Elfeledett KRESZ-szabályok

Féjja Zsolt 2007. 08. 29., 23:02 Utolsó módosítás: 2007. 08. 30., 17:26

Ez
a cikk 240 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a
megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
 
Valószínűleg
mindenki látott olyan autóst, aki lassított a piros lámpánál, majd
miután látta, hogy nem jön senki, nyugodtan áthajtott rajta.
Szabálytalankodott, de tudott róla. Sok közlekedőnek viszont fogalma
sincs, hogy nemcsak veszélyesen vagy másokat zavarva autózik, hanem a
KRESZ-t is megszegi. A leginkább elfeledett szabálytalanságokat
gyűjtöttük össze.
 

 
Szögezzük le az elején: gyakorlatilag bárkinek lehet jogosítványa,
csak a megszerzésére fordított idő és pénz mennyisége változó. Ha pedig
valaki megkapja a vezetői engedélyt és utána megfelel az időszakos
orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adnia vezetési
tudásáról, arról, mennyire ismeri a szabályokat. Elvileg éppúgy részt
vehet a forgalomban az a nagypapa, aki még a balra tarts idején,
jobbkormányos autóban szerzett jogosítványt, amikor még nemhogy
autópálya, de autóút sem volt, amikor a kóborló haszonállatok, a
patkószegek és a lócitrom jelentette az automobilistára leselkedő
legnagyobb veszélyt.
A piros lámpán nem szabad átmenni. A sebességkorlátozást be kell
tartani. A záróvonalat nem szabad átlépni. Ritkán figyelmetlenségből,
gyakran tudatosan megszegett, de közismert szabályok, amelyekkel talán
a közlekedés néhány éve még kissé képzetlen résztvevői
is tisztában vannak már. Alább nem ilyen példákat sorolunk fel, hanem
olyan szituációkat, amelyekben a vezetők legtöbbször nem is tudják,
hogy megszegik a KRESZ-t. A válogatás saját tapasztalatainkon alapul,
de kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére a témában. Az észrevételek
alapján kiegészítjük a listát, és megkérdezzük a szabályokat alkotók és
az azok betartatásáért felelős szakemberek véleményét.
 
Jobbra húzódás elmulasztásaAz
általános szemlélet szerint a külső sáv kizárólag kerékpárok,
segédmotorok, lovas kocsik és hatéves részletre vett kétmilliós autók
számára fenntartott terület, sikeres ember csak a belső sávban halad.
Mintha sínen menne, lehetetlen kitéríteni. Ha éppen nem siet, nyugodtan
elautózgat ötvennel a hetvenes tábla hatálya alatt a belső sávban. A
mögötte balra indexeléssel vagy fényszóróvillogással előzési szándékát
tudató autós jelzéseit agresszivitásnak veszi, csak azért sem alázkodik
meg. A vége általában az, hogy a hátul lévő autós jobbról megelőzi -
ami lakott területen kívül éppúgy szabálytalan, mint kis forgalomban
vagy az előzés után is folyamatosan a belső sávban
haladni. Gyorsforgalmi utakon különösen balesetveszélyes magatartás,
amelyre újabban feliratok is figyelmeztetnek az autópályák információs
kijelzőin.




25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és
kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az
út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva
kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont
járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan
haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik -
szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.36. § (1) Olyan
úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több
forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4)
bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi
sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra
bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.




 
Kanyarodó főútÚgy
látszik, hatásos a közoktatás, az egyenes definíciója mélyen bevésődött
az autósokba. Pedig a KRESZ-ben néha a görbe is egyenes: ha a főút
kanyarodik, az egyenesen haladó autó a szabály szerint nem egyenesen
halad, hanem jobbra kanyarodik, tehát jeleznie kell irányváltoztatási
szándékát. Így a mellékútról érkező is tudja, nem kell várnia,
ráhajthat a főútra.




29. § (1) Aki járművel irányt változtat
(terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát
átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról
vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban
vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.(2) Az
irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő
bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak
befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.




 

KörforgalomAz egyik legzseniálisabb
forgalomtechnikai találmány, amely az irányjelzés elmulasztásával
elveszti egyik fő előnyét. Behajtáskor nem, de kihajtáskor kötelező
indexelni, így a becsatlakozó már akkor elindulhat, amikor a jobbra
indexelő autó még a körforgalomban van, így jelentősen gyorsítható a
forgalom.




29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a
körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben
megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell
jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő
letérés esetében is.




 
Balra kanyarodás egyirányú utcábólItt
bezzeg nagy arányban érvényesül a jobbra húzódás elve. Pedig az
egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert a menetirány
szerinti bal oldalon is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra
kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az úttest bal széléhez kell
húzódni.




31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművela) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,b) útburkolati jelek hiányában (...)-
balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg
osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére
köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni.










 

Jobbra kanyarodás buszsávos útonFelsorolásunkba
nem illeszkedik a buszsávon haladók esete, hiszen ők pontosan tudják,
hogy szabálytalanok. Sokan viszont éppen ellenkezően viselkednek, úgy
tekintenek a BUSZ feliratú aszfaltcsíkra, mintha valamilyen különleges,
a gumiabroncsot fél pillanat alatt szétmaró felület lenne, amelyet csak
keresztezni szabad, de ott haladni egy métert sem. Tévedés. Azon utcák
előtt, amelyekbe jobbra szabad kanyarodni, a záróvonal mellé (vagy
helyett) már az úttorkolat előtt szaggatott vonalat festenek; jobbra
tehát nem a buszsávon át kell kanyarodni, hanem a buszsávból.




31. § (8) Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá.




 

 
Megállás az úttest bal oldalánKétirányú
úton csak az úttest jobb oldalán szabad megállni, a bal oldalon csak a
szemből érkezőknek - elvileg. Soha nem láttam még, hogy bárkit
megbüntettek volna a szabály megszegéséért. Kivéve persze, ha nem
fizetett a parkolásért.




40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből
vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az
úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban
szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.(2)
Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más
nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest
jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.




 








Kereszteződésbe szorult autókPiros,
sárga, zöld, sárga, piros - és semmi nem történik, a dudáláson kívül.
Lehetetlen átjutni az út túloldalára, hiszen azok az optimista
autóstársak állnak keresztben előttünk, akik bíztak benne, hogy
majdcsak megindul előttük a kocsisor. De nem tud, hiszen a következő
saroknál előttük is blokádot alkotnak a hasonlóan gondolkodók. A
folyamat öngerjesztő, a harmadik tétlenül töltött zöld után már akkor
is elindul a jogosan ideges vezető, ha ő sem tud biztosan átjutni. A
problémát ismerik a hatóságok, egyre több csomópontban festettek fel
ferdén csíkozott sárga mezőket, de a tapasztalatok szerint ezt sokan
érdekes dekorációként kezelik. Hatásosabb módszer, hogy
csúcsforgalomban rendőrök állítják meg a forgalmat, nehogy
beszoruljanak, de erre semmi szükség nem lenne, ha az emberek ismernék
a KRESZ vonatkozó paragrafusát, amely teljesen egyértelműen fogalmaz.




9. § (7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az
útkereszteződésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld
fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.




 








Gyalogosok elsőbbségeNéha a
gyalogosok is joggal érezhetik úgy magukat, mint a csiga, aki az út
túloldalára nézve felsóhajt: oda születni kell. Átkelni egy többsávos
úton még zebrán is kihívás, ha nincs jelzőlámpa. A legveszélyesebb, ha
az egyik sávban megáll az autó, a másikban viszont nem. Éppen ezért
kötelező az összes sávban haladó járműnek megállni, ha a járókelő az
úttestre lép, és átengedni őt. Különös divat a "tíz centire húzok el a
sarkától" játék, természetesen ez is tilos.Sok helyen nincs zebra,
de létezik egy szintén feledésbe merült másik szabály, amely
útkereszteződénél elsőbbséget biztosít a gyalogosoknak azon az úton,
amelyre a jármű kanyarodik. Tehát nem csupán udvariatlanság
elszáguldani előttük, hanem szabálytalan is.




43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel
a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó
járművel - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell
adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű
bekanyarodik.(3) A kijelölt gyalogosátkelőhely
előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és
továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a
gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.




 








Ködfényszóró használataRitka
találó kifejezés a ködlámpa, sokan mégsem értik. Csak ködben vagy erős
esőben, hóesésben - tehát tényleg indokolt esetben - szabad használni.
Az erős szó a hangsúlyos, néhány csepp eső nem számít annak, csak a
vízfüggöny. Az első ködfényszóróknál jóval zavaróbb a hátsó felesleges
használata, ha nem fűződik különös érdek a mögöttünk lévő retinájának
kiégetéséhez, kapcsoljuk ki.




44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró
helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző
ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt
indokolják.




 
Hátsó biztonsági öv használata
Nemrég részletesen foglakoztunk a biztonsági öv fontosságával, most csak a KRESZ-vonatkozásról szólunk.
Sokan hiszik, hogy a hátsó biztonsági öv használata nem, vagy csak
lakott területen kívül kötelező, de a helyzet sokkal világosabb: az
első és hátsó utasoknak egyaránt mindig be kell kapcsolniuk.




48. § (5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott
üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival,
amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az
esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen
utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve.




 

Figyelmeztető jelzést használó járművekA
kukásautók, locsolókocsik, seprőgépek és más, sárga villogóval
felszerelt járművek több szabály alól mentességet élveznek. Nem kell
jobbra húzódniuk, tiltott helyen is megállhatnak, este 10 és reggel 6
óra között szemből is behajthatnak az egyirányú utcában, osztottpályás
úttesten haladhatnak a menetiránnyal szemben.




50. § (2) A figyelmeztető jelzést használó, út-
vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló
jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a
személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat
lényegesen nem akadályozza, (...)b) 22 és 6 óra
között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása)
megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú
forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal
szemben is közlekedhet;c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.




 
Kilógó csomag szállításaFenyőfa,
bicikli, lapra szerelt szekrény - néhány gyakori tárgy, amely általában
nem fér a karosszériába, ezért kilóg a csomagtartóból, amelynek ajtaját
gumipókkal vagy hevederrel húzzák le. Persze, piros rongyot kell a
végére kötni - gondolják sokan, rosszul. Valóban meg kell jelölni a
legfeljebb a meghatározott hosszúságban túlnyúló holmikat, amelyeket
viszont legfeljebb a tetőcsomagtartón szállíthatjuk, mivel utazás
közben a jármű valamennyi ajtaját csukva kell tartani.




47. § (2) A rakományt a járművön - annak
belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a
közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne
veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány (..)b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja.