Közzététel: 2014. aug. 16.
Szellemvárosok Magyarországon - Abandoned Hungary
https://www.youtube.com/user/thehuppancs

Egy elhagyatott gyár épületében találtuk meg ezt a mára már muzeális darabnak számító, évtizedek óta nem használt kerékpárt...
másik csatornám: http://www.youtube.com/user/abandonedhungary
termékeink: http://goo.gl/h12q2y
facebook: https://www.facebook.com/szellemvarosokmagyarorszagon
Medgyaszay Pictures presents: Abandoned place/city/village/building/bunker/vehic­le in Hungary.
Elhagyatott helyek/városok/falvak/épületek/bunkerek/­járművek Magyarországon.
by: Hajner Gyula


Egy elfelejtett kerékpár
http://www.holkerekparozzak.hu/retro-rovat/egy-elfelejtett-kerekpar
írja a holkerekparozzak.hu

Van hazánkban egy fantasztikus videó blog, a szellemvárosok Magyarországon. Ennek üzemeltetője Hajner Gyula, akinek hobbija Magyarországon az elfeledett települések, épületek felkutatása bemutatása. A helyszíneket a legtöbb esetben nem nevezi meg, ezzel is őrizve azok érintetlenségét.

A videóban valószínűleg egy gyárépületben járunk, amelyben a falnak támasztva egy kerékpár várja a gazdáját úgy 40 éve. A bringa teljesen egyben van, működésképtelenné az idő vasfoga tehette.

1934-ben már jegyzik az önálló Hangya kerékpár típus nevet, amit Weiss Manfréd kerékpárgyára készített. Ezek voltak a Galamb, Gazda, Jubileum és a Varázs.
A kerékpár és ami mögötte volt

A videón a nyaktáblán a SZÖVETKEZETI ÁRU szavak alatt a GAZDA szó világosan kivehető, ami a kerékpár típusa. A szövetkezet, ami ezt árulta minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül. A HANGYA szövetkezet 1898-ban jött létre és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag az egész Kárpát-medencei régióban.

A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon.

Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja volt mind a tagságát, mind a kereskedelmi tevékenységét nézve, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja.


Hírek a veterán kerékpárok világából
A HANGYA SZÖVETKEZET TÖRTÉNETE 1945-IG
2013.04.10.
http://veterankerekpar.gportal.hu/gindex.php?pg=33099188&postid=1009654

A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek.

A szövetkezeti áru védjegye
http://www.huszadikszazad.hu/img/1124/38549_szovetkezeti_aru.jpg

Gróf Károlyi Sándor munkájának, valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája, majd az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény- tervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A korabeli viszonyokat a HANGYA első 25 évéről szóló - saját kiadású - jubileumi könyve így jellemzi:

„….A falu elvesztette természetes vezető rétegét... A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg, s egész vidéket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora……….. A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek………… A törvényhozás sem a föld népét, sem a termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben………. Az uzsora ellen és a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”

A HANGYA stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is – mind az anyaországban, de különösen Erdélyben, de Felvidéken is Hanza névre „átkeresztelve” - nemzetmentő hatást fejtettek ki, a magyarság összetartó erejét jelentették.

Péteri Hangya Fogyasztási Értékesítő Szövetkezet.
http://alfahir.hu/sites/barikad.hu/files/2013/02/hangya.jpg

Ma már kevesen tudják, de Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében Klebersberg Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.

Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja.

Termeltetett , hitelezett, feldolgozott , kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt .

A Szövetkezeti Áru jelölés a csepeli kerékpárgyártás életében is jelen volt. 1934-ben már jegyzik az önálló Hangya kerékpár típus nevet, ami jól kitűnik a Hangya áru-értesítőjéből. Emellett természetesen a szövetkezeten keresztül, több egyéb más kerékpár típus forgalmazása is folyt.

Léteztek önáló Szövetkezeti kerékpár típusok is, ilyenek voltak például a Galamb, Gazda, Jubileum és a Varázs. A típusokról a Magyar Gyártmányú Veterán Kerékpárok virtuális múzeuma oldalán található 1939 január 15.-én kiadott A "Hangya" árjegyzék képes mellékletében
http://veterankerekpar.gportal.hu/picview.php?prt=569286&gid=2631188&index=1
lehet bővebben olvasni.

Kapcsolódó tartalom:

Szövetkezeti Áru feliratos nyaktáblák
http://veterankerekpar.gportal.hu/gindex.php?gid=2418888&pg=27046583

Szövetkezeti Áru feliratos sárvédő dísz
http://veterankerekpar.gportal.hu/picview.php?prt=569286&gid=2350287&index=29

Forrás: www.hangyaszov.hu, Magyar Gyártmányú Veterán Kerékpárok virtuális múzeuma


A HANGYA története
http://hangyaszov.hu/hangya

A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek.

Gróf Károlyi Sándor munkájának, valamint az akkori mezőgazdasági miniszternek köszönhetően 1888. évben az országgyűlés napirendjén már szerepelt a szövetkezetek témája, majd az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény- tervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A korabeli viszonyokat a HANGYA első 25 évéről szóló - saját kiadású - jubileumi könyve így jellemzi:

„….A falu elvesztette természetes vezető rétegét... A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg, s egész vidéket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be a mérget a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva- kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora……….. A szorult helyzetbe került gazdák előre eladták a termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett, s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek………… A törvényhozás sem a föld népét, sem a termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben………. Az uzsora ellen és a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”

A HANGYA stratégiai alapelve e bajok orvoslására az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Ezek az erények az I. világháborút megelőzően kialakult szervezeten keresztül a Trianont követő trauma feldolgozásában is – mind az anyaországban, de különösen Erdélyben, de Felvidéken is Hanza névre „átkeresztelve” - nemzetmentő hatást fejtettek ki, a magyarság összetartó erejét jelentették.

Ma már kevesen tudják, de Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében Klebersberg Kunó oktatási programja mellett a Bethlen kormány által a HANGYA szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.

Így lett a HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja.

Termeltetett , hitelezett, feldolgozott , kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt .

Az 1945 előtti HANGYA történetiségét, múltját, eredményeit és üzenetét őrzik a következő archiv filmhiradó részletek:

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2761

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2651

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2854

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3107

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3152

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3534

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3555

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4010

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4465

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4873

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4898

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5006

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5036

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5046

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5190

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5513

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5198

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5522

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5211

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5931

http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5773
(forrás: filmhiradók online)

Az 1945 után bekövetkezett kommunista hatalomátvétel és az azt követő törvénytelenségek, így az államosítás során az összes HANGYA vagyon kártalanítás nélküli lefoglalásra került. A vidéki HANGYA boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam, formálisan ügyelve, de tartalmilag erősen korlátozva a tagok demokratikus döntéshozatali lehetőségét. Ezt segítette elő, hogy a gazdák, mint TSZ tagok már nem kötődtek a földhöz, illetve az ÁFÉSZ tagok a fogyasztói-ellátó szövetkezetekhez. A termelő telephelyén működő felvásárló-helyek/ manipulálók a szövetkezetesítéssel elveszítették a létjogosultságukat, majd amikor néhány ágazatban megengedett lett a „maszekolás”, ismét elindult a felvásárlás, de az ÁFÉSZ színeiben. A HANGYA vagyon többi része szintén törvényi szabályozás nélkül lett széthordva, elherdálva. Itt működött legsikeresebben a kommunista és liberális agymosás, hogy ne is emlékezzenek az emberek másra, mint a kolhoz jellegű állami és pártirányítású vállalatra, mint szövetkezésre.

A rendszerváltozás sem hozott kárpótlást a HANGYA tagjai részére, noha vagyonának jelentős része a tagok téglajegyeiből állt össze. A rendszerváltozás után a termőföld magántulajdonba kerülésével a földtulajdonosoknak nem a földek szakszerű művelése okozott gondot, hanem a megtermelt alapanyag eladása. Ezt a földtulajdoni és társadalmi szétesettséget növelte, hogy Magyarországon, a környező, volt szocialista országoktól eltérően, egyedüli megoldásként a reprivatizáció helyett, egy szakmailag és jogilag erősen vitatható kárpótlás történt, jelentős érdeksérelmekkel a vidéki lakosság kárára. Az újból elinduló önszerveződést az életben maradás, illetve a piac kényszerítette ki.

A HANGYA rendszer- elméletileg is megalapozott újjászervezését 1992-ben Szeremley Béla indította el a gróf Károlyi Sándor Szervezet-fejlesztési Alapítvány létrehozásával, melynek alapvetését " A HANGYA, mint magyar Raiffeisen" című tanulmányuk adta. Ezt követően azonnal elindították Márton János professzor úrral az újtípusú szövetkezetek gyakorlati megszervezését Békés megyéből kiindulóan. A Dán - Magyar Baráti társasággal történt kapcsolatfelvétel után a Dán Demokrácia Alap 1993-tól kezdődően tanulmányutakkal segítette a magyar gazdák szövetkezeti ismereteinek bővítését. A szintén dán projektben dolgozó dr. Szabó Zoltán csatlakozásával és aktív partnerré válásával tovább erősödött az alapítványi munka.

A Dán Szövetkezeti Szövetség oktatási és szervezési intézete - az L.O.K. - partnerságával 1993 és 1996 között a Dán Szövetkezeti Szövetséggel közös projektekben hosszútávú fejlesztési programot készítettek elő. E munkában világossá vált, az európai szövetkezeti modell adaptálása nem egyszerűen a belső szabályok átvételén múlik, ahhoz számos feltételnek teljesülnie kell, így:

- gazdasági téren a jelenlegi feketegazdaságot ösztönző adórendszer reformja, a termelői hatékonyságot ösztönző szabályozórendszerek erősítése;

- a jogi környezetben az európai szövetkezeti elvek és gyakorlat következetes alkalmazása különösen a tulajdonosi és működtetési funkciók világos szétválasztása, a tulajdonos vállalkozók profitorientáltságának és a szövetkezet tagok irányába való non-profit jellegének világossá tétele, a tőkehasznosító elemekkel szemben a szövetkezeten keresztüli forgalmazás súlyának érvényesítése, a munkaszövetkezeti jellegből adódó elemek leépítése;

- a piaci kapcsolatokban az átláthatóságot elősegítő feltételek erősítése;

- társadalmi viszonyokban a demokratikus döntéshozatal iránti igény erősítése.

A nemzetközi együttműködésben megvalósult előkészítés eredményeképpen az első beszerző-értékesítő-szolgáltató szövetkezetek 1994-ben alakultak meg, majd ezek előnyeinek széleskörű megismerésével 1998. évtől folyamatos volt a számuk gyarapodása.Ezt a lendületet törte meg a 2002 utáni időszak kormányzati irányultsága, magatartása.

Szervezetünket, a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek /Szövetkezetek Együttműködését 1998-ban 14 szövetkezet/szervezet alapította meg azon szövetkezetek, szervezetek tagságával, amelyek alapszabályukban vállalták az európai szövetkezeti gyakorlaton alapulóan a tag és szövetkezet gazdasági kapcsolatában a termékpályához kötötten a non- profit elvű osztozkodás, a nyitott tagság, és az egy tag- egy szavazat érvényesülését.

A HANGYA Együttműködésben az elsődleges tagszervezetek többségükben egy-egy olyan térségi termékpályás szövetkezetet képviselnek, amelyek a gazdák termékei értékesítik, illetve más piaci együttműködését szervezik. Ezekben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott alapelvek teljes mértékben és egyértelműen érvényesülnek, nem keverednek a tőkehasznosító szervezetek érdekviszonyai a szövetkezeti elvekkel.

Meghatározó fontosságú, hogy a tagszervezetekben érvényesülő - világos termékpálya-kapcsolatokon alapuló - együttműködés nem tesz különbséget a szövetkezeti együttműködésben a kis és a nagy területen gazdálkodók között, hiszen alapelvük: azonos minőségű áruért, azonos fizetési feltételek járnak. A minőségi garanciák betartása esetén az árukapcsolatból a tag magángazdaságának profitja kizárólag az általa megtermelt és értékesítésre felajánlott termék mennyiségétől függ, így arányos a teljesítményével.

A HANGYA Együttműködés tagszervezeteinek száma ma már közel 200, amelynek tulajdonosa, aktív tagja mintegy 30 000 regisztrált termelő. A szövetkezetek létjogosultságát, a szövetkezés szükségességét mutatja számuk 2002-ig történő dinamikus növekedése (14-ről 400 szövetkezet) és az, hogy a tagszervezetek közül számosnak sikerült kiépítenie a piaci kapcsolatait, ami által nagyságrendileg tudta növelni az árbevételét.

A HANGYA Együttműködés legfontosabb célkitűzése a tagszervezetek, illetve az azokat alkotó gazdák, üzleti alapon megvalósított gazdasági és piaci érdekérvényesítése. Ennek alapfeltétele; tároló és feldolgozó kapacitások tagi tulajdonba kerülése, azokban részvényszerzés, kereskedőház létrehozása. Egy sikeres projektfejlesztéssel az együttműködés nemcsak egyszerűen kereskedelmi központtá tehető, hanem a széleskörű export-import bonyolításával, piacszervezéssel, közös marketing munkával az újraélesztett HANGYA mozgalom ismét a vidékfejlesztés motorja és garanciája lehet!

A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés a végső célkitűzések megvalósulása érdekében felvállalta, hogy

• segítséget nyújt az önszerveződő termelői szervezetek létrehozásához, piaci szerepük és pénzügyi kapcsolataik előnyös alakításához;

• a tagok intézményi, érdekképviseleti központjául szolgál;

• segíti a tagok demokratikus önkormányzati tevékenységének fejlesztését, elősegíti különböző szervezetekkel való együttműködését;

• tagszervezeteinek fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket, oktatási tevékenységet folytat;

• elősegíti a kiállításokon való közös megjelenést;

• ápolja a tagszervezeteinek nemzetközi kapcsolatait, képviseli őket hazai és nemzetközi fórumokon.

A szervezet a szakmai továbbképzéssel, oktatással összefüggő feladatait nem közvetlenül, hanem a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvánnyal együttműködésben valósítja meg. E feladatmegosztás gyakorlata a dán, osztrák stb. szövetkezetek hasonló szervezeti struktúrájához illeszkedik éppen annak előmozdítása érdekében, hogy a szövetkezeti felépítményi rendszerünk az európai gyakorlatnak megfelelő legyen.

A szakmai érdekérvényesítési feladatok megvalósítása érdekében a tagszervezetek az Együttműködésen belül szakterületüknek megfelelő szakági szövetségi rendszert hoztak létre. A Szövetségek az azonos tevékenységet végző szövetkezetek ágazati szabályozását, érdekképviseletét, más szóval az ágazat szakmai, szabályozási kérdéseit, az ágazat gondjait közvetíti a kormányzati szervek felé.

A következő ágazati szövetségek működnek:

- Zöldség- Gyümölcs Termékpályás Szövetkezetek/ Szervezetek Szövetsége
- Gabona Termelői Csoportok Szövetség
- Olajosnövény Termelő Csoport Szövetsége
- Baromfiértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/ Szervezetek Szövetsége
- Tej-Tejtermékértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége
- Szőlő-Bor Termelői Csoportok Szakági Szövetsége

Európai Unióhoz csatlakozásunk óta fokozott jelentősége lett az ú.n. EU konform szervezeteknek, amelyek a zöldség-gyümölcs ágazatban működő TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek), valamint a többi szakágban működő TCS-k (termelői csoportok) és ezek közös vállalatai. Ezen szervezetek többsége szövetkezeti keretben működik, amelyek megfelelnek az EU támogatási feltételeinek. A szabályozási feltételek változása miatt a HANGYA Együttműködés megkezdte a szakági szövetségek ki- és átalakítását termelői csoport szövetségekké.

Jelenleg már létrejött és ténylegesen működik a gabona, az olajosnövény, a szőlő-bor és a baromfi termelői csoportok szövetsége, ugyanakkor az összes többi szakág vonatkozásában a HANGYA Együttműködés rendelkezik a termelői csoportok engedélyeztetéséhez szükséges jognyilatkozatok kiadásának jogosítványával.

A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés ma egyetlen hazánkban és az EU-hoz 2004 után csatlakozott országokban , amelyik a beszerző-értékesítő-szolgáltató szövetkezetek/szervezetek érdekképviseletét a fenti elvek egyértelmű érvényesítése mellett vállalta fel és végzi több-kevesebb sikerrel.

Az EU 2004. évi bővülésekor ezt az úttörő tevékenységet ismerte el a COGECA (Európai Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége) azzal, hogy szervezetünk ügyvezetőjét, dr. Szabó Zoltánt alelnökévé választotta. A HANGYA hagyományok újjáélesztésében végzett munkáért szervezetünk 2010-ben Magyar Örökség Díjban részesült, ami szervezetünk és tagszervezetei részére további erőt és erkölcsi felelősséget is adott.

Történelmi tanulságként ne felejtsük, noha az állam érdeke és feladata is a harmonikus társadalom és piacfejlesztés, ugyanakkor elsősorban a tagok érdeke, egyéni vállalkozásuk sikerességének záloga az ezt megvalósító összefogás! Ugyanakkor sajnálatos, hogy a rendszerváltó kormányok ezidáig folyamatosan adósak maradtak a szövetkezeti rendszer újjáépítésének ösztönzésével !

Tisztelt HONLAP olvasó és HANGYA iránt érdeklődő látogató! Tájékoztatjuk, hogy MINDEN még nem tag, de gazdaérdekű szövetkezetet szívesen fogadunk a tagjaink sorába, ha tudatosan, és elkötelezetten tenni akar a MAGYAR VIDÉK fejlesztéséért, s benne természetesen saját maga és családja jövőjéért!

A SZÖVETKEZETEK EGYFELŐL A DEMOKRÁCIA ISKOLÁI, MÁSFELŐL AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG ALAPJAI.