265 milliárd forintot takarított volna meg tavaly Magyarország, ha az Orbán-kormány nem Vlagyimir Putyintól veszi a gázt

Tőzsdén is lehetett volna. Decemberben egyébként 35 százalékkal 1411 euróra csökkenhetett az oroszoknak kifizetett magyar gázár ezer köbméterenkénti átlaga – számítottuk ki a KSH által most frissített külkereskedelmi nyilvántartásokból.

Moszkva ma már kizárólag a magyar-orosz megállapodást nem sértette meg a szállítások egyoldalú leállításával. Azok az államok viszont, amelyek gázcsapját Putyin ily módon elzárta, azóta sikerrel váltottak más beszállítóra.

Csökkenhetne az emelt gázdíj, a fűtőanyag tőzsdei értéke immár a lakossági piaci tarifa felét sem éri el

Az Orbán-kormány ígérete ellenére a kettőt nem hozza…

Tekintettel a két hónapos eltolásra és a KSH további két hónapos közlési átfutására, orosz gázárunk íve egész áprilisig viszonylag pontosan becsülhető. Eszerint az év első negyedében jelentős áresés várható: az augusztusban 236, decemberben pedig 118 eurón álló TTF februárra már 53 euróig esett. A kormány nyilatkozatai is megerősítik, hogy emiatt a tavalyi, több ezermilliárdosnál egyelőre enyhébb költségvetési nyomásra számítanak. Mindazonáltal a – piaci immár több mint kétszeresére, illetve a „rezsicsökkentett” tarifa hétszeresére rúgó, „átlagfogyasztás feletti” – „lakossági piaci ár” csökkentése április végéig bizonyosan nincs napirenden.

Számításaink változatlanul helytállók

Miközben Magyarország gázbeszerzési ára, amiként tavaly is látványosan megmutatkozott, alapjaiban befolyásolja az állam költségvetési mozgásterét, az Orbán-kabinet a 2021 végén megkötött új, 15 éves magyar-orosz gázbeszerzési szerződés titkosságára hivatkozva erről semmit nem árul el. Lapunk a KSH külkereskedelmi statisztikái alapján tavaly év eleje óta, havonta közöl a két hónappal korábbi orosz gázárunkra vonatkozó becslést. Bár a kormány közvetlenül azóta sem válaszol semminemű, ezzel kapcsolatos megkeresésünkre, áttételes jelek szerint sorozatunk komoly hullámokat vet. Így a választások óta alábbhagyott a (piacinál valójában drágább) magyar-orosz szerződés alaptalan dicsérete. Ugyanakkor rendszeresen kapunk bizonyos, számításaink helytállóságát - alaptalanul – támadó „jelzéseket” is.

Ezek kapcsán megjegyzendő: bár tény, hogy augusztus és november között az elvileg nem közpénzből gazdálkodó Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) rendkívül magas, köbméterenként mintegy 1141 forintos tarifán 739 millió köbméter „különleges földgázkészletet” vásárolt, ezt is az MVM-től szerezték be, amely minden valószínűség szerint szintén az orosz Gazpromtól kért többletgázt. Ez tehát bizonyára nyomot hagyott a tavalyi év második felében kifizetett magyar gáztarifán. Azt ugyanakkor sosem állítottuk, hogy ez az átlagár a magyar-orosz gázszerződés tarifájának felelne meg. Ugyanakkor szakértők szerint a két érték igencsak közel állhat egymáshoz. Ráadásul, bár az MSZKSZ beszerzéseit elvileg a belföldi energiacégek – tehát a hazai fogyasztók – befizetéseiből állja, a különleges földgázkészlet hitelének visszafizetésére az állam is biztosítékot adott. Másfelől: orosz tarifánk általunk kimutatott felárát kétségkívül befolyásolja a gáz fűtőértéke, vagyis a köbméter és a MWh közötti váltószám. Ugyanakkor, bármely fűtőértékekkel is számoltunk, az oroszok rendre drágábbnak bizonyulnak. Bár a leggyengébb fűtőértékből kiindulva, a két decemberi adat egybeesik, a nemzetközileg elfogadott váltószámot alapul véve nem 7, hanem 10 százalékos orosz felár adódik.
https://nepszava.hu/3186910_oroszorszag-vlagyimir-putyin-gaz-orban-kormany-magyarorszag-rezsi-tozsde

Szilárd pofont oszthat ki Japán Kínának - és Magyarországot is elérheti a szele

Ha a japán cég tényleg képes arra, amit ígér, akkor az átrendezheti az autóipari erőviszonyokat, sőt a geopolitikai erőviszonyokat is. De mit érhetett el a Toyota a szilárdtest-akkumulátorok terén és miért lehet ez ekkora dobás?

A vállalat júniusban arról számolt be, hogy sikerült megoldaniuk a szilárdtest-akkumulátorok tartósságával kapcsolatos problémákat, de azt nem árulták el, hogy pontosan milyen anyagokat is használtak fel ehhez. Október közepén pedig arról tájékoztatta a Toyota a nagyvilágot, hogy partnerségre léptek az Idemitsu Kosan energetikai vállalattal egy szulfid alapú szilárd elektrolit fejlesztésére és gyártására, és ez lehetővé teszi azt, hogy már akár 2027-től piacra lépjenek szilárdtest-akkumulátoros járművekkel. A cég azt is állítja, hogy a gyártástechnológiában is előreléptek, a szilárdtest-akkumulátorok összeállítása hasonló ütemben történhet majd, mint a mostani, lítiumionos változatoké.

A várható járművekről annyi derült ki, hogy egy töltéssel akár 1200 kilométert is megtehetnek majd, a töltési idő pedig „akár tíz percre” is le lehet majd rövidíteni. Mivel a cég jelenlegi, hagyományos technológiájú akkumulátorokkal szerelt autói e hatótávnak átlagosan csak a felét tudják, töltési idejük pedig jóval hosszabb, jól látható, mekkora fejlődést hoznának a szilárdtest-akkumulátorok a piacra – feltéve hogy áruk nem lesz sokszorosa a hagyományos akkumulátoros versenytársaknak.

-- Egyes szakértők szerint a váltás nagyjából olyan lenne mint a vonalas telefonok korából a mobiltelefonok korába való átmenet.
https://mfor.hu/cikkek/makro/szilard-pofont-oszthat-ki-japan-kinanak--es-magyarorszagot-is-elerheti-a-szele.html