Február közepén a BKV Illetékese még azt mondta az Élőben a városból műsorban, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy próbapereket indítanak a BKV forgalmát akadályozó járművek tulajdonosai ellen. Az eheti Vasárnapi Hírek már azt írja, hogy a 2-es villamos pályáját 84 percig és a 17-es járat sínjén 34 percen keresztül parkoló autósok lesznek annak a próbapernek az alanyai, amit a BKV indít.

A 2-es villamos pályáját 84 percig és a 17-es járat sínjén 34 percen keresztül parkoló autósok lesznek annak a próbapernek az alanyai, amit a BKV indít. Ma lényegében büntetlenül lehet elállni a tömegközlekedési járművek útját. Igaz, csak Budapesten. Sehol máshol Magyarországon és  Európában…

– Amennyiben egy autó elállja a troli vagy a villamos útját, a vezető azonnal beszól a diszpécserközpontba, ahonnan rögtön küldenek egy autóelszállító teherautót és értesítik a rendőrséget. Az esetet dokumentálják, az autót elszállítják a tulajdonos pedig kifizeti  a bírságot és alaposan meggondolja, hogy máskor akadályozza-e autójával a tömegközlekedést és persze egyúttal autós társait is, akik feltorlódnak a haladásra képtelen troli mögött – meséli Nagy Sándor Szeged alpolgármestere milyen pofonegyszerű mindez a Tisza-parti városban – és még több tízezer kisebb nagyobb európai településen…

– Nagyon bízom benne, hogy  a Fővárosi Közterület-felügyelet előbb-utóbb élni fog autóelszállítási jogával Budapesten – mondja a fővárosi próbapereket elindító BKV jogi igazgatója, Tomasitz István, aki megerősíti: nem nagyon ismer olyan európai nagyvárost, ahol ezt a fajta szabályozó eszközt ne alkalmaznák. A szakember szerint néhány héten belül alapos dokumentációval és pontos számításokkal együtt adják majd be a keresetüket a bíróságra. Kiszámolják. mennyibe is kerül az adófizetőknek az, amikor mondjuk egy kigyúrt kopasz audis elmegy szolizni és a villamossínre parkolja autóját.
(Ilyen jelenetekkel egyébként napi rendszerességgel lehet találkozni Óbudán a 17-es villamos vonalán.)

Mint megtudtuk, a BKV ezen felül  azt is bizonyítani kívánja, hogy az ilyen „menetrend borulások” jelentősen rontják a tömegközlekedési vállalat hitelét, vagyis nem vagyoni káraikat is érvényesíteni kívánják a két próbaper során.

Tomasitz István célja mindezek ellenére nem az, hogy „horrorisztkus összegeket” ítéljen meg számukra a bíróság, hanem csupán egy olyan egyelőre nem számszerűsített „reális összeget”, amely egyértelműen kifejezi, hogy törvénytelen, antiszociális és kárt okozó tevékenység a tömegközlekedési járművek közlekedésének akadályozása.

– Természetesen örvendetes, ha végre elindul egy-két próbaper, de ehelyett inkább határozott jogtudatos fellépés kellett volna már régóta a BKV és persze a rendőrség részéről is a villamosközlekedést akadályozó járművekkel és vezetőikkel szemben – mondja Vitézy Dávid a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője, aki – mondandójának alátámasztásaként – el is juttatott szerkesztőségünknek néhány, évekkel ezelőtti állásfoglalásukat, amelyben követelik ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolását. A szakember megerősítette: óriási probléma és szinte Európa nagyvárosaiban egyedülálló az autóelszállítás hiánya, ami káoszhoz vezet. Ugyanakkor Vitézy Dávid problémának érzi azt is, hogy a BKV illetékesei „nem elég kemények„ és nem képviselik a tömegközlekedés és persze az azzal utazók érdekeit.

Ezzel a véleménnyel egybecseng, hogy érdekes módon míg a rendőrség és a BKV illetékesei is minden esetben „szabálysértésről” beszélnek abban az esetben, ha autó akadályozza a villamos közlekedését, a Vasárnapi Híreknek több jogász és ügyvéd egyértelműen bűncselekményt emlegetett. Köztük van Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki szerint azért is rendkívül fontos kérdés ez, mert megbízhatóan működő tömegközlekedés nélkül egy nagyvárosban nem beszélhetünk élhető környezetről. Jogi szakvéleménye szerint, ha valaki öt percnél tovább akadályozza például a villamos közlekedését azzal, hogy ráparkol a sínre, egészen bizonyosan kimeríti a Btk. 260. szakaszába ütköző „közérdekű üzem megzavarásának” bűncselekményét, de szerinte  szélső esetben – például, ha mindezt egy beláthatatlan útszakaszon teszi – akár a „közúti veszélyeztetés” bűncselekménye is megállhat. Fülöp Sándor – bár üdvözli a próbapert – nem is érti, a hatóságok miért nem alkalmazzák ezt a rendkívül egyértelmű és világos törvényi helyet.

Az ombudsman véleményét tolmácsoltuk a BKV jogi igazgatójának is, aki úgy véli: amennyiben mindez valóban nem szabálysértés, hanem bűncselekmény lenne, akkor a rendőrségnek minden ilyen ügyben hivatalból kellene intézkednie – márpedig ezt általában nem teszik. (Vasárnapi Hírek)

A két videó csak ilusztráció - nem biztos, hogy ezek ellen az autósok ellen indul a próbaper.

Fülöp Sándorról pár szóban

Nős, felesége az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Egy lánygyermekük és egy fiúgyermekük van.

1984-től a Fővárosi Főügyészségen, majd 1991-től a Legfőbb Ügyészségen volt ügyész. 1993–94-ben a Ruttner and Partners Ügyvédi Irodában ügyvédként főként gazdasági ügyekkel foglalkozott.

1996 óta megbízott egyetemi adjunktus az ELTE állam és jogtudományi karán, környezetvédelmi joggal foglalkozik.

Továbbiak itt >>>

Interjú Fülöp Sándorral (más témakörben)

(forrás: varos.blogter.hu)