Táltosképző

Bonyolult jogi szaknyelven írt, nehezen kisilabizálható szabályokat kell bebifláznia annak, aki jogosítványt akar szerezni, de ha az már megvan, soha többet nem kell számot adnia ismereteiről. A KRESZ ősszel módosul ugyan, ám sokak szerint új alapokról kellene kezdeni a szabályozást.

Leginkább egy lapozgatós fantasyregény útvesztőjéhez hasonlít az 1975-ben született, majd azóta sokszor módosított magyar KRESZ-szabályozás, amely ősszel újabb tekervényekkel bonyolódik. Az egymásra utaló cikkelyek és paragrafusszámok labirintusa életidegen jogi-hivatali zsargonban íródott, sorsa így tulajdonképpen borítékolható: az autós iskolák nemigen vesződnek betanításukkal, inkább azt javasolják (már amelyik) a tanulóknak, hogy biflázzák be a tesztkönyvben szereplő – ősidők óta változatlan – kérdéseket, szituációkat, s az erre adandó helyes válaszokat. A dolog kitűnően működik.

Október helyett november elejére csúszik az autósok mellett a motorosok, gyalogosok kerékpárosok közlekedését is érintő új szabályok bevezetése.

Továbbra is folyik az egyeztetés.

A poroszos szaknyelv kitűnően alkalmas arra, hogy tiltásokat és szankciókat lajstromozzon, arra azonban már kevésbé, hogy magyarázattal szolgáljon, melyik szabályt miért vezették be, s miért tanácsos betartani. Ezért vannak, akik számára a szabálykövetés nem is tűnik különösebben indokoltnak. „Utcasaroktól vagy zebrától legalább öt méter távolságra lehet megállnia az autósnak, ám a szabályzat értelmében ez puszta tiltás, amelynek indoka ismeretlen. Arról nem ad számot a Kresz-paragrafusokat végeláthatatlanul soroló tankönyv, hogy a tilalomnak gyakorlati okai vannak: aki az utcasarokra parkol, a többi közlekedő elől takarja el a járdáról lelépő gyalogost” – mond egy példát Balogh Zoltán, a Tanulóvezető című szaklap főszerkesztője azokra az – amúgy nagyon is helyénvaló – szabályokra, amelyeket a KRESZ-nek aligha sikerült jól artikulálnia. Persze éppen az értelmezésben segíthetnének az autósiskolák, de azok gyakran a fent már ismertetett receptet követik.

Régebben Autóvezető - A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai lapja néven rendelhették meg az iskolák (és bárki), ez ma is így van, azonban az NKH portálon egy idő óta nem frissül a tartalom.

Az egész toldozott-foltozott KRESZ-t ki kellene dobni, s helyette újat írni, emberi nyelven – ezt a véleményt annyira gyakran hallottuk cikkünk írása közben, hogy nem fosztanánk meg tőle az olvasót sem. Ehhez a radikális javaslathoz képest nagy csalódás, hogy a szeptemberben a parlament elé kerülő Kresz-módosítás egyáltalán nem nélkülözi a paragrafusszámokkal tűzdelt, nehezen kihámozható, sokszorosan alárendelt mondatokat. „Egy rendszeresen közlekedő autós a jogi paragrafusok tizedét használja naponta” – ad becslést Mátyási György, a Klubrádió Élőben a városból című műsorának vezetője. Szerinte a jogosítványhoz elegendő lenne a gyakorlati szempontok szerint ezeket megtanítani, az összes jogszabályt pedig elég, ha a közlekedési rendőrök és a jogászok megtanulják.

Kicsit olyan ez a helyzet, mint ami a nyelvoktatásban volt sok évvel ezelőtt: emlékezetes, hogy az elhíresült Rigó utcai nyelvvizsgaközpont nyelvtanközpontú követelményrendszere mennyire elszakadt a beszélt nyelvi valóságtól. Ezt sikerült kiváltaniuk azoknak a – rendszerint importált – vizsgarendszereknek, amelyek praktikusabb, kommunikatívabb szemszögből közelítik meg a nyelvtanulást.

A jelenlegi KRESZ-szabályok nemigen sugallják, hogy a járművezetőket egymással interakcióban lévő, felnőtt emberként, netán partnerként kezelnék: kötelezettségek vannak, illetve rajtakapás esetén büntetés. A közlekedők célja sem lesz így más, mint a rajtakapás elkerülése, illetve a közlekedés többi résztvevőjének rajtakapása valamilyen tökéletlenségen, amely után levonható a megnyugtató tanulság: mások hülyék.

A tervezett KRESZ-módosításokat a minisztérium honlapján megtalálni szinte lehetetlen. (Segítünk, itt letölthető.) Előbb bukkanunk rá fél tucat kerékpár-közlekedési tanulmányra, mint a módosítástervezetre. Mintha legalábbis az előbbit kezelné prioritásként a tárca.

Nem valószínű, hogy ezen érdemben változtatnának, viszont úgy néz ki, a törvényhozók nem is igazán ragaszkodnak a korábban vállalt határidőkhöz, így akár az sem lehetetlen, hogy csak az év legvégén sikerül életbe léptetni a KRESZ módosítását.

Vannak benne tetszetős, s kevésbé átgondolt javaslatok is. Pozitívumként emlegetik az eső vagy hóesés idején kötelező hatályú, sebességkorlátozást jelző táblát. „Ezért eddig is büntettek a rendőrök, csak éppen paragrafus nem volt rá”  – emlékeztet Mátyási György. Azt azonban fölösleges bonyolításnak tartja, hogy a lombos fák által takart lámpákat és táblákat úgy tennék szembetűnőbbé, hogy sárga táblát kapnának háttérnek. „Ennél kézenfekvőbb lenne egyszerűen nyírni a fákat”  – világít rá a rádiós műsorvezető, aki végképp nem tudja mire vélni azt a táblatervet, amely az autók várható feltorlódását jelzi.

Továbbra sincs egységes szabály arra, hogy a járdáról leválasztott kerékpárúton haladó, zebrához érkező biciklisek és gépkocsik közül melyiknek van elsőbbsége. Van, ahol magától értetődően a gyalogossal együtt mozgó kerékpáros is átmehet a zebrán, de egyes helyeken a gyalogost átengedni kénytelen autós az odaérő bicajossal szemben már elsőbbséget élvez. Néhol a következetlenség érthető: a Margit híd budai hídfőjénél például a lejtőn lezúduló bringást valószínűleg túl későn venné észre a hídra lendületből felkanyarodni próbáló autós, így indokolt lehet a kerékpárosoknak előírt óvatosság.

Ha a KRESZ el is szakadt a valóságtól – ahogy többen emlegetik  – a forgalmi gyakorlat még mindig segíthet a közlekedési helyzetek jobb megértésében. Elméletileg. „A forgalmi vezetés is gyorstalpaló a magyar 30 órájával, mi csak táltosképzőnek hívjuk. Nem biztos, hogy ennyi idő alatt a tanulók átélik azokat a forgalmi helyzeteket, amikkel később szembesülnek” – magyarázza Balogh Zoltán.

Az annyira áhított, emberi nyelven megfogalmazott Kresz eljövetele még nem látható, ám épeszű civil próbálkozások már vannak. A KRESZ-vizsgát tenni nem kötelezett, a jogi csűrcsavarással éppen ezért nem okvetlenül barátkozó kerékpárosokat érintő szabályokat szedte össze Horváth Péter. A közérthető összefoglaló innen letölthető.

Tervezett táblák

A KRESZ szabályok mihamarabbi módosítását az is indokolja, hogy szeptember 1-jétől változott a polgárőrségről szóló törvény.

(A jogszabály szerint a polgárőr is megállíthat autósokat, például a rendőri intézkedést igénylő közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében, valamint az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében a gyerekek biztonságos átkelése érdekében.)

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter két héttel ezelőtt, a "fregolibiciklik" rendszerének kialakításáról szóló sajtótájékoztatón azt mondta: októberben kerülhet a KRESZ módosítása a kormány elé.

"A kancelláriaminiszter bejelentette: a kormány 900 millióval támogatja a kerékpárkölcsönzést.

A kormány hazai és uniós forrásból 900 millió forinttal támogatja a főváros közösségi kerékpáros közlekedési rendszerét, azaz a "fregolibiciklik" kialakítását - jelentette be Molnár Csaba kancelláriaminiszter."

Mindez nem befolyásolja, az izzókészletre és a szívmasszázsra vonatkozó szabályokat, azokat rendelet szabályozza, így október 1-től életbe is lépnek.

Csütörtöktől (okt. 1.) változik az elsősegély-nyújtási vizsga követelménye, így például a jogosítványra vágyóktól ezután számon kérik az újraélesztést - írta a Népszava. A módosítás következtében nemcsak a befúvásos lélegeztetést, hanem a szívmasszázst is el kell sajátítani a tanfolyamokon. A már jogosítvánnyal rendelkezőknek nem kell ilyen vizsgát tenniük.

A Magyar Vöröskereszt irodáiban már minden október előtti időpont betelt, már régóta túljelentkezés van a szervezet fővárosi ügyfélszolgálatain. A jogalkotók a módosítással a felkészítést akarják komolyabbá tenni, ezzel javítva a katasztrofális statisztikákat.

A Nemzetközi Vöröskereszt kimutatása szerint ugyanis míg Norvégiában a lakosság 95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80 százaléka kap később is felhasználható ismereteket adó képzést, addig Magyarországon csupán a lakosság 0,3 százaléka.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Jármű Szakterülettel foglalkozó oldala

____________________________________________________________________

Valójában szükség van egy új KRESZ-re, évek óta ezt ismétlik a szakminisztériumban, a rendőrségnél, de még az átlagos közlekedőknek is ez a véleménye. Persze a változtatások irányáról már kevésbé egységesek az álláspontok, de az 1975 óta módosítgatott 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet nem tekinthető korszerűnek. (168 óra cikke)

Ez tény, és senki sem vitatja.

Hisz az életünk sokat változott, újfajta járművek jelentek meg, hogy csak pár példát mondjak: a villanymotoros kerékpárok, a quadok, a mopedautók eddig nem léteztek a magyar jog térképén. Illetve, ha rájuk húztak is valamilyen sémát, az nem volt alkalmas a közlekedésük kérdéseinek rendezésére.

Erre a legjobb példa a mopedautóké, amelyek eleve olyan járműkategóriába tartoznak, amelyet már rég túlhaladott az élet: a segédmotoros kerékpárok 45 km/órás „tervezési végsebessége” a nagyvárosi forgalomban egyenlő a halálos ítélettel. Ám hiába, ezeket a dolgokat a múlt század ’50-es éveiből származó egyezmények szabályozzák, sok létjogosultságuk tehát nincs. Ezért, hogy a példánál maradjunk, a legtöbb országban elnézik, hogy az ötvenes mopedekből kiszereljék a fojtást. Nálunk is.

Elég baj a tuning, mert már 40 km/óra sebességnél is halálos az ütközés, a "karosszéria " hiányosságai miatt..

De már a jelenlegi KRESZ-ben is vannak olyan szabályok, amelyeknek semmi értelmük. Ilyen például az összes olyan tétel, amely a kerékpárok részére sebességkorlátozást ír elő, és a módosítás még több ilyet tartalmaz. Mivel a kerékpárokon nincs kötelezően sebességmérő műszer, honnan tudhatná a bringás, hogy a gyalogos- és kerékpárúton épp betartja-e a 20 km/órás korlátozást, vagy sem? Vagy ha van rajta sisak, akkor lakott területen kívül gyorsabban megy-e ötvennél? Talán a láthatóság mellény zizegéséből?

A válasz: sehonnan.

Abból persze megtudhatná, hogy a rendőrök lefotózzák-e gyorshajtásért, ám a rendőröknek kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Egyszerűen ezek olyan szabályok, amelyek létét semmi sem indokolja, betartásukat senki sem ellenőrzi. Még a lámpák, a fényvisszaverők meglétét sem igazán követelik meg, holott ezeknek gyárilag rajta kellene lenniük minden eladott, új kerékpáron.

Pedig alaposabban megnézve, a KRESZ-módosítások zömével nincs nagy baj. Végre tisztáznak olyan dolgokat, amelyekre eddig annak kapcsán hivatkozhatott a rendőrség, hogy miért volt teljesen impotens bizonyos szabályok betartatásánál.

Azonban van itt egy szó: a módosítás. Másfél éve pedig még arról volt szó, hogy új KRESZ lesz, modern, egyszerű, tömör és közérthető. Ehelyett továbbra is csak a KPM-BM rendelet módosításáról beszélhetünk, amelynek tervezete letölthető a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapjáról.

Már csak azért is érdemes letölteni a dokumentumot, mert így egyszerűen megszámolhatók a karakterek. A módosítás szövege 33789 leütés! Maga a KRESZ – ma érvényes változata – 157760, igaz, ebben az ábrák számozása is benne vannak.

Ön mit tippel, egy átlagos autós/kerékpáros/mopedautós fejében mennyi van meg ebből a betűtengerből? Először ezen kellene elgondolkodni. (168 óra cikke)

(forrás: hvg.hu, nkh.hu, vezess.hu, totalcar.hu, privátbankár.hu, index.hu, criticalmass.hu, 168ora.hu, tanulovezeto.virtus.hu)

Fontos hangsúlyozni, hogy egészében nem kerül átírásra a KRESZ, csupán a szabályok egy része változik, mint mindig is.

Az október elsejével életbe lépő változások:
A mai naptól nem kötelező az autóban izzókészletet tartani. Ez jellemzően az új (vagy néhány éves) autóval közlekedők számára jelent könnyebbséget, hiszen az ilyen járművek tulajai legtöbbször nem is tudják a kiégett izzót kicserélni, mivel autójukat sokszor szándékosan úgy tervezik, hogy csak márkaszerviz tudja elvégezni a feladatot. Mindettől függetlenül, akinek nincs ilyen problémája, érdemes a készletet benn hagyni; továbbá fontos tudni, hogy a hibát továbbra is a legelső alkalmas helyen el kell hárítani!
Szintén mától eltörlik az elsősegély felszerelések érvényességi idejét, tehát ha a készlet valamely elemének lejár a szavatossága, elfogy, beszennyeződik, stb., akkor csak az adott darabot kell kicserélni, nem az egész felszerelést.
Október 1-jétől véget ér a „nyári díjszabás” az autópályákon, a személyautósok 4 napos matricája ismét 1170 Ft-ba kerül.