Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A közúti közlekedés nem létezhet szabályok nélkül. Időnként magunk is tapasztalhatjuk, mi történik akkor, ha egy forgalmas útkereszteződésben a forgalomirányító fényjelző készülékek meghibásodnak, de azt is elképzelhetjük, milyen eredménnyel történne a baleseti, illetve a kárfelelősség megállapítása közlekedési előírások hiányában.
Hazánkban a közúti közlekedés szabályai több, mint egy évszázados múltra tekintenek vissza. A cikkben a magyar KRESZ történeti áttekintéséről olvashatnak. A KRESZ egy mozaikszó, mely a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szavak kezdőbetűinek összeillesztéséből adódik.
A napjainkban hatályos KRESZ, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet éppen nemrég töltötte be 35-ik „születésnapját", így nem sorolható a legfiatalabb jogszabályok közé. Az 1976. január 01-én hatályba lépett eredeti változat ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, hiszen időközben számos kisebb-nagyobb módosításon esett át.
Amennyiben a KRESZ kifejezésen a közúti közlekedési szabályok egységes szerkezetbe foglalt változatát értjük - s a kezdeti időszakra jellemző rövid, egyszerű, korántsem átfogó jellegű, egymástól sok esetben elkülönülő szabályozási elemeket nem soroljuk ide -, akkor a hatályos változat az ötödik a hasonló hazai jogszabálygyűjtemények sorában. Kevesen tudják, hogy a közúti közlekedést érintő szabályok már a középkor végén, s az újkor hajnalán is megjelentek, de ezek főként az infrastrukturális háttér kialakításához, mint pl. az utak és a hidak megépítéséhez kapcsolódtak.
A közúti közlekedés a népesség növekedésének, a tömegközlekedés
fejlődésének, valamint a gépjárművek megjelenésének köszönhetően a XIX.
század utolsó harmadában jelentős fejlődésen esett át, mely
természetszerűleg együtt járt a szabályozási igények növekedésével.
Ennek következtében a századforduló környékén megjelentek a közúti
forgalmat érintő első konkrét szabályozási elemek.
Magyarországon a KRESZ ősét egy 1910-ben megjelent
belügyminiszteri rendeletben tisztelhetjük, ugyanakkor korábbról is
származnak olyan jogi normák, melyek a közúti közlekedést szabályozták.
Ezek sorából kiemelhető az 1890. évben kiadott I. törvénycikk, mely
harmadik részének I. fejezete konkrét előírásokat tartalmaz a közúti
közlekedéssel, valamint a szabályok megsértéskor kiszabható szankciókkal
kapcsolatban.
Érdemes megtekinteni a törvénycikk a 107. §-át, mely a hajtási, előzési és elsőbbségi szabályokról az alábbiak szerint rendelkezett:
„a.) minden
járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az
előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülnie;
b.) hidakon más
járműnek eléje hajtani tilos;
c.) udvari, katonai, posta- és
tűzoltó-, valamint mentőjárműveknek minden más, akár szembejövő, akár
azokkal egyirányban haladó jármű feltétlenül kitérni tartozik."
Akkoriban a „balra tarts!" még általános szabály volt Európában, s a felsorolásból az is kitűnik, melyek voltak a századvég „megkülönböztetett" járművei.
A
századfordulón Budapesten - különösen a belvárosi kerületekben - a
lóvontatási járművek és a gyalogosok közlekedése gyakran idézett elő
kaotikus állapotokat. Ez a jelenség az egykori fényképekből és
leírásokból is jól kivehető.
A zajos, füstös, még kevésbé megbízható automobilok egyre nagyobb
számban történő megjelenése csak tovább rontott a helyzeten. A
kezdetleges motorokra jellemző robbanó hanghatások gyakran ijesztették
meg a lovakat, melyek ezáltal kezelhetetlenné váltak, s a gépkocsik
megjelenése a személysérüléses közúti balesetek és tragédiák számát is
gyarapította. Ezért a Budapest rendőr főkapitánya a 17.902/1901. sz.
rendeletében - hazánkban első alkalommal - szabályozta a gépjárművek
közlekedését - igaz, hogy ezt kizárólag a főváros viszonylatában tehette
meg.
Az említett
főkapitányi rendelet többet között arról rendelkezett, hogy:
-
„minden automobilt számmal kell ellátni, melyet a főkapitányság ad ki,
-
menet közben a jelzőkürttel gyakorta jel adandó; meghibásodott kürt
esetén csak lépésben és mellékutcákban szabad közlekedni,
- az
utcai lámpák fölgyújtásakor - köd esetén nappal is - az automobil
lámpáját működtetni kell,
- A megengedett legnagyobb sebesség
széles és kis forgalmú úton 15 km/h, keskeny, vagy nagy forgalmú úton 10
km/h, lakott területen kívül - ha az útvonal szabad - 30 km/h."...
A fővárosi rendeletet követő 9 év elteltével jelent meg a
belügyminiszter 57.000/1910 számú rendelete, mely immár országos
viszonylatban rendelkezett a közúti közlekedési előírásokról. A rendelet
hátterében - természetesen a hazai tapasztalatok mellett - az ún.
„Párizsi Egyezmény" állt, mely az 1909. október 11-én Párizsban
megtartott nemzetközi konferencián írtak alá a résztvevők.
A belügyminiszteri rendelet az automobilok műszaki vizsgálatával,
rendszámmal történő ellátásával, a közúti közlekedés rendjével, a
gépjárművezetők képzésével, valamint a külföldön történő járművezetéssel
kapcsolatban egyaránt tartalmazott rendelkezéseket. A rendelet
bevezette az első négy közúti jelzőtáblát, melyek a párizsi ajánlásoknak
megfelelően az alábbiak voltak: bukkanó, kanyar, vasúti átjáró, és
útkereszteződés. Ezt a kereken száz évvel ezelőtt kiadott rendeletet
tartják a KRESZ elődjének, előfutárának.
Az első hazai KRESZ-nek, azaz részletes, egységes szerkezetbe
foglalt közúti közlekedési szabálygyűjteménynek azonban a magyar királyi
belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter
250.000/1929. BM. sz. rendeletét tekinthetjük. A rendelet az évtized
fordulóján, 1930. január 01-én lépett hatályba, s az érvényben lévő
nemzetközi előírásokra és ajánlásokra figyelemmel határozta meg a közúti
forgalom résztvevőire (a gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosra
és gyalogosokra) vonatkozó előírásokat. A sínpályához kötött közúti
járművek közlekedését akkoriban még külön jogszabály rögzítette.
Az első KRESZ összesen kilenc fejezetből, ezen belül 129
paragrafusból állt, s a kor követelményeinek megfelelően foglalta össze
mindazokat az ismereteket, amelyeket a közlekedésben résztvevőknek
ismerniük kellett. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége az
abroncsozás neme és a gépjármű tömegének megfelelően lakott területen
belül 20-40 km/h között változott, míg az autóbuszok - ha az út- és
forgalmi viszonyok ezt lehetővé tették - a korábbi 12 km/h helyett 40
km/h-val közlekedhettek.
Érdekességként említhető meg, hogy
Magyarország az első KRESZ kiadása terén egy évvel megelőzte a
mobilizáció egyik éllovasának számító Nagy-Britanniát. Az első teljes
igényű brit közlekedési jogszabály gyűjteményt (The Highway Code) az
1930. évi Közlekedésbiztonsági törvény alapján a Királyi Közlekedési
Miniszter a Parlament hatóságaival közösen adta ki, mely 1931-ben lépett
hatályba.
A második KRESZ kiadására az elsőt követő 20 évvel később,
1950-ben került sor. A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi
miniszter 2500/1950. (XII.01.) rendelete hat fejezetre tagozódott, mely
összesen 217 paragrafust foglalt magába. Az új rendelet megalkotásakor
az alkotók figyelembe vették az eltelt két évtized során szerzett
tapasztalatokat, kiegészítették és módosították a korábbi szabályozás
hiányosságait, valamint a megváltozott közlekedési viszonyokhoz igazodó
KRESZ megalkotására törekedtek.
Az új jogszabály immár 51
különböző jelzőtáblát tartalmazott, valamennyi fúvott gumiabronccsal
rendelkező gépjármű sebességét lakott területen belül 40 km/h-ban
maximálta, s először jelent meg írott formában az a szabály, hogy az
útkereszteződésben a kanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az
egyenesen haladóval szemben. A második közlekedési kódex mindössze három
évig volt hatályban, mert 1953-ban jelent meg a következő, sorban a
harmadik KRESZ. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi
miniszter 1/1953. BM. rendelete két részre - általános és különös részre
- tagozódott, s 146 paragrafusban foglalta össze a közúti közlekedés
akkori szabályait.
A közúti jelzőtáblák száma 8 új tábla
bevezetésével 59-re nőtt, lakott területen kívül az autóbuszok
megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h-ra emelkedett, ugyanakkor a
személygépkocsikra sebességkorlátozást lakott területen kívüli
közlekedés esetén nem írt elő. A korábbi hiányosságok pótlására az új
jogszabályban az olyan fogalmak tisztázására is sor került, mint pl. a
lakott terület, az irányjelzés, vagy a műszaki üzemképtelenség. A cikk
elején található plakát a harmadik KRESZ kihirdetését követően 1954-ben
készült, s a közlekedési szabályok megtartására hívja fel a figyelmet.
A
harmadik KRESZ kilenc évig szabályozta a hazai közlekedést, mert a
közúti forgalomban bekövetkezett dinamikus változások következtében
1962-ben kiadásra került a legújabb közlekedési kódex. A 2/1962. (IX.
29.) BM-KPM együttes rendelettel kiadott negyedik KRESZ első része - az
aktuális nemzetközi trendnek megfelelően - a közlekedésrendészeti
hatóságok felsorolását, valamint azok jogkörét tartalmazta, míg a
második fejezetbe foglalták a közúti közlekedés részletes szabályait.
Új
elemként jelent meg az osztottpályás út és a forgalmi sáv fogalma, a
közúti jelzőtáblák száma - az 1949. évi genfi közúti egyezményben
foglaltakat figyelembe véve - jelentős mértékben, 158-ra emelkedett, s
bevezetésre került a vasút-közút szintbeni kereszteződéseknél a
fénysorompó. Hazánkban először írták elő jogszabályban, hogy a
kerékpárokat elöl és hátul ki kell világítani, s érdekesség - mellesleg
ez napjainkban is megfontolandó lenne -, hogy a rendelet megtiltotta a
kerékpárok világító eszközök nélküli forgalomba hozatalát. Az 1962. évi
KRESZ tizenhárom év alatt összesen hét módosításon esett át.
Az
1968-as esztendő mérföldkőnek tekinthető az európai közúti közlekedés
történetében. Ebben az évben hirdették ki azt a Bécsi Egyezményt, mely a
mai nemzeti szabályozások alapját képezi. A résztvevő államok által
elfogadott, s 1968-ban aláírásra megnyitott Bécsi Közúti Közlekedési
Egyezményben foglaltakat gyakorlatilag valamennyi európai ország
alkalmazza. Az egyezmény hiányossága ugyanakkor, hogy átfogó jellege
ellenére sem képes biztosítani az európai szabályozások egységességét,
hiszen napjainkban csak az Európai Unió tagállamainak nemzeti előírásai
között még mindig legalább 40 kisebb-nagyobb eltérés van (pl. a
sebességhatárok, ill. a közúti jelzések alkalmazása terén).
Az
1968. évi Bécsi Egyezmény képezi az alapját a jelenleg hatályban lévő,
immár negyedik évtizedében lévő, sorrendben az ötödik hazai KRESZ-nek,
mely az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet által 1976. január
1-én lépett hatályba. A KRESZ nem más, mint a közúti közlekedés
szabályainak meghatározó alapdokumentuma, egyike azoknak a kiemelt
szabályozási területeknek, melyek kezeléséről a 2008-2010. évek
feladatait tartalmazó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram
rendelkezik. A KRESZ a hatályba lépése óta eltelt bő három évtizedben
mintegy 16 alkalommal módosult. Legutóbb - 2010. január 01-én - nem
kevesebb, mint 69 módosító, ill. kiegészítő rendelkezés lépett hatályba.
Az elmúlt években egyre gyakrabban jelent meg kritikaként, hogy a
jogszabály nyelvezete bonyolult, helyenként nehezen érthető, továbbá
egyes szabályozások már elavultak, vagy éppen - konkrét megfogalmazások
hiányában - szubjektív mérlegelésre adnak lehetőséget (gyalogos
átkelőhely megközelítése, biztonságos követési távolság, ködfényszóró
alkalmazhatósága stb.). A fentiek miatt számos szakember fogalmazta meg
azt a véleményt, hogy a régi jogszabály további foltozgatása helyett egy
teljesen új KRESZ megalkotására lenne szükség, mely során a jogalkotó
figyelembe veszi a jelenkor kihívásait és a közlekedők elvárásait.
A
KRESZ kiemelt szerepe abban rejlik, hogy a szabályos és biztonságos
közlekedésre készíti fel a közlekedőket, ezen túl az emberi tényező
megfelelő formálására is hivatott, így nélkülözhetetlen a közúti
közlekedés biztonságának további javításához. A korszerű, egyszerűen
elsajátítható és a gyakorlatban jól alkalmazható KRESZ alapvető
feltétele annak, hogy az elmúlt két évre jellemző személysérüléses
közúti balesetszám és áldozatszám csökkenés fenntartható legyen, s
nemzeti közlekedésbiztonsági céljaink - a személysérüléses balesetek és
az abban meghalt személyek számának 50 %-os csökkentése 2015-ig -
teljesíthetők legyenek.
Gégény István - Integrátor Fórum
|
|
M Imre írta 17 órája a(z) Társadalmi kísérlet: a majdnem mindenre érvényes, olcsó, országos havibérlet (Németország) blogbejegyzéshez:
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ...
M Imre írta 1 napja a(z) Társadalmi kísérlet: a majdnem mindenre érvényes, olcsó, országos havibérlet (Németország) blogbejegyzéshez:
Akkor még egyszer, sokadszorra a 2025-ös HÉV...
M Imre írta 1 napja a(z) Azélet1 – életmentő összefogás a gyorshajtás ellen (BKK) képhez:
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség azzal a 35 éves...
M Imre írta 2 napja a(z) Viccek - úton, útfélen fórumtémában:
Sokszor gondolkodom rajta, hogyan kezdődik majd a ...
M Imre 3 napja új videót töltött fel:
M Imre írta 3 napja a(z) If you drive on drugs, you're out of your mind (TAC) videóhoz:
A dizájnerdrogosok elkergethetők, de a probléma ...
M Imre 3 napja új videót töltött fel:
M Imre 3 napja új videót töltött fel:
M Imre 3 napja új videót töltött fel:
M Imre 3 napja új videót töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Mozgóképes KRESZ-vizsgakérdések - 2016. május 23-tól
Rövid zebratörténet
A fontosabb jogszabályok
Új KRESZ készül - Ön is véleményezheti