2011. december 7.

2011. október 13-án megnyílt a KÖKI Terminál bevásárló- és szabadidőközpont. A Levegő Munkacsoport képviselője bejárást tartott a létesítménynél, azt vizsgálva, vajon megvalósultak-e a beruházó és a civil szervezet közötti megállapodásban rögzített kötelezettségek.

A helyi lakosság kérésére 2006 elején kapcsolódott be ügyfélként a Levegő Munkacsoport a Kőbánya-Kispest metróállomás és a Vak Bottyán utcai lakótelep közötti – a BKV sportpálya és a mellette fekvő egyhektáros kiserdő rész, valamint az autóbusz pályaudvar helyén – összesen 7 hektárnyi területen tervezett bevásárlóközpont-komplexum előzetes hatásvizsgálati eljárásába.

Elértük, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDVKTVF) a beruházót környezeti hatásvizsgálatra kötelezte 2006. júliusban. A beruházó R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt. ezt megfellebbezte az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél (OKTVF), amely 2006. december 19-én azt a határozatot hozta, hogy a létesítménynek „a környezetre jelentős hatása nem lesz”

A döntés miatt 2007. február 9-én a Civilek Érdekvédelmi Fóruma Kispestért (CÉFO), két társasház, valamint a Levegő Munkacsoport közös keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz.

A pert 2008. március 20-án megnyertük, a Bíróság új eljárásra utasította az OKTVF-et.

Azonban, mivel már az R-CO birtokában volt a terület, jogában állt a terep előkészítése: megkapta a fakivágási engedélyt, kiirtotta a volt ifjúsági tábor helyén elterülő egyhektáros kiserdő részletet, a BKV sportpályát fasoraival együtt, és előnytelenebb helyre telepítette át a régi autóbusz pályaudvart. Közműáthelyezés címén porzó sivataggá változtatta a lakóteleppel szemben fekvő 7 hektáros területet.

Az új, első fokú eljárást a KDVKTVF indította meg, amelyben a CÉFO és a Levegő Munkacsoport is részt vett, mint ügyfél. Sajnos az első fokon meghozott határozat is ugyanazzal az eredménnyel zárult, amely szerint a tervezett létesítménynek jelentős környezetre gyakorolt hatása nincs. Ezt a CÉFO és a Levegő Munkacsoport az OKTVF-nél megfellebbezte, de a másodfokú eljárás ugyanazt a határozatot hozta, mint a korábbi eljárásban. Ezért a CÉFO és a Levegő Munkacsoport közösen újra keresetet nyújtott be 2008. decemberben a Főfelügyelőség határozata ellen.

Időközben a felperes-társ CÉFO kivonult a perből, mivel elmondása szerint sok támadás érte az ügyben való részvétele miatt a Kispesti Önkormányzat részéről.

Miután néhány héttel azelőtt a bíróság elutasította a korábbi perben szintén felperes-társként részt vevő Lehel utcai Hunyadi Lakásszövetkezet beavatkozói kérelmét, és a Lakásszövetkezet közgyűlése úgy döntött, hogy nem fellebbezi meg ezt a bírói végzést, a Levegő Munkacsoport újraértékelte a folyamatban lévő per várható kimenetelét.

Előre látható volt, hogy a KÖKI Center szomszédságában lévő lakótelep házai közül elsősorban a Vak Bottyán utcai és a Lehel utcai házakat érinti majd a gigantikus bevásárlóközpont forgalma. Szintén hatásviselő lesz a Kosárfonó utca 22-28. számú társasház is, a létesítmény pontforrásai és forgalma felől áramló uralkodó széljárás okozta légszennyezés miatt. Emiatt a Kosárfonó utcai társasház is benyújtotta a bírósághoz beavatkozói kérelmét, majd megfellebbezte annak elutasítását.

A Vak Bottyán utcai házak lakói számára a beruházó peren kívül kártérítést fizet, de a Lehel utcai és Kosárfonó utcai házak érintettségét nem ismeri el.

Ennek az új pernek az eredményeként legjobb esetben is ugyanolyan ítélet születhetett volna, mint az első, nyertes perünkben, vagyis az alperes Főfelügyelőséget új eljárás lefolytatására utasíthatta volna a bíróság. Az OKTVF a második eljárásban bebizonyította, hogy képes a felületes vizsgálati dokumentáció alapján ugyanolyan helytelen határozatot hozni, mint az első eljárásban. Ha eddig felsorakoztatott érveink nem motiválták arra, hogy megállapítsa a tervezett létesítmény jelentős környezeti hatását, azt már tekintélyének megőrzése miatt sem tette volna meg egy harmadszorra indított eljárásban. Ez azt jelenti, hogy jogi úton nem befolyásolhattuk a létesítmény méreteit, kialakítását, és a környezetvédelemre fordítandó beruházások arányát. Legfeljebb a beruházás késleltetését tudtuk volna elérni.

Ekkor a létesítmény megvalósítása kétféleképpen is alakulhatott volna. Az egyik lehetőség, hogy szünetelt volna, mivel a bank (a beruházó állítása szerint) a peres állapot idején nem folyósít pénzt az építkezésre. A másik eshetőség, hogy zavartalanul folyt volna tovább az építkezés, mivel a bíróság a felperesek felfüggesztés iránti kérelmét már az első, nyertes perben is elutasította. Ezalatt változatlanul fennállt az építés közbeni állapot, ami lehetetlen helyzetbe hozta a lakosságot és az utazóközönséget.

Ebben a helyzetben a Levegő Munkacsoport engedett a beruházó tárgyalási kezdeményezésének. A tárgyalások eredményeként a beruházó magára vállalt olyan feladatokat is, amelyekre az építési engedély nem kötelezte volna.

A vállalások között főleg zöldfelület-létesítés szerepelt, de jelentős volt az épület tervének azon átalakítása is, hogy a parkolószint könnyebb megközelítése és elhagyása érdekében beépítenek egy két-két felálló sávval ellátott behajtót, amely tehermentesíti a Vak Bottyán utcának a Sibrik Miklós-felüljáró és Lehel utca közé eső szakaszát.

Az egyoldalú kötelezettséget vállaló nyilatkozatot az R-CO vezetősége 2009. július 22-én írta alá, és ennek alapján a Levegő Munkacsoport 2009. július 23-án elállt második keresetétől.

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a Levegő Munkacsoport továbbra is helytelennek tartja a nagy bevásárlóközpontok létesítését és az összefüggő nagy tömbszerű beépítéseket mind városképi, mind funkcionális szempontból. A településrendezési eljárásokban való részvételünk során mindig ezt a szakmai álláspontunkat képviseljük.

Az R-CO vezetősége által aláírt kötelezettségek teljesítésének szemrevételezése céljából a bevásárlóközpont megnyitása után néhány héttel, november 29-én és december 1-jén jártuk körbe az épületet.

(Meg kell jegyeznünk, hogy az összes vállalás teljesítésének elbírálása szempontjából még több bejárásra és kölcsönös egyeztetésre lesz szükség, ami valószínűleg tavaszig elhúzódik.)

A bejárások során a következőket állapítottuk meg:

1. A zöldfelületek igényesen és szépen lettek kialakítva. A tetőkertek valós összterületét a kertészeti vállalkozóval még egyeztetni fogjuk. A nagy kiterjedésű tetőkertek a hősziget-hatás elkerülése céljából lettek telepítve, és csak a tízemeletes házak felső szintjeiről láthatóak, a tetőtereket a vásárlók számára csak a későbbiekben nyitják meg.

2. Az épület Vak Bottyán utcai homlokzatának ablakokat nem tartalmazó részén kialakításra került az a rácsozat, amelyre ֪– a tervező elmondása szerint – mind a terepszintről, mind a tetőről indítva telepítik majd a futónövényzetet.

3. Az OBI külső falazata rendkívül csúf színű, de sajnos fém borítású, így arra növényzet nem futtatható, legfeljebb a tűzlépcsők oldalára szerelhető az azt megtartani képes rácsozat. Az OBI tetejének Vak Bottyán utca felé eső részén szintén megtörténtek egy tetőkert létesítésének előkészületei.

4. A bevásárlóközpont épülete előtt és mögött az építési tervben kötelezően szereplő, kisebb területű, aláépítetlen talajon kialakítandó zöldfelületeket is megtekintettük. Reprezentatív látványt nyújtottak a bejárati terület zöldfelület-kazettái is a tervezettnél valamivel nagyobb területen, amint abban korábban megállapodtunk.

5. Az épület előtt technikai okok miatt nem került sor a vállalásban szereplő dupla fasor kialakítására. Ennek kompenzálását a későbbi tárgyalások során megbeszéljük.

6. A Kosárfonó utca és Vak Bottyán utca találkozásánál szépen alakul a megbeszélt kis liget, a kezdetként elültetett körülbelül 30 előnevelt fa már most is impozáns látványt nyújt. A lakosság által sérelmezett élőfa-kivágás a Sibrik-csomópont átalakítása miatti közlekedési beruházásként, a bevásárlóközpont tervétől függetlenül történt. Nem tudható, hogy a közutat építők ezt kompenzálták-e valahol.

7. Megépült az épület hátsó frontján a Vak Bottyán utca forgalmi tehermentesítését szolgáló behajtó, azonban még nincs átadva a forgalomnak.

8. A lakótelep előtti Vak Bottyán utcán rendkívül megnövekedett a forgalom és az ezzel járó zajhatás. A hátsó, mentesítő sávok beüzemelése után szükséges lesz forgalomszámlálás és zajmérés a lakóépületek homlokzata előtt. Ez az engedélyező hatóság feladata lesz, valamint az ezzel kapcsolatos kárenyhítő intézkedések is.

9. Bár a Sibrik-csomópont és az autóbusz megálló a gyalogos forgalom biztonsága szempontjából jól megoldott, de a lakótelep előtti rész rendkívül rendezetlen, lehangoló, lakókörnyezethez méltatlan látványt nyújt. Ennek rendezése az Önkormányzat feladatát képezi.

Első bejárásunk alkalmával tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a bevásárlóközpont környezetét tavasszal újra szemrevételeznünk kell, és a beruházóval annak megfelelően értékelnünk a vállalásai teljesítését.

Ezen kívül, az élhető lakókörnyezet érdekében, a településrendezési tervet engedélyező önkormányzatra is feladatok hárulnak.

Schnier Mária (Levegő Munkacsoport)