Az, hogy a francia elnökség vezetésével megállapodás jött létre a tagállamok között az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról, döntő fontosságú lépés ahhoz, hogy a legfontosabb gazdasági ágazatokban teljesítsük éghajlat-politikai célkitűzéseinket. Az ökológiai és az energetikai átálláshoz valamennyi ágazat és valamennyi tagállam méltányos és inkluzív hozzájárulására szükség lesz. A Tanács immár készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel a csomaggal kapcsolatos eljárás lezárásáról, amelynek révén az Európai Unió minden eddiginél nagyobb szerepet tölt majd be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

-- Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energetikai átállásért felelős minisztere

A tagállamok közös álláspontot alakítottak ki a következőkre vonatkozóan: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS), a tagállamok általi közös kötelezettségvállalás az ETS hatályán kívül eső ágazatokban, a földhasználathoz, földhasználat-megváltoztatáshoz és erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó kibocsátások és elnyelések, a Szociális Klímaalap létrehozása, valamint a személygépkocsikra és könnyű haszonjárművekre vonatkozó új CO₂-kibocsátási előírások.

Az elért megállapodásokkal megnyílt az út az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) egy olyan szén-dioxid-piac, amely az energiaigényes iparágak és a villamosenergia-termelő ágazat kibocsátási egységeinek fix összkvótás kereskedési rendszerén alapul.

A Tanács megállapodott arról, hogy fenntartja az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra kitűzött, a Bizottság által javasolt 61%-os kibocsátáscsökkentési célt.

A Tanács megállapodott továbbá a teljes kibocsátási határérték 117 millió kibocsátási egységgel történő egyszeri csökkentéséről („kiigazítás”), valamint a felső határérték nagyobb mértékű, évi 4,2%-os éves csökkentésének bevezetéséről („lineáris csökkentési tényező”).

A Tanács jóváhagyta azt a javaslatot, amely azáltal hivatott megerősíteni a piaci stabilizációs tartalékot, hogy 2023-on túl is meghosszabbítja a kibocsátási egységek megnövekedett (24%-os) éves beviteli arányát, és hogy 400 millió kibocsátási egységben meghatározott felső határt vezet be, amely felett nem lehet kibocsátási egységeket a tartalékba helyezni.

A Tanács arról is megállapodásra jutott, hogy automatikussá és reaktívabbá teszi annak a mechanizmusnak az elindítását, amely túlzott áremelkedés esetén aktiválja a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó kvóták felszabadítását a piacon.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében a Tanács jóváhagyta a CBAM által érintett ágazatok ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos, a 2026 és 2035 közötti tízéves időszakban történő megszüntetésére irányuló javaslatot. A Tanács azt azonban elfogadta, hogy a csökkentés üteme e tízéves időszak kezdetén lassabb, a végén pedig gyorsabb legyen. Ezen ágazatok dekarbonizációjának támogatása az Innovációs Alap révén lehetséges lesz. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a CBAM hatását, többek között a kivitelkor bekövetkező kibocsátásáthelyezés tekintetében, és mérje fel, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

Ami a Modernizációs Alapot illeti, a Tanács – a Bizottság javaslatának megfelelően – fenntartotta az Alap volumenének a felső határ további 2,5%-ának megfelelő kibocsátási egységek árverésre bocsátásával történő növelését, a kiemelt beruházások arányának 80%-ra való emelését, valamint új támogatható ágazatok hozzáadását. A Tanács úgy határozott, hogy kibővíti a Modernizációs Alap kedvezményezett tagállamainak a listáját. A földgázprojektek elvben nem támogathatók az Alapból. A Tanács azonban egy olyan átmeneti intézkedést vezetett be, amely lehetővé teszi az Alap kedvezményezettjei számára, hogy bizonyos feltételek mellett továbbra is finanszírozzanak földgázprojekteket.

A Tanács megerősítette továbbá az Innovációs Alap egyes rendelkezéseit, különösen ami az arra vonatkozó képességet illeti, hogy a projektek elosztása során a kiválóság elvét fenntartva hatékonyabbá és földrajzilag kiegyensúlyozottabbá tegyék a projektekben való részvételt. A Tanács megállapodott abban, hogy az Innovációs Alap keretében különös figyelmet fordít a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációjára.

A Tanács javította mindkét alap irányítását és átláthatóságát.

Bizonyos feltételek mellett további átmeneti ingyenes kiosztás biztosítható egyes tagállamokban a távfűtési ágazat számára az ágazat dekarbonizációjának ösztönzése érdekében.

A Tanács megállapodott abban, hogy a tengeri szállításból származó kibocsátásokat az EU ETS hatálya alá vonják. Az általános megközelítés elfogadja a hajózási társaságok esetében a kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettségek fokozatos bevezetésére irányuló bizottsági javaslatot. Mivel természetes módon a tengeri szállítástól nagymértékben függő tagállamok lesznek a leginkább érintettek, a Tanács megállapodott abban, hogy az árverés útján értékesített kibocsátási egységek felső határa 3,5%-ának megfelelő mennyiséget újraoszt e tagállamoknak. Emellett az általános megközelítés figyelembe veszi a földrajzi sajátosságokat, és átmeneti intézkedéseket javasol a kis szigetekre, a téli tengerhajózásra és a közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozó utakra vonatkozóan, továbbá megerősíti a tengerhasznosítási ágazatban a kibocsátásáthelyezés kockázatának leküzdésére irányuló intézkedéseket.

Az általános megközelítés értelmében a nyomonkövetésről, jelentésről és hitelesítésről szóló rendeletbe 2024-től bele kell foglalni a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, és a szöveg felülvizsgálati záradékot vezet be az EU ETS-be történő későbbi bevonásukra vonatkozóan.

A Tanács megállapodott abban, hogy új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszert hoz létre az építőipari és a közúti közlekedési ágazat számára. Az új rendszer azokra a forgalmazókra fog vonatkozni, amelyek az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban való fogyasztásra szánt tüzelőanyagot biztosítanak. Az árverési és leadási kötelezettségek kezdete azonban a bizottsági javaslathoz képest egy évvel későbbre esik (a kibocsátási egységek árverési kötelezettsége 2027-re, leadási kötelezettsége pedig 2028-ra). A kibocsátáscsökkentési pálya és a 2024-től 5,15-ban, 2028-tól pedig 5,43-ban meghatározott lineáris csökkentési tényező a Bizottság javaslatához kéfosszilis tüzelőanyag,pest változatlan maradna. A Tanács fenntartotta azt a javaslatot, hogy a rendszer bevezetésének első évében az árverési mennyiség további 30%-át árverésre bocsássák, hogy biztosítva legyen a rendszer zökkenőmentesen működése („előreütemezés”).

A Tanács valamennyi fosszilis tüzelőanyag esetében bevezette a részvétel lehetőségét, valamint egyszerűsített nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési követelményeket vezetett be a kis üzemanyag-forgalmazók számára.

Ezt egyúttal kiegészítette azzal az átmeneti lehetőséggel, hogy 2030 decemberéig a tagállamok mentesíthetik a forgalmazókat a kibocsátási egységek leadása alól, amennyiben e forgalmazók nemzeti szinten olyan szén-dioxid-adó hatálya alá tartoznak, amelynek szintje egyenértékű az építőipari és a közlekedési ágazatra vonatkozó ETS-ben a kibocsátási egységek árverési árával vagy magasabb annál.

A Tanács megállapodott arról, hogy 2027-re fokozatosan megszünteti a légi közlekedési ágazat ingyenes kibocsátási egységeit, és összehangolja a javaslatot a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA). Az EU ETS az Európán belüli járatokra lesz alkalmazandó (ideértve az Egyesült Királyságba és a Svájcba irányuló járatokat is), míg a CORSIA-t a benne részt vevő harmadik országokba irányuló és az azokból induló, Európán kívüli járatok uniós üzemeltetőire alkalmazzák majd. A Tanács megállapodott arról, hogy a fokozatosan kivont ingyenes kibocsátási egységekből 20 milliót elkülönít a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatával kapcsolatos többletköltségek ellentételezésére. Emellett a tanácsi megállapodás figyelembe veszi a sajátos földrajzi körülményeket, és ezzel összefüggésben korlátozott átmeneti eltéréseket javasol.

Szociális Klímaalap

A Tanács megállapodott arról, hogy létrehozza a Szociális Klímaalapot a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési felhasználók támogatására, hogy segítse az építőipari és a közúti közlekedési ágazatra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozását.

Az egyes tagállamok Szociális Klímatervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely intézkedéseket és beruházásokat tartalmaz azon hatás kezelésére, amelyet a szén-dioxid-árazás jelent a kiszolgáltatott helyzetű polgárokra nézve. Az Alap pénzügyi támogatást – például átmeneti és korlátozott, közvetlen jövedelemtámogatást – fog nyújtani a tagállamoknak a terveikben meghatározott intézkedések és beruházások finanszírozásához, az épületek energiahatékonyságának növeléséhez, az épületek felújításához, az épületek fűtésének és légkondicionálásának dekarbonizációjához, valamint a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés elterjedéséhez.

A Tanács megállapodásra jutott arról, hogy az Alap az uniós költségvetés részét fogja képezni, és külső címzett bevételekből fog gazdálkodni legfeljebb 59 milliárd EUR összegig. Ez a költségvetési struktúra lehetővé tenné az Alap számára, hogy az európai költségvetéshez kapcsolódó számos garanciában részesüljön anélkül, hogy ehhez az EU többéves pénzügyi keretét újból meg kellene nyitni.

Az Alap létrehozását a 2027 és 2032 közötti időszakra időzítenék, hogy az egybeessen az ETS hatálybalépésével az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban, a kiadások pedig 2026. január 1-jétől visszamenőlegesen elszámolhatók lennének.

A Tanács úgy határozott, hogy a Szociális Klímatervek becsült összköltségének 35%-ában meghatározott felső határt alkalmaz arra a tagállamok számára nyitva álló lehetőségre, hogy ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtsanak.

A Tanács egyetértett abban, hogy az Alap valamennyi tagállam javát szolgálja, és megtartotta a Bizottság által javasolt kiosztási módot. A Tanács ugyanakkor arról is döntött, hogy elveti a bizottsági javaslatban előirányzott nemzeti hozzájárulás (társfinanszírozás) ötletét. Az Alap irányítási módját illetően a Tanács a megosztott irányítás elemeivel kombinált közvetlen teljesítménymenedzsment mellett döntött. Emiatt úgy határozott, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok technikai segítséget kapjanak a terv intézkedéseinek végrehajtásához.

Rendelet a közös kötelezettségvállalásról

A Tanács megállapodott arról, hogy 2005-höz képest 40%-os uniós szintű kibocsátáscsökkentési célértéket határoz meg az üvegházhatású gázok tekintetében azon ágazatokra vonatkozóan, amelyek nem tartoznak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá, nevezetesen a belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kisiparra vonatkozóan. Az építőipari és a közúti közlekedési ágazat mind az új, célzott ETS-nek, mind pedig a közös kötelezettségvállalási rendeletnek a hatálya alá fog tartozni. Ezek az ágazatok együttesen jelenleg az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 60%-át generálják.

A Tanács megállapodott abban, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően megtartja az egyes tagállamok tekintetében meghatározott megemelt nemzeti célértékeket. A szöveg kiegészült egy arra vonatkozó hivatkozással, hogy a rendelet céljainak elérése megköveteli, hogy idővel az összes tagállam erőfeszítései közelítsenek egymáshoz, a sajátos nemzeti körülmények figyelembevétele mellett. A Tanács megállapodott arról, hogy a kiszámíthatóság érdekében az egyes tagállamokra vonatkozó lineáris kibocsátási pályákat 2025-ben csak abban az esetben igazítják ki, ha ez magasabb éves határértékeket eredményez az érintett tagállam számára, és a kiigazításnak az a célja, hogy figyelembe lehessen venni az olyan váratlan eseményeknek, mint a Covid19-világjárványnak a kibocsátásokra gyakorolt hatását.

Az általános megközelítés konkrétan a 2021–2025-ös évek tekintetében 10%-ra, a 2026–2030-as évek tekintetében pedig 20%-ra növeli a tagállamok között átruházható éves kibocsátási kvóták mennyiségét. A szöveg emellett átláthatóbbá teszi ezeket a cseréket, különösen a jelentéstételi kötelezettségek szigorítása révén. Megkönnyíti az ETS rugalmassági mechanizmusának az alkalmazását, amely lehetővé tesz kilenc tagállam számára, hogy 2021 és 2030 között korlátozott mennyiségű ETS kibocsátáskereskedelmi egységet a közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásainak ellentételezésére használjanak fel. Elősegíti továbbá a Bizottság által javasolt további tartalék felhasználására vonatkozó szabályok alkalmazását is. Ezenkívül a szöveg fenntartja azt a javaslatot, hogy a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó rugalmassági mechanizmust két időszakra bontják.

Földhasználat, földhasználat-megváltozás és erdőgazdálkodás

A földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazat a talaj, a fák, a növények, a biomassza és a faanyag hasznosítását foglalja magában. A LULUCF-ágazat által generált kibocsátásokat és elnyeléseket figyelembe veszik a 2030-ra kitűzött átfogó uniós célban.

A Tanács megerősítette, hogy a LULUCF-ágazatban 2030-ra uniós szinten átfogó célkitűzésként 310 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést határoz meg. Ez az elnyelések mintegy 15%-os növekedését jelenti a jelenlegihez képest. A jelenlegi szabályokat, amelyek szerint a kibocsátások nem haladhatják meg az elnyelést („a negatív egyenleg tilalma”) 2025-ig kell alkalmazni. A 2026–2030-as időszakra vonatkozóan minden tagállam rendelkezni fog egy 2030-ra teljesítendő kötelező nemzeti célértékkel. Emellett a Tanács minden tagállam tekintetében kötelezettségként határozta meg a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés bizonyos összegének az elérését a 2026–2030-as időszak egészére vonatkozóan („a 2026–2030-as költségvetés”). A költségvetés az indikatív éves értékekkel leírt pályán fog alapulni. A Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően megtartja a célértékeknek az egyes tagállamok közötti elosztását.

A Tanács megállapodott arról, hogy megerősíti a rugalmassági mechanizmusokat azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek a LULUCF-ágazatot érintő, általuk nem befolyásolható tényezők miatt nehezen tudják teljesíteni célértékeiket, feltéve, hogy az Unió egésze teljesíti 2030-ra kitűzött célértékét.

A Tanács objektív és mérhető kritériumokon és mutatókon alapuló további rugalmassági mechanizmust vezetett be az éghajlatváltozás hatásaihoz és a szerves talajokhoz kapcsolódóan. E rugalmassági mechanizmus igénybevételéhez az érintett tagállamoknak jól meghatározott módszertant követve bizonyítékokat kell majd benyújtaniuk a Bizottság részére. A Tanács továbbá úgy határozott, hogy fenntartja azt a lehetőséget, hogy a 2026–2030-as időszakban a természetes bolygatásból eredő kibocsátásokat kizárják a LULUCF-számlákból, feltéve, hogy a rugalmassági mechanizmusok keretében nem alkalmazzák a természetes bolygatásért nyújtott ellentételezést.

A Tanács megerősítette, hogy megszűnik az a lehetőség, hogy a LULUCF-krediteket a két megfelelési időszak (2021–2025 és 2026–2030) között át lehetne vinni.

A Tanács megállapodott arról, hogy a Bizottság a Párizsi Megállapodás keretében végzett (2023-ra kitűzött) első globális értékelést követő hat hónapon belül jelentést nyújt be a mezőgazdaságból származó, szén-dioxidtól eltérő üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a rendelet hatálya alá vonásáról, valamint a földhasználati ágazat 2030 utánra szóló célértékeinek meghatározásáról.

A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások

A Tanács megállapodott arról, hogy az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célértékeket 2030-ra a személygépkocsik esetében 55%-ra, a könnyű haszongépjárművek esetében pedig 50%-ra emelik. A Tanács arról is megállapodott, hogy 2035-re vonatkozóan 100%-os CO2-kibocsátáscsökkentési célértéket vezet be az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek tekintetében.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelet (AFIR) kapcsolódó felülvizsgálata biztosítja majd, hogy a járművezetők valamennyi tagállamban fel tudják tölteni járműveiket.

2026-ban a Bizottság értékelni fogja a 100%-os kibocsátáscsökkentési célértékek elérése terén tett előrelépést, valamint e célértékek felülvizsgálatának szükségességét, figyelembe véve a technológiai fejlődést, többek között a hálózatról tölthető hibrid technológiák tekintetében, továbbá a kibocsátásmentességre való megvalósítható és társadalmilag méltányos átállás jelentőségét.

A Tanács megállapodott abban, hogy 2030-tól megszünteti a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó szabályozási ösztönző mechanizmust.

További lépések

A javaslatokra vonatkozó tanácsi álláspontok elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges jogi szövegekről.

• A Szociális Klímaalapra vonatkozó általános megközelítés
• A földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítés
• A közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletre vonatkozó általános megközelítés
• A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokra vonatkozó általános megközelítés
• A légi közlekedési ETS-re vonatkozó általános megközelítés
• A piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó általános megközelítés
• Az EU ETS-re vonatkozó általános megközelítés
• Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat
• A közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat
• A LULUCF-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat
• Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló (EU) 2019/631 rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat
• A Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat
• „Irány az 55%!” intézkedéscsomag (háttér-információk)
• „Irány az 55%!” intézkedéscsomag: a Tanács elfogadta álláspontját három közlekedési vonatkozású szöveggel kapcsolatban (sajtóközlemény, 2022. június 2.)
• A Tanács megállapodott az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) (sajtóközlemény, 2022. március 15.)

• Ülések