Közlekedés: A KRESZ története

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3182 db
  • Videók - 2648 db
  • Blogbejegyzések - 1017 db
  • Fórumtémák - 32 db
  • Linkek - 864 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3182 db
  • Videók - 2648 db
  • Blogbejegyzések - 1017 db
  • Fórumtémák - 32 db
  • Linkek - 864 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3182 db
  • Videók - 2648 db
  • Blogbejegyzések - 1017 db
  • Fórumtémák - 32 db
  • Linkek - 864 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3182 db
  • Videók - 2648 db
  • Blogbejegyzések - 1017 db
  • Fórumtémák - 32 db
  • Linkek - 864 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A közúti közlekedés nem létezhet szabályok nélkül. Időnként magunk is tapasztalhatjuk, mi történik akkor, ha egy forgalmas útkereszteződésben a forgalomirányító fényjelző készülékek meghibásodnak, de azt is elképzelhetjük, milyen eredménnyel történne a baleseti, illetve a kárfelelősség megállapítása közlekedési előírások hiányában.

network.hu

Hazánkban a közúti közlekedés szabályai több, mint egy évszázados múltra tekintenek vissza. A cikkben a magyar KRESZ történeti áttekintéséről olvashatnak. A KRESZ egy mozaikszó, mely a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szavak kezdőbetűinek összeillesztéséből adódik.


A napjainkban hatályos KRESZ, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet éppen nemrég töltötte be 35-ik „születésnapját", így nem sorolható a legfiatalabb jogszabályok közé. Az 1976. január 01-én hatályba lépett eredeti változat ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, hiszen időközben számos kisebb-nagyobb módosításon esett át.

network.hu

Amennyiben a KRESZ kifejezésen a közúti közlekedési szabályok egységes szerkezetbe foglalt változatát értjük - s a kezdeti időszakra jellemző rövid, egyszerű, korántsem átfogó jellegű, egymástól sok esetben elkülönülő szabályozási elemeket nem soroljuk ide -, akkor a hatályos változat az ötödik a hasonló hazai jogszabálygyűjtemények sorában. Kevesen tudják, hogy a közúti közlekedést érintő szabályok már a középkor végén, s az újkor hajnalán is megjelentek, de ezek főként az infrastrukturális háttér kialakításához, mint pl. az utak és a hidak megépítéséhez kapcsolódtak.


A közúti közlekedés a népesség növekedésének, a tömegközlekedés fejlődésének, valamint a gépjárművek megjelenésének köszönhetően a XIX. század utolsó harmadában jelentős fejlődésen esett át, mely természetszerűleg együtt járt a szabályozási igények növekedésével. Ennek következtében a századforduló környékén megjelentek a közúti forgalmat érintő első konkrét szabályozási elemek.


Magyarországon a KRESZ ősét egy 1910-ben megjelent belügyminiszteri rendeletben tisztelhetjük, ugyanakkor korábbról is származnak olyan jogi normák, melyek a közúti közlekedést szabályozták. Ezek sorából kiemelhető az 1890. évben kiadott I. törvénycikk, mely harmadik részének I. fejezete konkrét előírásokat tartalmaz a közúti közlekedéssel, valamint a szabályok megsértéskor kiszabható szankciókkal kapcsolatban.


Érdemes megtekinteni a törvénycikk a 107. §-át, mely a hajtási, előzési és elsőbbségi szabályokról az alábbiak szerint rendelkezett:


„a.) minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülnie;


b.) hidakon más járműnek eléje hajtani tilos;


c.) udvari, katonai, posta- és tűzoltó-, valamint mentőjárműveknek minden más, akár szembejövő, akár azokkal egyirányban haladó jármű feltétlenül kitérni tartozik."


Akkoriban a „balra tarts!" még általános szabály volt Európában, s a felsorolásból az is kitűnik, melyek voltak a századvég „megkülönböztetett" járművei.


network.hu

 

A századfordulón Budapesten - különösen a belvárosi kerületekben - a lóvontatási járművek és a gyalogosok közlekedése gyakran idézett elő kaotikus állapotokat. Ez a jelenség az egykori fényképekből és leírásokból is jól kivehető.


A zajos, füstös, még kevésbé megbízható automobilok egyre nagyobb számban történő megjelenése csak tovább rontott a helyzeten. A kezdetleges motorokra jellemző robbanó hanghatások gyakran ijesztették meg a lovakat, melyek ezáltal kezelhetetlenné váltak, s a gépkocsik megjelenése a személysérüléses közúti balesetek és tragédiák számát is gyarapította. Ezért a Budapest rendőr főkapitánya a 17.902/1901. sz. rendeletében - hazánkban első alkalommal - szabályozta a gépjárművek közlekedését - igaz, hogy ezt kizárólag a főváros viszonylatában tehette meg.


Az említett főkapitányi rendelet többet között arról rendelkezett, hogy:

- „minden automobilt számmal kell ellátni, melyet a főkapitányság ad ki,

- menet közben a jelzőkürttel gyakorta jel adandó; meghibásodott kürt esetén csak lépésben és mellékutcákban szabad közlekedni,

- az utcai lámpák fölgyújtásakor - köd esetén nappal is - az automobil lámpáját működtetni kell,

- A megengedett legnagyobb sebesség széles és kis forgalmú úton 15 km/h, keskeny, vagy nagy forgalmú úton 10 km/h, lakott területen kívül - ha az útvonal szabad - 30 km/h."...


A fővárosi rendeletet követő 9 év elteltével jelent meg a belügyminiszter 57.000/1910 számú rendelete, mely immár országos viszonylatban rendelkezett a közúti közlekedési előírásokról. A rendelet hátterében - természetesen a hazai tapasztalatok mellett - az ún. „Párizsi Egyezmény" állt, mely az 1909. október 11-én Párizsban megtartott nemzetközi konferencián írtak alá a résztvevők.


A belügyminiszteri rendelet az automobilok műszaki vizsgálatával, rendszámmal történő ellátásával, a közúti közlekedés rendjével, a gépjárművezetők képzésével, valamint a külföldön történő járművezetéssel kapcsolatban egyaránt tartalmazott rendelkezéseket. A rendelet bevezette az első négy közúti jelzőtáblát, melyek a párizsi ajánlásoknak megfelelően az alábbiak voltak: bukkanó, kanyar, vasúti átjáró, és útkereszteződés. Ezt a kereken száz évvel ezelőtt kiadott rendeletet tartják a KRESZ elődjének, előfutárának.


Az első hazai KRESZ-nek, azaz részletes, egységes szerkezetbe foglalt közúti közlekedési szabálygyűjteménynek azonban a magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. sz. rendeletét tekinthetjük. A rendelet az évtized fordulóján, 1930. január 01-én lépett hatályba, s az érvényben lévő nemzetközi előírásokra és ajánlásokra figyelemmel határozta meg a közúti forgalom résztvevőire (a gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosra és gyalogosokra) vonatkozó előírásokat. A sínpályához kötött közúti járművek közlekedését akkoriban még külön jogszabály rögzítette.


Az első KRESZ összesen kilenc fejezetből, ezen belül 129 paragrafusból állt, s a kor követelményeinek megfelelően foglalta össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a közlekedésben résztvevőknek ismerniük kellett. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége az abroncsozás neme és a gépjármű tömegének megfelelően lakott területen belül 20-40 km/h között változott, míg az autóbuszok - ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé tették - a korábbi 12 km/h helyett 40 km/h-val közlekedhettek.

Érdekességként említhető meg, hogy Magyarország az első KRESZ kiadása terén egy évvel megelőzte a mobilizáció egyik éllovasának számító Nagy-Britanniát. Az első teljes igényű brit közlekedési jogszabály gyűjteményt (The Highway Code) az 1930. évi Közlekedésbiztonsági törvény alapján a Királyi Közlekedési Miniszter a Parlament hatóságaival közösen adta ki, mely 1931-ben lépett hatályba.

network.hu

 

A második KRESZ kiadására az elsőt követő 20 évvel később, 1950-ben került sor. A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 2500/1950. (XII.01.) rendelete hat fejezetre tagozódott, mely összesen 217 paragrafust foglalt magába. Az új rendelet megalkotásakor az alkotók figyelembe vették az eltelt két évtized során szerzett tapasztalatokat, kiegészítették és módosították a korábbi szabályozás hiányosságait, valamint a megváltozott közlekedési viszonyokhoz igazodó KRESZ megalkotására törekedtek.

Az új jogszabály immár 51 különböző jelzőtáblát tartalmazott, valamennyi fúvott gumiabronccsal rendelkező gépjármű sebességét lakott területen belül 40 km/h-ban maximálta, s először jelent meg írott formában az a szabály, hogy az útkereszteződésben a kanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az egyenesen haladóval szemben. A második közlekedési kódex mindössze három évig volt hatályban, mert 1953-ban jelent meg a következő, sorban a harmadik KRESZ. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter 1/1953. BM. rendelete két részre - általános és különös részre - tagozódott, s 146 paragrafusban foglalta össze a közúti közlekedés akkori szabályait.

A közúti jelzőtáblák száma 8 új tábla bevezetésével 59-re nőtt, lakott területen kívül az autóbuszok megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h-ra emelkedett, ugyanakkor a személygépkocsikra sebességkorlátozást lakott területen kívüli közlekedés esetén nem írt elő. A korábbi hiányosságok pótlására az új jogszabályban az olyan fogalmak tisztázására is sor került, mint pl. a lakott terület, az irányjelzés, vagy a műszaki üzemképtelenség. A cikk elején található plakát a harmadik KRESZ kihirdetését követően 1954-ben készült, s a közlekedési szabályok megtartására hívja fel a figyelmet.

A harmadik KRESZ kilenc évig szabályozta a hazai közlekedést, mert a közúti forgalomban bekövetkezett dinamikus változások következtében 1962-ben kiadásra került a legújabb közlekedési kódex. A 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelettel kiadott negyedik KRESZ első része - az aktuális nemzetközi trendnek megfelelően - a közlekedésrendészeti hatóságok felsorolását, valamint azok jogkörét tartalmazta, míg a második fejezetbe foglalták a közúti közlekedés részletes szabályait.

Új elemként jelent meg az osztottpályás út és a forgalmi sáv fogalma, a közúti jelzőtáblák száma - az 1949. évi genfi közúti egyezményben foglaltakat figyelembe véve - jelentős mértékben, 158-ra emelkedett, s bevezetésre került a vasút-közút szintbeni kereszteződéseknél a fénysorompó. Hazánkban először írták elő jogszabályban, hogy a kerékpárokat elöl és hátul ki kell világítani, s érdekesség - mellesleg ez napjainkban is megfontolandó lenne -, hogy a rendelet megtiltotta a kerékpárok világító eszközök nélküli forgalomba hozatalát. Az 1962. évi KRESZ tizenhárom év alatt összesen hét módosításon esett át.

Az 1968-as esztendő mérföldkőnek tekinthető az európai közúti közlekedés történetében. Ebben az évben hirdették ki azt a Bécsi Egyezményt, mely a mai nemzeti szabályozások alapját képezi. A résztvevő államok által elfogadott, s 1968-ban aláírásra megnyitott Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményben foglaltakat gyakorlatilag valamennyi európai ország alkalmazza. Az egyezmény hiányossága ugyanakkor, hogy átfogó jellege ellenére sem képes biztosítani az európai szabályozások egységességét, hiszen napjainkban csak az Európai Unió tagállamainak nemzeti előírásai között még mindig legalább 40 kisebb-nagyobb eltérés van (pl. a sebességhatárok, ill. a közúti jelzések alkalmazása terén).

Az 1968. évi Bécsi Egyezmény képezi az alapját a jelenleg hatályban lévő, immár negyedik évtizedében lévő, sorrendben az ötödik hazai KRESZ-nek, mely az 1/1975. (II.5.)  KPM-BM együttes rendelet által 1976. január 1-én lépett hatályba. A KRESZ nem más, mint a közúti közlekedés szabályainak meghatározó alapdokumentuma, egyike azoknak a kiemelt szabályozási területeknek, melyek kezeléséről a 2008-2010. évek feladatait tartalmazó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram rendelkezik. A KRESZ a hatályba lépése óta eltelt bő három évtizedben mintegy 16 alkalommal módosult. Legutóbb - 2010. január 01-én - nem kevesebb, mint 69 módosító, ill. kiegészítő rendelkezés lépett hatályba.

network.hu

 

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelent meg kritikaként, hogy a jogszabály nyelvezete bonyolult, helyenként nehezen érthető, továbbá egyes szabályozások már elavultak, vagy éppen - konkrét megfogalmazások hiányában - szubjektív mérlegelésre adnak lehetőséget (gyalogos átkelőhely megközelítése, biztonságos követési távolság, ködfényszóró alkalmazhatósága stb.). A fentiek miatt számos szakember fogalmazta meg azt a véleményt, hogy a régi jogszabály további foltozgatása helyett egy teljesen új KRESZ megalkotására lenne szükség, mely során a jogalkotó figyelembe veszi a jelenkor kihívásait és a közlekedők elvárásait.

A KRESZ kiemelt szerepe abban rejlik, hogy a szabályos és biztonságos közlekedésre készíti fel a közlekedőket, ezen túl az emberi tényező megfelelő formálására is hivatott, így nélkülözhetetlen a közúti közlekedés biztonságának további javításához. A korszerű, egyszerűen elsajátítható és a gyakorlatban jól alkalmazható KRESZ alapvető feltétele annak, hogy az elmúlt két évre jellemző személysérüléses közúti balesetszám és áldozatszám csökkenés fenntartható legyen, s nemzeti közlekedésbiztonsági céljaink - a személysérüléses balesetek és az abban meghalt személyek számának 50 %-os csökkentése 2015-ig - teljesíthetők legyenek.

Gégény István - Integrátor Fórum

Címkék: kpm-bm együttes rendelet kresz közúti közlekedés rendelet szabályok történelem

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 3 hete

Álhír a kötelező jogosítványcser | 2024. 10. 28.

Nem igaz, hogy 2025. január 19-ig el kell intézniük a jogosítvány cseréjét azoknak, akik 1971 után születtek és régi típusú dokumentummal rendelkeznek, hívta fel rá a figyelmet a Vezess. (A pénzcentrum.hu múlt heti hírét több hírportál, köztünk lapunk is átvette.)

A lap szerint a hazai sajtót bejáró cikkekben a német NTV-re hivatkoznak, annak is egy 2023-as cikkére. Bár Németországban valóban szükség volt/van a jogosítványok cseréjére az 1965 és 1970 között, illetve 1971 után született járművezetők esetében, de azért, mert náluk a 2013. január 19. előtt kiállított vezetőiengedély-kártyák időkorlátozás nélkül voltak érvényesek.

-- Ez viszont csak Németországra vonatkozik, nem az EU-ra. Így Magyarországon sincs senkinek extra teendője emiatt.

A cikkben emlékeztetnek rá, hogy itthon 2000. január 1-jétől van érvényben a kártyás formátumú jogosítvány, és a fényképes – már akkor is biztonsági elemekkel ellátott – plasztikkártya érvényességi ideje már akkor is maximum tíz év volt (ahogy most is), amelynek megújítása után nem egy új bejegyzés kerül ugyanarra a kártyára, hanem egy teljesen új kártyát kapnak a hazai gépjárművezetők. Új fényképpel, friss orvosi alkalmasságival. 2013 óta pedig hazánkban még újabb, még több biztonsági elemmel védett jogosítványok vannak érvényben.

Németországban azért van szükség a cserére, mert 2033-ig egységes, hamisításbiztos formátumot kapnak az EU-ban lévő jogosítványok és mivel a németeknél 2013 előtt úgymond „örök jogosítványok” kerültek kiállításra, ez sok biztonsági rést vont maga után, így azoknak kötelező cserélniük, akiknek ilyen van, magyarázza a Vezess.

https://24.hu/belfold/2024/10/28/jogositvanycsere-kotelezo-alhir-nemetorszag/

Válasz

M Imre üzente 4 hete

Jön az új KRESZ, szigorítanák az idősek jogosítványhoz jutását: tényleg több balesetet okoznak?

https://www.youtube.com/watch?v=Mnk9GqhD9f0

Pető Attila valamiért el van tévedve, a statisztikák nem az idősek magas arányát igazolják..

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

A mai helyzet viszont tarthatatlan. Azok is a főútvonalra menekülnek, akik ismerik a szabályt, s azok is, akik nem, mondván, ott nem lehet vita, mindig nekik van előnyük, így a túlzsúfolt főútvonalakon, elsősorban a csúcsforgalmi időszakokban »dugók« képződnek, szinte teljesen megbénul a közlekedés. A megoldás csak az lehet, hogy erélyesen megköveteljük a jó szabályok betartását.” – Népszava, 1963. december (91. évfolyam, 281–305. szám)1963-12-31 / 305. szám

Meg kell tanulni közlekednünk

Az 1976-as változtatás egyik fő jellemzője, hogy a gépjárművek mellett a többi közlekedőre vonatkozó szabályokat is pontosította. A korabeli cikk mondatai örök érvényűek:

-- „Meg kell tanulni közlekednünk, tudomásul véve az egymásra utaltságot, azt, hogy kollektív tevékenységről van szó”

„A KRESZ nem törekszik, nem is törekedhet arra, hogy minden forgalmi helyzetre kész receptet adjon. A meghatározó tényező maga az ember, pontosabban az ember magatartása az utakon, így a KRESZ általános, alapvető keretet ad, rendező elveket, amelyek alapján szabályosan, a másikat is féltve kell közlekedni.”

Ekkor vezették be szabályként, hogy az autóvezetőnek indulás előtt meg kell győződnie a gépjármű megfelelő műszaki állapotáról, előkerült a biztonság kérdése baleset esetén. Talán a legfontosabb előírások ekkor kerültek bele a KRESZ-be...
# a KRESZ története

https://www.vezess.hu/magazin/2024/10/10/ez-a-magyar-kresz-orok-uzenetere/

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

A rolleresek kétszer annyi balesetet okoznak, mint amennyinek a károsultjai | 2024. szeptember 16.

Emelkedik az elektomos rollerekkel közlekedők által okozott, személyi sérüléssel járó balesetek száma – közölte hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Biztonság hete elnevezésű rendezvénysorozat megnyitóján Molnár Karolina, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a balesetekben körülbelül harmadában, felében a gyalogosok, a kerékpárosok és újabban az elektromos rollerekkel közlekedők az érintettek. Utóbbiak között sok az olyan fiatal, akik nem rendelkeznek vezetői engedéllyel, így jellemzően nincsenek tisztában a KRESZ szabályaival sem, idézte Molnárt az MTI.

-- A legtöbb baleset Budapesten következett be, az utóbbi időszakban ezek száma ötszöröse a Pest vármegyei eseteknek. A rolleresek több mint kétszer annyian voltak balesetek okozói, mint a károsultjai.

Az adatok szerint az idei évben július végéig 320 olyan személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarországon, amelyekben érintettek voltak az elektromos rollerek vezetői, akik jelenleg az összes közlekedési baleset három százalékát okozzák.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője az eseményen arról beszélt, hogy az úgynevezett mikromobilitási eszközök terjedésével az azok vezetői által okozott balesetek száma hónapról hónapra emelkedik.

Az ezredes szerint az elektromos rollerek vezetői a sokszor hiányos KRESZ-tudásuk mellett nincsenek tisztában a járműveik menetdinamikájával sem, miközben ezekkel a járművekkel már könnyedén elérhető a 70-80 kilométeres óránkénti sebesség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rolleresek gyakran nem használnak védőfelszerelést, például sisakot sem, amivel súlyos, akár maradandó sérülések kockázatának teszik ki magukat.

Az ORFK a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve megkezdte a hasonló balesetek ügyeiben az adatgyűjtést, a munkájukat azonban megnehezíti, hogy a KRESZ jelenleg még nem definiálja külön járműcsoportként az elektromos rollereket, holott a teljesítményük, menettulajdonságaik ezt indokolttá tennék.

https://telex.hu/belfold/2024/09/16/rolleresek-ketszer-annyi-balesetet-okoztak-mint-amennyinek-karosultjai-voltak

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

A biztosítók rendesen kitolnak rolleresekkel | 2024.09.04.

Nem igazán van ínyükre a biztosítótársaságoknak, hogy kötelező biztosítást kell kínálniuk a rollereseknek. Két régi trükkel próbálják elriasztani őket.

Az elektromos rollerek egyre népszerűbbek az iskolások körében is, miközben a KRESZ még mindig nem rendelkezik egyértelmű szabályozással ezek használatára vonatkozóan. Ez különösen aggasztja a biztosítókat, mivel a rolleres balesetek száma már így is jelentős, és várhatóan a kártérítési igénye növekedni fog.

Felmerül a kérdés: ki fizet, ha nincs biztosítás, és ki a felelős, ha egy gyerek okoz balesetet?

– A CLB biztosítási alkuszcég ezekre a kérdésekre válaszolt közleményében.

A biztosítók nem könnyítik meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését az elektromos rollerekre. Sőt, úgy tűnik, a legtöbb biztosító nem szívesen növeli ügyfélkörét rolleresekkel. A CLB tapasztalatai szerint a biztosítók többsége túlárazással próbálja elriasztani a rollereseket, vagy olyan akadályokat állít eléjük, mintha még a 80-as években élnénk, szóval csak személyesen, a fiókirodákban lehetett ilyen szerződést kötni.

Ez a hozzáállás különösen problémás az online világban, ahol az ügyfelek dolgát ez lényegesen megnehezíti. Talán éppen ez a biztosítók célja – jegyzi meg Németh Péter, a biztosítási cég munkatársa.

Ahogy az elektromos rollerek egyre elterjedtebbé válnak, egyre több baleset történik olyanokkal, akik sem a KRESZ szabályaival nincsenek tisztában, sem a megfelelő védőfelszereléssel nem rendelkeznek. A helyzet különösen aggasztó a tanév kezdetén, mivel egyre több diák választja az elektromos rollert az iskolába járáshoz, lecserélve a korábbi kerékpárokat a gyorsabb, de veszélyesebb kétkerekűekre.

A probléma tovább súlyosbodik azzal, hogy bár a 25 kilogrammnál nehezebb, vagy 25 km/órás sebességet meghaladó rollerekre kötelező biztosítást kötni, közúti használatukat még mindig nem szabályozzák egyértelműen.

Valószínű, hogy a biztosítók attól tartanak, hogy a balesetek és a velük járó bonyolult kártérítési folyamatok miatt a kárigények mértéke megbecsülhetetlen lesz. Ennek elkerülése érdekében a biztosítók egy része adminisztratív eszközökkel vagy rendkívül magas, akár évente 100-150 ezer forintos díjakkal próbálja távol tartani magát a rolleres ügyfelektől.
https://www.vezess.hu/hirek/2024/09/04/a-biztositok-rendesen-kitolnak-rolleresekkel/

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Kötelező lesz a sisak néhány esetben a bringásoknak, definiálják az elektromos roller fogalmát, és nagyobb védelmet élveznek majd a gyalogosok is az új KRESZ-ben | 2024. augusztus. 15.

A készülő KRESZ-ről a változásokat előkészítő Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet tartott háttérbeszélgetést.

A jelenlegi elképzelés szerint az új jogszabályok szerint motoros rollernek minősülnek majd az 1000 wattnál kisebb teljesítményű vagy 35 kilónál könnyebb, illetve síkúton, önerőből 25 kilométer/óra sebességnél nem gyorsabb, legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek – írja a Telex.

https://telex.hu/belfold/2024/08/15/felmeno-rendszerben-tennek-kotelezove-a-kerekparos-bukosisakot-es-bekerulhetnek-a-kresz-be-az-elektromos-rollerek-is

Nagy teljesítményű motoros rollernek számít majd az ezeket a határértékeket meghaladó roller. A kis teljesítményű rollerek ezután is a kerékpáros szabályok szerint közlekedhetnek majd, nem kell hozzájuk jogosítvány, kötelezőbiztosítás vagy védőfelszerelés, és 12 évesnél idősebbek használhatják majd. Főútvonalra csak abban az esetben szabad felhajtani velük, ha ott van kerékpáros felfestés, itt azonban már kötelező lenne védőfelszerelést használni.

Az erősebb e-rollerek nagy része a segédmotor-kategóriába tartozna, vagyis a kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát, legnagyobb sebességük pedig 40 kilométer/óra lenne. Ezekkel már nem lenne szabad felhajtani gyalog- vagy kerékpárútra, járdára, kerékpársávra, és lakott területen kívül sem közlekedhetnének kerékpárúton.

Fokozatosan kötelezővé tennék a kerékpáros-bukósisak használatát, amely egyelőre csupán ajánlott. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró szerint a biciklissisak-kérdés „egy kicsit generációs ügy is”, így az új szabályok bevezetésekor a 14 éves, illetve náluk fiatalabb kerékpárosok számára írnák elő a használatát.

Az új KRESZ-ben lehet majd sima és különleges kerékpár is. Utóbbi kategóriájába tartoznak majd jellemzően a cargo bike-ok, bringóhintók, riksák, amelyek szélesebbek, a tömegük pedig meghaladja a 35 kilót. A tervezetben a kerékpáros övezet fogalma is szerepel, ahová alapvetően kizárólag biciklisek vagy más kisebb közlekedési eszközök hajthatnának be, illetve gyalogosok használhatnák, más járművek pedig legfeljebb célforgalomban mehetnének át ezeken, és akkor is maximum 30 kilométer/óra sebességgel.

A biciklikre vonatkozó sebességkorlátozásokra egyelőre több megoldással is számol a tervezet. A legegyszerűbb javaslat szerint a gyalogosok közt közlekedve továbbra is mindig a gyalogosforgalom sebességét figyelembe véve tekerhetnénk, de legfeljebb 10 kilométer/óra sebességet érhetnének el a hasonló helyzetekben, ugyanakkor mindenhol máshol 50-es határt vezetnének be. A másik két esetben továbbra is fel lennének szabdalva a sebességkorlátozások az úttípustól és a többi közlekedő jelenlététől függően.

Örülhetnek a biciklisek annak is, hogy ha a tervezetet elfogadják, akkor a kerékpárosok szembe is behajthatnak majd az egyirányú utcákba abban az esetben, ha 30 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben. Korlátozás viszont, hogy az így közlekedő bringásoknak a jobbról és balról érkező járműveknek egyaránt elsőbbséget kellene adniuk.

Változhat a kerékpárok kivilágításának szabálya is. Nemcsak a kerékpáron, de annak vezetőjén is lehetne a világítás, a fényvisszaverő ruházat nemcsak ruhadarab lehetne, hanem más kiegészítők is, de ezt korlátozott látási viszonyok közt nemcsak lakott területen kívül, hanem azon belül is viselni kellene. Szigorítás viszont, hogy a kerékpárt minden esetben ki kellene világítani nappal is, ha az illető nem a kerékpárúton közlekedik.

Életszerűbb szabályok vonatkoznának továbbá a gyalogosátkelők használatára, illetve arra, hogy a járművezetőknek mikor kell, és mikor nem kell megállniuk a zebrák közelében. A jövőben nemcsak átkelés közben, hanem az átkelési szándék esetén is elsőbbség járna a gyalogosoknak, magyarán a járművezetőknek már akkor is lassítaniuk kellene, ha az átkelőhöz közeledő vagy az úttest szélén álló gyalogost látnak.

A jövőben definiálni fogják az úttest szélén lévő területet és az erre vonatkozó szabályokat is. Ez azért lényeges, mert a gyalogosok például lakott területen kívül az úttesten kénytelenek közlekedni, az ő biztonságuk érdekében pedig változtatni kell a jelenlegi szabályokon.

A nehezebben besorolható, úgynevezett önegyensúlyozó járműveket nem tekintenék közlekedési eszköznek, egyúttal ez azt is jelenti, hogy az úttesten sehol nem lehetne őket használni. Máshol szintén nagyon szigorú feltételek között, „megtűrt kategóriában” tartanák őket számon, és jobb híján a gyalogos közlekedés szabályait tekintenék irányadónak ezekkel a járművekkel kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az önegyensúlyozó járművek esetében is fokozatosan kötelezővé tennék a biciklis-bukósisak használatát, az pedig szinte biztos, hogy a megengedett sebességüket a közlekedés többi résztvevőjének tempójához kell majd igazítaniuk.
https://hvg.hu/itthon/20240815_Definialjak-az-elektromos-roller-fogalmat-es-nagyobb-vedelmet-elveznek-majd-a-gyalogosok-is-az-uj-KRESZ-ben

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Közel 30 milliárd forinttal számol a kormány a középiskolások ingyenes jogsiszerzése kapcsán | 2024. augusztus 02.

Konkrétumok jelentek meg a kormány terveiről a tavasszal belengetett ingyenes jogosítványszerzés kapcsán. Az új szabályozás szeptember 1-jén lép hatályba, írja a Portfolio.

Már márciusban megjelentek információk a középiskolásoknak ígért ingyenes jogosítványról. A Magyar Közlöny május 10-i számában kihirdették az ingyenességhez szükséges jogszabályváltozásokat, ám ekkor még több részlet tisztázásra, egyértelműsítésre várt. Most egy társadalmi egyeztetésre adott tervezetben adtak választ ezen kérdésekre.

https://cdn.kormany.hu/uploads/document/f/fe/fef/fef06270f8998258aa8df13b7254c5000b8cf067.pdf

A tervezet főbb pontjai:

-- A középiskolai tanfolyamok alatt az oktatás zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában történik. Az állam akkreditált, digitális tananyagot biztosít a tanulók számára, ezt a tanulmányi rendszeren keresztül érhetik el.

-- Az elméleti vizsgákat szintén online lehet majd letenni. Az új szabályozás értelmében a középiskolai tanfolyamok elméleti vizsgáin nincs lehetőség szóbeli vizsgára. A vizsgák időpontját és helyszínét az iskola határozza meg, és a vizsgafelügyeletet is az iskola biztosítja.

-- A középiskolák a tanulmányi rendszeren keresztül kezelik a jelentkezéseket és a tananyaghoz való hozzáférést. A rendszer biztosítja a tanulók orvosi alkalmassági adatainak nyilvántartását és az elsősegélynyújtási ismeretek demonstrációs alkalmain való részvétel nyomon követését is.

-- A tanfolyamok és vizsgák során az iskola fenntartója ellenőrizheti a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek és előírások betartását. Az ellenőrzés akadályozása tilos, és az előírások megszegése esetén az iskola igazgatója jogosult a szükséges intézkedések megtételére.

Az új szabályok szerint támogatást vehetnek igénybe azok a középiskolás járművezetők, akik egészségi állapotuk, nemzetiségi nyelvi igényeik vagy hallássérülésük miatt nem tudnak részt venni az online képzéseken és vizsgákon. A támogatás mértéke legfeljebb 50 000 forint lehet, amely magában foglalja a tanfolyam és a vizsgák díját is.

A hatásvizsgálati lap alapján a kormány nagyjából 100 ezer kedvezményezettel számol, azaz a teljes költségvetési hatás 28,25 milliárd forint lehet majd – a hatásvizsgálatban egyébként 28,25 millió forintot írnak, valószínűleg elírás miatt.

Korábbi tervek szerint a középiskolások elméleti és gyakorlati óráin kívül a vizsgáik költségét is fizetné az állam, bár idén egyelőre gyakorlati oktatást indítanak ingyenesen pilot jelleggel, és a cél az, hogy a jövőben ezt teljes körűvé tegyék. Kiderült az is, hogy középiskolákban is oktathatják majd a KRESZ-t, valamint a járműkezelési és -üzemeltetési ismereteket. Ezenfelül a gimnáziumok és szakiskolák az elméleti vizsgáztatásra is felhatalmazást kapnak, ráadásul ehhez a közlekedési hatóság engedélyére sem lesz szükségük.
https://szegeder.hu/belfold/2024-08-02/kozel-30-milliard-forinttal-szamol-a-kormany-a-kozepiskolasok-ingyenes-jogsiszerzese-kapcsan/66ad280447d3c002f0044c1f

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Ezek lennének az ingyenes állami diákjogsira vonatkozó különleges szabályok | 2024. augusztus. 02.

A kormány külön rendeletben speciális szabályokat írna elő ősztől a végzős középiskolások ingyenes, állami jogosítványprogramjára. Az elméleti képzést “elektronikus távoktatással”, a gyakorlatit az oktatóvá átképzett katonákkal tervezik.

Százezer végzős diákot érintene szeptembertől előnyösen, 281 köznevelési intézményt viszont hátrányosan a szeptembertől induló állami diákjogsi-program – derül ki a kormány honlapjára felöltött friss kormányrendelet-tervezethez

https://cdn.kormany.hu/uploads/document/f/fe/fef/fef06270f8998258aa8df13b7254c5000b8cf067.pdf

mellékelt hatásvizsgálati lapból.

https://cdn.kormany.hu/uploads/document/f/fe/fed/feda560dc37a927884cf26c88e159a4556d73bdf.pdf

-- A diákoknak előny, hogy az állam a középiskola és a szakképző intézmény utolsó évfolyamos tanulói részére ingyen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzésének lehetőségét.

-- Az iskoláknak hátrány, hogy az ő apparátusukat és infrastruktúrájukat terheli a közlekedési alapismeretekhez és a gyakorlati vizsgához szükséges feltételek biztosítása, az adminisztráció is.

A tervezet például speciális szabályként kiköti, hogy a diákjogsinál a középiskola látja majd el a tanfolyam és vizsga tekintetében a képző szerv és a vizsgaközpont feladatait. A tanfolyamot a középiskola ”zárt rendszerű elektronikus távoktatással” végzi.

Ami a diákoknak átadandó ismereteket illeti, azt a tervek szerint “az állam akkreditált, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszerben hozzáférhető digitális tananyagokkal biztosítja” a részére.

Az iskoláknak az oktatási központ útján biztosítaniuk a tanulmányi rendszeren keresztül a távoktatás informatikai feltételeit, a közlekedési és az elsősegélynyújtási ismeretek, valamint a járművezetői tanfolyam elméleti tantárgyainak e-learning tananyagát.

Az eddigi kormányzati ígéretek alapján nem volt teljesen világos, hogy a teljes jogosítványszerzési folyamat ingyenes lesz-e a diákprogramban, vagy csak az elméleti és a gyakorlati oktatás lesz térítésmentes, és vizsgadíjat azért fizetni kell.

A friss rendelet-tervezetből kiderül, hogy köztes megoldás született, mert

-- az elméleti és gyakorlati oktatás ingyenes lesz,

-- de még a vizsgadíjak kifizetéséhez is lehet igényelni állami támogatást.
Méghozzá legfeljebb 50 ezer forintot.

Eddig a 20 év alattiak jogosítványszerzéséhez 25 ezer forint költségtérítést lehetett igényelni, ez tehát nő most a duplájára. Amúgy a legnagyobb kiadási tétel nem is a vizsgadíj, hanem a vizsgáig előírt 29 gyakorlati óra ára, ami most ingyen lesz.

A gyakorlati órákat a honvédség feladatául rendelte a kormány. Idén 527, jövőre 832 millió forint pluszforrás jut „a Honvédelmi Minisztérium kijelölt állománya, valamint meghatározott eszközei” biztosítására.

A tervek szerint az ingyenes állami diákjogsira jelentkezés és az egész folyamat ez lesz:

-- A tanuló a tanulmányi rendszer felületén jelentkezik az online közlekedési alapismeretek, valamint az elméleti elsősegélynyújtási képzésére (kiskorú esetén szülői beleegyező nyilatkozattal)

-- A középiskola a tanulmányi rendszeren keresztül tájékoztatja a képzésre jogosult tanulót – kiskorú tanuló esetében a szülőt is – a képzésről, a képzésre jelentkezés módjáról, összegyűjti és ellenőrzi a benyújtott jelentkezési lapokat

-- A vizsgaszabályzatot köznevelési intézmény esetén a köznevelésért felelős, míg szakképző intézmény esetében a szakképzésért felelős miniszter adja ki oly módon, hogy mindegyik kiadásához kell a másik miniszter egyetértése is

-- Az online közlekedési alapismeretek elméleti vizsga szervezését és lebonyolítását a középiskola végzi: kijelöli a vizsga időpontját és helyszínét, valamint biztosítja a vizsgázáshoz szükséges helyszínt és a vizsgafelügyeletet ellátó vizsgabiztost
https://hvg.hu/itthon/20240802_Ezek-lennenek-az-ingyenes-allami-diakjogsira-vonatkozo-kulonleges-szabalyok

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Újabb szabálytalanság miatt büntethetik az autósokat | 2024.07.29.

Egy új rendelettel tisztáznák az út szélén hagyott járművek sorsát. Súlyos összegekkel sújthatják a tulajdonost, de az árverés vagy a bontó is képbe kerülhet.

Augusztus 1-jéig társadalmi vitára bocsátják azt a szabályt, amivel az azonosíthatatlan, az elhagyott, a hátrahagyott és a veszteglő járművek elszállítását és tárolását, továbbá – amennyiben szükséges – értékesítését szabályoznák – szúrta ki a kormány honlapján megjelent rendelettervezetet az Infostart.
https://infostart.hu/belfold/2024/07/28/ujfajta-buntetest-kaphatnak-a-szabalytalan-autosok-hatalmas-dijtetelekkel

Ha életbe lép az új rendelet,

-- azonosíthatatlan járműnek minősül a hatósági jelzéssel nem rendelkező, valamint az olyan jármű, aminek nem lehet megállapítani az üzembentartóját vagy tulajdonosát,

-- az olyan veszteglő járműre, aminek a járművezetője nem tartózkodik a helyszínen, elhagyott járműként fognak tekinteni,

-- a lakott területen kívüli közterületen legalább 72 órája változatlan helyen álló veszteglő járművet hátrahagyott járműnek nevezik majd,

-- és végül veszteglő járműnek számít az a jármű, ami a megállási tilalom hatálya alatt veszélyezteti a közúti forgalom biztonságát, akadályozza a közútkezelői feladatok és a közúti ellenőrzések elvégzését.

Részletesen taglalja a rendelettervezet a segélyszolgálat definícióját is: abban az esetben, ha meghibásodás miatt áll szabálytalan helyen egy autó, a közútkezelő üzemanyagpótlást és külső segédakkumulátor használatával történő motorindítást nyújthat a számára.

A rendelet felhatalmazná arra a közútkezelőt, hogy akár azonnal elszállítsa a közúton hagyott, a forgalom biztonságát veszélyeztető járművet – ha ez megtörténik, a jármű a közútkezelő által biztosított tárolási helyre kerül. Előírják azt is, hogy a veszteglő járművet a helyszínen tartózkodó járművezetője beleegyezésével és a szállítás költségeinek rendezésével a közútkezelő vagy annak megbízottja a gyorsforgalmi út pihenőhelyére szállítsa, azonban ott sem tartózkodhat tovább 72 óránál.

Ennek leteltével a közútkezelő telephelyére kerül a jármű, ebben az esetben viszont már a további szállítás és a tárolás költségét is fizetni kell. A tulajdonos az intézkedés közben is kérheti az elszállítás félbeszakítását vagy megszüntetését, de az addig megkezdett intézkedés költségét ki kell fizetnie – az alábbiak szerint:

Intézkedés

Segélyszolgálat
1800 kg össztömegig: 39 000 forint
3500 kg össztömegig: 46 800 forint

Járműszállítás (2 személyig)
1800 kg össztömegig: 46 800 forint
3500 kg össztömegig: 58 500 forint

Járműszállítás (2–5 személy esetén)
1800 kg össztömegig: 58 500 forint
3500 kg össztömegig: 78 400 forint

Személyszállítás (külön járművel)
1800 kg össztömegig: 35 100 forint
3500 kg össztömegig: 35 100 forint

Plusz vontatmány (utánfutó, lakókocsi, tréler)
1800 kg össztömegig: 27 300 forint
3500 kg össztömegig: 31 200 forint

Darus, dollys autómentés (nem gurítható jármű esetén)
1800 kg össztömegig: 78 400 forint
3500 kg össztömegig: 117 000 forint

Tárolás (járműegységenként, szilárd burkolattal ellátott, őrzött telephelyen)
1800 kg össztömegig: 3 900 forint/nap
3500 kg össztömegig: 3 900 forint/nap

Éjszakai pótlék (20:00 és 06:00 között)
1800 kg össztömegig: +25%
3500 kg össztömegig: +25%

Hétvégi, ünnepnapi, munkaszüneti napi pótlék (00:00 és 24:00 között)
1800 kg össztömegig: +25%
3500 kg össztömegig: +25%

Ha pedig nem jelentkezik érte a tulajdonosa, a közútkezelő elárverezheti, vagy adott esetben egy regisztrált bontó számára el is adhatja a járművet.
https://www.vezess.hu/hirek/2024/07/29/szabalytalansag-elhagyott-veszteglo-jarmu-rendelettervezet-elszallitas-eladas-buntetes/
___

A rendelettervezet:

https://kormany.hu/dokumentumtar/a-kozut-teruleten-veszteglo-jarmuvek-kezelesenek-szabalyairol-szolo-ekm-rendelet

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

A KRESZ szabályainak átfogó felülvizsgálata zajlik, célja a több évtizedes szabályok modernizálása és a technológiai változásokhoz igazítása.
Az Egyenes Beszéd vendége Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakértő.
https://www.youtube.com/watch?v=yYinoKrS998
___

Már egy ideje az Építési és Közlekedési Minisztérium széles körű szakmai, tudományos és társadalmi egyeztetésbe kezdett a KRESZ megreformálása érdekében. A változásokról kérdeztük Pető Attila közlekedési szakértőt.
https://www.youtube.com/watch?v=uZVe3AXAW-M
___

Készül az új KRESZ | Csepegteti az információkat a munkacsoport (2024.06.18.)
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/keszul-az-uj-kresz-csepegteti-az-informaciokat-a-munkacsoport-2024-06-18

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 17 órája a(z) Társadalmi kísérlet: a majdnem mindenre érvényes, olcsó, országos havibérlet (Németország) blogbejegyzéshez:

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ...

M Imre írta 1 napja a(z) Társadalmi kísérlet: a majdnem mindenre érvényes, olcsó, országos havibérlet (Németország) blogbejegyzéshez:

Akkor még egyszer, sokadszorra a 2025-ös HÉV...

M Imre írta 1 napja a(z) Azélet1 – életmentő összefogás a gyorshajtás ellen (BKK) képhez:

Azelet1__eletmento_osszefogas_a_gyorshajtas_ellen_bkk_2183062_5746_s

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség azzal a 35 éves...

M Imre írta 2 napja a(z) Viccek - úton, útfélen fórumtémában:

Sokszor gondolkodom rajta, hogyan kezdődik majd a ...

M Imre 3 napja új videót töltött fel:

M Imre írta 3 napja a(z) If you drive on drugs, you're out of your mind (TAC) videóhoz:

A dizájnerdrogosok elkergethetők, de a probléma ...

M Imre 3 napja új videót töltött fel:

M Imre 3 napja új videót töltött fel:

M Imre 3 napja új videót töltött fel:

M Imre 3 napja új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu