Ma már szinte minden autó elérhető benzines és dízelmotorral, és autóvásárlás előtt az üzemanyag fajtája sokakban az első kérdések közt merül fel. Egységnyi gázolajból több energia nyerhető, ezáltal jobb lesz a fogyasztás és tartósabb az autó. Ám a dízelmotor annyival drágább, hogy a különbség csak 2-300 ezer kilométer után térül meg.

A dízelmotor és benzinmotor közti egyik fő különbség, hogy ameddig a benzinmotorban gyújtógyertyák robbantják be a hengerben lévő üzemanyag-levegő keveréket, addig a dízelmotorban az a kompresszió miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el és végez munkát. A dízelmotorok eleinte nagy méretük és nehézkes működésük miatt inkább csak generátorokban, hajókban, mozdonyokban működtek. Közúti forgalomban a XX. század második feléig a benzinmotor volt az egyeduralkodó, csak ekkortól jelent meg a dízelmotor, előbb a teherfuvarozásban, majd fokozatosan a személyautókban is. Ma már nyugat-Európában kevesebb benzines autót adnak el, mint dízelt. Ezzel szemben Amerikában csak benzines személyautók vannak, a gázolaj megmaradt a buszok és a teherautók üzemanyagának.

Drágább lesz a gázolaj
Az üzemanyagok is különbözőek. A benzin jórészt 4-12 szénatomú szénhidrogénekből áll, ezzel szemben a gázolajban a 8-21 szénatomú molekulák dominálnak. Az összetételbeli különbség miatt a gázolajnak körülbelül 13%-kal nagyobb az energiasűrűsége, vagyis egy liter gázolajból több energia nyerhető, mint egy liter benzinből. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dízelmotor hatásfoka nagyobb, mint a benzinmotoré, akkor érhetővé válik, miért fogyasztanak a dízelmotorok kevesebbet, mint a benzinesek. Ez az egyik fontos érve a dízelpártiaknak.

Mennyibe kerül az autónk?

A hitel, az üzemanyag, javítások és a számtalan díj és adó, a környezetben okozott károk mind-mind beleszámítanak az autóhasználat költségeibe. A WWF Magyarország közreműködésével sorozatot indítunk: hova mennek az autóra költött milliók a vételáron túl? Forintosítjuk a mindennapos autóhasználatot, indul a Zöld Flotta Projekt az fn.hu-n.

Azonban a dízelmotorokért bonyolultságuk miatt többet is kell fizetni, általában sokkal többet, a fogyasztásbeli különbség pedig csak városon kívül érvényesül igazán. Sokszor 2-300 ezer kilométer kell ahhoz, hogy az árkülönbség megtérüljön. A magasabb árért viszont egy tartósabb motort kapunk, emiatt pedig az autó lassabban veszít az értékéből. Ez utóbbi előny környezeti szempontból sem lényegtelen, hiszen ha ritkábban vásárlunk új autót, akkor elkerülhetjük az új előállításával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátásokat és más szennyezéseket.

Fontos szempont volt korábban, hogy a gázolaj ára általában alacsonyabb volt, mint a benziné, annak ellenére, hogy nagyobb az energiatartalma. Ez a jövőben a visszájára fordulhat, mivel az EU szeretné, ha az üzemanyagok jövedéki adója ne literenként legyen számolva, hanem az energiasűrűséggel arányosan. Ez nemsokára azt is jelentheti, hogy a gázolaj ára 5-10 százalékkal meghaladja a benzinét.

Fotó: Kummer János / fn.hu

Környezetvédelmi szempontból alapvetően a benzinmotor az előnyösebb. A dízelmotor közismerten kormoz, a nagyvárosokban a 10 mikronnál kisebb porrészecskék (PM10) miatti szennyezés legnagyobb része a dízelmotorokból származik. Ez a fekete füstfelhő a busz mögött. Emellett a dízelmotorokban a keverékképzés sajátosságai miatt kevésbé tökéletes az égés, mint a benzinmotorban, így olyan káros gázok keletkeznek (pl. nitrogénoxidok), amik a benzinmotorokban kevésbé vagy egyáltalán nem.

A szigorodó előírások miatt a dízelmotorok ma már rengeteg kiegészítővel vannak felszerelve, amik csökkentik a szennyezéseket, ilyen például a részecskeszűrő, ami az említett kormot szűri ki, majd égeti el szén-dioxiddá időről időre, vagyis ezzel pedig éppen a klímaváltozáshoz járul hozzá. Az autók szén-dioxid-kibocsátása alapvetően csak az autó fogyasztásától függ, de fontos, hogy ugyanannyi benzinben kevesebb a szénatom, így ugyanahhoz a fogyasztáshoz kevesebb kibocsátás kapcsolódik. A különbség itt is 13 százalék, nem véletlenül, hiszen az energiasűrűség a szén mennyiségéből fakad.

Mi következik a fentiekből? Az, hogy nincs egyetlen jó válasz a címben feltett kérdésre. Ha évente 3000 kilométert autózunk a városban jellemzően 10 perces utakon, akkor csakis benzines autót érdemes venni, hiszen egyrészt soha nem térül meg az árkülönbség, másrészt a dízelmotor be sem tud melegedni ennyi idő alatt. Ellenben ha havi 3000 kilométert utazunk és a Budapest-Győr táv a rövidebbek között van, akkor egy korszerű, ésszerű méretű dízelmotor nemcsak a pénztárcánkat, de a környezetünket is kímélheti.

Ha pedig minden jól megy, pár év múlva a kérdés úgy szól majd, hogy benzines vagy dízel hibridet válasszunk?

(forrás: fn.hu)