Hibernált ürgék

Sarki ürgéken kísérletezik ki azokat a módszereket, amelyek jövőben a hosszú időtartamú űrutazások résztevői hibernálására is alkalmasak lehetnek.

A kísérleteket a fairbanksi Alaszkai Egyetem kutatói végzik, az állatokat gyógyszerekkel hibernálják. Elképzelésük szerint a hibernáció többek közt a bezártság okozta kellemetlen hatásokat csökkenti, de az ionizáló sugárzások okozta károsodásokkal szemben is védelmet nyújthat. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a sarki ürgék a hosszú ideig tartó hibernáció alatt is megőrzik izmaik és csontjaik tömegét, a cél az, hogy a módszer emberekre is alkalmazható legyen. Az alaszkai kutatók munkáját a NASA finanszírozza, de hasonló kutatásokat már az ESA is folytatott.

A módszer alapja az úgynevezett terápiás hipotermia, amelyet ma már célzott hőmérsékleti kezelésnek neveznek, és például agysérült páciensek kezelésénél alkalmazzák, ahol már a hőmérséklet néhány fokos csökkentésének is kedvező a hatása.

A mostani vizsgálatokkal azt próbálják pontosabban megérteni, hogyan csökkentik testhőmérsékletüket a magukat hibernáló állatok, például a vizsgált sarki ürgék.

Egyelőre problémát okoznak a gyógyszer mellékhatásai, illetve azok kiküszöbölése. Az anyagcsere csökkenésével együtt jár a vérnyomás és a pulzusszám csökkenése is, amit az emberek nehezen viselnek el. A kutatócsoport vezetője szerint ezen a területen lassú az előrehaladás, és nem várt akadályokba is ütköztek. Azt is elmondta, hogy azért a sarki ürgéket választották vizsgálatuk alanyainak, mert ez a faj mutatja a legextrémebb példát az állati hibernációra, a faj tökéletesen alkalmazkodott a szélsőséges arktikus környezethez. Más kutatók medvéket vizsgálnak.

Az alaszkai kutatók a SpaceWorks Enterprises céggel együttműködve, NASA támogatással azt is vizsgálják, hogyan csökkenti a hibernáció a bezártság és a sugárzás hatását.
https://www.urvilag.hu/az_emberi_elet_vedelme/20230312_hibernalt_urgek
___

Sugárvédelem hibernációval

Állatkísérletek eredményéből arra következtetnek, hogy az űrhajósok mesterséges hibernálása védelmet nyújthat a kozmikus sugárzás káros hatásai ellen.

Azt már eddig is tudták, hogy a természetes hibernáció állapotában az állatok rezisztenssé válnak a sugárzásokkal szemben. A legújabb vizsgálat eredményei viszont azért fontosak, mert sikerült bebizonyítani, hogy a nagy energiájú nehéz ionok jelentette sugárzással szembeni ellenálló-képesség fokozódása abban az esetben is kimutatható, ha az állatok nem a természetes hibernáció állapotában vannak, hanem a rövidebb ideig tartó torport mesterségesen idézik elő. A kísérletek során a japán Gunma Egyetem nehézion egészségügyi központjában gyorsított szénionokkal szimulálták a kozmikus sugárzást.
https://www.urvilag.hu/az_emberi_elet_vedelme/20221128_sugarvedelem_hibernacioval

Válasz

Az InSight földi irányítócsoportja már nem tud kapcsolatba lépni a Marson az űrszondával, amiből arra következtettek, hogy napelemei végleg lemerültek – jelentette be még szerdán az amerikai űrhivatal, a NASA. Közleményük szerint további kommunikációra már kevés a remény, azért továbbra is figyelik, hátha sikerül fogniuk az InSight jelzését.

Az InSight, amely a NASA második marsjárója, amely működésének a vörös bolygón szálló por vet véget, utoljára december 15-én lépett kapcsolatba a Földdel. A Opportunity szondát egy globális porvihar tette működésképtelenné még 2018-ban. Most az InSight irányítói abban reménykedtek, hogy a Marson jellemző erős szélviharok segíthetnek megtisztítani a szonda napelemeit, de ez nem történt meg. A két másik működő marsjáró, a Curiosity és a Perseverance továbbra is kifogástalanul működik, hála a nukleáris meghajtásnak.

-- Az űrhivatal egyébként már idén májusban jelezte, hogy az űrszonda nyáron befejezi működésének tudományos szakaszát, szeizmométere csak júliusig tudja regisztrálni a marsrengéseket. A missziót formálisan az év végén eredetileg is megszüntették volna.

Az InSight négyéves küldetése alatt több mint 1300 marsrengést észlelt és feltérképezte a vörös bolygó rengésveszélyes régióitm és segítséget nyújtott a tudósoknak a bolygóképződés tanulmányozásában, sőt az az űrszonda által megszerzett szeizmikus adatok nemcsak a Marsról, hanem más sziklás égitestekről, köztük a Földről is rengeteg információval szolgálnak.
https://nepszava.hu/3179800_mars-insight-urszonda-napelemek-lemerules-szallo-por-megszakadt-kapcsolat

Válasz

Szulfátokban gazdag területre ért a Curiosity

Miután a NASA Curiosity marsjárója idén nyáron egy szűk, homokkal szegélyezett Paraitepuy-hágón haladt keresztül, nemrégiben megérkezett egy szulfátokban, sós ásványokban gazdag területre a Mount Sharp régióban.

Az ásványokat a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) már évekkel a Curiosity 2012-es landolása előtt felfedezte, így a tudósok régóta vártak arra, hogy közelről is láthassák ezt a terepet. Nem sokkal a megérkezés után a rover a kőzettípusok változatos skáláját és a múltbeli vízre utaló jeleket fedezte fel, köztük sós ásványokat, például magnézium-szulfátot, kalcium-szulfátot és nátrium-kloridot (amit mi közönséges konyhasóként ismerünk).

A tudósok feltételezése szerint a területen évmilliárdokkal ezelőtt patakok, tavak hagyták hátra az ásványokat, amikor a víz kiszáradt. Feltételezve, hogy a hipotézis helyes, ezek az ásványok segítséget nyújthatnak annak megállapításában, hogy hogyan és miért változott a Vörös Bolygó korábban Földhöz hasonlító éghajlata a mai fagyos sivataggá.
https://spacejunkie.hu/hir/szulfatokban-gazdag-teruletre-ert-a-curiosity-2

Válasz

Befejezi munkáját a NASA Insight

A panelekre rakódott por miatt lesz kénytelen leállni az egység, bár még van némi remény.

A NASA Insight névre keresztelt küldetése, valamint az annak fő elemét képező landolóegység nem túl gyakran szerepel híreinkben, legutóbb tavaly írtunk arról, hogy az amerikai űrügynökség a marsjárók földi irányítását szüneteltette. Most a panelekre rakódott por miatt érkezett újabb, ezúttal negatív hír, eszerint idén leállhat a küldetés.

Az illetékesek még május közepén tették közzé az újabb szelfit, amely várakozásuk szerint az utolsó lesz a sorban. Ennek legfőbb oka jól kivehető a képen, a nappaneleket ugyanis komoly regolitréteg borítja, ezek többnyire vörös színben pompáznak, vagyis a szonda egyre kevésbé támaszkodhat az újratöltésre, ami egyben a tudományos munka leállását, majd pedig a végleges búcsút eredményezheti. A mellékelt magyarázat szerint a landoláskor regisztrált kapacitás (5000 wattóra) egytizede maradt csak meg, és bár az ottani rengések, valamint a bolygó belsejének kutatása még egy darabig folytatódhat, ez a munka a nyár folyamán szintén lezárulhat.

A szakemberek nem túl bizakodóak, viszont csalódásnak sincs jele az általuk kiadott közleményekben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy ...
https://sg.hu/cikkek/tudomany/149971/befejezi-munkajat-a-nasa-insight

Válasz

Újra üzembe állt, de egy éven belül végleg elhallgathat az InSight marsszonda

Majdnem egy teljes hónapot volt csökkentett üzemmódban az InSight szonda a Mars felszínén, miután január 7-én az alapvető funkciók kivételével minden tevékenységét felfüggesztette egy hirtelen kialakuló homokvihar miatt (a földi irányítás nem is kapott előzetes figyelmeztetést róla). A finomszemű homok ellepte a szonda napelemeit, így jóval kevesebb energiát tudott termelni, ami csak a túléléshez volt elég, a tudományos munka szünetelt ez idő alatt.

A marsi homokviharok erősségét egy úgynevezett tau-értékkel jelölik, ennek nagyságát a felszínt elérő napfény alapján adják meg. Korábban az InSight 4-es értékű vihart vészelt át, mielőtt komolyabb energiatermelési probléma lépett volna fel a rendszereiben (összehasonlításképpen az Opportunity 10,8-as tau-nál mondta fel végleg a szolgálatot. A mostani leállás január 18-ig tartott, és múlt hétvégére sikerült minden rendszert újra beüzemelni. Sajnos azonban úgy tűnik, míg az InSight elődeinél a viharok után letisztultak a napelemek, a 2018. november 26-án érkezett szondát egyre inkább belepi a por és homok. Ez már 2021 júniusában is aggályokat ébresztett a földi irányítás szakemberei körében. Akkor úgy jósolták, 2022 tavaszáig tud megfelelően működni a szonda, most ezt a dátumot valamelyest kitolták, de májusra vagy júniusra a megfelelő üzemi szint alá, az év vége körül pedig a túlélési szint alá süllyedhet a termelt energia mennyisége. Az irányítócsapat folyamatosan keresi a megoldásokat, hogyan tudnák megtisztítani a napelemeket, de az elkerülhetetlent eddig is csak késleltetni tudták. Bruce Banerdt, az InSight-küldetés laborvezetője szerint nyárig lesz képes a szonda tudományos mérések elvégzésére, és ő is legfeljebb egy évet ad a szondának, amíg kitartanak a rendszerei.

A küldetés fő célját már teljesítette a leszállóegység, és bár a NASA még a teljes idei évre megadta a pénzügyi forrást a folytatásra és a tisztítási folyamatok kidolgozására, valószínűleg hamarosan el kell köszönnünk az InSight-tól.
https://spacejunkie.hu/hir/ujra-uzembe-allt-de-egy-even-belul-vegleg-elhallgathat-az-insight-marsszonda

Válasz

Mi újság a Marson? Az InSight űrszonda friss eredményei | 2020. március 10.
https://www.csillagaszat.hu/hirek/mi-ujsag-a-marson-az-insight-urszonda-friss-eredmenyei/

Előzmény

Válasz

A földrengések jelentős része, amiket itt a Földön érzünk, a kőzetlemezek találkozásainak közelében alakul ki. A Marson viszont más a helyzet, ott az egész kéreg egy nagy kőzetlemez. Különböző repedések, törések viszont így is keletkeznek benne, ahogyan a folyamatosan hűlő bolygó lassan összehúzódik. Az InSight kutatói olyan rezgéscsomagokat keresnek a szeizmogramokon, ahol a legkisebb apró hullám is vagy rengés, vagy, akár a szél zaja is lehet. Ha a jelek bizonyos ismert mintázatokat vesznek fel (és a szél sem fújt a jel rögzítésének időpontjában), akkor megvan rá az esély, hogy marsrengés történt.

A kezdeti hullámzás a fő, vagy P hullám, melyet a másodlagos S hullám követ. Ezek a hullámok később is felbukkanhatnak a szeizmogramokon, ahogyan a bolygó belsejének különböző rétegeiről verődnek vissza. Amir Khan (ETH Zurich), a köpenyről szóló cikk első szerzőjének elmondása szerint tulajdonképpen egy visszhangra vadásznak. Detektálják a direkt hangot (a rengést), utána pedig ennek a visszhangjait keresik, ahogyan mélyről visszaverődik. A visszaverődésekből akár egyetlen rétegen belüli változásokat is ki tudnak mutatni, mint például a kéreg alrétegeinek létezését. Ilyen rétegződést a Földön is rengeteget látni, a szeizmogram apró ugrásaiból pedig különböző tulajdonságokra lehet következtetni, mint például eltérő porozitású kőzetek, vagy egy töredezettebb réteg jelenléte.

Az egyik nagy meglepetés az volt, hogy úgy tűnik az összes jelentős marsrengés Cerberus Fossae területéről érkezett. Ez a régió valószínűleg néhány millió éve még aktív vulkáni terület volt, láva is folyhatott rajta. A keringőegységek felvételein még guruló sziklák nyomait is megtalálták errefelé, amiket a marsrengések rázhattak le eredeti helyükről. Érdekes viszont, hogy például a Tharsis térségéből, az egyik legmeghatározóbb vulkáni régióból nem észleltek rengéseket. Elképzelhető az is, hogy voltak, csak az InSight nem tudja detektálni, hiszen a mag olyan irányban is vissza tudja verni a szeizmikus hullámokat, hogy nem érik el a leszállóegység szeizmométerét.

Ez pedig még csak a kezdet. Most már egyértelmű mérési adataink vannak, amikkel finomítani lehet a Marsnak, illetve kialakulásának modelljeit – a SEIS pedig minden nap újabb rengéseket detektál. Habár az InSight jelenleg kisebb energiaellátási problémákkal küzd, a szeizmométer folyamatosan fülel, a csapat pedig reménykedik egy 4,0-nál nagyobb erősségű rengésben. A kimért marsrengések adatai nagyon alapos és gondos feldolgozást igényelnek, viszont ha sikerülne egy jó erős rengés elcsípni, akkor mindez sokkal könnyebben menne.

https://www.csillagaszat.hu/hirek/olvadt-mag-vekony-kereg-ime-a-mars-belso-szerkezete-a-voros-bolygo-rengesei-alapjan/

#insight

https://www.csillagaszat.hu/?s=insight

Válasz

NASA Mars
InSight Mission

https://mars.nasa.gov/insight/

Válasz

Bár egyelőre a Marsra utazás is bonyodalmakba ütközik, akadnak, akik már a vörös bolygó terraformálására, vagyis a Földhöz hasonlóvá alakítására, mesterségesen lakhatóvá tételére szőnek terveket. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint a Mars a mágneses mező eltűnése és az erőteljes napszéltevékenység miatt veszítette el a légkörét. „Földiesítéséhez” egyes elméletek szerint Mars körüli pályára lehetne állítani egy olyan eszközt, amely segít újragerjeszteni a mágneses mezőt. A meglehetősen sci-fi-ízű terv megvalósításán a NASA bolygótudományi igazgatója, Jim Green és csapata ügyködik. Korántsem ez az első elképzelés a szomszéd bolygó élhetővé tételére, de a megvalósítástól mindegyik ötlet távol áll.

... arról egyelőre kevés szó esik, hogy a földi körülményekre optimalizált emberi testben hogyan lehetne megállítani a világűrbeli hatások következményeit. Még ha a védőruhák, Mars-bunkerek segítségével sikerülne is minimálisra csökkenteni a kozmikus sugárzás káros hatásait, további kockázat, hogy a súlytalanság közeli állapotban sorvadásnak indulnak a kevésbé igénybe vett vázizmok, sőt a szív izomzata is. Hamar megkezdődik a csontritkulás, ezért túl sok kalcium kerül a vérbe, ami például vesekövek kialakulásához vezethet.

http://georgium.ucoz.hu/news/kepesek_lennenek_e_elni_az_emberek_a_mars_felszinen/2018-01-07-15225

Válasz

Munkába lépett a Marson a robotvakond | Infostart / MTI 2019. március 4.

Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).

A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat.

A távirányítású berendezés a tervek szerint az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog hatolni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá.

A német kutatók által készített berendezés egy félautomata, elektromosan működtetett kalapácsütésszerű mechanizmust használ, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után a talajban.

"Útja során úgy tűnik, a mélyben egy kőbe ütközött, 15 fokkal elhajolt, a követ félrelökte vagy maga előtt tolta" - mondta Tilman Spohn, a DLR bolygókutató intézetének munkatársa, a HP3 kísérlet tudományos vezetője.

Egy lehűlési fázist követően a tudósok második fázisban ismét négy órán keresztül tartó behatolási periódust kezdenek a robotvakonddal. A következő hetekben a robotnak a meglehetősen porózus talajban 3-5 méter mélyre kell hatolnia.

A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.

A robotvakondot a DLR fejlesztette ki.

https://infostart.hu/tudomany/2019/03/04/munkaba-lepett-a-marson-a-robotvakond

Válasz