Gústi Productions
Közzététel: 2017. szept. 25.
Video Copyright ©Gústi Productions - for media and news usage please go to
http://goo.gl/DPsa7H

----

Vídeó gert fyrir Vegamálun GÍH. Þrívíddargangbraut var gerð fyrir utan Landsbankann á Ísafirði í Hafnarstræti.

:::::

3D hatású gyalogos-átkelőhely Izlandon
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1316
2017-11-07 | Baleset-megelőzés, ORFK-OBB

Nem mindennapi megoldás a gyalogos elütések megelőzésére.

A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek a közúti közlekedés egyik legveszélyesebb helyszíni. Bár az ilyen átkelőhelyeken a gyalogosokat kontinensünk valamennyi országában elsőbbség illeti meg, mégis évről évre nagyon sok gyalogos veszíti életét azért, mert valamely okból részükre ezt az áthaladási elsőbbséget nem biztosították.

A zebrákra, valamint a gyalogosoknak az úttesten való áthaladásával járó veszélyekre egyes országokban olyan figyelemfelhívó megoldásokat is alkalmaznak, melyek akár jelentősen is eltérhetnek a megszokottaktól.

Izland észak-nyugati részén, a „nyugati fjordok” földjén található egy pár ezres lélekszámú kisváros, Isafjördur, mely az elmúlt hetekben arról híresült el, hogy központjában 3D hatású kijelölt gyalogos-átkelőhelyet festettek fel (gyorsan le kell szögeznünk: nem ténylegesen 3D megoldásról van szó, csak a vizuális hatás nyújt ilyen élményt). A kivitelezési munkálatokat a helyi Vegamálun cég végezte el, mely egyik fő profilját éppen a közúti jelzések felfestése képezi.

A nem mindennapi 3D hatású zebrától a szakemberek azt várják, hogy az arra haladó járművezetők felfigyelnek az átkelőhely létezésére és csökkentik járművük haladási sebességét. A lassúbb megközelítési sebesség pedig egyértelműen a gyalogos elütések megelőzését, illetve – amennyiben baleset mégis bekövetkezik – a keletkezett sérülések súlyosságának csökkenését eredményezheti.

A képeket látva meglepő, vagy inkább döbbenetes a 3 dimenziós hatás. Első látásra a járművezető azt gondolhatja, hogy egymás mellé elhelyezett tömbök „lebegnek” az úttest felett, melyek blokkolják a forgalmat, azaz a továbbhaladásnak fizikai akadálya. Ezért a sebességcsökkentés, a fékezés gyakorlatilag automatikusan megvalósul, mert minden járművezető azonnal fékezni kezd (a zebrához közelítve ez a hatás már csökken, azaz – a helyi szakemberek szerint – nincs ok a vészfékezésre, és az arra visszavezethető esetleges ráfutásos balesetek kockázata sem áll fenn).

Gauti Ívar Halldórsson, a Vegamálun cég képviselője a 3D hatású zebra átadásakor elmondta, hogy az ötlet eredetileg Új-Delhiből, India fővárosából származott, a megvalósítás pedig mindössze néhány hetet vett igénybe, mivel a tervek bemutatását követően a kezdeményezést az izlandi közlekedési hatóság és a rendőrség gyorsan jóváhagyta.

Izlandhoz hasonlóan több országban is megkezdték a 3D hatású zebrák alkalmazását, ilyen megoldással találkozhatnak az autósok például Indiában, Kínában,Dél-Afrikában, valamint Kirgizisztán útjain.

Végül egy érdekesség:

Valódi 3D zebrát már az ókori rómaiak is feltaláltak, mely bizonyítékát Pompei-ben találhatjuk meg. Persze az ókori változat, az út szintjéből ténylegesen kiemelkedő „kőzebra” még egészen más célokat szolgált: a domborulatain gyalogosok keltek át, míg a kövek közötti résekben a járművek és kézi taligák kerekei haladhattak. Erről bővebben itt olvashat:

Rövid zebratörténet
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1063
2015-12-20 | Baleset-megelőzés, ORFK-OBB

Már több mint hat évtizede töltöttek be meghatározó szerepet a gépjárművek a közúti közlekedésben, amikor az első kijelölt gyalogos-átkelőhelyek megjelentek.

A gyalogos-átkelőhely – vagy egyszerűbben fogalmazva: a „zebra” – egyike legismertebb közúti jelzéseinknek. Úgy is mondhatjuk, hogy a zebra a gyalogosok közúton történő átkelésének szimbolikus, egyben legbiztonságosabb helyszíne. Ez az igen fontos közúti jelzés a köznyelvi megnevezését egyértelműen a sávos jellegű felfestésről, a sötét és világos „csíkok” váltakozó jellegű alkalmazásáról kapta.

A zebra, azaz gyalogos-átkelőhely szerves része mindennapi közlekedésünknek. A közúti jelzésnek azonban hosszú története van. Talán meglepő, de a zebrát – igazolható módon elsőként a történelemben – már az ókori rómaiak is alkalmazták. Ennek nyomát az ókori romvárosban, Pompei-ben ma is láthatjuk. A városi hatóságok szakemberei egyes útszakaszokon, főként a belső utak kereszteződésében nagy méretű, lecsiszolt kőtömböket fektettek egymás mellé a kőburkolattal ellátott úttestre, megfelelő távolságra, lépéstávolságra egymástól.

A gyalogosok átkelésére szolgáló kőtömbök jelentősen, akár 20-35 cm-re is kiemelkedtek az úttest burkolatából, s egy magasságban voltak a kövezett járdával. A kőtömbök olyan távolságra helyezkedtek el egymástól, hogy azok közeiben az emberi erővel tolt, vagy húzott kocsik, valamint az állati erővel vont járművek kerekei egyaránt zökkenőmentesen áthaladhassanak.

A gépjárművek megjelenéséig és tömeges elterjedéséig nagyot kell ugranunk az időben. Egy évszázaddal ezelőtt a gépkocsik már hozzátartoztak a nagyobb városok mindennapi utcaképéhez, azonban akkor a gyalogosok még meglehetősen védtelenek voltak a járművekkel szemben, amikor az úttesten haladtak át. Hosszú éveknek kellett eltelnie, és számos gyalogos gázolásnak, tragédiának kellett bekövetkeznie mindaddig, amíg az autóvezetők haladási sebességüket csökkentve, adott esetben megállva, önmaguktól is biztosítani kezdték a gyalogosok átkelését az úttesten. Akkoriban ugyanis „zebra” még nem létezett.

A feljegyzések szerint a mai értelemben vett gyalogos-átkelőhely alkalmazására elsőként a brit Transport Research Laboratory tett javaslatot a 40-es évek második felében. Ezután festették fel az útra az első, pontozott vonalakkal ellátott útburkolati jelzést Londonban, 1948-ban. Egy évvel később, 1949-ben a „gyalogos-átkelőhely” kifejezést egy genfi, a közúti jelzésekről szóló jegyzék rögzítette.

Az első brit gyalogos-átkelőhelyeket sárga és kék színekkel festették fel, így érthető, hogy a „zebra” kifejezést csak néhány évvel később kezdték használni (a „zebra” megnevezést egyébként Nagy Britanniában James Callaghan-nek, a szigetország akkori parlamenti képviselőjének, későbbi miniszterelnökének tulajdonítják). A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek tömegesen az 50-es évek elején terjedtek el a mai Egyesült Királyság területén. Akkoriban festették fel többek között a londoni Abbey Road zebráját is, mely a The Beatles 1969-es albuma révén vált világszerte ismertté, és napjainkban is népszerű, sokak által látogatott turista látványosság.

A gépkocsi őshazájában, Németországban 1952-től alkalmazzák a gyalogos-átkelőhelyet, mint közúti jelzést. Az első szaggatott vonalas felfestést valószínűleg 1952. márciusában láthatták a közlekedők Berlinben, majd négy hónappal később, július 8-án Münchenben 12 kijelölt gyalogos-átkelőhely hivatalos átadására került sor. Hamburgban a közutakon megjelenő újdonságot a helyiek „Dickstrichtkette” néven illették, ami magyarul a vastag vonalak láncolatának felel meg. Nem sokkal később a városi napilap, a Hamburger Abendblatt a „Zebrastreifen”, azaz „zebracsíkok” megnevezést alkalmazta a gyalogosok átkelésére szolgáló közúti jelzésekre.

A gyalogos-átkelőhely fogalmát az StVO (német KRESZ) 26§-a 1953. augusztus 24-i hatállyal vezette be a német jogrendbe. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek eleinte mindössze az átkelés szabályos helyét jelezték, és nem feltétlenül jelentettek egyet a gyalogosok elsőbbségi helyzetével. A zebrára csak azt követően léphetett a gyalogos, miután meggyőződött arról, hogy átkelése biztonságos, és csak akkor volt elsőbbségi helyzetben a közeledő járművekkel szemben, ha már ténylegesen a gyalogos-átkelőhelyen haladt. Az akkori német szabályozás nem írt elő a járművezető részére fokozott óvatosságot a zebra megközelítésekor, továbbá szükség szerinti megállási kötelezettséget sem arra az esetre, amennyiben az úttest szélén, vagy a járdán az úttesten áthaladni szándékozó gyalogos áll. Részben ezek következtében a halálos kimenetelű, valamint súlyos sérüléssel járó gyalogos gázolások száma 1955 és 1964 között ugrásszerűen megnövekedett.

Változást az StVO 1964. június 01-én hatályba lépett módosítása, az úgynevezett „Lex Zebra” jelentette. Ebben a gyalogosok részére előírták többek között azt, hogy a gyalogos-átkelőhelyen a legrövidebb úton – lényegében az út tengelyére merőlegesen – kell áthaladniuk, míg a járművezetőknek a zebrát fokozott óvatossággal kell megközelíteniük és szükséges esetben megállással kell biztosítaniuk a gyalogosok biztonságos áthaladását.

Magyarországon a 40 évvel ezelőtt hatályba lépett KRESZ – az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól –a nemzetközi példáknak és az 1969. évi Genfi egyezményeknek megfelelően kezdte alkalmazni a gyalogos-átkelőhelyre vonatkozó szabályokat. Napjainkban a gyalogos-átkelőhellyel kapcsolatos főbb szabályokat a KRESZ a 21. és 43.§-ai tartalmazzák. Az előírások alapján a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. A gyalogos-átkelőhelyet a járművezetőnek fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni, és amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni. A gyalogos viszont köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.