Hidvégi Helga
https://www.youtube.com/channel/UC1rAPkA-ORKNGdy994aBbBg

A CÉG egy magyar underground zenekar volt a 80as években.
Tagok: Nagy Gergely, Korom Attila, Novák Péter, Varga Vera, Dióssy D. Ákos, Vétek Norbert.
ez pedig itt a Forró zene című számuk.:)


Korom Attila

Bandák, történetek
Korom Attilával való beszélgetések alapján szerkesztett szöveg

A CÉG.

Alapfelállás: Korom Attila: gitár-ének, Nagy Gergely: basszusgitár - vokál, Novák Péter: ének, Vásárhelyi Nagy András (Visi): dob

Később csatlakozott: Dióssi D. Ákos: billentyű és Varga Vera: ének

A CÉG-ben Játszott még: Vétek Norbert: dob, Bana Róbert: dob

Az utolsó felállásban: Molnár Balázs: szólógitár, vokál



Korom első zenekarát iskolatársával Novák Péterrel alapította. A 81-86 között működő banda Budapest legfiatalabb és legsikeresebb tini-bandája lett. Mozgalmas színpadi show, extravagáns imázs, szemtelen magabiztosság, koraérett, sokat mondó szövegek és meglepően eredeti hangzás jellemezték a bandát.

A zene és szöveg legnagyobb részét Korom írta. A hangszerelés csapat-munka volt. Az kezdeti sikerek után a zenekar kibővült: beszállt Korom akkori szerelme Varga Vera énekesnek és Dióssi D. Ákos billentyűzni.

A zenekar főbb fellépései: Bem Rockpart, Lágymányosi közösségi ház, Bercsényi Kollégium, R-klub, VSZM közösségi ház, Almássy téri szabadidő központ. A zenekar együtt próbált és baráti viszonyba került a KFT tagjaival. Többször felléptek előttük. Innen ered Korom Barátsága Laár Andrással (akivel később a buddhizmus és az asztrológia is közös szál lett), valamint Bornai Tiborral, akivel később közös klubot hoztak létre (KB. Klub). A zenekar pályája csúcsán ezres közönség előtt játszott rendszeresen.

A tagok baráti kapcsolatban volt még a korszak több legendássá vált andergrand bandájával - így a 2. műsorral, a P.U.F-al, az Európa Kiadóval és a Szexepillel. Filmszerepet is kaptak Böszörményi Géza Laura c. filmjében. A TV Gyermek-Osztálya készített velük egy riportfilmet Lengyel Zsolt rendezésével, ahol kellően nyíltan nyilvánultak meg ahhoz, hogy az adás nagy botrányt kavarjon az akkori pártállami médiában. Mivel A CÉG név (amit Korom adott a csapatnak) egybeesett a belügy elhérításának fedőnevével, a koncerteken gyakran megjelentek beépített emberek és a tagok magánéletét is megfigyelték.

A zenekar utolsó éveiben Galla Miklós lett a menedzserük, akivel a KFT révén barátkoztak össze. Galla vidám és groteszk, jópofára fazonírozott bandát próbált formálni A CÉG-ből, de ez csak Nagy Gergő elképzeléseivel volt összeegyeztethető. Galla jóvoltából stúdiófelvételek készültek és a csapat profizálódott - ugyanakkor a zenekar oszlopos tagja Visi kiszállt a bandából, mondván "ez már nem az". Novák hűvösebb, vadabb és excentrikusabb világ felé húzta a zenekart - punk rock, glem-rock és new-wawe hatásokkal (Nina Hagen, Roxy Music, Smiths voltak rá nagy hatással.) Korom ezzel szemben a líraibb alterrock felé fejlődött, amiben Lou Reed volt fő példaképe.

A stílusbeli széthúzást a "két dudás egy csárdában" személyes feszültségei és a kamasz szerelmek, barátságok viharai mélyítették. Korom 86 ban úgy döntött kiszáll. Ez - szinte a csúcs előtt- teljesen váratlanul érte a csapatot. Később Molnár Balázs került a helyére gitáros-vokalista pozícióba. Molnár kiemelkedő, izgalmas hangzású gitáros volt már akkor is, de a Molnár-Novák szerzőpáros új repertoárja nem hozott sikert.



Korom-Novák A vezető páros barátsága a szétválás ellenére megmaradt a gimnazista évek alatt. Gyakran együtt "pörögtek", buliztak. Ebben az időben mindketten „problémás kamaszok” voltak. Mindketten elhagyták a középiskola nappali tagozatát. Apróbb-nagyobb balhékba keveredtek együtt és külön-külön. Például „éjszaka belógtak a Gellért fürdőbe egy liter vodkával, majd pár óra múlva anyaszült meztelenül és tökrészegen kényszerültek kimenekülni az utcára”. Ez időben közös alkalmi társulásuk volt a SEX PISTOLS EMLÉKZENEKAR, ami Novák későbbi zenekarának, az Aranyláznak vetette meg az alapjait. Korom és Novák zenekarai közt is volt némi átjárás, például Korom később írt szöveget az Aranyláznak és fel is lépett velük.



Korom és a felhők

Felállás: Korom Attila: ének-szólógitár, Fűr Zoltán: szólógitár- vokál, Sepsei Gergely: fretless bassz- vokál, Varga Vera: ének - billentyű, Vásárhelyi Nagy András: dob

Korom első saját hangszerelésű bandája rövid életű volt. A maga kárán kellett megtanulnia, hogy a hangszerelés nehéz munka egy nem összeszokott bandában, csak ösztönösen keresgélve a megfelelő hangzást. A CÉG-ből követte őt Varga Vera és a korábban kiszállt Vásárhelyi Nagy András (Visi). A basszusgitáros pozícióba Sepsei Gergely került, aki Korom legjobb barátja volt ekkor, de a hangszerrel épp csak ismerkedett (korábban bőgőzött). 90ben vele indult Korom, hogy körbebiciglizzék Európát és utca-zenészként keressék meg a napi betevőt.A zenekar szólógitárosa Für Zoltán lett, aki ska és reaggie ízeket vitt a hangzásba.

Korom ekkori új dalaiban aknázta ki először a fiú-lány énekesekben rejlő dramatikus lehetőségeket. Ebben a magyar példaképek pl. Müller Péter (Kontroll, Sziámi) hatása is érződött, de zene és szövegvilága eredetien ötvözte a hatásokat a Cseh Tamás-Bereményi féle énekmondó örökséggel.

Ebben az időben az underground-pop olyan meghatározó figurái hatottak még zenéjére, mint a Talking Heads és Laurie Andersonn.



Korom és Méz

Alapfelállás: Korom Attila: ének akkusztikus gitár, Bátky Zoltán: szólógitár- vokál, Nyíri Sándor (Pék):dob, Tótfalussy Péter (Tofa): basszusgitár, vokál,

Később csatlakozott: Pivarnyik László: zongora, Vasicza Péter: ütőhangszerek, Kirschner Péter:szólógitár, Prudovics Edina: ének

Korom legkiforrottabb és legsikeresebb bandája a 90es évekig. Itt váltotta fel az elektromos gitárt akusztikus gitárra és a hangzást jellemzően unplugged-os hangzásképre. Ekkoriban visszakanyarodott a Rolling Stones féle blusos-rakkendrollos zenei gyökerekhez, de a korábbi nyersebb megszólalást finoman kimunkált hangszerelés kezdte felváltani, melyben a Pink Floyd, Genesis és más pszichedelikus hatások mellett a Dire Straits és Suzanne Vega urban folk zenéi lettek a fő irányadó hatások.

Korom kísérőzenekarának alapja a korábbi Eridanus zenekarból verbúválódott. (Ez volt az a banda, amiből Molnár Balász átszállt a A CÉGbe).Így Korom köré olyan tagok szerveződtek, akik évek óta összeszokott, komoly igényű csapatként jól ismerték egymást, együtt nőttek bele a zenébe. Mivel az ő zenéjük gazdagabb harmónia és ritmusvilágú jazzesebb zenékből táplálkozott, Koromnak volt mit tanulnia az alaptriótól - elsősorban, Bátkytól és Nyíritől.

A szinpadi showt továbbra is a férfi nő énekpáros és dramaturgia határozta meg. Erős ütős szekció (dob és percussion) fokozta a pezsgést. Nyíri Sándor nemcsak dobos volt, de nagybátyjához Dorozsmai Péterhez hasonlóan olyan kreatív zenész egyéniség, akitől a hangszerelésben is volt mit tanulni. A „tradi” hangzásról élő zongora gondoskodott. A banda kiemelkedő hangszerelő és szólista figurája volt Bátky Zoltán, akit később Kirschner Péter (2.műsor, Luna Orkesztra, Európa Kiadó) követett a szólógitáros pozícióban.

Korom és a zenekar Viktor Máthé támogatásával készíthetett rádiófelvételeket. Tímár Péter jóvoltából is készítettek stúdiófelvételeket a Filmgyárban (e felvételek azóta jórészt eltűntek.)Többször léptek fel a PUF-al közösen. A zenekar karrierje ígéretes indulás után megtört 88ban. Korom másfél évre bevonult katonának és miután egy hadgyakorlaton súlyosan megsérült, hosszabb időre kórházba került. Ugyanekkor Varga Vera külföldön vállalt munkát, majd miután felvették a Párizsi színiakadémiára, végleg ott telepedett le.



Egyszál gitár

A katonaság alatt és után Korom visszatért a legalapvetőbb „egyszál gitáros” hangzáshoz a Cseh Tamási és Leonard Cohen,Bob Dylani gyökerekhez. A katonaság alatt új repertoár és ének stílus érlelődött meg benne. Lírája elmélyültebb, letisztultabb, személyesebb lett. A kamaszos életérzések mellett egyre inkább megjelentek az érett hangok, az általános emberi sorsok és problémák és valamiféle időtlenség. Jellemző ezekre a szövegekre, hogy olvasva szinte fel sem merül, hogy egy húsz év körüli alkotó munkái. Mélyült és egyértelművé vált a spirituális vonulat és a magyar költőknöröksége a Weöres-Hamvas féle szellemi tengely és az Adytól József Attillán át Pilinszkiyg húzódó fájdalmas istenkeresés és a végső egzisztenciális kérdések kutatása. Ekkortól érezhető Korom szövegein egyre inkább a keleti gondolkodásmód, humor és misztika is - elsősorban a buddhista életszemlélet.

Ezek közül a dalok közül tucatnyit felvett és elküldött Cseh Tamásnak, aki később vendégül látta és "élőben" is meghallgatta Korom dalait. Első találkozásuk Tamásnál furcsa rokoni érzéseket ébresztett mindkettőjükben. És bár ritkán találkoztak, mindvégig megmaradt köztük a baráti szál. Cseh Tamás elismeréssel szólt Korom szövegeiről, dalairól és szóló fellépésekre is bátorította. Néhány emlékezetes éjszakát együtt portyáztak át a Budapesti éjszaka kocsmáiban, táncházaiban.

Kölyökidő

(Korom a műsor a szereplője és állandó zeneszerzője volt)

Szereplők: Gaskó Balázs,Kovács Robi, Aczél Réka, Szekeres Nóra, Wallot Dan Yannick, Dombóvári Kristóf, Kárász Eszter és a többiek.)

90-ben csatlakozott Korom a Kölyökidő című kamaszműsorhoz. Takács Verát – a műsor rendezőjét – régóta ismerte, ugyanis az általános iskolában egy szereplőválogatás során beválogatták Takács Vera egyik filmsorozatába (Dongó őrs kalandjai). Bár a film szereplőjeként Korom először ismerte meg a népszerűséget és szakmai elismerést is kapott, mivel nem voltak komoly színészi ambíciói, A CÉG megalakulásakor a zenélés mellett döntött. A fenti film érdekessége, hogy abban hangzik el korom egyik első saját dala, amit tíz évesen írt.

90-ben -fél éves külföldi „utcezanész-turnéról” hazatérve Korom felelevenítette régi TV-s kapcsolatait. A Kölyökidőben Korom először zenei szerkesztőként működött, majd zenét szerzett egy karácsonyi műsorhoz és ezt követően minden főcímet, betétdalt és a kísérő zenék nagy részét is ő írta. A Kölyökidő nem csak munkát adott, de az életformája részévé lett, hogy jelen van a műsorkészítés minden fázisában, a szereplőválogatástól a forgatáson át, a vágásig. Takács Verával szoros alkotói és emberi kapcsolatban voltak, szemléletbeli különbségeik is jól kiegészítették egymást. Korom elsajátította a TV-zés több részfeladatát, (megtanult vágni, dolgozott rendezőasszisztensként és részt vett a forgató könyvírásban), ami későbbi TV-s munkáit is megalapozta. Személyéhez köthető a műsor erősödő lírai hangvétele és a dalok egyre nagyobb szerepe a műsor struktúrájában és népszerűségében.



Korom a műsoron belül a tematikához igazodó dalokat írt a maga és a szereplő gyerekek számára. A gyerekek nagy részével jó barátságban volt – ez megkönnyítette, hogy személyre szabott dalokat írjon. Ő maga is vállat színészi szereplést. Figurája a „titokzatos különc”, a vándor bohém és az összekötő alakjait testesítették meg. Ekkoriban Korom inkább hallgatag volt, mint beszédes - így a róla mintázott figuráknak inkább jelenléte és varázsa volt hatásos, mint dramaturgiai súlya. A műsorban a gyerekeknek és saját magának szerzett dalok mellett helyet kaptak a felnőtt színészeknek például Hernádi Juditnak írt dalok is. A Takács Verával való munkakapcsolat megmaradt azután is miután Korom kinőtte a Kamaszműsor kereteit. Takács Vera filmjeihez később is készített filmzenét. Ezek közt a legutóbbi a „Szemüveg nélkül” című volt (melyhez Peter Ogival közösen írtak zenét).


ANGYALSZÍV



Alapfelállás: Korom Attila: gitárok, szájharmonika, ének

Bese Csaba: Basszusgitárok, bőgő. Csúzdi Gábor: szólógitár, vokál, Pfeiler Ferenc: dob. Később csatlakozott: Dióssy D.Ákos: billentyű, Molnár Balázs: szólógitár

Korom egyik szólókoncertje után szólította meg őt Bese Csaba (korábban a Huckleberryben és Kőnigh Péter bandájában -a Ciklámenben- szaxofonozott.), akkoriban váltott basszusgitárra és biztatta Koromot, alapítsanak zenekart. Bese fanatikus elszántsága és gyors fejlődése beindította a közös munkát. Korom az „egyszál” akusztikus gitár korszaka után szívesen nyúlt újra a "villanygitárhoz" és vissza a „dühös és szexi” rakkendroll-életérzéshez. Ekkor a zenei alapok közül a 70es évek rockja és undergroundja lett a közös nevező. A Rolling és Lou Reed mellett Davide Bowie és a Led Zeppelin, később Lenny Kravitz jelentették köztük a rockos viszonyulás alapjait. A zenekar két szólógitárosa - Csúzdi Gábor és Korom - vonzódtak a funky és a funky-pop hangzáshoz is. (Korom ekkoriban rajongott Prince hangszereléseiért.)

A funky-rockandrollt nálunk a Neurotic honosította meg. Pajor Tamás korai szellemes és provokatív szövegei és sajátosan magyar nagyvárosi „szoció- rapje” nagy hatással voltak Koromra. Korom tisztelte Pajor költői tehetségét, rövid ideig kapcsolódott zenekari és baráti körének néhány tagjához, hatással volt rá Pajor és a csapat megtérése is. Ugyanakkor kritikusan szemlélte a "betérés" divatjelenségét. Ennek kapcsán született is néhány dala, mely a divatmegtérés külsőségekben bővelkedő, amerikai mintájú, rózsaszín, buborék-kereszténységét pellengérezte ki.

A zenekar nehezen talált olyan dobost, akivel megelégedett volna. Végül Pfeiler Ferenc személyében olyan kiemelkedő technikájú, profi dobos került a csapatba, amilyennel Korom még nem játszott korábban. Pfeiler a legtechnikásabb jazz-rock világsztárok virtuóz játékmódját idézte fejből, dobon és megszállott intenzitással gyakorolt (napi 8 órát). A csapat hatalmas energiával vetette magát a garázs - pince próbák alkotó fázisába. Később a zenekar kezdeti sikereit követően csatlakozott Korom régi zenésztársa A CÉG időkből: Dióssi D.Ákos billentyűn.

A zenekar fő fellépései: a Fekete lyukban, a Tilos az Á-ban, az Aranyember, és Nap-nap fesztiválokon, a Diákszigeten majd a Pepsi szigeten voltak. Az egyik Labirintusbeli koncertjükön meghallgatta őket Polygramm kiadó igazgatója és label-managere és a koncert után 5 lemezes szerződést ajánlottak Koromnak és a csapatnak.

A zenekar zenei fejlődéstörténetében első a vad alternatív gitár-rock korszaka. Korom ebben az időben élte leginkább a klasszikus rakkendroll- életformát: a „sex and druggs and rackendroll” - régi jelszavával. Bár a nagy elődökhöz képest szelídített "post-gimis" formátumban. Moszkva tér, házibulik, állandó csajozás, sok alkohol és könnyű drogok "alkalmi fogyasztása" kocsmabulik, világmegváltó viták, beájulások és kijózanodás jellemezte ezt a korszakot.

A második korszak Korom KölyökidősTV sikereihez kötődik. Az alternatív lázadó vadsággal szemben itt Korom szelídebb lelkivilágát tárhatta fel, kicsit újra megélve a gyerekkorát és megteremtve egy sosem volt harmonikus gyerek-kamaszkor idilljét. A dolog természetéből adódott, hogy Korom, aki kezdetben zenei szerkesztőként került a műsorba, a nála öt-tíz évvel fiatalabb kiskamaszok és gyerekek között szelídebb és kedvesebb arcát mutatta, mint az éjszaka klub-életében. Részben a kisebbeknek szóló tapintat volt ez, de legalább annyira jó lehetőség egy belső vonulat megjelenítéséhez. Koromban ekkor még sok volt a "javíthatatlan romantikusból és idealistából" a John Lennon és Donovan féle nyilt, gyermeki, kedvességből, és széplelkűségből. A kiskamaszoknak írt dalaiban félretehette az öniróniát, a fanyar és cinikus humort:egyszerű és érthető formákban szólt a legegyszerűbb és legnagyszerűbb dolgokról: szerelmes, romantikus, tisztaságra és egy jobb világra vágyó - alapvetően a gyermekkor nosztalgiákból és a mindig bennünk élő gyermek hangjából táplálkoztak ezek a dalok, melyek között megtalálhatók Korom legkomolyabb és legslágeresebb darabjai is. Ezek hozták meg koromnak a legszélesebb közönség ismertséget és sikert.

A TV által nyújtott lehetőségek: a bőséges stúdióidő, a profi szakemberek, az anyagi és technikai bázis adottságai gyors és ugrásszerű fejlődésre sarkallta Koromot. Olyan eszközöket próbálhatott ki és tanult meg kezelni, melyek korábban elérhetetlenek voltak számára (pl:szimfónikus hangzás, kórus stb.) Ez a fajta nagyvonalú hangszerelés néhány dalban megcsillantja hangszerelő tehetsége legszebb oldalát. Ebben az időben fordult először intenzíven a komolyzene és népzene felé. Megigézte Bach, Scarlatti, Vivaldi, Ravel és Orf világa. A kortárs szerzők közül Philip Glass repetitív minimalizmusa és alkalmazott zenéi, filmzenéi formálták. A klasszikus áthallások megjelenése mellett a kölyökidős dalok hangszerelésében használt először népi hangszereket és motívumokat (tekerőlantot, brácsát, dudát, furulyát, hegedűt).

A szerzőként hangszerelőként elért fejlődés és elismerések az előadóművészként kapott új feladatok és szerepléseinek sikere ellenére a műsor tini-bálvány imidzse hamar kinőtt szűk keretté vált számára. Kezdetben örömet és izgalmat jelentettek neki a naponta tucatszám érkező rajongói és szerelmes levelek, de 2 év múlva úgy érezte kinőtte ezt és elkívánkozott a kis tinisztárok közül és a műsorhoz kapcsolódó fél-playback fellépések sem egyeztek a koncertezésről alkotott elképzeléseivel. Így, mikor a műsor háttér apparátusa szűkült, vagyis szerényebb zenei, hangszerelési megoldásokkal kellett volna beérnie- kiszállt a műsorból.



Kölyökidő-Angyalszív

Míg a Tv-műsor nagy népszerűséget hozott Koromnak - elsősorban persze a kamaszlányok körében- az Angyalszív lehetséges bázisát jelentő alternatív fiatalság a gimnazista és egyetemista közönség nagy része számára már válallhatatlan volt a Kölyökidős életérzés. Előttük nem számított jó pontnak a tini-sztárság és úgy tűnt hiteltelenné teheti korom vadabb oldalát. A Kispál féle előzenekari fellépéseken Korom a bőrén tapasztalhatta ezt. Gyakran volt bekiabálások célpontja és nem egyszer a koncert közben bocsájtkozott vitába a bekiabálókkal (ilyenkor az előadás hosszabb rövidebb időre szünetelt).

A zenekaron belül is megoszlottak a vélemények. Volt, aki örült Korom népszerűségének és egyszerűen reklámnak és a befutás lehetőségének tekintette TV szerepléseit. Volt, aki keményen kritizálta és mielőbbi kiszállásra bíztatta – mondván, a két dolog összeegyeztethetetlen. Korom számára mind a két repertoár és érzésvilág természetesen a sajátja volt így nehezen fogadta el, hogy az emberek jó része sablonok és külsőségek alapján ítél, makacsul tartotta magát ahhoz, hogy a két oldal, a két arc egy személy két aspektusa- és vagy így fogadja el a közönség és a társak vagy sehogy. Persze magánéletében sem kis feszültséget okozott a kölyökképű kissé feminin romantikus tinibálványés az éjszakai lázadó és a szélsőségesen különböző elvárások és a belőlük adódó életmódok összeegyeztetése.

Lemezszerződés

Részben a TV-s népszerűség, részben az Angyalszív magas színvonalás látva a Polygram kiadó emberei kecsegtető igéretekkel győzték meg Koromot és zenekarát az 5 lemezre szóló szerződés aláírásának előnyeiről. (Többek között Sting előtti előzenekari fellépést igértek és hangosítási szponzorációt,tekintettel a világcég kapcsolatrendszerének súlyára a zenekar hitt az igéreteknek - melyeket a kiadó nem tartott be.) A zenekar az első lemezmegjelenését megelőzően 20 dalból álló stúdió-demót készített. Ebből válogatta ki a kiadó az Ártatlan című lemezre kerülő dalokat. Korom a világhírű Jan Saudek egy kéképét akarta feltenni a borítóra. A kiadó azonban botránytól való félelmében egy szelídebb és jelentéktelenebb borítót erőltetett. Bár Korom arca és figurája, a Kölyökidős szerepléseknek köszönhetően ebben az időben volt legismertebb a cég Korom szándékával ellentétben úgy döntött, hogy korom - mint arc, vagy figura - ne jelenjen meg a borítón.



Ártatlan cd.

Korom első lemezének Bornai Tibor volt a zenei rendezője. Ez elmélyítette barátságukat. A zenekar nagy szakmai elismerést hozott Koromnak. Ekkor hívta fel rá a figyelmet Presser Gábor (aki már a Moziklip munkálatai óta ismerte) és ennek a lemeznek köszönhető a Dés Lászlóval, Zoránnal és Sipeki Zoltánnal való későbbi együttműködés.

Bornai hívta fel Koncz Zsuzsa figyelmét Korom szerzői tehetségére. Koncz Zsuzsa elismerte Korom tehetségét és dalokat kért tőle azzal a „félig komoly” feltétellel, hogy „ne legyenek benne b.megek.” Zsuzsa a szövegek szelídebbre stilizálására célzott, amit Korom meg is tett, verseiben idomulva a Bródy által megteremtett stílusvilághoz. Az Ég és Föld lemezen megjelent Korom dalok sikerének köszönhetően később Korom fellépett a Sportcsarnokban Koncz vendégeként – tízezres közönség előtt vastapsot aratva.

Az Ártatlan c lemezből 2000 példányt nyomtak. Reklámkampányként a kiadó megegyezett a Kispál és a Borzzal, hogy a Korom és Angyalszív lessz előzenekaruk a következő országos turnén. A korábbi ígéretekkel ellentétben a lemezhez egyetlen low budgett jellegű egy kamerás klip készült, melyet a kiadó nem vitt be a kereskedelmi TV csatornák vérkeringésébe. A 2000 körüli eladott példányt a kiadó kevesellte és arra biztatták, hogy írjon populárisabb dalokat.
FOLYT. KÖV Ha van olyan Kororm sztorid, fotód, hanganyagod, amivel gazdagítani szeretnéd az oldalt
a korormattila01gmail.com-on veheted fel velünk a kapcsolatot

https://sites.google.com/site/koromattila01/palya/bandak-toertenetek