2009. november 1. napjától hatályba lép a kerékbilincsekre vonatkozó új szabályozás. A jogszabály jelentősége abban rejlik, hogy az utóbbi időben a visszaélések miatt maga a Főváros sem alkalmazta már a kerékbilincselés eszközét. Azonban egy új, egységes szabályozást követően ismételten alkalmazásra kerülnek a kerékbilincsek, így nem árt azok tervezett szabályaival megismerkedni. Miért van ennek nagy jelentősége? Miben ad újat a jogszabály? Cikkünkben megválaszoljuk a témával kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdéseket.

A kerékbilincs alkalmazása kapcsán - az utóbbi években - kaotikus állapotok alakultak ki, ugyanis a szabályozás az önkormányzatok szintjén több volt, mint eltérő. A jogszabályalkotó ezt felismerve jutott arra a következtetésre, hogy az eddigi, részleteiben eltérő szabályozás helyébe új, egységes rendelkezéseket léptet hatályba. Ennek oka az egységes jogalkalmazás és a kiszámíthatóság volt.

Bár a jogszabály 2009. november 1. napján lép életbe, mégis az önkormányzatoknak az új szabályozás bevezetésére egy évük van. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2010. december 31. napjáig át kell térni az új szabályozás bevezetésére.

Nagy eredmény az eddigiekhez képest, hogy a monatóriumi időszak leteltével a kerékbilincselés kapcsán felmerülő díjakat, költségeket is egységesítette a jogalkotó, így kerékbilincs alkalmazása 11.500 forintot, míg az elszállítás költség pedig legfeljebb 20.000 forintot fog kitenni. Ezek az összegek egyelőre tájékozató jellegűek.

Jelentős változást hoz az a rendelkezés, mely lehetővé teszi a bírság összegének csökkentését, méghozzá abban az esetben, ha a gépjármű tulajdonosa, vagy üzembentartója akkor érkezik vissza a gépjárművéhez, amikor arra a kerékbilincset szerelik. Ugyanis ebben az esetben - amennyiben a tulajdonos a szabálytalanságot is megszűnteti - csak a bírság összegének felét lehet kiszabni. Ugyanígy újdonságként értékelhető az az eset is, amikor a kerékbilincs eltávolítására jogosult személy a kiszállási határidőt (két órát) követő harminc percen belül érkezik a helyszínre. Ebben az esetben a leszerelési költségnek a felét kell csak kifizetni. Azonban, amikor a késedelem az egy órát eléri, akkor ennek a költségnek a megfizetése nem követelhető.

Itt hívjuk fel Olvasóink figyelmét arra, hogy a kerékbilincs alkalmazásának feltételei azonban nem változnak. Így - többek között - azokra a gépjárművekre lehetséges a kerékbilincset felszerelni, melyek tulajdonosai a KRESZ szabályai szerinti megállásra és várakozásra vonatkozó előírásait megszegik.

A gépjármű elszállítására is sor kerülhet. Ez azokra az esetekre korlátozódik, amikor a kerékbilinccsel ellátott gépjármű tulajdonosa, vagy üzembentartója 2 napon belül nem jelentkezik a kerékbilincs levétele érdekében. Ekkor a közterület felügyelet az előzetes információk alapján elszállíttathatja. Abban az esetben azonban, amikor a gépjármű olyan helyen várakozik, vagy állt meg, mely például a közlekedés szempontjából balesetveszélyes állapotot teremt, illetve akadályozza a forgalmat, akkor a hatóság a gépjárművet szintén elszállíttatja. Ha elhagyott, rendszám nélküli kocsi áll a közterületen, akkor, ha az 30 napon belül nem kerül elvitelre, a hatóság szintén elviteti a gépjárművet. Ez utóbbi esetben lehetőség van a gépjármű hatóság általi értékesítésére is.

Az elszállított gépjárművek vonatkozásában nagyon gyakran előfordult, hogy a kocsi tulajdonosa, üzembentartója nem szerezett tudomást a gépjármű elviteléről. A jogalkotó ezt a helyzetet úgy próbálja kiküszöbölni, hogy a jövő év közepétől megköveteli, hogy az elszállíttató hatóságnak jól látható helyen, öntapadós matricával kell jeleznie azt, hogy a gépjárművet elvitték, és annak tárolására, melyik telephelyen került sor (itt a pontos adatokat fel kell tüntetni), illetve hol vehető át.

A tájékoztatás és értesítés elősegítése érdekében kidolgozásra kerülne egy központi adat nyilvántartási rendszer. Ennek a célja az, hogy a hatóság az intézkedés megkezdésekor, azaz a kerékbilincs felhelyezésekor a nyilvántartásban az érintett gépjármű üzembentartójával (például telefonon) felveheti a kapcsolatot. Ha ez megtörténik, és a megkeresésre az üzembentartó jelzi, hogy tizenöt percen belül a helyszínre érkezve a szabálysértés tényét megszünteti, akkor a kerékbilincselésre sem fog sor kerülni.

Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a kerékbilincselés jogszerűsége vitatható, akkor az intézkedéssel szemben az illetékes rendőrkapitányságon lehetséges panasszal élni.

A fenti szabályok ismertetése egyelőre tájékoztató jellegű. Egy azonban biztos: ha a jogszabály valóban egységes rendszert és feltételeket tartalmaz a kerékbilincselés alkalmazására, összegszerűségére, akkor megkezdődhet az a folyamat, mely kiszámíthatóvá, és ellenőrizhetővé teszi a rendszert nemcsak a hatóság, hanem az állampolgárok oldaláról is. Bízunk benne, hogy jogszabály jól alkalmazható lesz, és kevesebb visszaélésre ad majd alkalmat a jövőben.

(forrás: hirlevélgyár.hu/ D.A.S.)