Március 21., az erdők nemzetközi napja.

https://www.facebook.com/reel/1264949318906551

Válasz

Meglátni az Erdőt a fától | 2024. április 22.

Annak ellenére, hogy a tagállamok nagykövetei 2023 novemberében jóváhagyták, ezév március 25-én az EU tagállamok képviselői a környezetvédelmi tanácsban nem érték el a régóta várt EU Természet Helyreállítási Jogszabály (EU Nature Restoration Law, NRL) elfogadásához szükséges minősített többséget. A tanácsi szavazás csupán formalitás lett volna, hiszen az Európai Parlament, a tudományos és üzleti élet képviselői, 19 tagállam és a közvélemény kutatások szerint az állampolgárok többsége támogatta, az új kötelező érvényű jogszabály az utolsó pillanatban végrehajtott politikai manőverek miatt nem került elfogadásra. Az európai erdők sajnos nagy vesztesei ennek a halasztásnak.

Az erdők adnak otthont a világ biológiai sokféleségének 80%-ának, és a világ 4 milliárd hektárnyi erdőterületének közel felét fakitermelés céljából kezelik. Az egymásra ható klíma krízis és biológiai sokféleség csökkenésének válsága sajnos folytatódik, és az erdőkre minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne a stabil ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához. Ehhez paradigmaváltásra van szükség az erdők kezelésével kapcsolatban Európában is.

Az erdei élőhelyek leromlása többről szól, mint az idős állományok kivágása. ...

A Forest Europe európai erdők állapotáról szóló jelentése (SoEF, 2020) alapján 2020-ra az erdők mindössze 2,2%-a marad érintetlen az ember által, ami jelentősen alacsony természetes állapotot jelez. Számos közelmúltbeli jelentés rávilágít az erdők ökoszisztéma-integritásával, biológiai sokféleségének állapotával és ellenálló képességével, valamint természetvédelmi helyzetével kapcsolatos jelentős problémákra:

-- A műholdfelvételek igazolják, hogy az erdőműveléssel érintett területek átlagos mérete 34%-kal százalékkal nőtt Európa-szerte, ami hatással lehet a biológiai sokféleségre, a talajerózióra és a vízszabályozásra;

-- Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagállamok adatain alapuló jelentése szerint a Natura 2000 hálózaton belül található erdei ökoszisztémák 14%-a van jó természetvédelmi állapotban

Míg egyes indikátorok, mint például az erdőterület kiterjedése, a növedék és a termelékenység javulnak, a lombveszteség, valamint a fajgazdagság és fajszám mutatói csökkennek. A biológiai sokféleség helyreállítása az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének és az ökoszisztéma-szolgáltatások sokszínűségének fenntartása szempontjából kritikus fontosságúak.

Magyarországon az erdők állapota szintén kritikus. A Nemzeti Földügyi Központ összefoglalója alapján 2022-ben mindössze 347 hektár természetes erdő volt található hazánkban. A védett erdők nagy része, bár némi korlátozással, de faanyagtermelési célú terület, tehát hiábavaló a természetvédelmi minősítés. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi álláspontját, és csatlakozott az EU Természet Helyreállítási Jogszabályt ellenző országokhoz (Olaszország, Svédország, Lengyelország, Hollandia). Ennek is volt köszönhető, hogy az NRL elvesztette a Tanácsban való elfogadáshoz szükséges többséget.

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy a hazai és az európai erdők állapotát javítsuk?

1) Vissza kell térnünk korábbi támogató álláspontunkhoz a Természet Helyreállítási Jogszabály esetében (a leromlott élőhelyek helyreállítására amúgy is igéretett tettünk az ENSZ Biológiai Sokféleséggel foglalkozó keretegyezményének Montreálban 2022 decemberében elfogadott 2030-ig tartó új megállapodásának támogatásával)

2) A magyar EU Elnökség ideje alatt mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Erdő Monitoring Jogszabály (EU Forest Monitoring Regulation) is elfogadásra kerüljön

3) Hazai erdeink legalább 10%-át, ezen belül a még meglévő öreg erdeinket azonnal fokozottan védetté kell nyilvánítani

4) A fokozottan védett erdők között ökológiai folyosókat kell kialakítani

5) A termelési célú állami erdőkben helyre kell állítani az ökoszisztéma szolgáltatások teljes tárházát

6) Támogatni kell a magánerdő tulajdonosokat abban, hogy erdeik természetességét növeljék ezzel felkészítve ezeket a területeket a klímaváltozás várható hatásaira.
https://greenfo.hu/blog/meglatni-az-erdot-a-fatol/
___

A Föld (minden)napja | 2024. április 22.

Minden évben egyetlen napon világszerte arra emlékeztetjük magunkat, hogy a közös otthonunkat jelentő Földön a természeti környezetünkre jobban kell vigyáznunk. Ha tovább pusztítjuk, szennyezőanyagokkal károsítjuk, véges erőforrásait gyorsuló ütemben fel- és elhasználjuk, természeti és természetközeli területeit felszámoljuk, akkor egyúttal a saját életminőségünket és a következő nemzedékekét is veszélyeztetjük. E felismerés régi keletű, de a Föld, a világunk megóvásának jelentőségére való figyelemfelhívás szükségessége, a természetkárosító tevékenységeinkért, azok következményeiért viselt közös felelősségünk megértetése nemhogy elévült volna, hanem még inkább kulcsfontosság lett.

Tanulságos, hogy egy rendkívül súlyos környezetszennyezési eset nyomán alakul ki több mint öt évtizeddel ezelőtt előbb egy nemzeti szintű, majd idővel egy nemzetközi mozgalom a környezet­védelem – a környezeti nevelés és tuda­tosság – támogatására. Emlékeztetőül: 1969 elején egy dél-kaliforniai tenger­öbölben működő olajfúró kútból nagy­mennyiségű olaj öntötte el a tengeröblöt és a partot, nagy pusztítást végezve az élővilágban. Ezt követően az akkori amerikai elnök (R. M. Nixon) a környe­zetvédelem állami szervezetének kialakí­tását kezdeményezte és ennek révén a társadalom bevonását a környezeti prob­lémák megelőzésébe és a kármente­sítésbe. A közvetlen – nem „felülről szer­vezett” – társadalmi részvételt legalább ilyen fontosnak, ha nem fontosabbnak tar­tották mások (G. A. Nelson szenátor és az általa felkért D. A. Hayes). Így jött létre egy kiterjedt hálózat, amelynek első nagyszabású, Föld napja elnevezésű megmozdu­lására sok amerikai nagyvárosban 1970. április 22-én került sor. Ebből kerekedett ki a rákövetkező évtizedekben a világszerte megtartott, civil szervezésű esemény.
https://greenfo.hu/blog/a-fold-mindennapja/

Válasz

Erdők világnapja - március 21.

Erdők és fák nélkül nem élhetünk, évente mégis 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya. „Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket.” Ezért ünnepeljük minden évben március 21-én, a márciusi napéjegyenlőség napján az erdők világnapját, méghozzá 2013 óta az ENSZ Közgyűlés határozata alapján.

8000 éve még a Föld szárazföldi területeinek felét borította erdő, ma már csak alig egyharmadát. Minden percben egy futballpályányi erdő tűnik el a Földről, és velük több 100 erdei állat- és növényfaj minden egyes nap!

Erdők és fák nélkül nem élhetünk, nélkülük nem lesz elég élelmünk. Az erdő a Föld tüdeje – szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, árnyat ad, párologtatással hűti a Föld felszínét, az egészséges vízkörforgás egyik kulcsszereplője. Az erdők lassítják a klímaváltozást, szűrik a por- és zajszennyezést, segítik a talajmegőrzést és élőhelyet nyújtanak számos embernek, állatnak, hasznos beporzónak.

Az erdők folyton változó, élettel teli, összetett ökológiai rendszerek – a biológiai sokféleség legnagyobb őrzőiként a szárazföldi állat- és növényfajok több mint 80%-ának adnak otthont. Munkát, élelmet, menedéket adnak közel 1,6 milliárd embernek, és nem csak fával és élelemmel látják el az emberiséget.

Tények javakról és károkról

• Az erdő a Föld tüdeje – a világ oxigénellátásának több mint 40%-a a trópusi esőerdőkből ered, és az üvegházgázok közel 15%-át nyelik el a világ erdei.

• Az erdők a természet vízszűrői - a fák szivattyúként átszűrik, tárolják a vizet, szabályozzák a talajvíz szintjét, a víz elvezetését, az egészséges vízkörforgás kulcsszereplői.

• Az erdők a talaj védelmezői - csökkentik a talajerózió hatását, mivel megfogják a folyó vizet, mérséklik az üledék szintjét is a tavak, folyók és más vizes területek környékén.

• Az árnyat adó, párologtató fák védenek a városi hősziget-hatás ellen, és jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást: megfelelően telepítve 2-8 Celsius-fokkal hűthetik a városi környezet levegőjét, mintegy 30%-kal csökkentve a hűtési és 20-50%-kal a fűtési költségeket.

• A legtöbb erdőt a pálmaolaj, az élelem- és takarmánytermesztés miatt irtjuk ki, a haszonfa-kitermelés – épület, bútor, fűrészáru, tűzifa, papírgyártás stb. az erdőirtás egyharmadáért felel.

• Az erdőirtás 12-20%-kal növeli a globális üvegházgáz-kibocsátást, azaz a klímaváltozást.

• A világ megmaradt erdeinek több mint felét ma már mindössze öt ország birtokolja – Oroszország, Brazília, Kanada, az Egyesült Államok és Kína.

• A legnagyobb trópusi esőerdő, a több mint 800 millió hektár kiterjedésű Amazonas 9 dél-amerikai ország területén húzódik át. Kisebb kiterjedésűek Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Közép-Amerika trópusi esőerdei. Ezek együttes területe nagyjából megegyezik az amazonasi erdőkével. A növekvő nyersanyagigény ezeket is veszélyezteti.

Hazai erdeink

Évszázadokkal ezelőtt Magyarország mai területének 85,5%-át borította erdő - ma közel 22%-át. Erdeinknek csak kevesebb, mint fele természetes eredetű, „igazi erdő" – főként tölgyes és bükkös. Idős erdeink fele a Bükk-hegység belsejében található. A hazai erdőterület alig 2%-a számít az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdőnek.

Különösen a síkvidékeken a korábbi évszázadok mezőgazdasági célú erdőirtásai után az erdők helyét nagyrészt a 20. században telepített faültetvények: fenyvesek, akácosok, nemesnyárasok foglalják el. A hazai viszonyok között korosnak számító erdeink egyharmada nem áll védelem alatt, és erdőterületeink több mint 95%-án zajlik fakitermelés és -telepítés a WWF szerint.

Fogadj örökbe egy fát

Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek - oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Töltsünk minél több időt fák között, a zöldben, ismerkedjünk velük, fogadjunk örökbe egyet és figyeljük, hogyan változik. "Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket." Szeressük és védjük meglévő erdeinket, a városi, kerti fákat, és ültessünk a már elpusztítottak helyett.
https://www.fna.hu/hir/erdokvilagnap
Forrás: FNA/FAO

Válasz

„Tavaszi nagytakarítás" az erdőkben

Az Erdők Nemzetközi Napjától a Föld Napjáig, egy hónapon keresztül tart egy szemétszedő akció.

A szervezett erdei szemétszedéshez minden korábbinál több állami erdészet, nemzeti parki igazgatóság, önkormányzat és civil szervezet csatlakozott, így a következő egy hónapban számos szemétszedő túra indul, amelyekhez bárki csatlakozhat önkéntesként. Ezek az események a tavaszinagytakaritas.hu oldalon fokozatosan válnak elérhetővé.

Természetesen zacskót ragadhat az is, aki nem csatlakozna valamelyik meghirdetett túrához, hogy összegyűjtse a hulladékot bármely útvonal mentén. A „nagytakarítás" célja, hogy okafogyottá tegye önmagát: a szervezők szeretnék elérni, hogy néhány éven belül már ne legyen szükség hasonló szemétszedő akciókra, azaz ne legyen hulladék a természetben, a kampány ezért kiemelt figyelmet fordít a szemléletformálásra is.
http://mtsz.org/cikk/tavaszi_nagytakaritas_az_erdokben

Mikor, és hol:
https://tavaszinagytakaritas.hu/

Válasz