A Renault-motoros és -fülkés Rába-Heros fecskendő bemutatóját 2015-ben követheti sorozatgyártás. Képgaléria az alábbi linken:
http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1403/T_zol201433118946/gallery.xml&rovat=auto


A Rába újra ott van a szeren
2014. 03. 31. 20:26
http://www.origo.hu/auto/20140331-a-raba-ujra-ott-van-a-szeren-ujraindul-a-magyar-tuzoltoauto-gyartas.html
írja az origo.hu

Hosszú szünet után ismét hazai gyártmányú szerkocsik vehetik fel a harcot a lángokkal. Megnéztük annak a 4000 liter vizet cipelő, összkerékhajtású tűzoltóautónak a prototípusát, amely végre nyugdíjba küldi az IFA-kat.

Magyar tüzet magyar jármű oltson - így foglalható össze röviden Nemzeti Tűzoltó Gépjármű Program, mit a gazdasági- és a belügyminisztérium is támogat. Csakhogy a műfaj specialistájának számító Csepel Autógyár már 18 éve csődbe ment, a porondon pedig nem maradt más, mint a Rába. Győrben az utóbbi években főleg részegységeket (alvázakat, hidakat és présgépeket) készítenek, komplett járműveket kizárólag a honvédség számára adnak el. Volt ugyan egy tűzoltóautó kísérletük 1997-ben, de elbukták az akkori beszerzési tendert, amikor a német MAN-gépészettel és osztrák Rosenbauer felépítménnyel készült, így a szerkocsi végül prototípus maradt.

Most egy második, eléggé komoly esélyt kap a Rába. Új együttműködő partnere a BM Heros Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., amely 1990-ben tűzoltóautók szervizelésére alakult (korábban Központi Javítóüzemként működött), ma pedig teljes felújításokkal és felépítmények készítésével foglalkozik. Ma is számtalan fecskendő szerepel a kínálatukban, amit jobb híján elsősorban Mercedes és Renault teherautókra építenek fel, a jövőben azonban a hatalmas puttonyok Rábákra kerülnek. Vajon ez garancia lesz az eladásokra? Alighanem igen, hiszen a Heros az egyik fő megrendelő Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fennhatósága alatt működik.

Rozsdamentes acélból készült a felépítmény, a legtöbb speciális felszerelés Magyarországon készült. A tető csúszásgátló bevonatot és világítást kapott.

Az állami többségi tulajdonú Rába az utóbbi időkben azzal került a kritikák kereszttüzébe, hogy a busztendereken külföldi gyártású, átcímkézett Rába-Volvo buszokkal nyert, bár a gyár hangsúlyozza, hogy idővel a hazai munka és részegységek aránya is folyamatosan nő. Vajon a Rába-Heros tűzoltóautó is álmagyar? Bár a sajtótájékoztatón nem hangzott el pontos szám a hazai alkatrészek arányáról, úgy tűnik, itt jobbak az arányok. A Heros Aquadux felépítmény 43 beszállítójából 40 magyar, a Rába viszont nem tudott egy komplett teherautót előhúzni a bűvészkalapból, így ezúttal a Renault Truck Defense-t választotta partnerül, ami amúgy szintén a Volvo tulajdona.

Nemcsak lángoló házakhoz, hanem rengeteg közúti balesethez is hívják a tűzoltókat, így a Rába-Herosba is kerül feszítővágó.

A bemutatott járművön Renault Midlum eredetű a hathengeres, 290 lóerős dízelmotor és a négyajtós, hátul egybefüggő üléspados fülke, beleértve a fő elemeket (üvegek, lámpák, műszerfal) is. Győrben alakították át tűzoltósági igényekhez és gyártják a speciális alvázat, emellett teljesen saját konstrukció az első és a hátsó híd, a fékrendszer, illetve a tank. Ebben az úgynevezett félnehéz fecskendő kategóriában fontos a jó terepjáró-képesség, ezért a Rába-Heros is összkerékhajtású. Ahogy a többi hasonló óriásnál, ennél is 85 km/h-ban limitálták a végsebességet, de a kék fényt bekapcsolva kikapcsol a limiter - ilyenkor a Rába mérései szerint 111 km/h-val is roboghat.

Ha riasztás van, 100 km/h felett is roboghat a szerkocsi. A berendezés is részben Renault, a ZF Servoshift váltó hatfokozatú.

Közelebbről szemlélve mindig lenyűgöző egy ilyen fecskendő sokoldalúsága (lásd bővebben a videóban). Hátul, a felépítmény közepébe épített tartályban cipeli az oltáshoz szükséges 4000 liter vizet és habot, körötte alakították ki a málhateret, ahol a tűzoltók légzőkészülékei mellett kézi porral oltó, motoros fűrész és feszítővágó is megtalálható, így természeti katasztrófánál vagy karambolnál is be lehet vetni. Külön érdekesség a fényárboc, amit pneumatikusan lehet kitolni a felépítmény tetejéből, és négy reflektorral világítja be a mentés helyszínét. A vezetőfülkében úgy alakították ki az ülések háttámláját, hogy az itthon használt minden légzőpalack-típust rögzíteni lehessen, az oltórendszer pedig számítógépes vezérlésű.

Szerkocsinál elengedhetetlen a dupla fülke, ami átjárható. Költségtakarékosságból hátra is ugyanolyan ajtók kerülnek, mint előre.

Túl azon, hogy munkahelyeket teremt, a helyi igényekhez szabhatóság és az állandó szervizháttér a hazai gyártású jármű nagy előnye, de a mostani bemutató még nem jelenti azt, hogy a Rába-Heros azonnal ellepné az utakat. Két év fejlesztés után tavaly év végén kezdték el építeni a prototípust, most pedig megkezdődnek a vizsgálatok, csapatpróbák és véglegesítési folyamatok, a sorozatgyártás pedig 2015 első negyedévében indul meg. Eleinte 20 darab elkészítése reális, de mint Pethő István Ferenc tűzoltó alezredes, a BM Heros vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, évi 50 darab elkészítése a távlati cél. Ezt olyannyira komolyan gondolja a cég, hogy már ki is nézett magának a telephellyel szomszédos utcában egy telket, ahol új gyártóüzemet húzhatnak fel.

Exportra gondolni Pethő úr szerint csak az után lehet, hogy befejeződött a magyar járműpark megújítása, ami akár öt évig is eltarthat. Ez nem jelenti azt, hogy minden járművet leselejteznek (az állomány átlagéletkora 13 év), a kevéssé korosakat inkább felújítják, ami 40 millió forintos összeg. A közel 100 millió forintos Rába-Heros főleg az aggastyán járműveket váltja ki, például az tűzoltóságoknál és az OKF-nél máig előforduló IFA szerkocsikat vagy Steyr és Csepel járműveket. Jó kérdés persze, hogy a kisebb tűzoltóságoknak és az önkéntes egyesületeknek
http://www.origo.hu/auto/20130619-kiprobaltuk-a-zsambeki-onkentes-tuzoltok-fecskendojet-vagy-szeret.html
mikor lesz pénzük rá, hiszen sok településen máig veteránkorú járművel indulnak bevetésre a lángok ellen.


Előzmény
Tűzoltóautókat gyártatna a kormány a Rábával
2011. november 08.
http://hvg.hu/gazdasag/20111108_raba_fonagy_mnv
írja a hvg.hu

Nemzetgazdasági, munkahely-teremtési céllal és a külpiaci érdekeltségek erősítése miatt szeretne 100 százalékos tulajdont szerezni a Rábában az állam, hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. A pénz már megvan rá, már csak az a kérdés, hogy hány befektetőt érdekel az ajánlat.

A kormány lezártnak tekinti a tömeges privatizáció korszakát, jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő. A jelenlegi kormány felelősen kívánja kezelni a nemzeti vagyont, sőt gyarapítani is szeretné. A nemzeti vagyon megléte azért fontos, mert abból lehet új munkahelyeket létrehozni és ebből lehet fejleszteni a nemzeti ipart is, hangsúlyozta a szóvivő. Elhangzott, hogy a kormány nem csak a nemzetgazdaságot, hanem Győr városát is szeretné erősíteni, ezért tesz ajánlatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az összes részvényre.

Erősíteni kívánják az állami szerepvállalást a magyar gazdaság számára fontos, kulcsszereppel bíró járműipari ágazatban, mondta el Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára. A minél nagyobb arányú állami szerepvállalás elősegítheti a felelősségi viszonyok tisztázását és a visszaélések felderítését, de ez a lépés közpolitikai és üzleti szempontból is indokolt.

Geopolitikai szempontok és tűzoltóautók

A növekedő állami szerepvállalás biztosíték arra, hogy hosszú távú stratégiát hajtsanak végre és így nemzetgazdasági, geopolitikai szempontok érvényesüljenek. A kormány fontosnak tartja a külpiaci érdekeltségek megerősítését és a versenyképes tudásháttér meglétét is.

Az egyik stratégiai cél a speciális járművek, például tűzoltóautók gyártása, hazai egységekből történő összeszerelése lehetne, válaszolta újságírói kérdésre Fónagy. Másrészt a Rába állami felkarolásával szeretnék stabilizálni a munkaerőpiacot és megerősíteni a kis- és középvállalkozói szektort. Arra is lehetőséget látnak, hogy a Rába részegységeire alapozva a már meglévő hazai autóbuszgyártókkal együtt egy készre szerelő üzemet működtessenek, vagy lássanak el alkatrészekkel.

Akkor kell venni, amikor olcsó

Ha az összes befektető hajlandó lesz eladni a részvényét, akkor az kb. 10 milliárd forintba fog kerülni, a saját részvények nélkül, tájékoztatta az újságírókat Polacsek Csaba, az MNV társasági portfólióért felelős főigazgatója. Ebből 1,7 milliárd forintot közvetlenül az adósságmentő alapba csoportosítanak át, így kb. 8,5 milliárd forint kerül ki az államháztartásból. Hogy pontosan mennyi, az azon múlik, hogy hány részvényes fogadja el a 815 forintos, részvényenkénti vételi ajánlatot.

A kormány egyébként még (2011) júliusban döntött úgy,
http://hvg.hu/gazdasag/20110728_milliard_mnv_allam
hogy 13,2 milliárd forintot csoportosítsanak át az MNV kasszájába, hogy legyen miből finanszíroznia a tulajdonosi terjeszkedését. Vagyis újabb utalásra nincs szükség: ezt a pénzt a Miniszterelnökség fejezetéből a Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából adta oda a kormány. Ugyanakkor azt mérlegre kell tenni, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból 95 milliárd forint kerül címkézetlenül a költségvetésbe és a miniszterelnökség tartaléka a 2010-es költségvetés szerint 90 milliárd forint. Másrészt pedig, ha a kormány nem akarja a deficitet növelni és minden plusz kiadással az államadósságot emelni, akkor arra a nyugdíjpénzek szolgálnak csak fedezetként.

Akkor kell vásárolni, amikor olcsó, és akkor kell eladni, amikor drága, indokolta meg az államtitkár azt, hogy miért pont most vásárol az állam részesedést a Rábában. A magyar autóipar 90 százalékban exportra termel, ezért erősen befolyásolják a külföldi viszonyok. Az exportpiacok nyomottsága miatt most érdemes részvényeket vásárolni, mivel Fónagy szerint hamarosan fellendül szektor.

Válasz