Vegyünk egy alaphelyzetet: 50-nel megyünk az úton, 27 méterünk van megállni (13 méter körül vakon meg lehet állni, tehát nem kérdés, hogy az autó tud ilyet). Megláttuk az akadályt, sok lehetőség nincs, meg kell állni.
1. Padlófék, optimális fékerő vagy pumpálós fékezés?
Mi kell tegyünk? Teljes erejű féket kellene nyomni, addig nyomni, amíg meg nem állunk, majd az ABS leszabályoz és megoldja helyettünk? Pontosan a csúszásgördülés határát kellene megkeresni, hogy még a csúszás ne jöjjön létre, de a tapadás a lehető legnagyobb legyen? Esetleg nyomjunk "satuféket", engedjük fel, megint satut, tehát a pumpáló, szakaszos féket használjunk? A logikus az lenne, hogy a középsőt csináljuk, a csúszás határán tartsuk a fékerőt. De amikor egy egy tonnás jármű "letérdel" fékezésnél, a súly 85 százaléka az első kerekekre kerül, és mindössze 15 százaléka marad hátul - lehetetlen feladat. A pumpálós fékkel pedig az a baj, hogy satut nyomni még csak-csak tudunk, de vészhelyzetben elengedni - nem létezik! Amikor a jegyzőkönyvet felveszik baleset után, mindenki azt állítja, hogy amikor először meglátta, hogy mi a helyzet, nyomott egy kemény féket és végig fékezett. A valóság és a mérések mindig azt mutatják, hogy a delikvens nyom ugyan egy erős féket, de messze nem kemény, acélosat, és ahogyan közeledik az akadály felé, az utolsó 10-12 méteren már mindenki nyomja a féket, mint süket a csengőt, csak akkor már késő.
2. Blokkolásgátló, ABS
Amerikában már hetven éve volt ABS a vasúton, amikor az autókon kezdtek olyan rendszert kitalálni, (amikor a pilóta viselkedése: megijed és nyom egy satuféket), hogy vegyen el a fékerőből, adja vissza, vegyen el, adja vissza... Ötször szabályozott le eleinte másodpercenként, akkor még nem tudtak többet. Ma már ott tartunk, hogy ha valaki teljes erejű féket nyom, akkor hússzor le tud szabályozni az ABS.
3. Vészfék aékasszisztens
Az olyan autósok kedvéért, akik az ABS ellenére sem nyomnak kellő gyorsasággal kellő erejű féket, kitalálták a vészfék asszisztenst. A gázpedál gyors elengedése és az utána következő fékpedál érintése közötti időt figyeli az autó, és ha gyorsabban engedjük el a gázt a szokásosnál, akkor felkészíti az autót vészfékezésre (egy tartályba "félretett" nyomást ereszt a fékkörökre), magyarán hamarabb kezd el fékezni. Ezért van az, hogy 42-43 méter helyett ma már akár 39 méteren belül meg tudunk állni 100 kilométer/órás sebességről.
4. Kuplung-fék együtt!
Még egy dolog a vészfékezésről: kuplung-fék együtt kell (főleg az ABS nélküli autóknál)! 3 tized másodperc alatt megáll állni a kerék, majd megáll a motor - ekkor nem tudunk kanyarodni, hiszen a kormányzást segítő szervomotor sem működik, miközben ráadásul az autó orrnehézzé vált.
5. Fixírozni tilos!
Amikor vészhelyzetbe kerülünk, kimenekülésre alkalmas hely nem sok van, nem szabad sosem fixálni az akadályt! A balesetet szenvedők mindig arra emlékeznek, hogy milyen volt a stoplámpája az előttük lévő autónak, meg milyen feliratok voltak rajta. Aki nem tölt ki kárbejelentő lapot, az nem emlékszik semmire, csak arra, hogy egy marha megállt előttem és alig tudtam kikerülni. Mindig arra koncentráljunk, amerre megyünk, és ne arra, hogy mit akarunk kikerülni!
6. Fékutak
Szakaszos fékezéssel 100 km/h-ról 70 méteren tudná megfogni az autót, a blokkoló fék 50 méter, régi ABS-ekkel 43-42 méter, míg fékasszisztenssel akár 39 méter is elegendő. Készítette: www.vezetestechnika.eu