Közlekedés: „Irány az 55%!” intézkedéscsomag: a Tanács általános megközelítéseket fogadott el a kibocsátáscsökkentéssel és annak társadalmi hatásaival kapcsolatban

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Felpuhult a hagyományos autók betiltásának javaslata


Nem is olyan régen számoltunk be arról, hogy az európai illetékesek döntése értelmében 2035-től betiltják a hagyományos meghajtású autók forgalmazását, onnantól kezdve ugyanis már csak zéró emissziós modelleket lehetne

-- újonnan értékesíteni.

https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2022/06/29/fit-for-55-council-reaches-general-approaches-relating-to-emissions-reductions-and-removals-and-their-social-impacts/

Most a környezetvédelmi miniszterek tanácskozása zárult le egy fontos eredménnyel, a javaslat viszont tovább puhult.


Az Európai Tanács hivatalos oldalán megjelent közlemény alapján az illetékes tagállami miniszterek 16 órás vitáját követően született meg a döntés, amely ugyan meghagyja a fenti időpontot, valamint a nulla szén-dioxid-kibocsátású autók kizárólagos forgalmazására vonatkozó javaslatot, ezt viszont azzal egészíti ki, hogy onnantól kezdve a „szén-dioxid-semleges” üzemanyaggal működő autókat is el lehetne adni, vagyis nem száműzik teljes mértékben a hagyományos, belsőégésű motorral felszerelt típusokat. Ez állítólag a komoly német ellenállás miatt került be az anyagba, a méretes autóiparral rendelkező ország képviselői szerint ugyanis nincs kizárva, hogy addigra olyan megoldással állunk majd elő, amely semlegesítheti a károsanyag-kibocsátást.

https://sg.hu/cikkek/auto/150372/felpuhult-a-hagyomanyos-autok-betiltasanak-javaslata

network.hu

A világ szén-dioxid kibocsátása 2015-ben (a kép forrása: Wikipédia)


A Tanács a mai napon elfogadta az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagba tartozó fontos jogalkotási javaslatokra vonatkozó tárgyalási álláspontjait (általános megközelítések). Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé fogja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.


Az, hogy a francia elnökség vezetésével megállapodás jött létre a tagállamok között az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról, döntő fontosságú lépés ahhoz, hogy a legfontosabb gazdasági ágazatokban teljesítsük éghajlat-politikai célkitűzéseinket. Az ökológiai és az energetikai átálláshoz valamennyi ágazat és valamennyi tagállam méltányos és inkluzív hozzájárulására szükség lesz. A Tanács immár készen áll arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel a csomaggal kapcsolatos eljárás lezárásáról, amelynek révén az Európai Unió minden eddiginél nagyobb szerepet tölt majd be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.


-- Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energetikai átállásért felelős minisztere


A tagállamok közös álláspontot alakítottak ki a következőkre vonatkozóan: az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS), a tagállamok általi közös kötelezettségvállalás az ETS hatályán kívül eső ágazatokban, a földhasználathoz, földhasználat-megváltoztatáshoz és erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó kibocsátások és elnyelések, a Szociális Klímaalap létrehozása, valamint a személygépkocsikra és könnyű haszonjárművekre vonatkozó új CO2-kibocsátási előírások.


Az elért megállapodásokkal megnyílt az út az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt.


Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer


Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) egy olyan szén-dioxid-piac, amely az energiaigényes iparágak és a villamosenergia-termelő ágazat kibocsátási egységeinek fix összkvótás kereskedési rendszerén alapul.


A Tanács megállapodott arról, hogy fenntartja az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra kitűzött, a Bizottság által javasolt 61%-os kibocsátáscsökkentési célt.


A Tanács megállapodott továbbá a teljes kibocsátási határérték 117 millió kibocsátási egységgel történő egyszeri csökkentéséről („kiigazítás”), valamint a felső határérték nagyobb mértékű, évi 4,2%-os éves csökkentésének bevezetéséről („lineáris csökkentési tényező”).


A Tanács jóváhagyta azt a javaslatot, amely azáltal hivatott megerősíteni a piaci stabilizációs tartalékot, hogy 2023-on túl is meghosszabbítja a kibocsátási egységek megnövekedett (24%-os) éves beviteli arányát, és hogy 400 millió kibocsátási egységben meghatározott felső határt vezet be, amely felett nem lehet kibocsátási egységeket a tartalékba helyezni.


A Tanács arról is megállapodásra jutott, hogy automatikussá és reaktívabbá teszi annak a mechanizmusnak az elindítását, amely túlzott áremelkedés esetén aktiválja a piaci stabilizációs tartalékra vonatkozó kvóták felszabadítását a piacon.


Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében a Tanács jóváhagyta a CBAM által érintett ágazatok ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos, a 2026 és 2035 közötti tízéves időszakban történő megszüntetésére irányuló javaslatot. A Tanács azt azonban elfogadta, hogy a csökkentés üteme e tízéves időszak kezdetén lassabb, a végén pedig gyorsabb legyen. Ezen ágazatok dekarbonizációjának támogatása az Innovációs Alap révén lehetséges lesz. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a CBAM hatását, többek között a kivitelkor bekövetkező kibocsátásáthelyezés tekintetében, és mérje fel, hogy szükség van-e további intézkedésekre.


Ami a Modernizációs Alapot illeti, a Tanács – a Bizottság javaslatának megfelelően – fenntartotta az Alap volumenének a felső határ további 2,5%-ának megfelelő kibocsátási egységek árverésre bocsátásával történő növelését, a kiemelt beruházások arányának 80%-ra való emelését, valamint új támogatható ágazatok hozzáadását. A Tanács úgy határozott, hogy kibővíti a Modernizációs Alap kedvezményezett tagállamainak a listáját. A földgázprojektek elvben nem támogathatók az Alapból. A Tanács azonban egy olyan átmeneti intézkedést vezetett be, amely lehetővé teszi az Alap kedvezményezettjei számára, hogy bizonyos feltételek mellett továbbra is finanszírozzanak földgázprojekteket.


A Tanács megerősítette továbbá az Innovációs Alap egyes rendelkezéseit, különösen ami az arra vonatkozó képességet illeti, hogy a projektek elosztása során a kiválóság elvét fenntartva hatékonyabbá és földrajzilag kiegyensúlyozottabbá tegyék a projektekben való részvételt. A Tanács megállapodott abban, hogy az Innovációs Alap keretében különös figyelmet fordít a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációjára.


A Tanács javította mindkét alap irányítását és átláthatóságát.


Bizonyos feltételek mellett további átmeneti ingyenes kiosztás biztosítható egyes tagállamokban a távfűtési ágazat számára az ágazat dekarbonizációjának ösztönzése érdekében.


A Tanács megállapodott abban, hogy a tengeri szállításból származó kibocsátásokat az EU ETS hatálya alá vonják. Az általános megközelítés elfogadja a hajózási társaságok esetében a kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettségek fokozatos bevezetésére irányuló bizottsági javaslatot. Mivel természetes módon a tengeri szállítástól nagymértékben függő tagállamok lesznek a leginkább érintettek, a Tanács megállapodott abban, hogy az árverés útján értékesített kibocsátási egységek felső határa 3,5%-ának megfelelő mennyiséget újraoszt e tagállamoknak. Emellett az általános megközelítés figyelembe veszi a földrajzi sajátosságokat, és átmeneti intézkedéseket javasol a kis szigetekre, a téli tengerhajózásra és a közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozó utakra vonatkozóan, továbbá megerősíti a tengerhasznosítási ágazatban a kibocsátásáthelyezés kockázatának leküzdésére irányuló intézkedéseket.


Az általános megközelítés értelmében a nyomonkövetésről, jelentésről és hitelesítésről szóló rendeletbe 2024-től bele kell foglalni a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, és a szöveg felülvizsgálati záradékot vezet be az EU ETS-be történő későbbi bevonásukra vonatkozóan.


A Tanács megállapodott abban, hogy új, különálló kibocsátáskereskedelmi rendszert hoz létre az építőipari és a közúti közlekedési ágazat számára. Az új rendszer azokra a forgalmazókra fog vonatkozni, amelyek az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban való fogyasztásra szánt tüzelőanyagot biztosítanak. Az árverési és leadási kötelezettségek kezdete azonban a bizottsági javaslathoz képest egy évvel későbbre esik (a kibocsátási egységek árverési kötelezettsége 2027-re, leadási kötelezettsége pedig 2028-ra). A kibocsátáscsökkentési pálya és a 2024-től 5,15-ban, 2028-tól pedig 5,43-ban meghatározott lineáris csökkentési tényező a Bizottság javaslatához kéfosszilis tüzelőanyag,pest változatlan maradna. A Tanács fenntartotta azt a javaslatot, hogy a rendszer bevezetésének első évében az árverési mennyiség további 30%-át árverésre bocsássák, hogy biztosítva legyen a rendszer zökkenőmentesen működése („előreütemezés”).


A Tanács valamennyi fosszilis tüzelőanyag esetében bevezette a részvétel lehetőségét, valamint egyszerűsített nyomonkövetési, jelentési és hitelesítési követelményeket vezetett be a kis üzemanyag-forgalmazók számára.


Ezt egyúttal kiegészítette azzal az átmeneti lehetőséggel, hogy 2030 decemberéig a tagállamok mentesíthetik a forgalmazókat a kibocsátási egységek leadása alól, amennyiben e forgalmazók nemzeti szinten olyan szén-dioxid-adó hatálya alá tartoznak, amelynek szintje egyenértékű az építőipari és a közlekedési ágazatra vonatkozó ETS-ben a kibocsátási egységek árverési árával vagy magasabb annál.


A Tanács megállapodott arról, hogy 2027-re fokozatosan megszünteti a légi közlekedési ágazat ingyenes kibocsátási egységeit, és összehangolja a javaslatot a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA). Az EU ETS az Európán belüli járatokra lesz alkalmazandó (ideértve az Egyesült Királyságba és a Svájcba irányuló járatokat is), míg a CORSIA-t a benne részt vevő harmadik országokba irányuló és az azokból induló, Európán kívüli járatok uniós üzemeltetőire alkalmazzák majd. A Tanács megállapodott arról, hogy a fokozatosan kivont ingyenes kibocsátási egységekből 20 milliót elkülönít a fenntartható légijármű-üzemanyagok használatával kapcsolatos többletköltségek ellentételezésére. Emellett a tanácsi megállapodás figyelembe veszi a sajátos földrajzi körülményeket, és ezzel összefüggésben korlátozott átmeneti eltéréseket javasol.


Szociális Klímaalap


A Tanács megállapodott arról, hogy létrehozza a Szociális Klímaalapot a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési felhasználók támogatására, hogy segítse az építőipari és a közúti közlekedési ágazatra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozását.


Az egyes tagállamok Szociális Klímatervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely intézkedéseket és beruházásokat tartalmaz azon hatás kezelésére, amelyet a szén-dioxid-árazás jelent a kiszolgáltatott helyzetű polgárokra nézve. Az Alap pénzügyi támogatást – például átmeneti és korlátozott, közvetlen jövedelemtámogatást – fog nyújtani a tagállamoknak a terveikben meghatározott intézkedések és beruházások finanszírozásához, az épületek energiahatékonyságának növeléséhez, az épületek felújításához, az épületek fűtésének és légkondicionálásának dekarbonizációjához, valamint a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés elterjedéséhez.


A Tanács megállapodásra jutott arról, hogy az Alap az uniós költségvetés részét fogja képezni, és külső címzett bevételekből fog gazdálkodni legfeljebb 59 milliárd EUR összegig. Ez a költségvetési struktúra lehetővé tenné az Alap számára, hogy az európai költségvetéshez kapcsolódó számos garanciában részesüljön anélkül, hogy ehhez az EU többéves pénzügyi keretét újból meg kellene nyitni.


Az Alap létrehozását a 2027 és 2032 közötti időszakra időzítenék, hogy az egybeessen az ETS hatálybalépésével az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban, a kiadások pedig 2026. január 1-jétől visszamenőlegesen elszámolhatók lennének.


A Tanács úgy határozott, hogy a Szociális Klímatervek becsült összköltségének 35%-ában meghatározott felső határt alkalmaz arra a tagállamok számára nyitva álló lehetőségre, hogy ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtsanak.


A Tanács egyetértett abban, hogy az Alap valamennyi tagállam javát szolgálja, és megtartotta a Bizottság által javasolt kiosztási módot. A Tanács ugyanakkor arról is döntött, hogy elveti a bizottsági javaslatban előirányzott nemzeti hozzájárulás (társfinanszírozás) ötletét. Az Alap irányítási módját illetően a Tanács a megosztott irányítás elemeivel kombinált közvetlen teljesítménymenedzsment mellett döntött. Emiatt úgy határozott, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok technikai segítséget kapjanak a terv intézkedéseinek végrehajtásához.


Rendelet a közös kötelezettségvállalásról


A Tanács megállapodott arról, hogy 2005-höz képest 40%-os uniós szintű kibocsátáscsökkentési célértéket határoz meg az üvegházhatású gázok tekintetében azon ágazatokra vonatkozóan, amelyek nem tartoznak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá, nevezetesen a belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kisiparra vonatkozóan. Az építőipari és a közúti közlekedési ágazat mind az új, célzott ETS-nek, mind pedig a közös kötelezettségvállalási rendeletnek a hatálya alá fog tartozni. Ezek az ágazatok együttesen jelenleg az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 60%-át generálják.


A Tanács megállapodott abban, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően megtartja az egyes tagállamok tekintetében meghatározott megemelt nemzeti célértékeket. A szöveg kiegészült egy arra vonatkozó hivatkozással, hogy a rendelet céljainak elérése megköveteli, hogy idővel az összes tagállam erőfeszítései közelítsenek egymáshoz, a sajátos nemzeti körülmények figyelembevétele mellett. A Tanács megállapodott arról, hogy a kiszámíthatóság érdekében az egyes tagállamokra vonatkozó lineáris kibocsátási pályákat 2025-ben csak abban az esetben igazítják ki, ha ez magasabb éves határértékeket eredményez az érintett tagállam számára, és a kiigazításnak az a célja, hogy figyelembe lehessen venni az olyan váratlan eseményeknek, mint a Covid19-világjárványnak a kibocsátásokra gyakorolt hatását.


Az általános megközelítés konkrétan a 2021–2025-ös évek tekintetében 10%-ra, a 2026–2030-as évek tekintetében pedig 20%-ra növeli a tagállamok között átruházható éves kibocsátási kvóták mennyiségét. A szöveg emellett átláthatóbbá teszi ezeket a cseréket, különösen a jelentéstételi kötelezettségek szigorítása révén. Megkönnyíti az ETS rugalmassági mechanizmusának az alkalmazását, amely lehetővé tesz kilenc tagállam számára, hogy 2021 és 2030 között korlátozott mennyiségű ETS kibocsátáskereskedelmi egységet a közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásainak ellentételezésére használjanak fel. Elősegíti továbbá a Bizottság által javasolt további tartalék felhasználására vonatkozó szabályok alkalmazását is. Ezenkívül a szöveg fenntartja azt a javaslatot, hogy a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó rugalmassági mechanizmust két időszakra bontják.


Földhasználat, földhasználat-megváltozás és erdőgazdálkodás


A földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazat a talaj, a fák, a növények, a biomassza és a faanyag hasznosítását foglalja magában. A LULUCF-ágazat által generált kibocsátásokat és elnyeléseket figyelembe veszik a 2030-ra kitűzött átfogó uniós célban.


A Tanács megerősítette, hogy a LULUCF-ágazatban 2030-ra uniós szinten átfogó célkitűzésként 310 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést határoz meg. Ez az elnyelések mintegy 15%-os növekedését jelenti a jelenlegihez képest. A jelenlegi szabályokat, amelyek szerint a kibocsátások nem haladhatják meg az elnyelést („a negatív egyenleg tilalma”) 2025-ig kell alkalmazni. A 2026–2030-as időszakra vonatkozóan minden tagállam rendelkezni fog egy 2030-ra teljesítendő kötelező nemzeti célértékkel. Emellett a Tanács minden tagállam tekintetében kötelezettségként határozta meg a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés bizonyos összegének az elérését a 2026–2030-as időszak egészére vonatkozóan („a 2026–2030-as költségvetés”). A költségvetés az indikatív éves értékekkel leírt pályán fog alapulni. A Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően megtartja a célértékeknek az egyes tagállamok közötti elosztását.


A Tanács megállapodott arról, hogy megerősíti a rugalmassági mechanizmusokat azon tagállamok támogatása érdekében, amelyek a LULUCF-ágazatot érintő, általuk nem befolyásolható tényezők miatt nehezen tudják teljesíteni célértékeiket, feltéve, hogy az Unió egésze teljesíti 2030-ra kitűzött célértékét.


A Tanács objektív és mérhető kritériumokon és mutatókon alapuló további rugalmassági mechanizmust vezetett be az éghajlatváltozás hatásaihoz és a szerves talajokhoz kapcsolódóan. E rugalmassági mechanizmus igénybevételéhez az érintett tagállamoknak jól meghatározott módszertant követve bizonyítékokat kell majd benyújtaniuk a Bizottság részére. A Tanács továbbá úgy határozott, hogy fenntartja azt a lehetőséget, hogy a 2026–2030-as időszakban a természetes bolygatásból eredő kibocsátásokat kizárják a LULUCF-számlákból, feltéve, hogy a rugalmassági mechanizmusok keretében nem alkalmazzák a természetes bolygatásért nyújtott ellentételezést.


A Tanács megerősítette, hogy megszűnik az a lehetőség, hogy a LULUCF-krediteket a két megfelelési időszak (2021–2025 és 2026–2030) között át lehetne vinni.


A Tanács megállapodott arról, hogy a Bizottság a Párizsi Megállapodás keretében végzett (2023-ra kitűzött) első globális értékelést követő hat hónapon belül jelentést nyújt be a mezőgazdaságból származó, szén-dioxidtól eltérő üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a rendelet hatálya alá vonásáról, valamint a földhasználati ágazat 2030 utánra szóló célértékeinek meghatározásáról.


A személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások


A Tanács megállapodott arról, hogy az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célértékeket 2030-ra a személygépkocsik esetében 55%-ra, a könnyű haszongépjárművek esetében pedig 50%-ra emelik. A Tanács arról is megállapodott, hogy 2035-re vonatkozóan 100%-os CO2-kibocsátáscsökkentési célértéket vezet be az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek tekintetében.


Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelet (AFIR) kapcsolódó felülvizsgálata biztosítja majd, hogy a járművezetők valamennyi tagállamban fel tudják tölteni járműveiket.


2026-ban a Bizottság értékelni fogja a 100%-os kibocsátáscsökkentési célértékek elérése terén tett előrelépést, valamint e célértékek felülvizsgálatának szükségességét, figyelembe véve a technológiai fejlődést, többek között a hálózatról tölthető hibrid technológiák tekintetében, továbbá a kibocsátásmentességre való megvalósítható és társadalmilag méltányos átállás jelentőségét.


A Tanács megállapodott abban, hogy 2030-tól megszünteti a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó szabályozási ösztönző mechanizmust.


További lépések


A javaslatokra vonatkozó tanácsi álláspontok elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges jogi szövegekről.



Címkék: alacsony kibocsátású jármű alternatív üzemanyag cbam energetikai átállás erdőgazdálkodás eu ets európai tanács földhasználat földhasználat-megváltozás gáz-kibocsátás hagyományos meghajtású autók forgalmazása ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus irány az 55% kibocsátáscsökkentés kibocsátásmentes jármű klímasemlegesség könnyű haszongépjármű környezetvédelem lulucf nettó üvegházhatás személygépkocsi szociális klímaalap szociális klímaterv szén-dioxid kibocsátás uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer zéró emissziós modellek üvegházhatás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 4 hónapja

Régi – és nem csak a Volkswagent érintő – ügyek azok, amelyek tárgya, hogy egyes autógyártók olyan szoftveres megoldásokat használtak autóikban, melyek segítségével megkerülték a környezetvédelmi előírásokat.

Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan hirdetett határozatot tegnap az Európai Unió Bírósága.
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2022-07/cp220124hu.pdf

Az uniós bírósághoz jogértelmezést kérve osztrák bíróságok fordultak, akik a károsanyag-kibocsátást manipuláló szoftver használata miatt a 2011 és 2013 közötti adásvételi szerződések semmisségének megállapítását szeretnék elérni a Volkswagen autói tekintetében.

A tényállás: az e bíróságok által előadottak szerint ez a szoftver csak akkor biztosítja a nitrogén-oxidra (NOx) vonatkozóan uniós szinten megállapított kibocsátási határértékek betartását, ha a külső hőmérséklet 15 és 33°C közötti marad. E hőmérsékleti tartományon kívül a kipufogógáz-visszavezetés (EGR) szintje lineárisan 0-ra csökken, ami a kibocsátási határértékek túllépéséhez vezet. Ezt a hőmérsékleti tartományt a Volkswagen által az uniós jog értelmében tiltott szoftver cseréje érdekében elvégzett, a szóban forgó járművekbe telepített szoftver frissítése eredményezte. A német szövetségi gépjárműforgalmi hatóság engedélyezte ezt a frissítést, mivel úgy ítélte meg, hogy az nem tartalmaz tiltott hatástalanító berendezést.

Ezzel az engedélyezéssel az osztrák legfelsőbb bíróság, a kismartoni regionális bíróság és a klagenfurti regionális bíróság nem értett egyet.

Az uniós bíróság szerint az jogellenes, hogy a szoftver csak a fent említett hőmérsékleti tartományon belül biztosítja a határértékek betartását – akkor is az, ha egyéb okok, pl. teljesítmény, hatékonyság, kopásvédelem stb. miatt járt el így a gyártó.

Megállapítják, hogy: „tiltott az olyan hatástalanító berendezés, amelynek rendes közlekedési körülmények között az év nagy részében működnie kell. Az ilyen berendezés elfogadása ugyanis azzal járna, hogy a kivétel gyakrabban lenne alkalmazandó, mint maga a tilalom, és a járművek

-- nitrogén-oxid-kibocsátásának korlátozására vonatkozó elv aránytalan sérelmét eredményezné.”

Azt is megállapítják, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozás szerint a fogyasztó „csekély mértékű hiba” esetén nem állhat el a szerződéstől, ám a szóban forgó szoftveres megoldás „nem csekély mértékű hiba”, hanem olyan jelenség, mely alapot adhat az adásvételi szerződés felmondására.

Mint ismert, az Európai Bíróság határozatai jogértelmezések, nem ítéletek – a konkrét döntéseket a benyújtó nemzeti bíróságok hozzák meg a határozat alapján.
https://itcafe.hu/hir/eu_volkswagen_szoftver.html

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 42 perce a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Tóth Krisztina - Bonyolult vers Megy a, megy a, megy a, megy...

M Imre 1 órája új videót töltött fel:

M Imre 1 órája új videót töltött fel:

M Imre írta 1 napja a(z) Teslát mindenkinek - a koncepció blogbejegyzéshez:

Évi több millió új autóba kerül magyar önvezető technológia...

M Imre írta 2 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) ...

M Imre írta 3 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Közlekedési Múzeum: Egy új lakó megérkezett! https://www....

M Imre írta 3 napja a(z) Közlekedésre nevelés fontos számodra? - 2. fórumtémában:

Ismétlődő tilosban parkolásért is elvehetik a jogsit ...

M Imre írta 4 napja a(z) A legfontosabb változások az M3-as metró közlekedésben 2022. május 14-től, szombattól képhez:

A_legfontosabb_valtozasok_az_m3as_metro_kozlekedesben_2022_majus_14tol_szombattol_2167017_3792_s

Januártól újabb két állomáson állnak meg a 3-as metró ...

M Imre írta 4 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A MOL Bubi közbringa- szolgáltatás felhasználóinak ...

M Imre írta 4 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Mást állít a MÁV a gyulai vasútállomás felújításáról,...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu