Alábbi, „Időzített jegybomba” című írásom szeptemberi TIME-EKSZ újságban megjelent cikkem átdolgozott változata. A módosítás célja az volt, hogy minél több budapesti adófizetőhöz eljutva ráébressze őket, milyen szinten verik át és húzzák le őket.

Hosszú ideje hallhatjuk a főpolgármester zúgolódást, egyre erőteljesebben, miszerint a főváros nem kapja meg jogos követelését a közösségi közlekedés finanszírozására a kormánytól. Sokan csak legyintenek, nem is értik pontosan a probléma lényegét. Ráadásul megszokták, a BKV-val mindig csak a baj van, sosincs rá pénz. Azt gondolhatják, a kormány afféle kegyet gyakorol, mikor konszolidálja a vállalatot, kifizetve az addig felhalmozott adósságát, ami a hanyag költekezés miatt gyűlt össze. Ez azonban messze nem így van, több ok miatt sem.

Az első ok mindjárt az, hogy igaz ugyan, ma is sokan azt gondolják, a BKV finanszírozásával van probléma, ami nem is csoda, hiszen meglehetősen félrevezető módon bizony a híradásokban rendre ezt ismételgetik. Van is némi alapja, de az igazság egészen máshol keresendő. Ugyanis mára a közlekedési vállalat csupán egy a sok közül, amely végzi a fővárosban (és környékén) a tevékenységet. Tény, nagyságrendileg többet, mint a többi szolgáltató, ami érthető is, hiszen csupán az autóbusz területén történtek kiszervezések, a többi ágazat maradt.

A másik ok a finanszírozás megoldatlansága. A BKV hatalmas hitelállományának felhalmozódását ennek köszönheti. Azért kellett újabb és újabb kölcsönöket felvennie, hogy a működést biztosítsa, hogy menjenek a járművek, melyek fölött közben teltek-múltak az évek, évtizedek, cserélésükre végképp nem jutott pénz.

A BKV pénzügyi problémáinak jelenleg éppen az az egyik oka, hogy amennyivel többe kerül a többi szolgáltató kifizetése ­– ami köszönhető a magas, a közszolgáltatói szerződésben foglalt díjnak –, nos, ezt az összeget is a BKV-n szeretné megspórolni a főváros, illetve a megrendelő szerepet betöltő BKK. Másrészt viszont nincs elég pénz a közösségi közlekedésre, mert valahol nem kerül bele a szükséges forrás.

Ezt reklamálja egy ideje a főpolgármester. Ugyanis az átlagember nem is tudja, nem is tudhatja, milyen hatalmas tömegek veszik igénybe ingyenesen a szolgáltatást. És itt nem a 65 éven felüliekre gondolok elsősorban. De az ingyen utazók után kompenzáció jár az államtól. De a főpolgármester még csak nem is erre utal. Ami őt bántja, az az agglomeráció.

És azt gondolom, ez minden budapesti lakos problémája is egyben. Mai hír, hogy a kormány úgy döntött, a kerületekkel fizetteti meg a hiányt. Tehát túl azon, hogy a kerületeknek sincs erre forrásuk, továbbra is ugyan azzal a körrel fizetteti meg, akivel eddig is, csak nem mint fővárosi, hanem mint kerületi polgárral! Erre mondhatnák sokan, hogy ügyes, nekem azonban ezen az arcátlan cinizmuson felfordul a gyomrom.

Időzített jegybomba

Az egész a BKK-val kezdődött.  Az első időkben ugyanis nem csupán megrendelő, hanem a vagyonkezelői jogok átruházásval a tulajdonosi jogkör gyakorlását is rábízta a főváros (egyebek között) a Budapesti Közlekedési Központra. Az élt is (és valószínűleg vissza is élt ezekkel a jogokkal, hiszen azóta megvonták tőle ezt). Megkezdődött az autóbusz ágazat kiszervezése. Aztán jött egy kormányhatározat, amely Európai Uniós előírásokra hivatkozva (alaptalanul) arról döntött, az agglomerációs tevékenységet nem végezheti a BKV.

Az új szolgáltató belépésével fokozatosan megváltoztak az igénybevétel feltételei. Először megjelentek az úgynevezett környéki jegyek, valamint ezek kedvezményes változatai is a járművezetőknél. Ráadásul ezeket a jegyeket, ellentétben a vonaljegyekkel, felár nélkül tudják megvásárolni az utasok. Ezáltal jelentősen megnőtt a dolgozók leterheltsége. Az utasok ugyanis még abban az esetben is a járműveken vásárolnak jegyet, ha a megállóban, illetve végállomáson telepített jegyautomata található, mondván sokkal kényelmesebb nekik ily módon beszerezni, mint a jegykiadóval bajlódni. Csak azt nem értem, hogy ilyenkor nem szempont az, ami a 450-es jegyeknél, nevezetesen azért drágább a helyszínen váltott jegy, hogy tényleg csak akkor éljenek vele, amikor más megoldás nem kínálkozik? Arról nem beszélve, hogy a környéki jegyeke igen jelentős részét azoknak értékesítjük, akik meg szeretnék úszni annak költségét, hátha nem kéri számon rajtuk a vezető.

De ez mind csak hab a tortán. Az igazi problémát a felhasználási feltételek folyamatos változtatása jelenti. Eleinte ugyanis a környéki jegyek csupán érvényes Budapest bérlettel együtt voltak használhatók. Majd se szó, se beszéd, a helyzet, illetve a feltétel megváltozott. A legszebb az egészben, hogy erről még a szolgáltatót sem értesítette a megrendelő, a közszolgáltatásért felelős Budapesti Közlekedési Központ. Így aztán annak munkavállalói érdekes helyzet elé lettek állítva, mert miközben azt oktatták neki, amit fent írtam, csak érvényes Budapest bérlettel együtt használható, addig ez már nem volt igaz, legalábbis a teljes árú környéki jegyekre nézve! Márpedig ha egy jegyre az van írva, hogy helyi utazásra nem használható, akkor magától értetődő módon a járművezető, aki csak érvényes jeggyel, bérlettel, stb. engedheti a felszállást, az önmagában érvénytelen jegy mellé kéri a bérlet felmutatását.

A BKK úgy találta jónak, ha egyszerűen elhagyja ezekről a jegyekről ezt a kitételt, anélkül, hogy az ellenőrzésre kötelezetteket erről értesítette volna! Részükről az ügy el volt intézve. Részünkről azonban nem, ezért megbeszélést kezdeményeztünk a megrendelővel. Itt még az hangzott el, gesztust gyakorolnak az agglomerációban közlekedők felé, ezért a változás. Értsük jól: ők gesztust gyakorolnak a budapestiek pénzén a nem budapestiek irányába! Egyébként– állításuk szerint – jelentősen nőtt a bevétel, ami igazolja a döntés helyességét. Igen ám, de ez a növekedés a változtatás bevezetése előtt történt, jól emlékszünk, ez tavalyi hír volt, még az időközben lecserélt vezérigazgató dicsekedett az „elsőajtózás” bevételnövelő eredményével.

Mára azonban ismét változott a helyzet. A forgalomban lévő jegyeken nem szerepel semmi egyéb felirat, mint az, a felhasználás feltételei megtalálhatók a BKK honlapján, a jegyárusító automaták információs menüjében, illetve érdeklődni lehet a BKK telefonszámán. Nos, a honlapon sem szerepel a kedvezményes jegyek esetében sem a bérletek megléte feltételként. Ezek szerint tehát ezek is önállóan használhatók utazásra, a kedvezményre egyébként jogosultság esetén! Mindez a változás úgy, hogy erről ismét semmiféle tájékoztatást nem kaptunk. Sőt, éppen az ellenkezője hangzott el az egyeztetésen!

De nézzük, mit is jelent ez a mindennapokban! Az nem kérdés, a budapesti közlekedés elsősorban az ott lakó emberek pénzéből működik, mint ahogy az is egyértelmű, ők a tulajdonosai a Budapesti Közlekedési Központnak is. Ehhez képest, ha valaki budapestiként Budapesten veszi igénybe a közösségi közlekedést, de éppen nem rendelkezik sem jeggyel, sem bérlettel, nem olyan helyen száll fel, ahol van telepített automata, ami még működik is, akkor lehetősége van csupán egy megállnyi utazásra is jegyet váltani a járművezetőtől, potom 450 Ft-ért. Budapesten kívül viszont akár több településen keresztül utazhat 250 Ft-os jegy ellenében! Még szebb a helyzet kedvezményre jogosultság esetén. Diákként a fővárosban szintén 450 Ft a jegy, míg annak határán kívül 125 Ft!

De van ennél még jobb, ezt ide idézném az érdekesség kedvéért:

90%-OS JEGYKEDVEZMÉNYRE JOGOSULTAK

Szülő(k) és a vele(velük) együtt utazó legalább 3 gyermekük

• ha a gyermekek 18 éven aluliak, vagy
• ha a gyermekek 26 éven aluliak és a nappali képzésben részt vevő tanulók, hallgatók érvényes diákigazolványával rendelkeznek,

Ez az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy addig, míg egy három gyerekes budapesti család, ahol már az összes gyerek hat éven felüli, de huszonhat alatti és diákigazolvánnyal rendelkezik, utazhat 2250 Ft-ért, ha a helyszínen kénytelen jegyet venni, ugyanez az agglomerációban, ugyanazon buszon egy megállóval később összesen 125 Ft-ba kerül!

Ráadásként jön a dologhoz, hogy kint felszállva nyugodtan kezelhet az egyébként kedvezményre jogosult ezekből az olcsó jegyekből, mellyel akár a budapesti végállomásig is utazhat, a kutya nem ellenőrzi őt, mondván első ajtós felszállás esetén a járművezető dolga ezt megtenni!

Mára a helyzet – ahogy a hírekből hallható, olvasható –, kezelhetetlenné vált. Egyértelműnek látszik, azért került sor a díjszabás ilyen mértékű torzítására, mert jogszabály rendezi a helyközi utazás díjszabását. Azonban az állam, akinek ellentételeznie kellene ezeket a kedvezményeket, nem hajlandó erre. Így a főváros más eszközzel próbálkozik, mivel nem képes a forrás előteremtésére, többszörösére szeretné emelni az agglomerációs települések által befizetett összeget. Teszi mindezt annak ellenére, hogy azok érvényes megállapodással rendelkeznek, melyet a közelmúltban kötöttek a Budapesti Közlekedési Központtal! Csakhogy a BKK ezt nem ilyen feltételek mellet, hanem az eredeti díjszabása alapján kötötte!

Sikerült tehát a fővárost és az agglomerációs településeket egymás ellen fordítani, a jól bevált oszd meg és uralkodj elv alapján. Egymásra mutogatnak a felek, holott egyik sem képes erre a forrást előteremteni, mitől is lenne? A kormány pedig hajtogatja, kivonul a BKV finanszírozásából. És ez a legszebb az egészben, szó nincs a BKV-ról az ügyben, hiszen rég nem a BKV teljesíti ezt a feladatot!

A fenti helyzet nem jöhetett volna létre, ha a főváros döntéshozói nem hozzák létre a BKK-t. Ezért a sorozat további részeiben a közlekedésszervező megalakulásáról, annak körülményeiről, átalakításának történetéről, annak okairól, valamint működéséről fogok néhány gondolatot megosztani.

gabo
http://bkvsokk.reblog.hu/budapesti-anzix