MI AZ A KÁTYÚ? A kátyúk keletkezési oka, hogy az út burkolata megrepedezhet, és a repedésekbe csapadékvíz hatol. Télen, tavasz elején a beszivárgott víz megfagy és ettől különálló burkolatdarabok alakulnak ki, melyeket a járművek kerekei könnyen kimozdítják a helyükről. A kezdődő kátyú az abba bezökkenő járművek miatt fokozatosan növekszik.

A tavasz beköszöntével az autósok között örökzöld téma szokott lenni az utak állapota, és a tél után megjelenő kátyúk. Az utak többségének állapota hagy némi kívánnivalót maga után, de nem érdemes bosszankodni ezen, mert ettől nem lesz jobb. Inkább ismételjük át, hogy mit lehet tenni, ha kátyúba hajtottunk.

Amikor a blogot indítottam – 2009-ben -, akkor az első bejegyzések között elég részletesen leírtam, hogy mit lehet tenni akkor, ha kátyúba hajtottunk és kárunk keletkezett. Így nem akarom ismételni magam, csupán a lényegi pontokra szeretném felhívni a figyelmet.

Először is azt kell tisztázni, hogy történt-e személyi sérülés, vagy sem. Amennyiben történt, úgy a KRESZ-ben foglalt kötelezettségünknek eleget kell tenni, és a rendőrséget értesíteni kell. Ekkor a kiérkező rendőrség a sérülésektől és egyéb körülményektől függően a szabálysértési törvény szerinti vagy a büntetőeljárási törvény szerinti szemlét hajt végre, vagy éppen közigazgatási (Ket.) szemlét fog elvégezni.

Ha a kátyúba hajtás következtében személyi sérülés nem keletkezett, csupán kár (akár kerékpárban, akár gépkocsiban), akkor az az első dolgunk, hogy meggyőződjünk arról, volt-e az úthibákra figyelmeztető jelzőtábla. Ha nem volt, akkor a rendőrséget értesíteni kell, meg kell mondani a bejelentésben, hogy pontosan hol tartózkodunk, mi történt, és azt is, hogy nem volt úthibára figyelmeztető jelzőtábla. A rendőrség kiérkezéséig ajánlott fényképeket készíteni a gépkocsiról, a kárról, a kátyúról, valamint áttekintő fényképeket is célszerű készíteni.

A rendőrség a kiérkezését követően tájékozódik, és ha valóban nem volt jelzőtábla ami az úthibákat jelezte volna, akkor készíteni fog a helyszínen egy négy oldalas jelentést káresetről, valamint fényképeket is kell készítenie. A jelentésben minden releváns adat szerepelni fog (jármű adatai, mi történt, vezető adatai, stb.), azonban a jelentésről a helyszínen nem kapunk másolatot. A jelentést majd csak a rendőrségtől tudjuk kikérni, akár megkeresés, akár személyes úton. Amikor az intézkedő rendőr a jelentés megírását befejezte, akkor kérdezzük meg tőle – ha nem tudjuk pontosan a káreset helyét -, hogy pontosan hol történt a káreset: lakott területen kívül út száma, kilométer száma, méter száma (pl. 36-os számú út, 17. kilométer 125. méter), lakott területen belül pedig város neve, utca neve, és házszám (amelyik előtt található a kátyú).

Amennyiben a rendőr az intézkedését befejezte, a helyszínt el lehet hagyni, és meg lehet tenni a következő lépést: a kár bejelentését a közútkezelő felé. A Magyar Közút honlapján található kapcsolat menüpontból lehet tájékozódni a kirendeltségek elérhetőségei felől. Ezután szintén a Magyar Közút honlapján található kárbejelentő lapot kell kitölteni. Majd ezt a kárbejelentő lapot az általunk készített fényképekkel együtt, valamint a már, a rendőrségtől kikért jelentés másolatát csatolni kell, majd meg kell küldeni a közútkezelőnek (tértivevényesen).

Ezt követően a közútkezelő kivizsgálja a kárt, és ha jogosnak találja, akkor kifizeti a kárt. Ha nem, akkor még mindig ott áll a károsult előtt a bírósági út, a polgári peres eljárás.

Forrás: JogIQ - Keserű imre blogja

A kép forrása: http://jogiq.com/wp-content/uploads/2012/04/kerektarcsa_serult_katyu_miatt-300x225.jpg (szabolcsvonulas.hu )

Felhasználás

A jelen blogon/oldalon közzétett információk, írások, bejegyzések, cikkek kizárólag a blog szerzőjének előzetes, kifejezett írásos engedélyével többszörözhetők, közvetíthetők a nyilvánosság felé tehetőek nyilvánosság számára hozzáférhetővé a sajtóban. Jelen nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdése szerint tiltó nyilatkozatnak minősül.

Tisztelettel,