Menekülnél Budapestről? Ide (ne) költözz! | 2024.06.29.

Ingázók. A budapestiek jellemzően csak annyit hallanak róluk, hogy semmi nem jó nekik, mindig panaszkodnak, hogy késik a vonatuk, vagy éppen az autóik okoznak parkolási problémát. A lakosság folyamatosan nő és sorra épülnek a nagy lakóparkok olyan helyekre, ahonnan alig lehet közlekedni. Miután a településekre jellemzően nincs kiírva, hogy miért (ne) gyere ide, összesen 17 szempont alapján rangsoroltuk őket.
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2024/06/29/agglomeracio-koltozes-kozlekedes-legjobb/

Válasz

A városi zaj a madarak fejlődését is visszaveti

A zajszennyezés hatására – egy friss tanulmány alapján úgy tűnik – már a tojásban is az átlagosnál lassabban növekednek a fiókák. Később pedig kevesebb utódot nevelnek fel, mint az életük kezdetén forgalmi zajoktól nem szenvedő fajtársaik.

Zajszennyezésről leginkább akkor hallunk, amikor az autópályák közelében lévő településeken panaszkodnak az állandó hangra. Időszakosan pedig a nyári fesztiválok idején ugorhatnak meg a zajszennyezéssel, az erre vonatkozó jogszabályi előírásokkal kapcsolatos Google-keresések. Márpedig az emberi zajszennyezés az állatokat is érinti, a problémakört így ilyen aspektusból is meg kellene vizsgálni.

Egy közelmúltban a Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a városi forgalom hangjai már a tojásban visszafoghatják a fiókák növekedését. A zajszennyezés hosszú távú negatív hatást gyakorol az egészségükre és a szaporodásukra is.

... a legjobb, amit az egyszerű járókelő tehet, ha például kacsacsaládot lát a városi forgatagban, hogy mielőbb értesít egy madármentéssel foglalkozó szervezetet – akár a Tollas Barátot. A hozzáértők segítenek majd neki abban, milyen módon terelheti biztonságba a kacsacsaládot addig, amíg a helyszínre nem érkeznek.
https://greenfo.hu/hir/a-varosi-zaj-a-madarak-fejlodeset-is-visszaveti/

Válasz

Bécs és Berlin mutatja az irányt Európának, hogyan kell autómentessé tenni egy nagyvárost, Magyarországon pedig a Budapest mellett élők és a nyugat-dunántúliak veszik a legtöbb autót

Az Eurostat elkészítette a térképét, amelyen bárki megnézheti Európa-szerte, hány autó jut ezer emberre ott, ahol ő él.

https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20240506-2

Ezer lakosra 560 autó jut az Európai Unióban – mutatta be az Eurostat. A tíz régió közül, ahol a legtöbb autót tartják az emberek, hat olaszországi, köztük a három dobogós: az Aosta-völgyben ezer embernek 2339 autója van, Trento megyében 1431, Bolzanóban pedig 935. Furcsa lehet első ránézésre, hogy ezek szerint az egész EU-nak csak két helyén van egy emberre több mint egy autó, de ebbe mindenkit beleszámítanak, a gyerekeket is, tehát ha egy két felnőttből és két gyerekből álló család három autót tart, az már 1 alatti mutatót ad ki.

Tanulságos a lista vége is. A tíz legkevésbé motorizált régió közül négy görög, két francia tengerentúli terület és kettő román, vagyis ezekben feltételezhetjük, hogy a szegénység miatt van kevés autó, de ott van Bécs és Berlin is. Az osztrák fővárosban 366, a németben pedig 330 autó jut ezer lakosra, és ott minden bizonnyal nem annyira a pénzhiány miatt nem vesznek az emberek kocsit, hanem mert van elég jobb alternatíva.

Ami Magyarországot illeti:

-- nálunk a legtöbb autót a nyugat-dunántúliak használják, ezer főre 469 kocsi jut ott,

-- majd 465-tel Pest megye következik a listán,

-- a Közép-Dunántúlon 448 autó jut ezer emberre,

-- a Dél-Dunántúlon 429,

-- Budapest csak ezután jön, ezer lakosra 425 autóval,

-- és szinte pont ugyanennyi, 424 van a Dél-Alföldön,

-- lemaradva jön ezek után Észak-Magyarország (382)

-- és végül az Észak-Alföld (378).

Érdekes részlet ebből az, hogy Budapest még csak az országos dobogón sincs. Persze kis helyen a kevés autót is nagy zsúfoltságnak érezhetjük, de Pest megye magas mutatóját látva ahhoz sem kell túl nagy bátorság, hogy feltételezzük: az agglomerációból bejárók egy jókora lapáttal rátesznek arra, hogy ennyire nagy legyen a fővárosi forgalom.

Magyarországon lakosságarányosan valamivel kevesebb autó van az utakon, mint Csehországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, valamint Ausztria Bécsen kívüli részein. Az is látszik, hogy a környékünk fővárosai közül Budapestnél (425) csak Bécs (366) az autómentesebb, Prága (729), Varsó (646), Pozsony (641), Bukarest (640), de még Zágráb (471) lakói is több autót vettek.
https://hvg.hu/gazdasag/20240506_eurostat-nem-a-budapestiek-tartanak-igazan-sok-autot-hanem-a-fovaros-mellett-elok
___

Javaslatcsomag a fővárosi helyi és agglomerációs közösségi közlekedés helyzetének rendezésére – járatritkítások helyett | VEKE
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/javaslatcsomag-a-fovarosi-helyi-es-agglomeracios-kozossegi-kozlekedes-helyzetenek-rendezesere-jaratritkitasok-helyett

Előzmény

Válasz

Amikor az agglomerációba kiköltöző, majd naponta autóval visszaingázók a saját maguk okozta dugóban ülve veszik észre, hogy talán mégse volt ez olyan jó ötlet...
https://www.facebook.com/photo/?fbid=817266953749474&set=a.258817102927798

És akkor ne feledkezzünk meg azokról, akiknek a (budapesti) lakókörnyezetét a rengeteg ingázó autó nap mint nap terheli...

... a legszomorúbb, hogy sokan pont azért költöznek el, mert rossz a levegő, nagy a zaj, kevés a zöld, majd visszajönnek autóval ezeket fokozni másoknak.
https://www.facebook.com/automentesjardak

Válasz