Közlekedés: A KRESZ története

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 644 fő
  • Képek - 3209 db
  • Videók - 2801 db
  • Blogbejegyzések - 1018 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 884 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 644 fő
  • Képek - 3209 db
  • Videók - 2801 db
  • Blogbejegyzések - 1018 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 884 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 644 fő
  • Képek - 3209 db
  • Videók - 2801 db
  • Blogbejegyzések - 1018 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 884 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 644 fő
  • Képek - 3209 db
  • Videók - 2801 db
  • Blogbejegyzések - 1018 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 884 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A közúti közlekedés nem létezhet szabályok nélkül. Időnként magunk is tapasztalhatjuk, mi történik akkor, ha egy forgalmas útkereszteződésben a forgalomirányító fényjelző készülékek meghibásodnak, de azt is elképzelhetjük, milyen eredménnyel történne a baleseti, illetve a kárfelelősség megállapítása közlekedési előírások hiányában.

network.hu

Hazánkban a közúti közlekedés szabályai több, mint egy évszázados múltra tekintenek vissza. A cikkben a magyar KRESZ történeti áttekintéséről olvashatnak. A KRESZ egy mozaikszó, mely a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szavak kezdőbetűinek összeillesztéséből adódik.


A napjainkban hatályos KRESZ, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet éppen nemrég töltötte be 35-ik „születésnapját", így nem sorolható a legfiatalabb jogszabályok közé. Az 1976. január 01-én hatályba lépett eredeti változat ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, hiszen időközben számos kisebb-nagyobb módosításon esett át.

network.hu

Amennyiben a KRESZ kifejezésen a közúti közlekedési szabályok egységes szerkezetbe foglalt változatát értjük - s a kezdeti időszakra jellemző rövid, egyszerű, korántsem átfogó jellegű, egymástól sok esetben elkülönülő szabályozási elemeket nem soroljuk ide -, akkor a hatályos változat az ötödik a hasonló hazai jogszabálygyűjtemények sorában. Kevesen tudják, hogy a közúti közlekedést érintő szabályok már a középkor végén, s az újkor hajnalán is megjelentek, de ezek főként az infrastrukturális háttér kialakításához, mint pl. az utak és a hidak megépítéséhez kapcsolódtak.


A közúti közlekedés a népesség növekedésének, a tömegközlekedés fejlődésének, valamint a gépjárművek megjelenésének köszönhetően a XIX. század utolsó harmadában jelentős fejlődésen esett át, mely természetszerűleg együtt járt a szabályozási igények növekedésével. Ennek következtében a századforduló környékén megjelentek a közúti forgalmat érintő első konkrét szabályozási elemek.


Magyarországon a KRESZ ősét egy 1910-ben megjelent belügyminiszteri rendeletben tisztelhetjük, ugyanakkor korábbról is származnak olyan jogi normák, melyek a közúti közlekedést szabályozták. Ezek sorából kiemelhető az 1890. évben kiadott I. törvénycikk, mely harmadik részének I. fejezete konkrét előírásokat tartalmaz a közúti közlekedéssel, valamint a szabályok megsértéskor kiszabható szankciókkal kapcsolatban.


Érdemes megtekinteni a törvénycikk a 107. §-át, mely a hajtási, előzési és elsőbbségi szabályokról az alábbiak szerint rendelkezett:


„a.) minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülnie;


b.) hidakon más járműnek eléje hajtani tilos;


c.) udvari, katonai, posta- és tűzoltó-, valamint mentőjárműveknek minden más, akár szembejövő, akár azokkal egyirányban haladó jármű feltétlenül kitérni tartozik."


Akkoriban a „balra tarts!" még általános szabály volt Európában, s a felsorolásból az is kitűnik, melyek voltak a századvég „megkülönböztetett" járművei.


network.hu

 

A századfordulón Budapesten - különösen a belvárosi kerületekben - a lóvontatási járművek és a gyalogosok közlekedése gyakran idézett elő kaotikus állapotokat. Ez a jelenség az egykori fényképekből és leírásokból is jól kivehető.


A zajos, füstös, még kevésbé megbízható automobilok egyre nagyobb számban történő megjelenése csak tovább rontott a helyzeten. A kezdetleges motorokra jellemző robbanó hanghatások gyakran ijesztették meg a lovakat, melyek ezáltal kezelhetetlenné váltak, s a gépkocsik megjelenése a személysérüléses közúti balesetek és tragédiák számát is gyarapította. Ezért a Budapest rendőr főkapitánya a 17.902/1901. sz. rendeletében - hazánkban első alkalommal - szabályozta a gépjárművek közlekedését - igaz, hogy ezt kizárólag a főváros viszonylatában tehette meg.


Az említett főkapitányi rendelet többet között arról rendelkezett, hogy:

- „minden automobilt számmal kell ellátni, melyet a főkapitányság ad ki,

- menet közben a jelzőkürttel gyakorta jel adandó; meghibásodott kürt esetén csak lépésben és mellékutcákban szabad közlekedni,

- az utcai lámpák fölgyújtásakor - köd esetén nappal is - az automobil lámpáját működtetni kell,

- A megengedett legnagyobb sebesség széles és kis forgalmú úton 15 km/h, keskeny, vagy nagy forgalmú úton 10 km/h, lakott területen kívül - ha az útvonal szabad - 30 km/h."...


A fővárosi rendeletet követő 9 év elteltével jelent meg a belügyminiszter 57.000/1910 számú rendelete, mely immár országos viszonylatban rendelkezett a közúti közlekedési előírásokról. A rendelet hátterében - természetesen a hazai tapasztalatok mellett - az ún. „Párizsi Egyezmény" állt, mely az 1909. október 11-én Párizsban megtartott nemzetközi konferencián írtak alá a résztvevők.


A belügyminiszteri rendelet az automobilok műszaki vizsgálatával, rendszámmal történő ellátásával, a közúti közlekedés rendjével, a gépjárművezetők képzésével, valamint a külföldön történő járművezetéssel kapcsolatban egyaránt tartalmazott rendelkezéseket. A rendelet bevezette az első négy közúti jelzőtáblát, melyek a párizsi ajánlásoknak megfelelően az alábbiak voltak: bukkanó, kanyar, vasúti átjáró, és útkereszteződés. Ezt a kereken száz évvel ezelőtt kiadott rendeletet tartják a KRESZ elődjének, előfutárának.


Az első hazai KRESZ-nek, azaz részletes, egységes szerkezetbe foglalt közúti közlekedési szabálygyűjteménynek azonban a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. sz. rendeletét tekinthetjük. A rendelet az évtized fordulóján, 1930. január 01-én lépett hatályba, s az érvényben lévő nemzetközi előírásokra és ajánlásokra figyelemmel határozta meg a közúti forgalom résztvevőire (a gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosra és gyalogosokra) vonatkozó előírásokat. A sínpályához kötött közúti járművek közlekedését akkoriban még külön jogszabály rögzítette.


Az első KRESZ összesen kilenc fejezetből, ezen belül 129 paragrafusból állt, s a kor követelményeinek megfelelően foglalta össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a közlekedésben résztvevőknek ismerniük kellett. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége az abroncsozás neme és a gépjármű tömegének megfelelően lakott területen belül 20-40 km/h között változott, míg az autóbuszok - ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé tették - a korábbi 12 km/h helyett 40 km/h-val közlekedhettek.

Érdekességként említhető meg, hogy Magyarország az első KRESZ kiadása terén egy évvel megelőzte a mobilizáció egyik éllovasának számító Nagy-Britanniát. Az első teljes igényű brit közlekedési jogszabály gyűjteményt (The Highway Code) az 1930. évi Közlekedésbiztonsági törvény alapján a Királyi Közlekedési Miniszter a Parlament hatóságaival közösen adta ki, mely 1931-ben lépett hatályba.

network.hu

 

A második KRESZ kiadására az elsőt követő 20 évvel később, 1950-ben került sor. A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 2500/1950. (XII.01.) rendelete hat fejezetre tagozódott, mely összesen 217 paragrafust foglalt magába. Az új rendelet megalkotásakor az alkotók figyelembe vették az eltelt két évtized során szerzett tapasztalatokat, kiegészítették és módosították a korábbi szabályozás hiányosságait, valamint a megváltozott közlekedési viszonyokhoz igazodó KRESZ megalkotására törekedtek.

Az új jogszabály immár 51 különböző jelzőtáblát tartalmazott, valamennyi fúvott gumiabronccsal rendelkező gépjármű sebességét lakott területen belül 40 km/h-ban maximálta, s először jelent meg írott formában az a szabály, hogy az útkereszteződésben a kanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az egyenesen haladóval szemben. A második közlekedési kódex mindössze három évig volt hatályban, mert 1953-ban jelent meg a következő, sorban a harmadik KRESZ. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter 1/1953. BM. rendelete két részre - általános és különös részre - tagozódott, s 146 paragrafusban foglalta össze a közúti közlekedés akkori szabályait.

A közúti jelzőtáblák száma 8 új tábla bevezetésével 59-re nőtt, lakott területen kívül az autóbuszok megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h-ra emelkedett, ugyanakkor a személygépkocsikra sebességkorlátozást lakott területen kívüli közlekedés esetén nem írt elő. A korábbi hiányosságok pótlására az új jogszabályban az olyan fogalmak tisztázására is sor került, mint pl. a lakott terület, az irányjelzés, vagy a műszaki üzemképtelenség. A cikk elején található plakát a harmadik KRESZ kihirdetését követően 1954-ben készült, s a közlekedési szabályok megtartására hívja fel a figyelmet.

A harmadik KRESZ kilenc évig szabályozta a hazai közlekedést, mert a közúti forgalomban bekövetkezett dinamikus változások következtében 1962-ben kiadásra került a legújabb közlekedési kódex. A 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelettel kiadott negyedik KRESZ első része - az aktuális nemzetközi trendnek megfelelően - a közlekedésrendészeti hatóságok felsorolását, valamint azok jogkörét tartalmazta, míg a második fejezetbe foglalták a közúti közlekedés részletes szabályait.

Új elemként jelent meg az osztottpályás út és a forgalmi sáv fogalma, a közúti jelzőtáblák száma - az 1949. évi genfi közúti egyezményben foglaltakat figyelembe véve - jelentős mértékben, 158-ra emelkedett, s bevezetésre került a vasút-közút szintbeni kereszteződéseknél a fénysorompó. Hazánkban először írták elő jogszabályban, hogy a kerékpárokat elöl és hátul ki kell világítani, s érdekesség - mellesleg ez napjainkban is megfontolandó lenne -, hogy a rendelet megtiltotta a kerékpárok világító eszközök nélküli forgalomba hozatalát. Az 1962. évi KRESZ tizenhárom év alatt összesen hét módosításon esett át.

Az 1968-as esztendő mérföldkőnek tekinthető az európai közúti közlekedés történetében. Ebben az évben hirdették ki azt a Bécsi Egyezményt, mely a mai nemzeti szabályozások alapját képezi. A résztvevő államok által elfogadott, s 1968-ban aláírásra megnyitott Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményben foglaltakat gyakorlatilag valamennyi európai ország alkalmazza. Az egyezmény hiányossága ugyanakkor, hogy átfogó jellege ellenére sem képes biztosítani az európai szabályozások egységességét, hiszen napjainkban csak az Európai Unió tagállamainak nemzeti előírásai között még mindig legalább 40 kisebb-nagyobb eltérés van (pl. a sebességhatárok, ill. a közúti jelzések alkalmazása terén).

Az 1968. évi Bécsi Egyezmény képezi az alapját a jelenleg hatályban lévő, immár negyedik évtizedében lévő, sorrendben az ötödik hazai KRESZ-nek, mely az 1/1975. (II.5.)  KPM-BM együttes rendelet által 1976. január 1-én lépett hatályba. A KRESZ nem más, mint a közúti közlekedés szabályainak meghatározó alapdokumentuma, egyike azoknak a kiemelt szabályozási területeknek, melyek kezeléséről a 2008-2010. évek feladatait tartalmazó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram rendelkezik. A KRESZ a hatályba lépése óta eltelt bő három évtizedben mintegy 16 alkalommal módosult. Legutóbb - 2010. január 01-én - nem kevesebb, mint 69 módosító, ill. kiegészítő rendelkezés lépett hatályba.

network.hu

 

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelent meg kritikaként, hogy a jogszabály nyelvezete bonyolult, helyenként nehezen érthető, továbbá egyes szabályozások már elavultak, vagy éppen - konkrét megfogalmazások hiányában - szubjektív mérlegelésre adnak lehetőséget (gyalogos átkelőhely megközelítése, biztonságos követési távolság, ködfényszóró alkalmazhatósága stb.). A fentiek miatt számos szakember fogalmazta meg azt a véleményt, hogy a régi jogszabály további foltozgatása helyett egy teljesen új KRESZ megalkotására lenne szükség, mely során a jogalkotó figyelembe veszi a jelenkor kihívásait és a közlekedők elvárásait.

A KRESZ kiemelt szerepe abban rejlik, hogy a szabályos és biztonságos közlekedésre készíti fel a közlekedőket, ezen túl az emberi tényező megfelelő formálására is hivatott, így nélkülözhetetlen a közúti közlekedés biztonságának további javításához. A korszerű, egyszerűen elsajátítható és a gyakorlatban jól alkalmazható KRESZ alapvető feltétele annak, hogy az elmúlt két évre jellemző személysérüléses közúti balesetszám és áldozatszám csökkenés fenntartható legyen, s nemzeti közlekedésbiztonsági céljaink - a személysérüléses balesetek és az abban meghalt személyek számának 50 %-os csökkentése 2015-ig - teljesíthetők legyenek.

Gégény István - Integrátor Fórum

Címkék: kpm-bm együttes rendelet kresz közúti közlekedés rendelet szabályok történelem

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 6 napja

Így csinál metrót a villamosokból az új KRESZ | 2025.03.19.

A villamosok jellemzően úgy élnek a fejünkben, mint lassú, síneken gördülő járművek, amelyek kedvesen szaladgálnak a városban, de gyorsan eljutni velük bárhova is, na az képtelenség. Eszünkbe sem jut, hogy gyorsabbak lehetnek, mint a HÉV, vagy hogy száguldhatnának a metró sebességével.

Az új KRESZ jelenlegi tervezete szerint szabályozási szinten sebességet váltanak a villamosvonalak.
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2025/02/19/uj-kresz-tervezet-biciklisek-cipzar-elv/

A villamosok jelenlegi sebességhatára egységesen 50 km/h, ám az új KRESZ tervezete ezt zárt pályán 70 km/h-ra emelné. Ezzel a magyar villamosközlekedés szabályozási szinten hasonlóvá válna a cseh és lengyel villamosüzemekhez, ahol hasonló sebesség a jellemző. A Budapesten használt villamosok tervezési paramétereik szerint egyébként eseti kivételekkel, de többnyire alkalmasak az ilyen sebességű közlekedésre.

A budapesti hálózat alapvetően pályaszempontból alkalmas is lehetne a 70 km/h-s sebességre, ám jelen állás szerint a felsővezeték nem valószínű, hogy tartósan bírná a sebességnövekedést, így azon a fronton komoly átépítéseket kellene betervezni. A legegyértelműbb emelt sebességű vonal az 1-es villamos lehetne, hiszen a megállók közti távolság nagy, a pálya majdnem mindenhol a közúttól elzárt, és a párhuzamos Hungária körút sebességhatára is 70 km/h. A külső körút villamosa jelentős ilyen jellegű potenciállal rendelkezik, hiszen az összes metróvonalat érinti, valamint három vasútállomás is közvetlenül a vonal mellett található.

A HÉV-ek felett sajnos csúnyán eljárt az idő, ám a metrókhoz hasonlóan nagyon nagy kapacitással rendelkeznek és a nagyobb állomásközök miatt gyorsan és zavarmentesen tudnak haladni. Jelenleg azonban a HÉV-vonalakon alkalmazott legnagyobb sebesség 60 km/h, amely az elővárosi vasútvonalak jellemző pályasebességének a fele. Így lehet, hogy Békásmegyerről több idő bejutni a Batthyány térre, mint amennyi idő alatt Érdről a mindenhol megálló személyvonat eléri Kelenföldet.

A villamosok és a másik három kötöttpályás mód között van egy hatalmas különbség: a villamos bár síneken közlekedik, a közlekedési szabályok szerint közúti vasúti járműnek minősül, ezáltal a vonatkozó utasításokon túl a KRESZ is vonatkozik rá. Mivel közlekedését a közúthoz igazítva kell irányítani, a villamosok kiépítéséhez nem szükséges rendkívül költséges biztosítóberendezés és jelzőrendszer kialakítása, így a kiépítés költsége kimerül a sínek és a felsővezeték létesítési költségében, a járművek is jóval olcsóbban beszerezhetőek, mint a metró, a HÉV vagy az elővárosi vasút szerelvényei. Kapacitásban egy villamos természetesen elmarad egy metrótól vagy egy HÉV-től, viszont az elővárosi vasúttal nagyjából azonos, amennyiben a járműegységek kapacitását hasonlítjuk össze. A villamosok sebességét a jelenlegi KRESZ 50 km/h-ban maximálja, amely a tervek szerint a közeljövőben 70 km/h-ra módosulhat.

A megengedett sebesség növelésével tehát a villamosok potenciális funkciója is átalakul. Amennyiben az új szabályozással összhangban építünk ki vagy alakítunk át villamosvonalakat, azok egyből egy HÉV sebességű szolgáltatássá válnak majd, jelentős potenciális utasszámnövekedést hozva az átszállásmentes belvárosi kapcsolatok miatt. A 37-es villamos például majdnem 4 kilométert tesz meg zárt pályán sűrűn lakott területektől távol az Orczy tér és az Élessarok között. Ezen a távolságon a villamos nyugodtan haladhatna 70 km/h-s sebességgel, esetleg kevesebb megállással, így gyorsítva az eljutást a belváros és a vonal külső végén található lakótelepes városrész, illetve a belváros és az Új Köztemető között.

Szintén nagy potenciál rejlik a sugárirányú közlekedési útvonalak harántirányú összekötésének gyorsításában. Erre a legjobb példa az egyes villamos, amely a belvárost elkerülni kívánó utasoknak nyújt lehetőséget a metró vagy vasútvonalak külvárosi irányú összekötésével, és gyorsítása nagyon sokat javítana versenyképességén.
Villamosgyorsítás a gyakorlatban

A villamosközlekedést jelenleg jópár dolog lassítja. A váltókon és bizonyos ívekben (kanyarokban) csak gyors sétatempóban haladhatnak a járművek, továbbá a váltók kezelése sem mindig egyszerű a járművezető számára. A leglátványosabb lassító tényező azonban a megállókiosztás. A villamosvonalak megállókiosztásukban a buszvonalak tervezési elvét követik, azaz a megállók jellemző távolsága 300 és 500 méter között változik. Amennyiben már csak a párhuzamos buszközlekedéssel rendelkező vonalak esetében vizsgálnánk felül a megállókiosztást és a távolságokat megpróbálnánk megduplázni, sokkal versenyképesebb eljutási idők érhetőek el a főbb csomópontok és a sűrűn lakott területek között. A villamosvonalak gyorsvasútként történő fejlesztése egy a metró, HÉV vagy elővárosi vasútfejlesztéseknél sokkal költséghatékonyabb módja a kötöttpályás közlekedés eljuttatásának bizonyos sűrűn lakott, de a hálózatba rosszul bekapcsolt területeken.

A villamosgyorsításnak sok külvárosi útvonalon nagy akadálya, hogy a villamossínek a közúti forgalomtól el nem zárt pályán futnak, ahol a járművezetők akkor sem tudják kihasználni a jármű teljes sebességét, ha arra a jármű és a pálya lehetőséget biztosít, hiszen a villamos nagy fékútja miatt az csak lassabban képes reagálni a váratlan forgalmi eseményekre.

Arra, hogy a villamosokat célszerű akár elővárosi környezetben is alkalmazni, már sokan rájöttek. A Hódmezővásárhely és Szeged közötti Tram-Train üzem is hasonló jellegű, ám ott a vonal középső szakasza vasútként üzemel, így a villamosoknak meg kell felelniük a vasúti közlekedés összes előírásának, illetve a járművezetőnek tudnia kell mind nagyvasúton, mind villamosüzemben járművet vezetni. A tisztán villamosként, de a városi 50-es tempónál gyorsabban, nagy megállóközökkel kialakított pályára van példa például a csehországi Prágában vagy Brnoban, számos lengyel városban, de Pozsonyban is építés alatt van egy hasonló jellegű vonal, amely a lakótelepekkel sűrűn benépesített Pozsonyligetfalu (Petrzalka) városrészt köti majd össze a belvárossal.

A villamosközlekedésnek számos fejleszthetőségi előnye van egy elővárosi vasútvonal kiépítésével szemben. A legfontosabb tényező a költséghatékonyság, hiszen sokkal kisebb terhelésre kell pályát építeni, költséges biztosítóberendezések nélkül, ráadásul a villamosok jóval meredekebb emelkedőket is meg tudnak mászni, mint a nagyvasúti szerelvények. Ezen paraméterek alapján a villamosüzem jó megoldás lehet olyan hegyvidéki területek bekapcsolására a fővárosi hálózatba, mint például a körülményesen elérhető, de hatalmas ütemben terjeszkedő Budakeszi vagy esetleg Budaörs. Budakeszi esetében egy villamosvonal jelentené az egyetlen reális esélyt arra, hogy valaha is kötöttpályás kapcsolatot kapjon a település, amelyről reggelente szabályosan lehetetlen bejutni a városba a hatalmas torlódások miatt.

A 70 km/h-s üzemi sebességre kiépített villamosvonalak olyan hasonló hatékonyságúak lehetnek, mint egy HÉV-vonal, ám kiépítésük gazdaságosabb, járművekkel történő ellátásuk egyszerűbb, ezért egyszerű átmeneti megoldást jelenthetnek olyan területek kiszolgálásához, ahol nincs igény egy HÉV-vonal kapacitására, de jóval gyorsabb, kényelmesebb és megbízhatóbb szolgáltatást akarnánk nyújtani, mint amilyet egy sűrű buszfolyosó nyújthatna.

https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2025/03/19/igy-csinal-az-uj-kresz-metrot-a-villamosokbol/

Válasz

M Imre üzente 6 napja

Így csinál metrót a villamosokból az új KRESZ | 2025.03.19.

A villamosok jellemzően úgy élnek a fejünkben, mint lassú, síneken gördülő járművek, amelyek kedvesen szaladgálnak a városban, de gyorsan eljutni velük bárhova is, na az képtelenség. Eszünkbe sem jut, hogy gyorsabbak lehetnek, mint a HÉV, vagy hogy száguldhatnának a metró sebességével.

Az új KRESZ jelenlegi tervezete szerint szabályozási szinten sebességet váltanak a villamosvonalak.
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2025/02/19/uj-kresz-tervezet-biciklisek-cipzar-elv/

A villamosok jelenlegi sebességhatára egységesen 50 km/h, ám az új KRESZ tervezete ezt zárt pályán 70 km/h-ra emelné. Ezzel a magyar villamosközlekedés szabályozási szinten hasonlóvá válna a cseh és lengyel villamosüzemekhez, ahol hasonló sebesség a jellemző. A Budapesten használt villamosok tervezési paramétereik szerint egyébként eseti kivételekkel, de többnyire alkalmasak az ilyen sebességű közlekedésre.

A budapesti hálózat alapvetően pályaszempontból alkalmas is lehetne a 70 km/h-s sebességre, ám jelen állás szerint a felsővezeték nem valószínű, hogy tartósan bírná a sebességnövekedést, így azon a fronton komoly átépítéseket kellene betervezni. A legegyértelműbb emelt sebességű vonal az 1-es villamos lehetne, hiszen a megállók közti távolság nagy, a pálya majdnem mindenhol a közúttól elzárt, és a párhuzamos Hungária körút sebességhatára is 70 km/h. A külső körút villamosa jelentős ilyen jellegű potenciállal rendelkezik, hiszen az összes metróvonalat érinti, valamint három vasútállomás is közvetlenül a vonal mellett található.

A HÉV-ek felett sajnos csúnyán eljárt az idő, ám a metrókhoz hasonlóan nagyon nagy kapacitással rendelkeznek és a nagyobb állomásközök miatt gyorsan és zavarmentesen tudnak haladni. Jelenleg azonban a HÉV-vonalakon alkalmazott legnagyobb sebesség 60 km/h, amely az elővárosi vasútvonalak jellemző pályasebességének a fele. Így lehet, hogy Békásmegyerről több idő bejutni a Batthyány térre, mint amennyi idő alatt Érdről a mindenhol megálló személyvonat eléri Kelenföldet.

A villamosok és a másik három kötöttpályás mód között van egy hatalmas különbség: a villamos bár síneken közlekedik, a közlekedési szabályok szerint közúti vasúti járműnek minősül, ezáltal a vonatkozó utasításokon túl a KRESZ is vonatkozik rá. Mivel közlekedését a közúthoz igazítva kell irányítani, a villamosok kiépítéséhez nem szükséges rendkívül költséges biztosítóberendezés és jelzőrendszer kialakítása, így a kiépítés költsége kimerül a sínek és a felsővezeték létesítési költségében, a járművek is jóval olcsóbban beszerezhetőek, mint a metró, a HÉV vagy az elővárosi vasút szerelvényei. Kapacitásban egy villamos természetesen elmarad egy metrótól vagy egy HÉV-től, viszont az elővárosi vasúttal nagyjából azonos, amennyiben a járműegységek kapacitását hasonlítjuk össze. A villamosok sebességét a jelenlegi KRESZ 50 km/h-ban maximálja, amely a tervek szerint a közeljövőben 70 km/h-ra módosulhat.
Igény esetén a villamost is lehet vinni a föld alá, és úgy kezelni, mint amit sok ember gyors eljuttatására találtak ki. - Kép forrása: BKKIgény esetén a villamost is lehet vinni a föld alá, és úgy kezelni, mint amit sok ember gyors eljuttatására találtak ki. - Kép forrása: BKK

A megengedett sebesség növelésével tehát a villamosok potenciális funkciója is átalakul. Amennyiben az új szabályozással összhangban építünk ki vagy alakítunk át villamosvonalakat, azok egyből egy HÉV sebességű szolgáltatássá válnak majd, jelentős potenciális utasszámnövekedést hozva az átszállásmentes belvárosi kapcsolatok miatt. A 37-es villamos például majdnem 4 kilométert tesz meg zárt pályán sűrűn lakott területektől távol az Orczy tér és az Élessarok között. Ezen a távolságon a villamos nyugodtan haladhatna 70 km/h-s sebességgel, esetleg kevesebb megállással, így gyorsítva az eljutást a belváros és a vonal külső végén található lakótelepes városrész, illetve a belváros és az Új Köztemető között.

Szintén nagy potenciál rejlik a sugárirányú közlekedési útvonalak harántirányú összekötésének gyorsításában. Erre a legjobb példa az egyes villamos, amely a belvárost elkerülni kívánó utasoknak nyújt lehetőséget a metró vagy vasútvonalak külvárosi irányú összekötésével, és gyorsítása nagyon sokat javítana versenyképességén.
Villamosgyorsítás a gyakorlatban

A villamosközlekedést jelenleg jópár dolog lassítja. A váltókon és bizonyos ívekben (kanyarokban) csak gyors sétatempóban haladhatnak a járművek, továbbá a váltók kezelése sem mindig egyszerű a járművezető számára. A leglátványosabb lassító tényező azonban a megállókiosztás. A villamosvonalak megállókiosztásukban a buszvonalak tervezési elvét követik, azaz a megállók jellemző távolsága 300 és 500 méter között változik. Amennyiben már csak a párhuzamos buszközlekedéssel rendelkező vonalak esetében vizsgálnánk felül a megállókiosztást és a távolságokat megpróbálnánk megduplázni, sokkal versenyképesebb eljutási idők érhetőek el a főbb csomópontok és a sűrűn lakott területek között. A villamosvonalak gyorsvasútként történő fejlesztése egy a metró, HÉV vagy elővárosi vasútfejlesztéseknél sokkal költséghatékonyabb módja a kötöttpályás közlekedés eljuttatásának bizonyos sűrűn lakott, de a hálózatba rosszul bekapcsolt területeken.

A villamosgyorsításnak sok külvárosi útvonalon nagy akadálya, hogy a villamossínek a közúti forgalomtól el nem zárt pályán futnak, ahol a járművezetők akkor sem tudják kihasználni a jármű teljes sebességét, ha arra a jármű és a pálya lehetőséget biztosít, hiszen a villamos nagy fékútja miatt az csak lassabban képes reagálni a váratlan forgalmi eseményekre.

Arra, hogy a villamosokat célszerű akár elővárosi környezetben is alkalmazni, már sokan rájöttek. A Hódmezővásárhely és Szeged közötti Tram-Train üzem is hasonló jellegű, ám ott a vonal középső szakasza vasútként üzemel, így a villamosoknak meg kell felelniük a vasúti közlekedés összes előírásának, illetve a járművezetőnek tudnia kell mind nagyvasúton, mind villamosüzemben járművet vezetni. A tisztán villamosként, de a városi 50-es tempónál gyorsabban, nagy megállóközökkel kialakított pályára van példa például a csehországi Prágában vagy Brnoban, számos lengyel városban, de Pozsonyban is építés alatt van egy hasonló jellegű vonal, amely a lakótelepekkel sűrűn benépesített Pozsonyligetfalu (Petrzalka) városrészt köti majd össze a belvárossal.

A villamosközlekedésnek számos fejleszthetőségi előnye van egy elővárosi vasútvonal kiépítésével szemben. A legfontosabb tényező a költséghatékonyság, hiszen sokkal kisebb terhelésre kell pályát építeni, költséges biztosítóberendezések nélkül, ráadásul a villamosok jóval meredekebb emelkedőket is meg tudnak mászni, mint a nagyvasúti szerelvények. Ezen paraméterek alapján a villamosüzem jó megoldás lehet olyan hegyvidéki területek bekapcsolására a fővárosi hálózatba, mint például a körülményesen elérhető, de hatalmas ütemben terjeszkedő Budakeszi vagy esetleg Budaörs. Budakeszi esetében egy villamosvonal jelentené az egyetlen reális esélyt arra, hogy valaha is kötöttpályás kapcsolatot kapjon a település, amelyről reggelente szabályosan lehetetlen bejutni a városba a hatalmas torlódások miatt.

A 70 km/h-s üzemi sebességre kiépített villamosvonalak olyan hasonló hatékonyságúak lehetnek, mint egy HÉV-vonal, ám kiépítésük gazdaságosabb, járművekkel történő ellátásuk egyszerűbb, ezért egyszerű átmeneti megoldást jelenthetnek olyan területek kiszolgálásához, ahol nincs igény egy HÉV-vonal kapacitására, de jóval gyorsabb, kényelmesebb és megbízhatóbb szolgáltatást akarnánk nyújtani, mint amilyet egy sűrű buszfolyosó nyújthatna.

https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2025/03/19/igy-csinal-az-uj-kresz-metrot-a-villamosokbol/

Válasz

M Imre üzente 6 napja

A BKK kezdeményezésére bekerülhet az új KRESZ-be, hogy zárt pályán, biztonságos környezetben a mostani 50 helyett akár 70 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek majd a villamosok.

A világ sok városához hasonlóan Budapesten is több olyan pályaszakasz van, ahol fel lehet gyorsítani a villamosok közlekedését, így a város több részén is csökkenhet az eljutási idő. De legalább ilyen fontos, hogy a gyorsabb villamosok valódi alternatívái lehetnek az autózásnak, így csökkenhetnek a dugók, javulhat a levegőminőség és tovább csökkenhet a balesetek száma is.

Természetesen a villamosok gyorsítása nem helyettesítheti a nagyobb közlekedési fejlesztéseket, de ez a kezdeményezés is mutatja, hogy átgondolt, okos javaslatokkal érdemben javíthatunk a szolgáltatások minőségén. Így lesz a városból otthon.
# Karácsony Gergely

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1235047457983923

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Elvesznek egy kedvezményt a 25 év feletti frissjogsisoktól | 2025. január. 29.

Több, jogosítvánnyal kapcsolatos díjazás is változik.

Február 1-től jelentős változások lépnek életbe a jogosítványok kiállításával és pótlásával kapcsolatban, amelyek megszüntetik az eddigi ingyenességet több esetben is. Az első jogosítvány kiállítása a 25 év felettiek számára díjkötelessé válik, így 6900 forintot kell majd fizetniük – írja a 24.hu egy minisztériumi anyag alapján.

A 25 év alatti kérelmezők továbbra is díjmentesen kaphatják meg első B kategóriás vezetői engedélyüket, ám ha postai kézbesítést kérnek, akkor nekik is ki kell fizetniük a kétezer forintos kényelmi díjat. Ezen túlmenően a jogosítvány hosszabbításának díja is emelkedik, 4000 forintról 6900 forintra.

További változás, hogy lopás esetén is fizetni kell majd a jogosítvány pótlásáért, még akkor is, ha a rendőrségi jegyzőkönyv igazolja a bűncselekményt. Eddig ez az eljárás díjmentes volt, mostantól viszont 6900 forintos hatósági díjat kell megfizetni.

Emellett a házasságkötés miatti névváltozás esetén is költséggel jár majd a jogosítvány cseréje, amely eddig szintén ingyenes volt. Az új szabályok részeként a postai kézbesítés minden okmánynál fizetős szolgáltatássá válik, így aki nem személyesen szeretné átvenni jogosítványát a kormányablaknál, annak további költségekkel kell számolnia.

https://hvg.hu/cegauto/20250129_Fizetos-lesz-ingyenesen-kiallitott-jogositvany-25-ev-felett

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Életveszélyes változtatás jöhet a jogosítványoknál | 2025. január 12.

A szakértők szerint B kategóriás jogosítvánnyal nem lenne szabad motort vezetni.

Tavaly októberben érkeztek az első hírek arról, hogy a kormány a motorral közlekedők biztonságának növelése érdekében a KRESZ módosítására készül. Több védőfelszerelés kötelezővé tétele mellett azonban ugyanebben a tervezetben arról is szót ejtenek, hogy a kisebb űrtartalmú, 125 köbcenti alatti motorral szerelt járművek vezetéséhez nem lenne szükséges külön vizsga azoknak, akiknek személyautóra érvényes jogosítványuk van – írja az atv.hu.

„Az elméleti tudása a gépkocsivezetőnek hiába van meg, a motorra vonatkozó tudása hiányozni fog, azt fel kellene újítani. Nem tartom valószínűnek, hogy mindenki ezzel kezdje. A rutin a motorvezetéshez az hiányozni fog” – mondta Nagy László közlekedési szakjogász.

Bátor Zoltán versenyző azt mondja, hogy motorozni csak kellő gyakorlattal lehet, attól, hogy valaki autót tud vezetni, nem jelenti azt, hogy motorral is biztonságban tud közlekedni. „Ezt egy nagyon veszélyes dolognak tartom, semmiféleképpen nem tartom jó dolognak, hiszen akinek van autóra jogosítványa és rutinja vagy a forgalomban feltalálja magát, az nem biztos, hogy motorkerékpárral is megállja a helyét. Teljesen más tudás szüksége ahhoz, hogy valaki motorral biztonságosan közlekedjen” – figyelmeztetett.

Az autósiskolák országos szövetségének elnöke kimondottan felháborítónk és a közlekedésre rendkívül veszélyesnek tartja a KRESZ ilyen jellegű könnyítését. „A kategóriák egymásra épülnek, nem lehet átugrani. Ez olyan, mintha én B-s jogosítvánnyal helikoptert is szeretnék vezetni, meg repülőt, meg űrhajós is szeretnék lenni” – fogalmazott Jovánovics János.

https://infostart.hu/belfold/2025/01/12/eletveszelyes-valtoztatas-johet-a-jogositvanyoknal

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

A teszt képsorozat az előbbi videóból:

http://autovezetes.network.hu/kepek/klubkepek/kreszvaltozas_teszt__2024_01

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Minimálisan megváltozott a KRESZ 2024. december 17-től

Ezért szeretnék egy rövid, hiteles információt adni, hogy lényegében mi az ami más a szabályban, de ahogy a címben is jelzem, nem annyira vészes.

A film végén pedig 6 tesztkérdést teszek fel nektek ezekkel a változásokkal kapcsolatban.

https://www.youtube.com/watch?v=vJhg_O_FBBM
___

Azonnali hatállyal megváltoztatták a magyar KRESZ-t, a hétfőn késő este megjelent szabályok elsősorban a megkülönböztető jelzést használó járművekre vonatkoznak.

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/c394c8ab020051f8681a2bdea27c9195eb5a591e/megtekintes
___

azonnali hatállyal módosítja a KRESZ-t.

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosítása a következő változtatásokat takarja:

*** Az autóbusz forgalmi sávban
az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt) „bbc) a rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és személyvédelmi szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjárműve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szervének gépjárműve” (közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.)

***Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos.
Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű és a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

***Ha a gépjármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja,
akkor a gépjármű vezetője a megengedett legnagyobb sebességre, valamint a 14. § (1) bekezdés n) pontja szerinti „Mindkét irányból behajtani tilos” tábla által jelzett behajtási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

*** Ha a szolgálati feladat ellátása, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik,
a védett személyek és kíséretük szállítását biztosító szolgálati gépjármű a megkülönböztető fényjelzés működtetése nélkül is megállhat olyan helyen, ahol a megállás egyébként tilos, ha a gépjármű vezetője magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a gépjármű a közlekedés többi résztvevője által kellő távolságból észlelhető.”

https://www.penzcentrum.hu/auto/20241217/megleptek-azonnali-hatallyal-modusult-a-kresz-magyarorszagon-mostantol-ez-mar-tilos-1160801

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Türelem és nyugalom a jövő hetekre!

Már csak bő egy hét van hátra a karácsonyi ünnepekig, ám ami a közlekedést illeti, még csak most jön a neheze. Megkezdődik a végső roham a bevásárlóközpontokban, amelyekben alapesetben sem egyszerű a parkolás, hála a plázákban is érvényes KRESZ-re fittyet hányókra. Erről nem régiben írtunk már, ám a helyzet (Virág elvtárs után szabadon) a jövő héten minden bizonnyal fokozódni fog. A nagyobb gond az, hogy az idegbaj nem korlátozódik a bevásárlóközpontok területére, sőt, nem is ott kezdődik.

Gondoljanak csak bele egy átlagos napjukba, amelybe most még az ünnepeket megelőző cseppnyi őrület is keveredik! Túl a szokásos forgatókönyveken, a jövő héten lesz még a gyerekek ilyen-olyan iskolai rendezvénye, néhány céges buli meghívást is kezelnünk kell, nyakunkon a karácsonyra érkező vendégsereghez kapcsolódó ebéd-vacsora megtervezése, előállítása, az utolsó ajándékok beszerzése, és persze még dolgozni is illik az év utolsó napjaiban. Mindezek olyan szabályos logisztikai tervek kimunkálását igénylik, amelyek már az ébredést követően ott motoszkálnak a fejünkben, és bőven elegek ahhoz, hogy az első ideggörcsig ne kelljen várni a plázákig. Ráadásul ilyentájt még az is kocsiba ül, akinek az autója ajtaját már csak zárolajozó spray-vel lehet kinyitni, olyan régen nem használta.

Egyszóval, nehéz hét elé nézünk. Ám, hogy mégiscsak könnyebb legyen, adnék egy jó tanácsot. Mielőtt reggelente autóba ülnek, gondoljanak arra, hogy az ünnepek, a pihenés előtti napok és órák másoknak sem telnek gondtalanabbul. Nemcsak minket nyomaszt a rég nem látott rokonok érkezése, az ajándékok várható tetszési indexe, a nagymama bejglireceptjének tökéletes kivitelezése, hanem másokat is. Ezért aztán egyet tehetünk: előre eldöntjük, hogy ezen a héten a szokásosnál is nagyobb türelmet tanúsítunk, és a problémáinkat igyekszünk nem rávetíteni a közlekedés többi résztvevőjére. Megvan a magunk baja anélkül is, hogy mindenfajta – sokszor pitiáner – közlekedési vitába keverednénk. És ne felejtsék el azt sem, hogy nincs az a rohanás, nincs az a sürgősen megoldandó feladat, amely megérne egy balesetet. Mert akkor ezek a jól felépített logisztikai tervek is mehetnek a kukába, mi pedig jó esetben a biztosítóhoz, rosszabb esetben a kórházba, ahol aztán hosszasan elmélkedhetünk, megérte-e a türelmetlenség, az empátia háttérbe szorítása.

Remélem nem haragszik meg a kollégám és talán a rendőrség sem, amiért az általuk használt szállóigével fejezem be az írásomat, de most nagyon ide kívánkozik: jusson eszükbe már a reggeli fogmosáskor, hogy mindenkit hazavárnak! Tehát minket és másokat is.

http://kozlekedesbiztonsag.kti.hu/turelem-es-nyugalom-a-jovo-hetre/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Álhír a kötelező jogosítványcser | 2024. 10. 28.

Nem igaz, hogy 2025. január 19-ig el kell intézniük a jogosítvány cseréjét azoknak, akik 1971 után születtek és régi típusú dokumentummal rendelkeznek, hívta fel rá a figyelmet a Vezess. (A pénzcentrum.hu múlt heti hírét több hírportál, köztünk lapunk is átvette.)

A lap szerint a hazai sajtót bejáró cikkekben a német NTV-re hivatkoznak, annak is egy 2023-as cikkére. Bár Németországban valóban szükség volt/van a jogosítványok cseréjére az 1965 és 1970 között, illetve 1971 után született járművezetők esetében, de azért, mert náluk a 2013. január 19. előtt kiállított vezetőiengedély-kártyák időkorlátozás nélkül voltak érvényesek.

-- Ez viszont csak Németországra vonatkozik, nem az EU-ra. Így Magyarországon sincs senkinek extra teendője emiatt.

A cikkben emlékeztetnek rá, hogy itthon 2000. január 1-jétől van érvényben a kártyás formátumú jogosítvány, és a fényképes – már akkor is biztonsági elemekkel ellátott – plasztikkártya érvényességi ideje már akkor is maximum tíz év volt (ahogy most is), amelynek megújítása után nem egy új bejegyzés kerül ugyanarra a kártyára, hanem egy teljesen új kártyát kapnak a hazai gépjárművezetők. Új fényképpel, friss orvosi alkalmasságival. 2013 óta pedig hazánkban még újabb, még több biztonsági elemmel védett jogosítványok vannak érvényben.

Németországban azért van szükség a cserére, mert 2033-ig egységes, hamisításbiztos formátumot kapnak az EU-ban lévő jogosítványok és mivel a németeknél 2013 előtt úgymond „örök jogosítványok” kerültek kiállításra, ez sok biztonsági rést vont maga után, így azoknak kötelező cserélniük, akiknek ilyen van, magyarázza a Vezess.

https://24.hu/belfold/2024/10/28/jogositvanycsere-kotelezo-alhir-nemetorszag/

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Jön az új KRESZ, szigorítanák az idősek jogosítványhoz jutását: tényleg több balesetet okoznak?

https://www.youtube.com/watch?v=Mnk9GqhD9f0

Pető Attila valamiért el van tévedve, a statisztikák nem az idősek magas arányát igazolják..

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre 1 órája új videót töltött fel:

M Imre írta 3 órája a(z) Teslát mindenkinek - a koncepció blogbejegyzéshez:

Egyre gyakrabban láthatunk majd SpaceX-spirálokat az ...

M Imre 21 órája új videót töltött fel:

M Imre írta 22 órája a(z) Beton helyett a kormány adja meg az Alaptörvény által garantált védelmét Magyarország nagy tavainak! blogbejegyzéshez:

Letölthető a Természetközeli Gazdálkodási Gyakorlatok ...

M Imre írta 1 napja a(z) Dubai luxus buszmegálló és pár többi blogbejegyzéshez:

Rákosrendező területének 85 hektáros része ma (2025.03...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu