege, hogy az alkatrészekre 0,2 milliméteres fémalapú anyagot visznek fel, amelynek hologrammos azonosító számát csak egy speciális mikroszkóppal lehet leolvasni. A rendszer része lett volna egy nemzetközi adatbázis is.

Ha ezt a jelölési módszert bevezették volna, a támogatói szerint minden egyes műhelyben, hátsó udvaron, tanyán és egyéb illegális bontóban fellelt alkatrészről a műszer segítségével meg tudták volna mondani, kinek az ellopott autójából való: típus, évjárat, szín - minden kiderült volna. Kondorosi - akinek április közepén megszűnt a tisztsége - ma nem akart arról beszélni megkeresésünkre, mi lett a sorsa a tárgyalásainak, és hogy van-e egyáltalán folytatása azoknak. Csak annyit mondott, hogy ebben a témában a Draskovics Tibor vezette rendészeti minisztérium az illetékes.

Senki nem foglalkozik az azonosító bevezetésével

Elsőként megkerestük a kormányszóvivői irodát, amely szintén a rendészeti tárcához irányított minket, mondván, ők az illetékesek. "Tekintettel arra, hogy megkeresésének tárgyában a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium illetékes, kérjük, kérdéseivel szíveskedjen hozzájuk fordulni" - küldtek tovább. Megkerestük hát a közlekedési tárcát is, ahol a Kondorosi-féle tárgyalások folytatását firtató kérdéseinkre a következő - ismét csak meglepő - választ kaptuk: "A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium jelenleg nem készít elő a megkeresésben említett típusú jogszabályt. Az autólopások számának csökkentése, az autólopások megelőzése nem tartozik a KHEM hatáskörébe."

Ebből következően úgy tűnik, nincs gazdája az azonosító kötelező bevezetésének, nem készül erre vonatkozó új jogszabály. Nemrég rendezett egy szimpóziumot a műszaki egyetem Gépjárművek Tanszéke az illegális autóbontók elleni harcról, ahol a szervezők és a bontósok közölték, megelőzésként az egyedi azonosítótól, a bontók felszámolása terén pedig a Vám- és Pénzügyőrségtől (VPOP) várnák a megoldást. A VPOP rendészeti főosztályának vezetője, Vas Ádám ott is elmondta azt, amint az [origo]-nak is megerősített: "Általános ellenőrzési hatáskör hiányában jelenleg a vámhatóság az autóbontók tevékenységének ellenőrzését önállóan nem végezheti."

Az NKH honlapján regisztrált 174 bontó

Forrás: Origo