Az anyagot augusztus 4.-ig lehet megtekinteni a következő oldalon:

http://www.kormany.hu/hu/dok?source=7&type=302#!DocumentBrowse

Melléklet az NFM/ /2011 számú kormány-előterjesztéshez

A Kormány

…/2011. (…) Korm. rendelete

a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására,

 b) a szakoktató, az iskolavezető és a járművezetői vizsgabiztos képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására, és

c) a b) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére és vizsgáztatására.

 2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

 1. képzés: a közúti járművezetők állami alap-, és középfokú oktatási intézményben, vagy tanfolyamon történő, valamint a közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyamon történő oktatása;

 2. közúti járművezető: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, lassú jármű és a kerti traktor vezetője, továbbá az állati erővel vont jármű hajtója;

3. szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény: olyan felsőoktatási intézmény, amelyben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált közlekedésmérnöki vagy járműmérnöki BSc alapszakokon a szakindítási engedély alapján képzés folyik, valamint az intézmény pedagógusképzést is folytat;

 4. tansegédlet: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek oktatásához alkalmazott tankönyv, szemléltető eszköz, zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazott digitális tananyag és zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer;

5. vezetői engedély: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott közúti jármű vezetésére jogosító okmány.

(2) E rendeletben meg nem határozott fogalmak tekintetében a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

3. A képzés engedélyezése

3. § (1) A közúti járművezetők képzése, valamint a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban: képzési engedély) alapján, iskolavezető szakmai irányítása mellett végezhető.

(2) Közúti járművezetők képzése végezhető állami alap- és középfokú oktatási intézményben is közoktatási tevékenység keretében, amennyiben

a) az adott képzésre vonatkozóan a közlekedési hatóság által meghatározott tanterv beépült az intézmény közoktatásról szóló törvény szerinti helyi tantervébe, pedagógiai programjába,

b) a képzés jogszabályban meghatározott feltételeit és ügyvitelét teljesíti,

c) az a) pont szerinti helyi tantervet, pedagógiai programot a képzés indítása előtt a közlekedési hatóság részére előzetesen benyújtotta, és

d) a képzés indítását a közlekedési hatóságnak előzetesen bejelentette.

(3) A járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzésére, továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat.

(4) A képzési engedély alapján az ország egész területén végezhető képzés.

(5) Képzési engedély adható a tanfolyami vagy a szaktanfolyami képzés csak elméleti vagy csak gyakorlati tantárgyainak oktatására is. Elméleti képzésre vonatkozó engedélyben meg kell jelölni, hogy az engedély tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzésre vagy mindkét képzési formára vonatkozik.

(6) A képző szervnek a képzési engedélyben foglaltak szerinti - elméleti vagy gyakorlati - képzés feltételeit folyamatosan biztosítania kell. A csak elméleti képzést végző képző szervnek a tanuló számára biztosítania kell a gyakorlati képzésben történő részvétel lehetőségét is az erre jogosult képző szervvel kötött szerződés útján. A csak gyakorlati képzést végző képző szervnek a tanuló számára biztosítania kell az elméleti képzésben történő részvétel lehetőségét is az erre jogosult képző szervvel kötött szerződés útján.

4. Képzés

4. § (1) A közúti járművezetők képzését a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szakoktató végezheti, valamint a közúti közlekedési szakemberek képzésében, továbbképzésében oktatóként az adott szakterületre vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy vehet részt.

(2) A szakoktató és az iskolavezető a tevékenységét abban az esetben folytathatja, ha évente továbbképzésen vesz részt és sikeres vizsgát tesz.

(3) Az elméleti képzés tanteremben vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatással végezhető.

(4) Képzésre az vehető fel, aki a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló tanfolyamra az vehető fel, aki a közoktatásról szóló törvény szerinti alapfokú iskolai végzettséget megszerezte. Az alapfokú iskolai végzettség meglétét a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell igazolni.

5. Vizsgáztatás

5. § (1) A járművezetői vizsgabiztos a tevékenységet abban az esetben folytathatja, ha évente továbbképzésen vesz részt és sikeres vizsgát tesz

(2) A közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott esetben a vizsga a közlekedési hatóság által kirendelt tolmács közreműködésével történik. A tolmácsolás költségeit a vizsgázó viseli.

(3) A közoktatási intézmény által végzett képzés esetén nem bocsátható vizsgára az, akinek képzése nem a 3. § (2) bekezdésnek megfelelően történt.

(4) Vizsgára az bocsátható, aki az adott szakterületre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedély megszerzésére irányuló elméleti vizsgát az tehet, aki a 4. § (5) bekezdésben meghatározottaknak megfelel.

6. Ellenőrzés, szakfelügyelet

6. § (1) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és vizsgáztatása, továbbá az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység ellenőrzése, szakfelügyelete során a közlekedési hatóság ellenőrzi a tevékenység végzéséhez előírt feltételek megtartását.

(2) Ha a képző szerv

a) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a képzési engedélyt – legfeljebb egy év időtartamra – visszavonhatja, vagy

b) a tanfolyami vagy a szaktanfolyami képzésre a közlekedési hatóság által előírt szakmai követelményeket nem teljesíti a közlekedési hatóság a képzési engedély időbeli hatályát – legfeljebb egy évi időtartamra – felfüggesztheti.

(3) A vizsgáztatás rendszeresen és folyamatosan ellátandó ellenőrzéséhez és szakfelügyeletéhez szükséges, a vizsgáztatással kapcsolatos információkat – az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság által meghatározottak szerint – a vizsgáztatást végző közlekedési hatóság az ellenőrzést és szakfelügyeletet végző hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4) A képzés engedélyezését végző közlekedési hatóság az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható digitális tananyagokat – kötelező jelleggel, díjmentesen – kibővítheti közlekedésbiztonsági célzatú, SCORM formátumú kiegészítő ismeretanyagokkal.

7. Adatváltozás bejelentésre vonatkozó szabályok

7. § (1) A vizsgabiztos, szakoktató és az iskolavezető a névjegyzékben nyilvántartott adatainak változását az adatváltozást követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(2) A képző szerv a nyilvántartott adatainak változását az adatváltozást követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

 8. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 10. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

9. § Az e rendelet hatályba lépése előtt kiadott képzési engedély alapján – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint – az ország egész területén végezhető gyakorlati, valamint tantermi elméleti oktatás.

10. § E rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A járművezetői vizsgabiztosok és az iskolavezetők képzésére, továbbképzésére engedélyt szakirányú műszaki felsőoktatási intézmény kaphat. A szakoktatók képzése állami felsőoktatási intézményben, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált BSc alapszakon történik.”

11. § Hatályát veszti a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV.21.) Korm. rendelet.

INDOKOLÁS

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló …/2011. (…)Korm rendelethez

az 1-2. §-hoz

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) szerint járművezető képzést a közlekedési hatóság által kiadott engedély birtokában, tanfolyamokon, valamint állami alap- és középfokú intézményekben lehet tartani. Mivel a törvény felhatalmazza a Kormányt a képzés általános szabályainak meghatározására, ezért szükséges, hogy ne csak a tanfolyami képzésekre terjedjen ki a kormányrendelet, hanem valamennyi járművezető képzésre.

A törvény és a kormányrendelet egységes értelmezése érdekében, illetve a fogalmak közötti koherencia zavarok elkerülése végett a kormányrendeletben ugyanazokat a fogalmakat kell használni, melyeket a törvény már meghatározott, így ezek a módosítási javaslat során törlésre, illetve meghivatkozásra kerülnek.

A Kkt. meghatározza, hogy a közúti járművezetői vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők képzése és továbbképzése szakirányú műszaki felsőoktatási intézményekben történik. Tekintettel arra, hogy ezen tevékenységek végzéséhez szükséges ismeretek alapvetően a közlekedésmérnöki, járműmérnöki, illetve a pedagógiai szakterületek ismeretanyagának részét képezik, ezért a szakirányú intézménynek azokat kell tekinteni, melyek ilyen képzési szakokat indítanak.

a 3-4. §-hoz

A képzési engedélyek kiadása a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (VII.29.) Korm. rendelet szerint, az országos illetékességgel rendelkező Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal hatáskörébe tartozik. Figyelemmel erre, illetve a képzőszervek által tartott tanfolyamok megyehatáron átnyúló jellegére, a Hivatal által kiadott engedélyek alapján országos illetékességgel végezhető képzés. A Kkt. és az általános szabályokat tartalmazó kormányrendelet közötti koherenciát teremti meg a tervezetben foglalt azon előírás, amely szerint a képzési engedély lehet teljes körű (vonatkozhat elméleti és gyakorlati oktatásra is), illetve vonatkozhat csak az elméleti, vagy csak a gyakorlati ismeretek oktatására.

A közoktatást végző állami alap- és középfokú oktatási intézmények által tartott járművezető képzések esetében nem szükséges képzési engedély, azonban ilyen képzés is csak akkor tartható, ha a képzés NKH által meghatározott tanterve beépült az iskola helyi tantervébe. Az így elkészített tantervet a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak jóvá kell hagynia.

A Kkt. előírja az közlekedési hatóság részére, hogy a képző szervekről, az iskolavezetőkről, a szakoktatókról és a vizsgabiztosokról nyilvántartást, névjegyzéket vezessen. Egy ilyen nyilvántartás azonban csak akkor lehet hosszú távon is pontos és helyes, amennyiben a nyilvántartott szervezetek, személyek bejelentik az adataikban történő változást.

A közúti járművezető képzést végzők körének változása miatt szükséges, hogy a szakmai előírások, szabályzatok minden képzésre vonatkozzanak. A Kkt. alapján a képzések elméleti része a tanuló által választható módon tantermi, vagy távoktatási keretek között történhet.

A hagyományos tantermi oktatás feltételrendszere már régóta ismert, ahhoz, hogy a távoktatási forma is szabályozott keretek között folyjon, továbbá, hogy ezen korszerű képzési rendszerben a színvonalas és hatékony ismeretátadás valósuljon meg, szükséges az ilyen rendszerek és tananyagok minősítési és tanúsítási módjának meghatározása. Ezen új és korszerű képzési forma bevezetésénél azonban szükséges kihasználni a rendszer által nyújtott azon lehetőséget, amely biztosítja, hogy országosan egységesen lehet a tanulók részére közlekedésbiztonsági célzatú (pl. ORFK OBB) ismereteket eljuttatni. A távoktatás rendszerek és tananyagok - tervezett folyamatos fejlesztése során - a képző szervek részére a kiszámíthatóságot biztosítja a közlekedési hatóság számára kötelezően előírt formátum.

A 4.§ (1) bekezdésében hivatkozott „adott szakterületre vonatkozó jogszabályban” érintett rendeletek:

-a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet,

- a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet,

- a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szóló, 1992. március 26-i 881/92/EGK tanácsi rendeletben, valamint annak a 484/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel történt módosítása,

- az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet,

- az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, 1992. március 16-i 684/92/EGK tanácsi rendeletben, valamint annak 11/98/EK tanácsi rendelettel történt módosításában,

- a valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló, 1997. december 11-i 12/98/EK tanácsi rendeletben,

- a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendeletben,

- a 46/2005. (VI. 28.) GKM rendelettel módosított és egységes szerkezetben kihirdetett, valamint a 60/2007. (VI. 29.) GKM rendelettel módosított és kiegészített, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet,

- a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2009. évi LVIII. törvény.

az 5. §-hoz

A közlekedési hatóság által külön, a szakmai tevékenység árát is tartalmazó eljárási díj befizetése mellett - kirendelt tolmács igénybevételével történő vizsgáztatás az idegen nyelvű állampolgárok vezetői engedélyhez jutását teszi szakszerűvé és átláthatóvá.

a 6. §-hoz

A Kkt. és a kormányrendelet közötti koherencia megteremtését szolgálja a névjegyzékből történő törlés eseteinek pontosítása.

A vizsgáztatás szakfelügyeletéhez és ellenőrzéséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátása a hatékony és pontos ellenőrzés előfeltételeit teremti meg. Ebben a körben a hatóság – a Ket. 29. § (4) bek c) pontjában foglaltak szerint is – folyamatos ellenőrzési feladatot lát el és ezen ellenőrzési eljárás keretei közt jogosult a képzési engedélyek korlátozására, illetőleg visszavonására.

a 7. §-hoz

A Hivatal feladatainak meghatározása a képzéssel és a vizsgáztatással kapcsolatosan.

a 8-11. §-hoz

Záró és hatályba léptető rendelkezések.