A világ egyik legklasszabb tömegközlekedési eszköze kétségkívül a wuppertali függővasút. A 13,3 kilométeres, a város és a Wupper folyó felett végigkanyargó vonal kétségkívül egyedi. Ez egyben előny (a presztízs okán) és persze hátrány is lesz annak a cégnek, aki talán új kocsikat szállíthat, lecserélve az 1972-75 között a MAN által gyártott, ma is futó járgányokat. Na meg hátrány lesz a városnak is, hisz biztos nem lesznek olcsók a beszerzendő új kocsik. A napi 82 ezer utast szállító vonalon az új egységekkel kétperces követést szeretnének bevezetni. Eredetileg felmerült 90 másodperces követés bevezetése is, automata szerelvényekkel, ezt azonban végül a megvalósítás magas költségei miatt végül elvetették, a járművek hagyományosan, vezetővel fognak haladni. (Megvalósul viszont a pályaszerkezet, és a kapcsolódó berendezések teljes megújítása: a 15 év alatt végbement, jövőre befejeződő folyamat 400 millió euróba került)

Hegyek között, völgyek között (fotó: Norbert Sdunzik, www.schwebebahn.net)

A mai flotta 23 darab, egyenként egy picit több, mint 24 méteres háromrészes kocsiból áll. (Eredetileg 24 volt, de a 4-es számút az 1999-es, öt ember halálát okozó baleset után kivonták) Ezeket a kocsikat fogják kiváltani azok a leendő járművek, amelyek látványterveit a közelmúltban mutatták be. A tervezett beszerzés eszerint hasonló jellegű lesz a mostaniakhoz, pár változás azonban akad. A külalakban a legfontosabb változás, hogy a maival szemben a felfüggesztés egyes részei is külső, a jármű színéhez majdan igazodó borítást kapnak.

Vajon milyen lesz reklámokkal? (forrás: neue-schwebebahn.de)

A vezetőfülke homlokfala enyhén döntött lesz, növelve a vezető kilátási lehetőségeit. A belső térben nagyobb felületet kapnak a mozgássérültek, és növekszik a felhajtható ülések száma is. Az ülőhelyek száma ezzel 48-ról 46-ra fog csökkenni, igaz cserébe műanyag ülőalkalmatosságok helyett párnázott üléseket kapnak majd a leendő utasok.

A dizájnerek a faülésekre szavaztak. (forrás: neue-schwebebahn.de/)

Az új, előreláthatóan 2013-ban érkező kocsik színéről a városlakók is véleményt alkothatnak, akit érdekel itt kísérheti figyelemmel a fejleményeket, vagy nézegethet további skicceket.

(forrás: PTinfo - 2010. 09. 24.)

Egy kis történelem

Ez az írás egy kuriózumnak számító közlekedési eszközről szól, amely bár több mint száz év alatt bebizonyította, hogy nem csak érdekes, de hatékony, kényelmes és biztonságos módja is a városi közlekedésnek, mégsem terjedt el széles körben.

Az Öreg Hölgy ugyanis nem más, mint az a függővasút, amely a Ruhr vidék híres kisvárosa, Wuppertal fő, kelet-nyugat irányú tömegközlekedési útvonalát alkotja. A vonal Oberbarmen keleti végállomástól mintegy 10 km hosszan a Wupper folyó fölött fut, a pálya acéllábai a két partra támaszkodnak. Ezután elhagyja a folyót, és a vonal 3 km hosszú nyugati vége egy közút fölött húzódik. Vohwinkel végállomásról indul a romantikus hegyi trolibusz Solingenbe, a nemesacél otthonába. Ez utóbbi hely még a szép mintázatú cseréptetőkről nevezetes, valamint Németország talán leg-lepukkantabb vasútállomásáról -- de ezekre nem térnék ki bővebben.

Csak egy rövid délután erejéig volt szerencsém Wuppertalban járni, és akkor is szakadt az eső. De ez, azt hiszem, abban a völgyben természetes. A Schwebebahn mindenképpen nagy élmény. Ott kezdődik, hogy a plafonról csüngő, enyhén hintázó dobozba kell belépni. És akkor még el sem indult...

A haladás élménye az enyhe himbálózást leszámítva nem nevezhető szokatlannak, de ami nagyon meglepő, az a kanyarodás. Nincsen ugyanis semmiféle oldalgyorsulás, hiszen a kocsiszekrény a teljesen magától "bedől a kanyarba", és 100%-ban kompenzálja. Csak a tájat látod billegni magad körül, mint egy ócska repülőszimulátoron. Igen, igen - az igazi repcsi, meg a Pendolino is megadja ugyanezt az élményt - csak azokra kicsit drágább a jegy.

A másik nemsemmi élmény pedig: megállni egy hídon, és pislogni, ahogy elsuhan (na jó, eldübörög) az ember feje fölött ez a furcsa antigravitáló villamos.

Ja, és még valami: akkora mákom volt, hogy aznap a Kaiserwagen is kint volt a vonalon, bár beszállni nem hagytak...

És mivel személyes élményem nincs több, az érdeklődőknek álljon itt egy kis összefoglaló.
(No meg a Wikipedia azoknak, akiknek semmi sem elég.)

Rövid üzemtörténet

A függővasút koncepciója 1824-re nyúlik vissza, és Henry Palmer nevéhez kötődik. Ekkor azonban még lóvontatással képzelték el. Már 1826-ban szóba kerül a wuppertali alkalmazása. A tervezés végül az 1880-as években kezdődött meg, és Carl Eugen Langen nevéhez kötődik, akárcsal az 1898-ban megkezdett építkezés. Végül 1900. október 24-én II. Vilmos császár kipróbálta a függővasutat, 1901-ben pedig átadták a nagyközönségnek. A teljes mai vonal, a 20 állomással, 1903-ra készült el. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott, de már '46-ban újraindították. 1997 óta a teljes üzem korszerűsítése folyik. Ehhez fűződik a függővasút egyetlen komoly balesete: 1999-ben egy szakasz átadása után egy a pályán felejtett eszköz kisiklatta az első forgalmi szerelvényt, amely így a folyóba zuhant. 5 halottja és 47 sérültje volt az eseménynek.

Technológia

A sínek egy acél hordszerkezet aljára vannak erősítve, amelyet pillérek tartanak a magasban. A két-két kerékből álló "forgóvázak" alá vannak befüggesztve a kocsik egy hosszanti csuklóval, tehát oly módon, hogy oldalirányba szabadon kilenghetnek. A vonal végein szűk ívsugarú fordítóhurkok vannak, a váltókat (vonali visszafogó és a tárolóvágányokhoz vezető) pedig elfordítható pályaszekciók helyettesítik. Az elektromos vontatómotorok is a "forgóvázban" kaptak helyet, és 600V egyenárammal működnek. A járműtelep Vohwinkel végállomás mellett kapott helyet.

Jelenleg 27 db. egyterű, kétkocsis, 24 m hosszú vonat van üzemben. A kocsik két ajtóval vannak ellátva, a menetirány szerinti jobb oldalon. A vonatot a vezetőfülkéből. kézzel lehet irányítani. Maximum engedélyezett sebessége 60km/h. Alkalmanként a császári kocsit  is bevetik nosztalgiamenetként ("Kaiserwagen").

(Szokásos megjegyzés: itt minden az én szellemi tulajdonom,  a képek meg főleg, akármilyen pocsékak is. Analóg géppel készítettem őket, szakadó esőben.  aztán szkenneltem, rossz minőségben. Szóri. De azért ha hibát, tárgyi tévedést találsz, légy szíves szólj!)

Forrás: (Nem) lokális emberek (2007. 12. 12.)

Képek forrása: http://indafoto.hu/vrobee/image/261787-81de7617