Az NKH-ról szóló kormányrendelet módosítása

A MAGYAR  KÖZLÖNY 2010. évi 198. számában 2010. december 27.-én megjelent a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása. Egyebek mellett a hatóság elsőfokú szerveiként 2011. január 1.-jén megalakul a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, (amelyet a közúti gépjármű-közlekedési elnök-helyettes vezet) az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, (amelyet az útügyi, vasúti és hajózási elnök-helyettes vezet), valamint a Légügyi Hivatal, (amelyet a légügyi elnök-helyettes vezet).

Újra létrejönnek a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek, amelyek a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szerveiként működnek. (A kormányrendelet teljes szövege megtekinthető ide kattintva, a 30641. oldaltól kezdődően: mk_10_198.pdf.)

(forrás: integratorforum.hu)

CompLex jogi adatbank

326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

- weben (kereszthivatkozásokkal a vonatkozó rendeletekre)

- ".pdf"-ben

Más dokumentumok keresése az adatbankban >>>

Alább a közúti közlekedésre leginkább vonatkozó változásokat zöld színnel kiemeltem. (mestervezeto) A rendelet 2011. január 01-től hatályos.

A Kormány 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete
a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, valamint
a 3. § tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) ) pontjában
a 4. § tekintetében a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, valamint a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében,

az 5. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdésében és 41. §-ában,
a 6. § tekintetében a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény. 73. § a) pontjában,
a 7. § tekintetében a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés a) és g) pontjában,
a 8. § tekintetében a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontjában
a 11. § (3) bekezdés k) pontja tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. §

A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„2. § (1) A Hatóság székhelye: Budapest.
(2) A Hatóság élén az elnök áll.
(3) A Hatóság a feladatait a – jogi személyiséggel nem rendelkezõ – központi szerve és különös hatáskörû országos illetékességû elsõfokú szervei (a továbbiakban: Hatóság elsõfokú szerve) útján látja el.

(4) A Hatóság központi szerve a Központ, amelyet a Hatóság elnöke közvetlenül vezet.

(5) A Hatóság elsõfokú szervei
a) a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal, amelyet a közúti gépjármû-közlekedési elnök-helyettes vezet,
b) az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, amelyet az útügyi, vasúti és hajózási elnök-helyettes vezet,
c) a Légügyi Hivatal, amelyet a légügyi elnök-helyettes vezet.

(6) A Központ és a Hatóság elsõ fokú szervei országos illetékességgel járnak el, székhelyük Budapest.

(7) A Hatóság elsõ fokú szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. A Hatóság elsõ fokú szervének vezetõje (elnök-helyettes) gyakorolja a Hatóság elsõ fokú szervéhez telepített hatáskört és eljár az elsõ fokú szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban.

(8) A Hatóság elnöke vagy más kormánytisztviselõje a Hatóság elsõ fokú szervének vezetõjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ ügyintézõjét az elsõ fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(9) A Hatóság elsõ fokú szerve által hozott döntés elleni fellebbezést másodfokon – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Központ bírálja el.”

2. §

Az R. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. § (1) Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, az elnök
a) munkáltatói jogkört gyakorol a Központ kormánytisztviselõi, kormányzati ügykezelõi és munkavállalói felett, valamint
b) kinevezi, felmenti az elsõ fokú szervek kormánytisztviselõit, kormányzati ügykezelõit és munkavállalóit, valamint
c) a vezetõi kinevezéssel, megbízással rendelkezõ kormánytisztviselõk felett fegyelmi jogkört gyakorol.

(2) Az elsõ fokú szervet vezetõ elnök-helyettes a kinevezés, a felmentés és a vezetõi kinevezéssel, megbízással rendelkezõ kormánytisztviselõk feletti fegyelmi jogkör kivételével gyakorolja a munkáltatói jogkört az elsõ fokú szerv alkalmazottai felett.

(3) Az elnök és a Központ más kormánytisztviselõje az elsõ fokú szerv vezetõjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkezõ ügyintézõjét az elsõ fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.”

3. §

Az R. a 3. §-t követõen a következõ alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki:
„A megyei és fõvárosi közlekedési felügyelõségek jogállása
3/A. § (1) A megyei és fõvárosi közlekedési felügyelõségek a fõvárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szervei.

(2) A megyei és fõvárosi közlekedési felügyelõségek tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetõje a Hatóság elnöke.

(3) A megyei és fõvárosi közlekedési felügyelõségek által elsõ fokon hozott döntés elleni fellebbezést a Hatóság bírálja el.”

4. §

Az R. 4. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép:
„A közlekedési hatóságok kijelölése
4. § (1) A Kormány közlekedési hatóságként
a) a (2)–(3) bekezdés szerinti ügyekben a Hatóságot,
b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben a települési önkormányzat – a fõvárosban a kerületi önkormányzat – jegyzõjét,
c) az (5) bekezdés szerinti ügyekben a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõséget jelöli ki.

(2) Közlekedési hatóságként elsõ fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el:
a) a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti elõzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása,
b) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelõhelyek közlekedési építményei és mûtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthetõ, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó híd építésének, korszerûsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a Kkt. 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek,
c), a transzeurópai közúthálózat részét képezõ, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,
d) a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban a b) pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendû út egyéb szakasza nem érintett,
e) az országos közúthálózatba tartozó autópályán és autóúton a levegõterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése,
f) az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak építéséhez szükséges ideiglenes forgalomszabályozási tervek jóváhagyása,
g) az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer, illetve ellenõrzõ berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása,
h) vasúti átjáró – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
i) a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelõhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelõhelyek létesítésére vonatkozó, a megyei és a fõvárosi közlekedési felügyelõségek által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítõ nyilvántartás vezetése során.

(3) Közlekedési hatóságként elsõ fokon a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal jár el:
1. az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. § (1)–(2) bekezdései szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerzõdések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végzõ autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,

2. közúti jármûvek típusbizonyítványaival, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott jármûvek elõzetes összeépítési engedélyével és a megfelelõségi nyilatkozat alapján történõ forgalomba helyezéssel, továbbá a jármû megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
3. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök idõszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása, és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása,
4. a nem közúti mozgógépekbe építendõ belsõ égésû motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása,
5. a közúti jármû sorozatszerû átalakítását végzõ gépjármûfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására,
6. a közúti jármûalkatrészek, jármûtartozékok és jármûtulajdonságok jóváhagyásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minõsítõ vizsgálatával és a jóváhagyási jellel kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
7. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó jármûvek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
8. a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjármûben csak külsõ erõvel mûködõ kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
9. a kísérleti jármû, pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépjármûben csak külsõ erõvel mûködõ kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
10. a muzeális jellegû jármûvek karbantartásához az elõírt követelményeket nem teljesítõ festék- és fényezõ termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
11. a közúti közlekedésrõl szóló törvény szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerzõdés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenõrzése, és azok tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti jármûvek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértõivel szemben bírság kiszabása,
12. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz fenntartónak az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és mûszaki adatbázis kezelése,
13. a közúti közlekedésrõl szóló törvény szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerzõdés megkötése, valamint a vizsgáló állomások tevékenységének ellenõrzése, a vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete,
14. a mûszaki vizsgabiztosi tevékenységet végzõ személy engedélyezésével, és a mûszaki vizsgabiztosi tevékenységet végzõ személy engedélyérõl nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
15. a gépjármû fenntartó szervezetekrõl nyilvántartás vezetése, jármûbontókkal közremûködõi megállapodások megkötése,
16. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
17. az úthasználati díj ellenõrzése,
18. az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és kibocsátási adatainak gyûjtése, adatok összesítése és felterjesztése, az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és széndioxid kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele,
19. a közúti szállítást végzõ jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzése,
20. a veszélyes árut közúton szállító jármûvek közlekedésének ellenõrzése,
21. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenõrzése,
22. a nemzetközi kombinált áruszállítás során a fuvarokmány meglétének, tartalmának és érvényességének ellenõrzése,
23. a közúti jármûvek közlekedésbiztonsági ellenõrzése,

24. a közúti ellenõrzés keretében a közúti jármûveknél a veszélyes áruk szállításához elõírt különleges feltételek ellenõrzése (ADR),
25. a közúti ellenõrzés keretében a közúti jármûre elõírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenõrzése,
26. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemeltetése szabályszerûségének, valamint a jármû üzemeltetésére vonatkozó elõírások megtartásának ellenõrzése országos közúton, ideértve az adott tevékenységhez
elõírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenõrzését,
27. a radioaktív anyagok szállításának és fuvarozásának hatósági ellenõrzése,
28. a veszélyes áru közúti szállítási biztonsági tanácsadók hatósági nyilvántartásának vezetése,
29. a gépkocsik által kibocsátott kipufogógázok szennyezõanyag tartalmának közúti ellenõrzése,
30. a gépkocsik környezetvédelmi alkalmasságának és plakettjének közúti forgalomban való ellenõrzése, a plakett eltávolítása,
31. a gépkocsik környezetvédelmi jellemzõi ellenõrzése,
32. a Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben az ellenõrzéshez szükséges tachográfkártyákkal (a gépjármûvezetõi kártya, az ellenõri kártya, a mûhelykártya és az üzembentartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása,
33. a digitális tachográf beépítését, üzembe helyezését, aktiválását, illesztését, ellenõrzését vagy javítását végzõ mûhely gépjármûfenntartó tevékenységére vonatkozó bejelentések fogadása, a tevékenység ellenõrzése, tachográf gyártók hazai képviselõjének elismerése,
34. a digitális tachográf kártyák kiadása, érvénytelenítése, cseréje, pótlása, visszavonása,
35. a közúti jármûvezetõk képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával (vizsgakötelezettség alóli mentesítésével),
a vizsgabiztosi, szakoktatói és iskolavezetõi tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetõi névjegyzék vezetése, az engedélyezett képzõ szervek nyilvántartása, tansegédletek meghatározása,
36. a közúti jármûvezetõk elõzetes, idõszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a vizsgálat lefolytatásába jogszabály alapján bevont szervezet tevékenységének irányítása és ellenõrzése,
37. a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatok ellátása,
38. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos, a Hatóság hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során.

(4) Közlekedési hatóságként
a) a fõvárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévõ közutak és azok mûtárgyai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatban
aa) elsõ fokon a fõvárosi fõjegyzõ,
ab) másodfokon a Fõvárosi Közlekedési Felügyelõség,
b) járdák, gyalogutak és azok mûtárgyai építésének, korszerûsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggõ járdaépítést)
ba) elsõ fokon az illetékes települési – a fõvárosban a kerületi – önkormányzat jegyzõje, összeférhetetlenség esetén az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség által kérelemre kijelölt települési (kerületi) önkormányzat jegyzõje,
bb) másodfokon az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség jár el.

(5) A (2)–(4) bekezdésben nem szabályozott ügyekben közlekedési hatóságként elsõ fokon a területileg illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség jár el.

(6) A (3) bekezdés 13, 15. pontjában, 17. pontjában, 19–27. pontjában, 29–34. pontjában meghatározott feladatok ellátásában és ellenõrzési eljárásokban a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség a tényállás tisztázásában külön jogszabályban meghatározottak szerint közremûködik.

(7) Ha a tervezett építmény több azonos hatáskörû közlekedési hatóság illetékességi területét érinti, az a közlekedési hatóság jár el az építmény egészére vonatkozóan, amelynek területén a hosszabb útszakasz van, ha pedig azok egyenlõ hosszúságúak, az a közlekedési hatóság jár el, amelyhez a kérelmet korábban benyújtották.

(8) A Magyar Köztársaság tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatokat
a) a menetíró készülék (a továbbiakban: tachográf), az adatrögzítõ lap, valamint a tachográf-kártya jóváhagyása tekintetében a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal,
b) a tachográf-kártyák kibocsátása tekintetében a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal, valamint a Központ,
c) a tachográfok beépítését, javítását és felülvizsgálatát (illesztését) végzõ szervezetekre, továbbá a tachográffal felszerelt gépjármû üzemeltetõjére és vezetõjére vonatkozó ellenõrzés, nyilvántartásba vétel és adatkezelés tekintetében a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal, továbbá
d) a tachográf-kártya nyilvántartás központi adatkezelési és nemzetközi adatcsere feladatait a Központ látja el.

(9) A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol elsõ fokon
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága jár el, az elsõ fokú eljárásban a Békés Megyei Közlekedési Felügyelõséget, a másodfokú eljárásban a Központot,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága jár el, az elsõ fokú eljárásban a Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelõséget, a másodfokú eljárásban a Központot, és
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Vám- és Pénzügyõri Igazgatósága jár el, az elsõ fokú eljárásban a Vas Megyei Közlekedési Felügyelõséget, a másodfokú eljárásban a Központot jelöli ki.

(10) A Kormány
a) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott ügyekben elsõ fokú szakhatóságként a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatalt, másodfokú szakhatóságként a Központot, valamint
b) a közlekedési igazgatási hatóságnak az erre a célra rendszeresített, zárt közúti halottszállító jármû forgalmi engedélyének a kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárásában – a jármû rakodóterében szállítható halottak forgalmi engedélybe bejegyezhetõ számának meghatározása kérdésében – elsõ fokú szakhatóságként az illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõséget, másodfokú szakhatóságként a Központot jelöli ki.

(11) Gyorsforgalmi utak kivételével országos, a helyi közutak, és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású mûtárgyai, valamint alagútjai mûszaki engedélyezésében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal elsõ fokon szakhatóságként jár el.

(12) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a közlekedési hatóság jár el a következõ szolgáltatási tevékenységek tekintetében:
a) a közúti jármûvezetõk vizsgáztatása és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése, utánképzése és vizsgáztatása, az e képzésekkel és vizsgáztatásokkal összefüggõ iskolavezetõi, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenység,
b) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértõi tevékenység, ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik,
c) a Kkt. 24/A. § (2) bekezdése szerint engedélyezett vizsgáló állomás tevékenysége,
d) a Kkt. 24/A. § (6) bekezdése szerint engedélyezett mûszaki vizsgabiztosi tevékenység, valamint
e) a veszélyes áru szállítási, biztonsági tanácsadói tevékenység.”

5. §

Az R. a 4. §-át követõen a következõ alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:
„A közúti jármû elõzetes eredetiségvizsgálata során közremûködõ szervezeteket engedélyezõ hatóság kijelölése
4/A. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyezõ hatóságként a Kormány a Hatóságot jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyekben elsõ fokon a Közúti Gépjármû-közlekedési Hivatal, másodfokon a Központ jár el.”

6. §

(1) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A légiközlekedési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben elsõ fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a Központ jár el.”

(2) Az R. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalt ügyekben elsõ fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el. Amennyiben az eljárásban a légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság egyaránt érintett, elsõ fokon a Légügyi Hivatal, másodfokon a honvédelmi miniszter jár el azzal, hogy a másodfokú eljárásba a Központot szakhatóságként be kell vonni.”

7. §

Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány
a) a b) pontban foglaltak kivételével a Hatóságot,
b) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkakört betöltõ vasúti munkavállalók elsõ fokú idõszakos, soron kívüli és záró, valamint – a mozdonyvezetõi munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság elõzetes megállapítását kivéve – az elõzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelõsségû Társaságot jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vasúti közlekedési hatósági ügyekben – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elsõ fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggõ munkakört betöltõ vasúti szakemberek vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását a Hatóság elnöke által kinevezett Szakmai Vizsgabizottság végzi.(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben elsõ fokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelõsségû Társaság döntése elleni fellebbezést másodfokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal bírálja el.”

8. §

Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány
a) a (2)–(3) bekezdés szerinti ügyekben a Hatóságot,
b) a Vkt. 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselõjét,
c) a nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedõ úszólétesítmény részére való engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a közlekedésért felelõs minisztert jelöli ki.

(2) Hajózási hatóságként elsõ fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el

1. az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedõ úszólétesítmény vezetõjének képesítésével,
2. a hajózási üzemeltetési vezetõi és hajózásbiztonsági ellenõri képesítéssel,
3. a révkalauzok és hajózási szakértõk nyilvántartásának vezetésével,
4. a vizsgabiztosok névjegyzékének vezetésével,
5. az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenõrzésével,
6. a víziutat érintõ munkavégzés engedélyezésével,
7. a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések engedélyezésével,
8. a kikötõn kívül rakomány átrakásának, továbbá utasok be- és kiszállásának engedélyezésével,
9. a hajózás korlátozásának és a hajóút felszabadításának elrendelésével, a hajóútban fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel összefüggõ intézkedésekkel,
10. a hajózási létesítmény létesítésével, használatba vételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyásával,
11. a víziúton búvártevékenység engedélyezésével,
12. az úszólétesítmények lajstromozásával, nemzetközi jeleinek, hivatalos hajószámának kiadásával,
13. a hajózási bírság kiszabásával,
14. az úszólétesítmények, azok berendezéseinek, felszereléseinek, a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokban alkalmazott RIS terminál, hálózati berendezés és szoftveralkalmazás típusjóváhagyásával,
15. az úszólétesítmények építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával,

16. az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,
17. a szállítótartályok (konténerek) mûszaki felügyeletével, gyártó, javító üzemeinek jóváhagyásával,
18. a tengeri és belvízi úszólétesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, környezetvédelmi és motornaplójának, valamint felszerelési jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,
19. a belvízi és tengeri hajók köbözésével, köbözõ hatóságként (jele: NKH-HU),
20. a veszélyes vagy szennyezõ árut szállító hajók jóváhagyási, illetve alkalmassági bizonyítványának kiállításával,
21. a hajózási tevékenység, a belsõ égésû motorral hajtott kishajók és csónakok korlátozás alá esõ területen való üzemeltetése, a kabotázs, a harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével, valamint egyedi engedély kiadásával,
22. a különleges szállítások, valamint személyszállító hajóval történõ vontatás, tolás, illetve mellévett alakzatban való továbbítás engedélyezésével,
23. az úszólétesítmények részére kiegészítõ jelzés viselésének engedélyezésével,
24. a hajózási képesítések megszerzésére felkészítõ képzések jóváhagyásával,
25. a hajózási gyakorlati idõ mérséklésének engedélyezésével, továbbá jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idõ igazolásával és elfogadásával,
26. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadásával,
27. az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítõ személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának elõírásával,
28. a vízi sportpálya kijelölésével,
29. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

(3) Hajózási igazgatási feladatkörében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal ellátja
a) a víziutak nyilvántartásával,
b) a hajóút kijelölésével és kitûzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel
összefüggõ elhelyezésének elrendelésével,
c) a víziút-fenntartási terv jóváhagyásával való egyetértéssel,
d) a hajózási képesítések, valamint úszó létesítmények okmányainak kiállításával és nyilvántartásával,
e) a hajósoknak és tengerészeknek szóló hirdetmények kiadásával,
f) a jóváhagyott képzések nyilvántartásával,
g) a hajós és tengerész szolgálati könyv kiállításával, vezetésével, hitelesítésével és nyilvántartásával, ellenõrzésével,
h) a tengeri kedvtelési célú kishajók jachtnaplójának és személyzeti jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,
i) a tengeri hajózási szolgálatot teljesítõ személy egészségi alkalmasságának orvosi vizsgálatára orvosszakértõ kijelölésével,
j) elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételével,
k) a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselõjének a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására való felkérésével,
l) az úszólétesítmények megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmezõ szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenõrzésével,
m) a veszélyes vagy szennyezõ árukat szállító hajók ellenõrzésével, bejelentkezési, illetve tájékoztatásadási kötelezettségbõl származó adatok nyilvántartásával,
n) a hajózási képesítések megszerzésére felkészítõ képzések ellenõrzésével,
o) a Belvízi Hajózási Alapprogram mûködtetésével,
p) az úszólétesítmények megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmezõ szervezet auditálásával, továbbá a kijelölt szervezet tevékenységének ellenõrzésével,
q) a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenõrzésével,
r) a hajózási képesítések nyilvántartásával, ideértve az elektronikus nyilvántartást is kapcsolatos feladatokat.

(4) A Vkt. 48/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás mûködtetéséhez, ellenõrzéséhez kapcsolódó feladatokat az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal végzi.

(5) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik – a hajózási hatóság jár el a következõ tevékenységek tekintetében:
a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértõi tevékenység,
b) a révkalauzi tevékenység, valamint
c) a Vkt.-ben elõírt képesítési követelményekkel összefüggõ képzési és vizsgáztatási tevékenységek.”

9. §

Az R. 7/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7/A. § (1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a (2)–(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában a Hatóságot jelöli ki.

(2) Elsõ fokú építésfelügyeleti hatóságként
a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelõhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak tekintetében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó közúti közlekedési építmények vonatkozásában a területileg illetékes megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõség
jár el.

(3) Elsõ fokú építésfelügyeleti hatóságként a légiközlekedési építmények vonatkozásában – az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – a Légügyi Hivatal jár el.

(4) Elsõ fokú építésfelügyeleti hatóságként a vasúti közlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.

(5) Elsõ fokú építésfelügyeleti hatóságként a víziközlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el.

(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában másodfokú építésfelügyeleti hatóságként a Központ jár el.”

10. §

Az R. 8. § (1) bekezdése a következõ h)–j) ponttal egészül ki:
[(1) A Hatóság elnöke:]
„h) a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és mindezek vizsgáztatásának tekintetében a képzési vagy vizsgáztatási követelményrendszer figyelembevételével meghatározza
ha) a tantárgyakat és tantervi óraszámaikat,
hb) a vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat,
hc) a képzések tanterveit,
hd) az e-learning minõsítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértõi Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
he) az ügyviteli rendet,
hf) a vizsgák lebonyolításának rendjét és módszereit,
hg) a képzés és a vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és mûszaki követelményeket,
hh) és ellenõrzi, felügyeli a közúti közlekedési szakemberek képzését, továbbképzését és vizsgáztatását, valamint a közúti jármûvezetõk vizsgáztatását,
hi) az egyes tantárgyak hallgatása, illetve vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét,
i) a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és mindezek vizsgáztatásának tekintetében a külön jogszabályban meghatározott képzési vagy vizsgáztatási követelményrendszer figyelembevételével engedélyezi és tanúsítvánnyal látja el
ia) az alkalmazható tansegédleteket,
ib) az e-learning rendszerû oktatásban alkalmazott rendszereket,
j) mûködteti a Közlekedési Szakértõi Testületet.”

11. §

Az R. 9. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében 2011. január 1-jét megelõzõen az NKH területi szerveként mûködõ regionális igazgatóság jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint az a korábbi illetékességi területén mûködõ megyei (fõvárosi) kormányhivatal tekintendõ, amelynek a szakigazgatási szervévé – megyei (fõvárosi) illetékességi területet alapul véve – e rendelet hatálybalépésével válik. Ahol alapító okirat szerint a regionális igazgatóság korábbi feladatainak részleges átvevõje az NKH, a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közlekedési felügyelõség jogutódjának az NKH tekintendõ.”

12. §

Az R. 10. § (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
[Ez a rendelet]
„c) a hajók által okozott szennyezésrõl és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetésérõl szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének” [való megfelelést szolgálja.]

13. §

Az R. 3. melléklete e rendelet 1. melléklete, az R. 4. melléklete e rendelet 2. melléklete, az R. 5. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

14. §

(1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R.
a) 3. §-át megelõzõ alcím,
b) 8. § (1) bekezdésének d) pontjában az „és az Autóvezetõ szaklap kiadásával összefüggõ feladatokat,” szövegrész, valamint
c) 2. melléklete.

(3) Az R.
a) 5/B. § (2) bekezdésében a „Légiközlekedési Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Légügyi Hivatal” szöveg, a „Központi Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
b) 6/A. § (2) bekezdésében és 8. § (4) bekezdésében a „Központi Hivatal” szövegrész helyébe a „Központ” szöveg,
c) 6/A. § (3) bekezdésében a „Vtv.” szövegrész helyébe a „vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. (a továbbiakban: Vtv.)” szöveg,
d) 8. § (2) bekezdésében a „Légiközlekedési Igazgatóság vezetõje” szövegrész helyébe a „légügyi elnök-helyettes” szöveg,
e) 8. § (3) bekezdésében a „Hatóság területileg illetékes regionális igazgatóságát” szövegrész helyébe a „megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelõséget” szöveg, a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központot” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalt” szöveg, a „Központi Hivatalát” szövegrész helyébe „Központját” szöveg,

f) 8/A. § (4) bekezdés a) pontjában, 8/B. § (2) bekezdés e) pontjában, 8/B. § (5) bekezdés a) pontjában, 8/B. § (6) bekezdés a) pontjában, 8/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetét” szövegrész helyébe az „a megyei, fõvárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét” szöveg,
g) 8/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát” szöveg,
h) 8/B. § (2) bekezdés e) pontjában, 8/B. § (5) bekezdés a) pontjában az „az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézetét” szövegrész helyébe az „a megyei, fõvárosi kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét” szöveg,
i) 8/B. § (2) bekezdés g) pontjában a „Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülõtéri Fõigazgatóságát” szöveg,
j) 8/B. § (2) bekezdés hb) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szöveg,
k) 8/B. § (2) bekezdésének i) pontjában a „regionális államigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,l) 8/D. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt” szöveg,

m) 8/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet, másodfokú eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szöveg,
n) 8/D. § (1) bekezdés h) pontjában a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervét, másodfokú eljárásban a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalt” szöveg,
o) 8/D. § (1) bekezdés g) pontjában a „Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg lép

(4) Hatályát veszti a hajózási hatóságok feladat- és hatáskörérõl, valamint illetékességérõl szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §-a, 3. § (1)–(2) bekezdése, 4. § (1)–(2) bekezdése és 5. §-a.

15. §

(1) Ez a rendelet – a Kkt. 48. § (3) bekezdés 19. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott végrehajtási jogszabállyal együtt – megállapítja a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

(2) E rendelet a hajók által okozott szennyezésrõl és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetésérõl szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. mellékletének módosítása

(1) Az R. 3. mellékletének
a) 3. sorában „A termõföld mennyiségi védelme követelményei, valamint az erdõre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében” szövegrész helyébe „A termõföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében” szöveg, a „megyei földhivatal, a fõvárosban a fõvárosi földhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal földhivatala, a fõvárosban a fõvárosi kormányhivatal földhivatala” szöveg, a „földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „földügyért felelõs miniszter” szöveg,
b) 4. sorában a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész, a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja” szövegrész helyébe a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szöveg,
c) 10. sorában a „Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
d) 10. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv”, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg lép.

2. melléklet a 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. mellékletének módosítása

Az R. 4. mellékletének 5. pontjában a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész, a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja” szövegrész helyébe a „Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész lép.

3. melléklet a 326/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. mellékletének módosítása

Az R. 5. mellékletének
a) az I. táblázat 3. pontjában a „Vám- és Pénzügyõrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyõri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyõri regionális fõigazgatósága” szöveg, b) az I. táblázat 4. pontjában az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézete” és az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézet” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének kistérségi (fõvárosi kerületi) intézete” szöveg,
c) az I. táblázat 6. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg,
d) az I. táblázat 4. pontjában a „Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

e)   a III. táblázat 2. pontjában a „Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
f)   a III. táblázat 4. pontjában a „Vám- és Pénzügyõrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyõri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyõri regionális fõigazgatósága” szöveg,
g)   a III. táblázat 5. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hivatala” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg,
h)   a IV. táblázat 3. pontjában a „Vám- és Pénzügyõrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyõri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyõri regionális fõigazgatósága” szöveg lép,
i)   a IV. táblázat 4. pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szerve” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi hivatala” szövegrész helyébe a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg lép.