Közzététel: 2014. máj. 12.
studioXtrame
https://www.youtube.com/channel/UCjsCw1R7T9vJsC477hvCoeA

Következő lépcsőfokához érkezett a Bringa Akadémia program, ugyanis a minap 100 pedagógust képeztek ki, hogy a szeptemberi tanévkezdetekor még többen válasszák ezt tantárgyat. Megtudjuk milyen irányba is mentek el a gumigyártók, vagyis mik a legújabb fejlesztések, adásunk végén pedig néhány ismert személyt tesztelünk.


BringaAkadémia
http://www.vuelta.hu/bringaakademia

2013 őszétől önálló tantárgy a kerékpáros közlekedésre nevelés

2013. március végén az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta az általános iskolások 3-4., illetve 5-6. osztályos évfolyamainak kerékpáros közlekedésbiztonsági oktatását tartalmazó, BringaAkadémia névre hallgató kerettantervet.

Számos iskola van, ahol lelkes pedagógusok rendszeresen viszik a gyerekeket túrázni, biciklizni. Ez remek dolog – reméljük, ezek az iskolák az elsők között lesznek, melyek örömmel fedezik fel az új kerettantervet, és építik be helyi tantervükbe, pedagógiai programjukba. A BringaAkadémia kerettanterv
http://vuelta.hu/bringaakademia/a-tantargyrol
egy rendszerbe foglalt, komplex ismeretanyag, mely az alapvető KRESZ-ismeretektől kezdve a kerékpár gyakorlati kezelésén túl túrázással kapcsolatos tudást is ad mind a lelkes pedagógusoknak, mind a tantárgyat teljesítő diákoknak. A pedagógusok 30 órás akkreditált továbbképzési programon
http://vuelta.hu/bringaakademia/pedagogusoknak
sajátíthatják el a tudást, míg a gyermekek 3-4., illetve 5-6. évfolyamon összesen 64 órában találkozhatnak a BringaAkadémiával, amennyiben az iskola ezt lehetővé teszi számukra.

Tudjuk, hogy az általános iskolák sok esetben küzdenek az órakeret szűkösségével, és érthető okokból a szabadon választható órakeretet is a közismereti tantárgyakra használják fel. Rájuk gondolva alkottuk meg a BringaAkadémia szakkört. Ebben a formában a gyerekek a délutáni időszakban, kiscsoportos foglalkozások során, három hónap alatt sajátíthatják el a legalapvetőbb KRESZ-ismereteket, továbbá megtanulják a kerékpár biztonságos és magabiztos kezelésének alapjait.

A BringaAkadémia bevezethető az általános iskolákban

- a választható órakeret terhére
- a rendes tanmenetbe (testnevelés, technika órák) integrálva
- az egész napos iskola koncepciójába illesztve
- délutáni szakkörként.

A BringaAkadémia tantervvel és szakkörrel a célunk - azon túl, hogy a tanulókat megtanítsuk a biztonságos közlekedés alapjaira - az is, hogy környezettudatos, a kerékpárjukra mindennapi közlekedési eszközként tekintő, és másokkal szemben is toleráns járművezetőket neveljünk.

Amennyiben a BringaAkadémia felkeltette érdeklődését, részletes információkért keresse Abelovszky Tamást az
info kukac bringaakademia dot hu
címen, vagy a
+harminchat-harminc-négyszázhatvankettő-nullaegy-nyolcvanegy -es telefonszámon.


BringaAkadémia, mint önálló tantárgy



Az Emberi Erőforrások Miniszterének 51/2012. (XII. 21.) számú rendeletének 6. számú melléklete a 7.23. pontban írja le a BringaAkadémia kerettanterv tematikai egységeit és fejlesztési követelményeit. Ez alapján a BringaAkadémia önálló (szabadon választható) tantárgyként tanítható az általános iskolákban.

A kétéves kerettanterv összesen 64 tanórából (évi 32) áll, tehát heti egy-egy órában zajlik az oktatása. A tananyag összeállításakor két korcsoportot vettünk célba: a 3-4., illetve az 5-6. évfolyamot. A gyerekek 12 éves kortól közlekedhetnek önállóan főútvonalon, de a fiatalabbaknak sem tiltja semmi a kerékpárral közlekedést az alacsonyabb rangú utakon, így a kisebbeket is hasznos bevonni a képzésbe. Korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy az idősebbek talán fogékonyabbak az elméleti alapokra, könnyebben tanulnak – ugyanakkor a kisebbek a gyakorlati oktatásokon rendkívüli lelkesedéssel vesznek részt, és már néhány foglalkozás után hatalmas változás látható tudásukban.

A program célja nem az, hogy sportos jellegű képzést adjon, sokkal inkább a mindennapos közlekedésről szól, annak magas szintű ismeretéről. A tananyag négy lábon áll, ennek megfelelően oszlik meg az óraszám is a két év során.

1. Elmélet - KRESZ

15-16 óra a KRESZ-képzés, amelynek a végén elképzeléseink szerint vizsgát is tesznek a gyerekek. Fontos tudni, hogy nincs kerékpáros KRESZ, vagy nincs külön gyerekeknek szóló KRESZ! Egyetlen közlekedési szabályrendszer létezik, amely mindenkire vonatkozik. A közlekedő gyerekektől elvárható, hogy ismerje ezek közül azokat, amelyek az ő biztonsága érdekében fontosak. Például nincs szükségük az autópályán való közlekedés ismereteire, vagy a parkolási szabályokra, de az elsőbbségi szabályokkal vagy azzal, hogy mely közlekedőnek hol a helye, egy kerékpárosnak –lényegében minden közlekedőnek – tisztában kell lennie. És ne felejtsük el: a gyalogos is a közlekedés aktív résztvevője – akár felnőtt, akár kisgyerek.

Az elméleti közlekedési ismeretek (KRESZ-szabályok) oktatásába, valamint a tanártovábbképzésbe igyekszünk partnerként bevonni az illetékes állami szerveket is. Például a Nemzeti Közlekedési Hatóság az a szervezet, amely jogosult vizsgáztatni Magyarországon, és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának munkatársai is komoly tudás birtokában vannak, amit szeretnénk, ha ebben a programban is kamatoztatnának.

2. Kerékpár, mint közlekedési eszköz

A BringaAkadémia 64 tanórás keretében 10 órában foglalkozunk magával a kerékpárral, mint közlekedési eszközzel. Ez elméleti-gyakorlati vegyes foglalkozás, amikor a gyerekek megismerhetik a kerékpár alapvető működését és a szerelési ismereteket. Megtanulják kezelni a kerékpárjukat: hogyan működik a váltó, a fék, a gumi; mit kell tudni a guminyomásról, a pumpálásról, a javításról; a fejvédő beállításáról, és felvételéről; a kormányról, a nyereg magasságáról, hogyan kell beállítani azokat. Megismerik, milyen kerékpárt érdemes választaniuk, mit tegyenek defekt esetén, vagy ha bármi probléma történik, ne essenek kétségbe, tudják, mi a teendő. Ezek látszólag evidens ismeretek, de elegendő csak körülnézni egy iskola bringatárolójában, és láthatjuk, hogy számos, a közlekedésre teljesen alkalmatlan eszközzel is elengedik a szülők a gyerekeket. Ezeknek az ismereteknek az átadására tökéletesen megfelel a téli időszak, amikor az időjárás kevéssé alkalmas a kerékpározásra.

3. Gyakorlati oktatás

Összesen 28 órás gyakorlati képzés során megtanítjuk a gyerekeknek, hogyan kell felülni egy kerékpárra, hogyan kell elindulni, megállni, bekanyarodni, irányt jelezni.
Sokan azt gondolják – tévesen –, hogy ha a gyerek képes egyenesen biciklizni a járdán 10-20 métert, már tud kerékpározni, de ez az esetek többségében nem igaz. Ha valaki jogosítványt szerez autóra vagy motorra, elvárjuk tőle, hogy KRESZ-vizsgát tegyen, és csak ezután ülhet autóba, ahol először egy parkolóban, majd a forgalomban is részt vesz egy 30 órás gyakorlati képzésen egy oktató mellett. Miért is várjuk el egy gyerektől, hogy ösztöneitől hajtva tudja, hogyan kell kerékpárral közlekedni? Nem tudja! Viszont nagyon könnyen, néhány óra alatt elsajátítja a szükséges ismereteket egy hozzáértő oktató segítségével. Ha tisztában van a szabályokkal, azoknak megfelelően fog eljárni, ettől kezdve pedig a forgalom elfogadott szereplőjévé válhat.

4. Túrázási ismeretek

A kerettantervhez kapcsolódik egy 10 órás túraismereti blokk is, amely során megtanítjuk, a nagyobb túrákhoz, természetjáráshoz szükséges ismereteket. Ide tartozik a térképismeret: a térképen található jelek sokat elárulnak arról, melyik úton tud hajtani a túrázó, melyiket ne válassza, mire kell figyelni (például a szintkülönbségek, folyadékpótlási lehetőségek). Megtanítjuk, hogy milyen további írott és íratlan szabályok vonatkoznak arra, aki erdőn-mezőn teker családjával, barátaival.


A szakkörről

A BringaAkadémia szakkör elsősorban a biztonságos és magabiztos kerékpározáshoz szükséges gyakorlati tudás átadására fókuszál, a gyerekek létszámától és életkorától függően 10-12 foglalkozás során. A gyerekek megtanulják, hogyan kell felülni egy kerékpárra, hogyan kell elindulni, megállni, bekanyarodni, irányt jelezni. Mindezek a dolgok teljesen maguktól értetődőeknek tűnnek: sokan azt gondolják – tévesen –, hogy ha a gyerek képes egyenesen biciklizni a járdán 10-20 métert, már tud kerékpározni, de ez az esetek többségében nem igaz. A szakkör azonban segít a gyerekeknek abban, hogy tudatosan, magabiztosan kezeljék a kerékpárjukat.

A BringaAkadémia szakkör egy kiscsoportos (legfeljebb 10-12 fős) foglalkozás, amelyen a gyerekek önként vesznek részt, délutáni szabadidejükben, jellemzően heti egy alkalommal. A szakkört tavasszal érdemes szervezni – egyfelől ilyenkor a gyerekeknek nagyobb a mozgásigényük, másfelől pedig nagyszerű felvezetése a nyárnak, amikor a legtöbben használják bringájukat. A 10 hetes szakkör befejeztével a résztvevő gyerekek a kerékpár biztonságos kezelése mellett megismerkednek az alapvető műszaki követelményekkel, melyeknek meg kell felelniük a bringáknak, továbbá megtanulják saját testi adottságaikhoz beállítani a biciklit, és végül, de nem utolsósorban megismerik a kerékpárosokra vonatkozó alapvető KRESZ-szabályokat..

A BringaAkadémia szakkört – ahogy a kerettantervet is – 3-6. évfolyamos gyerekeknek ajánljuk.


Mit tehet a pedagógus, ha szeretne BringaAkadémia oktatóvá válni?

Sok iskolának okozhat gondot, hogyan töltse meg használható tartalommal az egész napos iskolai modellt, milyen feladatokkal kösse le a gyerekeket a tanítási időn kívül, továbbá sokszor gondot okoz a mindennapos testnevelés koncepció délutáni óráinak kitöltése is. A BringaAkadémia program akár a délutáni időszakban, a napköziben is működőképes. Azoknak az intézményeknek lehet ez fontos, ahol egyébként is napi probléma a gyerekek önálló, kerékpáros közlekedése. Egy budapesti belvárosi iskola valószínűleg nem választ ilyen kerettantervet, mivel a gyerekek nemigen járnak kerékpárral, mindenki busszal, vagy gyalogosan közlekedik. Egy alföldi vagy külvárosi iskolában azonban sokszor hemzsegnek a biciklik az udvaron. Ott fontos, hogy az igazgatók, osztályfőnökök annak a tudatában engedjék kerékpárral járni a gyerekeket, hogy ők tudnak közlekedni. Léteznek erre nemzetközi példák is: Németországban például vannak iskolák, ahol csak akkor engedik a gyerekeket kerékpárral közlekedni az iskolába, ha már átestek hasonló tanfolyamon, mint amiről honlapunkon is olvashat.

Milyen segítséget kapnak a tanárok a tanterv elsajátításához?

• Erre a célra hoztuk létre az akkreditált BringaAkadémia pedagógus-továbbképzési programunkat. Javasoljuk, hogy iskolánként (ahol ezt a kerettantervet) legalább két pedagógus végezze el ezt a továbbképzést. A 30 órás képzés során a résztvevők megtanulják azokat a fogásokat, amelyekkel megtaníthatják a gyerekeket az alapismeretekre.
• A négynapos, intenzív képzés során a jelentkező pedagógusok képzett szakemberektől ismereteket szereznek környezetkímélő közlekedési lehetőségekről, Európában bevált és működő módszerekről.
• A mindennapos kerékpáros közlekedésben is hasznosítható gyakorlati ismereteket szereznek, melyek elősegítik, hogy az iskolai, délutáni BringaAkadémia oktatáson hétről-hétre új, értékes és érdekes programokkal kössék le a gyerekek figyelmét.
• Az oktatás alapfeltétele: minimális közlekedési ismeretek (pl. KRESZ-vizsga, jogosítvány), és kerékpározás alapszintű elsajátítása (kerékpáros túrázók, kerékpárral munkába járók előnyben).

Az Emberi Erőforrások Minisztérium illetékes államtitkársága 2013. április 25-én 957/64/2013 számon nyilvántartásba vette a Vuelta Kft. által benyújtott „BringaAkadémia kerékpáros közlekedésbiztonsági program” című pedagógus továbbképzési programot.



Gondoltunk azokra is, akik BringaAkadémia szakkört szeretnének szervezni általános iskolákban:

• A BringaAkadémia szakkörre egy kétnapos tréning segítségével készítjük fel az érdeklődőket, akik nemcsak pedagógusok, hanem akár lelkes, elhivatott kerékpárosok, szülők is lehetnek.
• A tréning során elsősorban a gyakorlati ismeretek átadására fókuszálunk, rövid KRESZ-oktatást követően szinte csak a kerékpárokon ülve gyakorolják a résztvevők az elsajátítandó és továbbadandó üzeneteket.
• Az oktatás alapfeltétele: minimális közlekedési ismeretek (pl. KRESZ-vizsga, jogosítvány), és kerékpározás alapszintű elsajátítása (kerékpáros túrázók, kerékpárral munkába járók előnyben).

Képzésre az info kukac bringaakademia dot hu címen lehet jelentkezni.


BringaAkadémia oktatás – pályázati keretből
http://velo.hu/bringaakademia-oktatas-8211-palyazati-keretbol.html
2012. július 19. csütörtök

Az Új Széchenyi Terv keretében kiírásra került egy országosan 16 milliárd forint összfinanszírozású pályázat (TÁMOP - 3.1.4-12/1), mely támogatja többek között az egészségfejlesztő, szemléletformáló iskolai programok megvalósítását is.

A Vuelta Sportiroda által kidolgozott kerékpáros közlekedésbiztonsági oktatás (BringaAkadémia program) teljes mértékben beilleszthető az iskolai pályázatokba. A pályázat minden régiót érint, így lehetővé teszi, hogy az ország összes iskolája (és közvetve egyesülete) részt vegyen annak megvalósításában. Ezért keressük azokat a kerékpározással foglalkozó egyesületeket, amelyek kapcsolatban állnak helyi általános iskolákkal, és szeretnék hozzásegíteni az adott iskolá(ka)t (és ezzel magukat is), hogy átlagosan, iskolánként 25-150 millió forintnyi támogatásban részesüljenek az „Innovatív iskolák fejlesztésére” című pályázati keretből. Nyertes pályázat esetén – más, értékes pedagógiai programok megvalósítása mellett – lehetőség nyílik arra is, hogy a következő két évben az iskolák és a kerékpáros szervezetek együttműködjenek a kerékpározás és a közlekedési ismeretek elméleti és gyakorlati oktatásában.

A BringaAkadémia program több, az iskolában megvalósítható kerékpáros tevékenységet tartalmaz, az elméleti KRESZ vizsgától a gyakorlati kerékpáros oktatáson át a diákok sporteseményeken való részvételéig vagy kerékpáros témájú iskolai rendezvényekig.

Az érdeklődő és pályázni szándékozó iskolák részére a Vuelta Sportiroda biztosítja azt a hátteret, ami ahhoz szükséges, hogy megfelelő szakmai tartalommal kerüljön beadásra a pályázat. A velünk együttműködő MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. pedig azt a pályázatírói tudást adja, ami elengedhetetlen egy sikeres pályázat beadásához, és menedzseléséhez. A nyertes általános iskolákkal együttműködő kerékpáros egyesületek lehetőséget (és forrást) kapnak arra, hogy bevonják programjaikba a gyerekeket.

Ha szeretnéd, hogy a környezetedben levő általános iskola is induljon a pályázaton – és ezzel lehetőséget biztosítson arra, hogy a kerékpározás oktatása az iskola falain belülre kerüljön – akkor vedd fel a kapcsolatot velünk vagy a MAPI Zrt munkatársaival a részletesebb információkért. A pályázatok beadása 2012. augusztus 15-én indul.

Ti is legyetek ott a rajtvonalon! Élj a lehetőséggel!

Részletek: www.bringaakademia.hu



Irány a BringaAkadémia!
Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal
2014.04.17.
http://www.nkh.gov.hu/web/kozuti-gepjarmu-kozlekedesi-hivatal/hir/-/hir/73336
( http://www.nkh.gov.hu/kereses?p_p_id=regenssearch_WAR_mediacenterportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_regenssearch_WAR_mediacenterportlet_assetTagNames=bringa+akad%C3%A9mia )

2014 tavaszán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából az Élet Úton programmal összhangban a Közlekedéstudományi Intézet 100 általános iskolai pedagógus felkészítését biztosítja az akkreditált BringaAkadémia pedagógus-továbbképzési program keretében. A program indításaként április elején egy workshopra került sor a témával kapcsolatban. Az eseményen számos oktatással és közlekedésbiztonsággal foglalkozó állami, valamint önkormányzati szervezet (KTI, ORFK-OBB, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, BKK) és civil szervezetek képviselői vettek részt.

Elsőként Csikai Mária, a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke tartott rövid bevezetőt. A KMSZ elnöke kiemelte, hogy a Bejárható Magyarország Program keretében létrejött BringaAkadémia tantárgy által az iskolában lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók szervezett keretek között találkozzanak hasznos közlekedési és turisztikai ismeretekkel.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága képviseletében Berzai Zsolt rendőr alezredes a közlekedésbiztonság felől közelítette meg a kérdést. A gyerekekre vonatkozó baleseti adatokból levonható az a következtetés, hogy - a közlekedésre neveléssel foglalkozó szakemberek munkájának is köszönhetően - évről-évre egyre kevesebb gyermek válik közlekedési baleset elszenvedőjévé. Azonban egyetlen sérülés is sok, így továbbra is vannak újabb és újabb elérendő célok. A tavasz közeledtével statisztikai adatok nélkül is mindannyian szembesülünk azzal a ténnyel, hogy kerékpárosok – köztük egyre több fiatal – lepik el az utakat. Éppen ezért a gyerekek közlekedésre nevelése és így a balesetek számának csökkentése érdekében az ORFK-OBB számos gyermek és ifjúsági közlekedésbiztonsági versenyt szervez, illetve támogat.

Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésbiztonsági Központjának vezetője az Élet Úton programot mutatta be. A számos állami és civil szervezet részvételével működő program alapvetése, hogy a közlekedésre nevelésnek és a gépjárművezető-képzésnek egységes rendszert kell alkotnia, amelyben a tanulók lépésről-lépésre haladnak a gyalogos közlekedéstől a kerékpáron és a kismotoron át a gépjárművezető vizsgáig. A program alapvető célkitűzése az, hogy növekedjen a közlekedési, közlekedésbiztonsági nevelés által elért gyermekek száma – ebbe a programba illeszkedik a BringaAkadémia is.

A BringaAkadémia tantárgyat és pedagógus-továbbképzési programot Eisenkrammer Károly és Abelovszky Tamás mutatták be. A tantárgy ötletgazdája, Eisenkrammer Károly az elmúlt évek oktatási tapasztalatait és a BringaAkadémia megszületésének körülményeit mutatta be, megköszönve a munkában nyújtott eddigi segítséget a szakmai partnereknek (ORFK-OBB, KTI, Oktatási Hivatal, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet). Reményét fejezte ki, hogy a 100 pedagógus április-májusi továbbképzése csak a nulladik lépés azon az úton, hogy a (kerékpáros) közlekedésre nevelés minden iskolában elfogadott legyen, és általánosan bevezetésre kerüljön. Az előadáson elhangzott, hogy a BringaAkadémia tananyaga nem csupán a tanórai keretek között, hanem a délutáni iskolai foglalkozásokon is használható. Abelovszky Tamás, a BringaAkadémia programfelelőse részleteiben mutatta be a képzés során érintett témaköröket, ismereteket.

A BringaAkadémia tantárgy bemutatása

A BringaAkadémia egy, az általános iskolák 3-4. és/vagy 5-6. évfolyamai számára választható tantárgy, amely elméleti és gyakorlati közlekedésbiztonsági, szemléletformáló oktatás bevezetését teszi lehetővé.

A BringaAkadémiát választó iskolákban a diákok az alábbi négy nagyobb témakör érintésével két év alatt, összesen 64 órában tanulják a tantárgyat:

· KRESZ (elmélet): és egyéb közlekedési ismeretek + vizsga – 16 órában.

· Kerékpár-technikai ismeretek (elmélet és gyakorlat, rossz idő esetén teremben): kerékpár alapismeretek, váltóhasználat, világítás, felszerelés, ruházat, hibafelismerés, gumijavítás, sportági alapismeretek, kerékpáros szakágak – 10 órában.

· Kerékpáros gyakorlati feladatok az iskolaudvaron (szabályos elindulás, megállás, kanyarodás, irányjelzés, akadályok kikerülése, problémamegoldás, veszélyek elkerülése, közlekedési szituációk gyakorlása) – 28 órában.

· A Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódva túrázási ismeretek oktatása (túrák szervezése) – 10 órában.

A BringaAkadémia bevezetésére legalább négyféle mód kínálkozik:
1
. Önálló tantárgyként a szabadon választott órakeret terhére, heti 1-1 órában (évi 32 órában).

2. Beilleszthető a normál iskolai tanmenetbe, úgy, hogy a kötelező tantárgyak óráin jelenik meg:

- elméleti KRESZ-oktatás és KRESZ-vizsga a technika és életvitel órákon, valamint e-learning módszerekkel.
- gyakorlati kerékpáros, „mozgásos" foglalkozások a testnevelés órákon.

3. Az egész napos iskola koncepcióba illesztve, a délutáni időszakban, vagy modulként illesztve a tanrendbe.
4. Az iskolák délutáni (napközis) időkeretében „BringaAkadémia szakkörként".



„Életeket mentünk meg azzal, ha toleráns közlekedőket nevelünk az iskolában”
http://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/hireink/bringaakademia_kerettanterv
2013. április 2.

A BringaAkadémia kerettanterv nem a kerékpársportról szól, sokkal inkább az alapvető közlekedési ismeretekről, a közlekedési kultúráról, a túrázásról, és mindezt nagyszámú gyakorlati óra keretében adja át a programot választó iskolák diákjainak. A biztonságos közlekedést elősegítő és biciklis ismereteket is nyújtó tanterv részleteiről Eisenkrammer Károlyt, a program elindítóját, a Vuelta Sportiroda ügyvezetőjét kérdeztük.

Hogyan kezdődött a Bringaakadémia története? Saját kezdeményezés, vagy a Bejárható Magyarország kerettantervből nőtte ki magát?

Bár alapvetően az élsportból érkeztem, és sokáig csak a profi sportesemények szervezésével foglalkoztunk, de mára a közlekedésbiztonság és az oktatás lett az, amiben a legnagyobb eredményeket tudjuk elérni. A Vuelta Sportirodának
http://vuelta.hu/
volt egy nagy projektje, a Tour de Hongrie, vagyis a magyar kerékpáros körverseny, amit 2001 és 2005 között szerveztünk. A verseny szervezése mellett arra is kerestük a megoldást, hogyan tudunk egy adott célvárosban olyan elhúzódó programot kínálni a nézőknek, gyerekeknek, családoknak, ami leköti őket, amíg a mezőny megérkezik. Így találtuk ki, hogy csinálunk egy bringás „játszóházat”. Lényegében innen nőtte ki magát a BringaAkadémia.
http://vuelta.hu/bringaakademia

A 2004-ben elkészült ügyességi pályánk nagyon népszerű lett, a szponzoraink, támogatóink pedig annyira megszerették, hogy egy idő után szívesebben támogatták a gyerekek oktatását, a bringás játszóházat, mint magát a versenysportot. Az ezen a területen történő munkánk a számomra és a kollégáim számára is felért egy agymosással. Napról napra olyan emberekkel, polgármesterekkel, pedagógusokkal és szülőkel találkoztunk, akikből csak ömlött a panasz, az ötletek és a javaslatok, hogyan és miként lehetne, és kellene tenni a gyerekek, a kerékpárosok biztonságáért.

Az első átfogó projectünk a BicikliSuli volt 2006-ban, amikor is közel 100 iskolában tartottunk oktató programokat. Azóta is évről évre – szponzorációval, vagy pályázati, megbízási keretek között – keressük azokat a forrásokat, hogyan tudunk iskolákba eljutni és a kerékpározáson keresztül a közlekedésbiztonságra tanítani gyerekeket. Szerencsére 2007-ben már az állam számára is fontossá vált, hogy az iskolákban is legyen valamilyen kerékpározásra épülő, közlekedésbiztonsági képzés – ekkor jött létre a Kerékpáros Magyarország Program, amely egységesen kívánta fejleszteni a kerékpárutakat, a kerékpáros turizmust, és például az oktatást is.

Ekkor nyílt arra lehetőség, hogy körülnézzünk a világban, hogyan működik ez máshol. Azt láttuk, hogy máshol is épp azokkal a problémákkal küszködnek, mint mi itt Magyarországon, csak már vannak válaszok, megoldási javaslatok. Tanulmányoztunk angol, holland és svájci példákat is, és végül az angol mintát vettük alapul. A Bikeability program magyarításával jött létre a BringaSuli program, ami iskolákban zajló – főleg gyakorlati elemeket tartalmazó – délutáni foglalkozásokat foglal magában. A mai napig számos iskolában tartanak ilyen képzéseket, ahol a testnevelők, vagy más pedagógusok, esetleg kívülről jövő oktatók – akiket mi képzünk ki – tartják a szakkörszerű foglalkozást.

Nagy érdeklődés övezte a szakkört?

Imádják a gyerekek, a tanárok és az iskolaigazgatók is! Először nem is sejtettük, milyen darázsfészekbe nyúltunk, mert bár sokan és sokféle módon foglalkoznak ezzel a témával, az átfogó és teljes körű ismeretek átadásától elég messze vagyunk. A BringaSulival egy nagyon komoly probléma egy lehetséges megoldását találtuk meg. A közlekedés veszélyes üzem, és a gyerekek 10-12 évesen a kerékpáron ülve közlekedővé és járművezetővé válnak. Bár a legtöbb iskolában több tantárgyban is megjelenik közlekedés, a közlekedésbiztonság, és elvileg a szülőktől is elvárható lenne, hogy mindennapi közlekedésre tanítsák a gyerekeket, de valójában kevesen vannak a megfelelő tudás birtokában.

A szülők sajnos sok esetben azt gondolják, attól, hogy a gyerek megtesz 20 métert két keréken, már tud kerékpározni, de sajnos ettől még messze nem válik tudatos közlekedővé. Tíz gyerekből kilenc nem tudja helyesen használni a kerékpárját. Olyan alapvető gyakorlati ismeretek is hiányoznak, mint az elindulás vagy a megállás, az irányjelzésről, kanyarodásról nem is beszélve. Pedig ezek megfelelő módszerekkel gyorsan és könnyen elsajátíthatók. A gyerekek nagyon fogékonyak, mert saját magukon látják, hogy napról napra mennyit fejlődnek. Emiatt is tapasztaltuk azt, hogy a fogadtatás mindenhol örömteli, mindenütt szívesen látnak minket.

A probléma inkább a BringaSuli finanszírozásában volt, ki támogatja, ki fizeti azt a – sokszor külsős – oktatót, aki délutánonként, heti két-három alkalommal órákat tart az iskolában? Azt tapasztaltuk, ha erre nincs pályázati forrás, akkor ezek a programok a legtöbb helyen elhalnak. Szerencsére léteznek jó ellenpéldák is, például Békésen, ahol ez tovább folytatódott. Ott az önkormányzat is áldoz rá, érzi a fontosságát, hiszen az Alföldön minden gyerek kerékpárral közlekedik. Nagyon sok településen viszont megállt a program. Ezért gondoltuk azt, hogy tovább kellene fejleszteni a délutáni, szakkörszerű foglalkozást, beillesztve akár a délelőtti oktatási rendszerbe.

Ehhez mi kicsik voltunk, de nagyon szerencsés kapcsolódási pontként jött a Bejárható Magyarország kerettanterv, amely nem a közlekedésbiztonság, hanem a turisztika irányából ismerteti meg az általános iskolás gyerekekkel azt a lehetőséget, hogy Magyarország bejárható, megismerhető, gyalogos, kerékpáros, lovas, vitorlás vagy kajakos turisztikai módon egyaránt. Hogy nem csak Görögországban lehet nyaralni, hanem Magyarországon is lehet túrázni. Itt jöttünk mi képbe. Ugyanis ha el akarjuk vinni a gyerekeket kerékpárral túrázni, akkor előbb meg kellene tanítani őket biciklivel közlekedni. Kézenfekvő volt tehát a megoldás, hogy az egyébként 6-7 éve működő BringaSulit alakítsuk át úgy, hogy beépíthető legyen a tantervbe. Tehát egy önálló tantárgy létrehozásán dolgozunk immáron fél éve, amelynek a kerettanterve épp a napokban jelent meg.

Mire tanítja a gyerekeket a kerettanterv? Milyen ismereteket ad át?

A program célja nem az, hogy valódi kerékpár sport típusú képzést adjon, sokkal inkább a mindennapos közlekedésről szeretne szólni, annak a magas szintű ismeretéről. Négy lábon áll, ennek megfelelően oszlik meg az óraszám is. 15-16 óra a KRESZ képzés, amelynek a végén vizsgát is szeretnénk tetetni a gyerekekkel. Fontos tudni, hogy nincs kerékpáros KRESZ, vagy nincs gyerek KRESZ! Egy típusú közlekedési szabályrendszer létezik, amely mindenkire vonatkozik.

A közlekedő gyerekektől elvárható, hogy ismerje ezek közül azokat, amelyek az ő biztonsága érdekében fontosak. Például nincs szükségük az autópályán való közlekedés ismereteire, vagy a parkolási szabályokra, de az elsőbbségi szabályokkal, vagy azzal, hogy mely közlekedőnek hol a helye, egy kerékpárosnak, és lényegében minden közlekedőnek tisztában kell lennie. És ne felejtsük el, hogy a gyalogos is a közlekedés aktív résztvevője, akár felnőtt, akár kisgyerek.

Az elméleti közlekedési ismeretek (KRESZ szabályok) oktatásába, valamint a tanártovábbképzésbe igyekszünk partnerként bevonni az illetékes állami szerveket is. Például a Nemzeti Közlekedési Hatóság az, amely jogosult vizsgáztatni ma Magyarországon és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság munkatársai is komoly tudás birtokában vannak, amit szeretnénk, ha ebben a programban is kamatoztatnának.

A BringaAkadémia 64 órás keretében 10 órában foglalkozunk magával a kerékpárral. Ez elméleti-gyakorlati vegyes foglalkozás – hiszen nem lehet bringázni télen, a hóesés időszakában –, amikor a gyerekek megismerhetik a kerékpár alapvető működését és a szerelési ismereteket. Megtanulják kezelni a kerékpárjukat, hogyan működik a váltó, a fék, a gumi, mit kell tudni a guminyomásról, a pumpálásról, a javításról, a fejvédő beállításáról és felvételéről, a kormányról, a nyereg magasságáról, hogyan kell beállítani azokat.

Megismerik, milyen kerékpárt érdemes választaniuk, mit tegyenek defekt esetén, vagy ha bármi probléma történik, ne essenek kétségbe, tudják, mi a teendő. Ezek látszólag evidens ismeretek, azonban mégsem azok. Elegendő csak körülnézni egy iskola bringatárolójában, és láthatjuk, hogy számos, a közlekedésre teljesen alkalmatlan eszközzel is elengedik a szülők a gyerekeket.

Ezt követi a 28 órás gyakorlati képzés, amikor megtanítjuk a gyerekeknek, hogyan kell felülni egy kerékpárra, hogyan kell elindulni, megállni, bekanyarodni, irányt jelezni. Sokan azt gondolják – tévesen –, hogy attól, hogy a gyerek el tud biciklizni a járdán 10-20 métert, már tud kerékpározni, de ez nem igaz. Ha valaki jogosítványt szerez autóra vagy motorra, elvárjuk tőle, hogy KRESZ vizsgát tegyen, és csak ez után ülhet autóba, ahol először egy parkolóban, majd a forgalomban is részt vesz egy 30 órás gyakorlati képzésen egy oktató mellett.

Miért várjuk el egy gyerektől, hogy ösztöneitől hajtva tudja, hogyan kell kerékpárral közlekedni? Nem tudja, viszont nagyon könnyen, néhány óra alatt megtanítható rá. Ha tisztában van a szabályokkal, használni is fogja azokat, ettől kezdve pedig a forgalom elfogadott szereplőjévé válhat. Továbbá kapcsolódik a kerettantervhez egy 10 órás túraismeret blokk is, amely során megtanítjuk, milyen szabályok vonatkoznak a kerékpárosra, ha mondjuk kimegy az erdőbe. Ismerje a térképet és a jeleket, milyen úton tud hajtani, melyiket ne válassza, mire kell figyelni, például a szintkülönbségekre, és persze az erdő rendjére.

A közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókon kívül miben fejleszti még a diákokat?

Magyarországon a közlekedési kultúra – ahogyan sajnos sok minden más is – komoly lemaradásban van a világ boldogabb feléhez képest. Elég a zebra szélére állni és átkelni rajta itthon és mondjuk a közeli Ausztriában, és láthatjuk, hogy hol tartunk. Egy ilyen tantárgy bevezetésével és gyakorlati használatával ez a generáció már úgy nőhet fel, hogy ő maga sokkal toleránsabb lesz a társai és a többi közlekedő iránt. És amikor néhány év múlva motor- vagy autóvezetővé érik, teljesen másképp áll majd a többi közlekedőhöz. Ha „csak” toleranciára, elfogadásra és együttműködésre tanít ez a program, máris nagyon sokat tettünk a jövő generációjáért.

A közlekedés partneri viszony. Olyan közös játék, amelyben mindenki azonos szabályok szerint játszik, azzal a különbséggel, hogy itt nem lehet újra dobni. Ha valakit kidobtak, kiesett a játékból, nem jöhet vissza. Ez a játék bizony vérre megy, életeket mentünk meg azzal, ha toleráns közlekedőket nevelünk az iskolában.

Valamint azért is tennünk kell, hogy változzon azoknak az erőforrásoknak a használata, amikkel visszaéltünk az elmúlt 100 év során. Ha egy gyerek kerékpárral közlekedik, akkor a természethez való hozzáállása is megváltozik, tehát segít a környezettudatos magatartás kialakításában. Ha ezeket együtt tesszük mérlegre, talán még inkább látható, hogy ez egy igen fontos téma. Ha egy iskolában olyan pedagógusok vannak, akik akár természetjárás, akár környezetvédelem, akár közlekedés, akár sport oldaláról közelítik meg, szívesen fogják választani ezt a kerettantervet.

Hányadik osztályosoknak tervezték a programot, és heti hány órára?

A két éves kerettanterv összesen 64 óra, évi 32 órából áll, tehát heti egy-egy órában zajlik az oktatása. Nagy kérdés, melyik évfolyamon van igazán helye. Két korcsoportot céloztunk meg, a 4. és 5. osztályt, illetve a 3. és 4. évfolyamot. A gyerekek 12 éves kortól közlekedhetnek önállóan forgalomban, ekkor jelennek meg egyenrangú közlekedőként az utakon, de a kisebbeket is hasznos bevonni a képzésbe. Az én tapasztalatom azt mutatja, hogy az idősebbek talán könnyebben tanulnak, jobban odafigyelnek, jobban koncentrálnak a feladatra, de az iskola döntése, melyiket látja szerencsésebbnek, és vannak olyan kutatások, amelyek szerint minél fiatalabb korban kell elkezdeni a közlekedésre nevelést.

Mennyire emészthetők az órák? Nem érzik majd száraznak a gyerekek?

Emészthetők, mivel a tantárgy jelentős része gyakorlati, sőt, még az elméleti órák is színesek a hétköznapi képzésekhez – például a matekhoz és fizikához – képest. Kezükbe kapnak egy fejvédőt, megfogdosnak egy biciklit, megnézik, hogyan működik, tehát aktív tevékenységről van szó. Talán egyedül a KRESZ jelent kivételt, de ebbe is igyekszünk játékos feladatokat vinni, például szituációkat, amelyektől színessé és érdekessé válik az egyébként száraz tananyag. A mozgásos feladatoknál pedig nem is kérdés, hogy izgalmas és játékos feladatokat kell-e teljesíteni. Az még dilemma, hogy a heti egy-egy órában lesz-e arra mód, hogy óraösszevonásokkal, vagy cserékkel összevontan tartsuk a túrázás órákat. Hiszen egy-egy óra talán kevés lenne, de három óra alatt már elmehetünk egy közeli helyszínre.

Ha a gyerek már ismeri a KRESZ-t, és tudja biztonsággal kezelni a biciklijét, akkor májusban, júniusban már gyakorlatban használhatják a megszerzett tudást. Ehhez helyi bringás civil szervezeteket is érdemes bevonni, akik szívesen kísérik el a csoportokat túrázni.

Milyen eszközöket igényel a tanterv? Mi a teendő, ha egy osztályban nem mindenki büszkélkedhet saját biciklivel?

Van egy minimális eszközigény, aminek rendelkezésre kell állnia. Az eddigi tapasztalatok szerint minimum 6 db kerékpár szükséges ahhoz, hogy minden gyerek gyakorolhasson az udvaron. Hiszen a gyakorlati képzés az udvaron zajlik, nem kell kimenni az iskolából ahhoz, hogy a gyerek megszerezze az alapismereteket. Segítik, figyelik egymást a diákok, nem kell egyszerre mindenkinek kerékpáron ülnie. Ha egyetlen bringát sem hoznak a gyerekek, de rendelkezésre áll a hat iskolai kerékpár, akkor is működik a dolog.

Általában a gyerekek egy része kerékpárral jár az iskolába, a vidéki, főként alföldi intézményekben ez tömeges. Elsőre ez nagy összegnek tűnhet, de valójában csak egyszer kell megvenni az eszközöket, utána évekig használhatók. Inkább a tárolás és a karbantartás jelenthet problémát, nem maga a beszerzés. De szerencsére már nagyon sok iskola rendelkezik kerékpár parkkal, így nem nulláról indul az eszközbeszerzés.

És ha valaki nem tud biciklizni az osztályban? Ő ehhez is kap segítséget?

Ez egy nagyon jó kérdés. Igyekszünk az oktatóknak a pedagógus-továbbképzés során olyan segítséget, olyan lépéseket is adni, hogy hogyan tanítható meg a gyerek két keréken kerékpározni. Ez egyébként leginkább szándék kérdése, hiszen ha elzárkózik, nincs mit tenni, de ha megvan a gyerekben az elhatározás, akkor működik. Az egyesületünket gyakran keresik meg akár 50 év felettiek is hasonló kéréssel, mert szeretnének kerékpározni tanulni. Léteznek erre működő módszerek.

Miért ajánlja a pedagógusoknak?

Sok iskolának okozhat most gondot, hogyan töltse meg az egész napos iskolai modellt, mivel kösse le a gyerekeket. Ez a program akár a délutáni időszakban, a napköziben is működőképes. Azoknak az intézményeknek lehet ez fontos, ahol egyébként is napi probléma a gyerekek önálló, kerékpáros közlekedése. Egy budapesti belvárosi iskola valószínűleg nem választ ilyen kerettantervet, mivel a gyerekek nemigen járnak kerékpárral, mindenki busszal, vagy gyalogosan közlekedik. De egy karcagi, vagy dabasi iskolában hemzsegnek a biciklik az udvaron, ott fontos, hogy az igazgatók, osztályfőnökök annak a tudatában engedjék kerékpárral járni a gyerekeket, hogy ők tudnak közlekedni.

Léteznek erre nemzetközi példák is. Németországban egy iskola csak akkor engedi a gyerekeket kerékpárral közlekedni az iskolába, ha már átestek azon a tanfolyamon, amiről mi most beszélünk.

Milyen segítséget kapnak a tanárok a tanterv elsajátításához?

Erre a célra hoztuk létre – a szintén akkreditált – Bringaakadémia tanártovábbképzést. Azt szeretnénk, hogy iskolánként – ahol ezt a kerettantervet választották – legalább két pedagógus végezze el ezt a továbbképzést. A 30 óra alatt megtanulják azokat a fogásokat, amelyekkel megtaníthatják a gyerekeket az alapismeretekre.

A kerettanterv fontos feladata a szemléletformálás is. A programot választó iskolákban szeretnénk megvalósítani ugyanis, hogy az adott évfolyam többi tantárgyához is életszerű, kerékpározással kapcsolatos példákat adjunk, amelyekkel a pedagógusok tovább színesíthetik az órákat. Például matek órán, a „Debrecenből indul a vonat a budapesti vonattal szemben és 90-nel megy, hol találkoznak?” kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy két bringás indul el… Tehát kerékpározással, fenntartható közlekedéssel kapcsolatos témákat szeretnénk beolvasztani a többi tárgyba is.

Ehhez kész csomagot kapnak?

Ez létező csomag, a Bringasuli kapcsán már alkalmaztuk, minden évfolyamra összeállítottuk. Nem kötelező dolog, ez egy lehetőség. Ha a tanár segítségnek tekinti, és úgy látja, hogy színesíti az órát, akkor használni fogja. Mindenképpen plusz hozzáadott érték.

A Bringaakadémia miben hasonlít és különbözik a Bejárható Magyarország kerettanterv kerekpáros részétől?

A Bejárható Magyarország olyan átfogó kerettanterv, amely történelmi, földrajzi kapcsolódásokon át, ökoturisztikai és örökségi érték szemlélettel igyekszik elültetni a gyerekekben azt a gondolatot, hogy Magyarország bejárható, megismerhető. A Bejárható Magyarország kerettanterv is tartalmaz kerékpározásról szóló ismereteket, de abba a tantervbe nem fér bele az a mélységű kerékpáros ismeret, amit a Bringaakadémia nyújt, hiszen ott sok más ismeret, valamint a többi járásmód mellett kap helyet a kerékpározás.

Nálunk csak a KRESZ képzés 15 órát vesz igénye. A BringaAkadémia két éve tehát pont elegendő arra, hogy biztonsággal megtanítsuk a gyerekeket az alapismeretekre. Biztos alapot nyújthat a pedagógusoknak is, hiszen ha a gyerek végigcsinálja a BringaAkadémiát, utána bátran elvihető egy kerékpáros túrára.



Közlekedni tanulnak
http://www.utanpotlassport.hu/2013/03/29/kozlekedni-tanulnak/
2013. március 29. péntek

Az iskolások, általában a fiatalok szívesen töltik két keréken – sőt, mivel mostanában a monocikli is hódít: egyen – a szabadidejüket. A kerékpársport azonban, úgy tűnik, nem méltó arra, hogy bekerüljön a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). Ehelyett a kényszermegoldás, mondhatni a B terv, az lehet, hogy a kerékpáros közlekedés gyakorlati oktatását vezessék be az iskolákban.

eFBé • Néhány évvel ezelőtt született meg az első kerékpársport-tanmenet, azt a Hazai György, a KSI edzője által vezetett többfős csapat készítette el. Ötlet, megoldás tehát létezik arra, hogy szervezett formában, hatékonyan tanítsák gyermekeinket kerékpározni. A KRESZ eddig az egyetlen téma, amelyben a bringa valamilyen formában megjelent az iskolai mindennapokban. A Vuelta Sportiroda, azaz Eisenkrammer Károly és csapata kifejezetten a közlekedésbiztonság felől közelítette meg a sportágat és állított össze kerettantervet a 3-4., illetve 5-6. évfolyamnak (ITT olvasható), ami ősztől választható tantárgy lesz.

Közlekedj okosan!

– Számos iskolában komolyan foglalkoznak már évek óta a kerékpáros KRESZ oktatásával, több tantárgynak is az eleme, de leginkább a technika és életvitel órák része – mondja Eisenkrammer Károly. – Ez nagyon dicséretes dolog, az már kevésbé, hogy az elméleti oktatás általában nem párosul a gyakorlatival. Ezen szeretnénk változtatni. A tananyag, amit összeállítottunk, fele-fele arányban tartalmazza az elméletet és a gyakorlatot. Az időjárásunknak megfelelően elosztottuk az évi harminchat tanórát tantermi és tantermen kívüli foglalkozásokra.

Az általános iskola 1-8. évfolyamainak valamelyikében szereplő sportágak: aerobik, alpesi sízés, asztalitenisz, atlétika, dzsúdó, frizbi, grundbirkózás, korcsolyasport, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, nordic walking (természetjárás), ritmikus gimnasztika, röplabda, szertorna, tájfutás, turul, úszás.

Megyénként egy-két iskola van csak, amelyek az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal (OBB) együttműködve – és a tanórai foglalkozásokat kiegészítve – évente tartanak kerékpáros KRESZ-versenyeket a diákjaiknak. A közlekedési ismereteiket gyakorlatban mutatják be a gyerekek.

– Alapvetően kell változnia a szemléletnek: a gyakorlati tantárgyat valóban a hétköznapok gyakorlatában kell megtanítani. Ültessük fel a gyereket a kerékpárra, és tanítsuk meg elindulni, megállni, bekanyarodni, irányt jelezni, hátranézni… Erre épül a tantervünk. Tudjuk, hogy a továbbiakban sem lesz – legalábbis egy-két éven belül biztosan nem – a testnevelésóra része, nem kerül be a mindennapos testnevelésbe.

A szabadon választható órakeretbe ajánljuk az évi harminchat foglalkozást: heti negyvenöt percben, vagy inkább még hatékonyabban, kéthetente kilencven percben. Első körben már annak örülnénk, ha megduplázódna azon iskolák száma, amelyek ténylegesen gyakorlati kerékpáros közlekedést oktatnak. Ha így lesz, egy év után leülünk velük, és összegezzük a tapasztalatokat, majd változtatunk, amin kell. Távlati terveink, céljaink is vannak, bele is írtuk a programunkba: az oktatás nyáron kiteljesedhet kerékpártúrával, kerékpáros táborral.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt már csak azért is nehéz megvalósítani, mert a pedagógusra óriási felelősség hárul. Húsz-huszonöt kisgyerek mellé hat-nyolc felnőtt kísérő kell.

A Bringa Akadémia programját választó iskoláknak, pedagógusoknak a sportiroda segít, akkreditált továbbképzéseket tart. Ezek jelenleg önköltséges tanfolyamok, de az intézmény folyamatosan keresi a támogatókat. Erről bővebben ITT:
http://vuelta.hu/bringaakademia/program-felepitese
Kapcsolat: info kukac bringaakademia dot hu.

Alpesi sí, frizbi: igen, kerékpározás: nem

A legtöbb kisgyerek óvodás korában megtanul biciklizni, tavasztól őszig pedig, szerencsére, még mindig sok bringázó gyereket látni. A NAT-ban (erre épülnek 2013 őszétől a helyi tantervek), az általános iskolai „mindennapos testnevelésbe” mégsem fér bele a sportág.

Nagy Györgyi, a Baj Kerékpáros SE szakosztályvezetője, testnevelő tanár, egyike a teremkerékpározás hazai megteremtőinek. Korábban szertornával foglalkozott, ma művészi kerékpározást is oktat, a torna és a kerékpár „egyvelegét”.

– Évente tizennyolc órát tervezhet egy-egy iskola szabadon a száznyolcvanból, ennyi marad nekünk a kerékpársportra. Nálunk az ilyen tanóra negyvenöt perc aktív mozgásból áll. A gimnasztika, a rendgyakorlatok, de még a játék is: bringafogózunk, kerékpárlabdázunk, sőt, a Cooper-teszt is kerékpáros. Sajnálom, hogy órakeretben alig marad lehetőségünk gyakorolni; az új fenntartó korlátozta a tornaterem-használatot, így eleve kevesebb edzésidőnk van, ez alapjaiban renget meg egy sportági bázisiskolát…

Nagy Györgyi szívesen tart a teremkerékpározást bemutató tanórát. Kapcsolat: megyesi.dora kukac gmail dot com.


____

Mobilis Interaktív Kiállítási Központ
http://mobilis.gyor.hu/

MOBILIS = NÉPSZERŰ TUDOMÁNY

Az első hat hónap tapasztalatairól és a további célkitűzésekről nyilatkozott a Mobilis ügyvezetője, Szilasi Péter Tamás.
http://mobilis.gyor.hu/sites/default/files/articles/mobilis-nepszeru-tudomany/noreplymobilis-gyor.hu20121204141727.pdf