Honlapunkon néhány hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a gyalogosok fokozottabb védelme érdekében Izland észak-nyugati részén, Isafjördur városban 3D hatású kijelölt gyalogos-átkelőhelyet alakítottak ki. Bár az ötlet eredetileg az indiai Új-Delhiből származik, a megoldás néhány ázsiai ország mellett Európában is hamar követőkre talált.

Legutóbb az északi németországi Braunschweig városában festettek fel 3D-s vizuális hatású gyalogos átkelőhelyet, amely az első ilyen jellegű speciális közúti jelzés Németországban.

A megfelelő hatást biztosító grafikai elemek a város Lehndorf kerületében vannak festve, ahol a helyiek kifogásolták, hogy a táblákkal előjelzett 30 km/h sebességkorlátozást az autósok nem kis hányada nem tartja meg, és a „hagyományos” zebrán túl gyorsan hajtanak át.

A 3D vizuális hatású kijelölt gyalogos átkelőhely alkalmazásától a helyi hatóságok a közlekedésbiztonság javulását, a haladási sebesség csökkentését, és a gyalogosok fokozottabb védelmét várják, míg a megoldás másodlagos hatása lehet, hogy az alacsonyabb sebesség a zajszint és a káros anyag kibocsátás csökkenését is eredményezi.

A 3D hatás elsőre nagyon meglepheti az arra közlekedő járművezetőt, hiszen vizuálisan úgy tűnhet, hogy fehér tömbök lebegnek néhány centiméterre az útburkolat felett, és ez automatikusan lassításra ösztönzi a sofőröket. A zebrához közeledve a 3D-s hatás folyamatosan csökken. Természetesen minden megoldáshoz hozzá lehet szokni, így a rendszeresen arra közlekedők minden bizonnyal hozzászoknak majd az elsőre igen szokatlan látványhoz. Ugyanakkor a fő cél, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyekre történő fokozott figyelemfelhívás a későbbiekben is megmarad.

Úgy tűnik, a 3D vizuális hatású kijelölt gyalogos átkelőhelyek terjedése tovább folytatódik, és hamarosan az ausztriai Linzben is alkalmaznak ilyen megoldást.
... http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1376

Válasz

2017. 06. 25.
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=1732.269099
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól

Magatartás a gyalogosokkal szemben

43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.

(2)273 Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.

(3)274 A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

(4)275 A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek

biztonságának a megóvására.


III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.


III. RÉSZ

A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok

Gyalogosok közlekedése

21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.

(2)171 Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs — vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan —, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.

(3)172 Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban

a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,

b)173 a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást, vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten – a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén – kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.

(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,

a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),

b) egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.

(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

(9) A gyalogosnak tilos

a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;

b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;

c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;

d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni;

e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;

f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;

g)174 az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

(10)175 Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.

[...]

(11)176 Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.

(12)177 A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek – ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.

(13)178 A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése

22. § (1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten – annak menetirány szerinti jobb szélén – közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.

(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák használata nem kötelező.

(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles gondoskodni.

(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetőleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) – az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával – az úttesten közlekedhet.

Válasz

Figyelem!
A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.

Hogyan közelítsük meg a zebrát? - 2013-07-26
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=737

Korábban a rendőrség javaslatot tett KRESZ-módosítására, hogy legfeljebb 3o km/h sebességgel lehessen megközelíteni a zebrát, ha ott gyalogos vár áthaladásra. A javaslat nem ment át a jogalkotói szűrőn. Akkor mi a helyes teendő?

A gyalogosok a közúti közlekedés legvédtelenebb szereplői. Ennek oka, hogy a gyalogosok teste közúti baleset bekövetkezése esetén gyakorlatilag minden esetben érintkezik a járművel, s az azt követő úttestre esés is súlyos következményekkel járhat.

Gyalogoselütés során soha nem az a kérdés, hogy történt-e személyi sérülés, hanem hogy milyen annak a foka (könnyű, súlyos, vagy éppen halálos).

Kevesen tudják, hogy az alacsony sebességgel történő gyalogoselütés is súlyos következményekkel járhat. Budapesten történt meg, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó személyt olyan gépkocsi ütötte el, amely a baleset bekövetkezése pillanatában mindössze 5 km/óra sebességgel haladt, ennek ellenére a gyalogos a kórházban életét vesztette.

A statisztikai adatok kimutatják, hogy a közúti halálos áldozatokon belül kimagasló a gyalogosok aránya. Az előzőek alapján nem lehet kérdés, miért tartoznak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek a közúti közlekedés kiemelten veszélyes helyszínei közé.

A hatályos KRESZ előírások szerint a jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy adott esetben a gyalogos részére elsőbbségadási kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni.

A „fokozott óvatosság” fogalma azonban mindenkinek mást jelent. Amíg egyes járművezetők gázelvétellel, vagy fékezéssel lassítanak, s felkészülnek arra, hogy a járművel – amennyiben az szükségessé válik – a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjanak állni, addig mások beérik azzal, hogy sebességüket nem csökkentve, nem ritkán a megengedett sebességnél gyorsabban haladva inkább csak „jobban figyelnek”.

A rendőrség néhány éve javaslatot tett a KRESZ módosítására, mely szerint kijelölt gyalogos-átkelőhelyet legfeljebb 30 km/h sebességgel lehessen megközelíteni abban az esetben, ha ott gyalogos várakozik áthaladásra. A javaslat nem ment át a jogalkotás megfelelő szintjein, így maradt a korábbi szabályozás.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy az igazságszolgáltatási gyakorlat alapján az eljáró hatóságok (alapvetően a bíróságok) az ügyet lezáró döntéseikben a járművezetőt teszik felelőssé akkor, amennyiben gyalogos elütésekor a zebrát a jármű 40 km/h, vagy annál nagyobb sebességgel közelíti meg! Ezáltal a sebesség helyes megválasztása a zebra megközelítésekor alapvető fontosságú.

Minden esetben várjuk meg, míg a gyalogos fellép az úttestről a járdára, és soha ne próbáljunk meg mögötte elhaladni (kiszámítva azt, hogy úgy sem ütjük el őt), vagy kényszeríteni a gyalogost a gyorsabb áthaladásra. Mert amellett, hogy ez súlyosan jogsértő magatartás, lehetséges, hogy a gyalogos nem is képes gyorsabban haladni!

Végezetül nem árt tudni, hogy abban az esetben is kötelesek vagyunk mindent megtenni a balesetek elkerülése érdekében, ha a gyalogos nem védett helyen halad át az úttesten. A „dudafék” nem elégséges abban az esetben sem, ha éppen a jármű vezetője van elsőbbségi helyzetben.

Válasz

8/2015. számú büntető elvi döntés
http://www.kuria-birosag.hu/hu/elvdont/82015-szamu-bunteto-elvi-dontes

Annak megítélésénél, hogy a gyalogos-átkelőhely megközelítése „fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel” történt-e, figyelembe kell venni a gyalogos-átkelőhely teljes terjedelmét, nemcsak annak a jármű haladási sávjába eső részét. Ezért a gyalogos elütéséért megállapítható annak a járművezetőnek a felelőssége, aki figyelmetlensége folytán nem veszi észre, hogy balról gyalogos lépett le az átkelőhelyre és halad azon, sebességét nem csökkenti, ezért a neki jobbról már féktávolságon belül lelépő másik gyalogost elüti [1978. évi IV. tv. 187. § (1) bek., (2) bek. a) pont I. fordulat; KRESZ 43. § (2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2013. október 3. napján kihirdetett ítéletével a vádlottat közúti baleset gondatlan okozásának vétsége [1978. évi IV. tv. 187. § (1) és (2) bek. a) pont I. fordulat] miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.

[2] A bíróság által megállapított tényállás a következő.

[3] A vádlott 2010. december 30-án 13 óra 10 perckor közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. Nappali világosság, azaz jó látási viszonyok mellett alacsony, kb. 29-33 km/h sebességgel közelítette meg az útkereszteződésben található kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, mely közlekedési táblával is előjelzett. D. K. az általa vezetett személygépkocsival közlekedett és a kijelölt gyalogátkelőhely előtt megállt abból a célból, hogy a jobb oldalon, tehát a vádlotti gépkocsi menetirány szerinti másik oldalról a járdáról lelépő gyalogosnak elsőbbséget adjon. Ezen ismeretlenül maradt gyalogos miután D. K. neki az elsőbbséget megadta, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyre lelépett, azon pár lépést tett lassú mozgással. Ezt észlelve a sértett, aki a vádlott gépkocsi menetiránya szerinti jobb oldali járdán közlekedett, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érve jobbra tekintett, észlelve az éppen a másik oldalról átkelő gyalogost és mivel bízott abban hogy a gyalogátkelőnél elindulhat, elindult anélkül a gyalogátkelőhelyen, hogy balra az érkező vádlotti gépkocsi irányába tekintett volna és lelépett az úttestre akkor, amikor a vádlott gépkocsija legfeljebb 10 méterre lehetett tőle. Így kb. 1,3 méterre a lelépését követően nekiütközött az éppen akkor oda érő 29-33 km/h sebességgel haladó vádlotti gépjármű jobb első sárvédőjének. Ennek következtében 8 napon túli gyógytartamú bal sípcsont térdízületi végének törését, a lábszár, a lábfej zúzódását szenvedte el. A bal sípcsont térdízületbe hatoló darabos törését műtéti úton, csavarok behelyezésével rögzítették. A törés csontos rögzülése megtörtént, az ízületi felszín egyenetlensége, posttraumás kopásos elváltozás alakult ki, így maradandó fogyatékosság alakult ki, melynek mértéke 25 % egészségkárosodással fejezhető ki.

[4] A bíróság kifejtette, hogy a vádlott nem fokozott óvatossággal közelítette meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet, ugyanis a vádlotti gépjármű menetirányának megfelelő bal oldalról már az úttesten haladó másik gyalogos mozgását nem is észlelte, noha a gyalogost átengedő D. K. autóját, illetve a mögötte megálló autókat észlelnie kellett volna, így elsőbbségadási kötelezettségének sem tudott eleget tenni, másrészről a sértett anélkül lépett váratlanul az úttestre, hogy balra tekintve meggyőződött volna az áthaladás veszélytelenségéről.

[5] A bíróság az ügyben vizsgálta mind a gépjármű, mind a sértett vonatkozásában, hogy milyen KRESZ szabályszegést követett el. A KRESZ 43. § (1) bekezdése értelmében kijelölt gyalogátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. A (2) bekezdés értelmében, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelíteni azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg tudjon állni. Fenti rendelkezések a gyalogosnak a gyalogos-átkelőhelyen minden esetben elsőbbséget biztosít a járművekkel szemben azzal, hogy a szükséghez képest megállással is köteles elsőbbségadási kötelezettségének eleget tenni. Ehhez szükséges egyrészt a gépjárművezetőnek megfelelő sebességgel közlekednie, valamint fel kell mérnie, hogy gyalogos van-e a gyalogátkelőhely közelében, esetlegesen már lelépett-e a gyalogos-átkelőhelyre. Így amennyiben a gyalogos már a gyalogátkelőhelyen halad, úgy meg kell állnia, amennyiben nem, és a gyalogos-átkelőhely közelében gyalogos várakozik, úgy olyan sebességgel kell megközelítenie, hogy meg tudjon állni abban az esetben is, ha a gyalogos megindul a kijelölt gyalogátkelőhelyen. Jelen esetben a megállapított tényállás szerint a D. K. által vezetett, balesettel nem érintett gépjármű vezetője által vezetett Toyota gépjármű ellentétes irányból közelítette meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, ő észlelte, hogy a saját sávjában gyalogosként készül áthaladni az úton egy azóta is ismeretlen személy, ezért megállt a gyalogos-átkelőhelyen, miközben az ismeretlen személy a gyalogos-átkelőhelyre lelépett. Ekkor lépett le a sértett is, aki nekiütközött a vádlott által vezetett gépjárműnek, mely gépjármű sebessége általánosságban (29-33 km/h sebesség) eltúlzottnak nem tekinthető, ugyanakkor ugyanezzel a sebességgel haladt a gépjárművel a gyalogos-átkelőhelyen is és ütközött a sértettel, anélkül, hogy fékezett volna. A vádlottnak egyrészt észlelnie kellett volna, hogy a D. K. által vezetett Toyota személygépkocsi és mögötte még egy autó áll az ellenkező sávban a gyalogos-átkelőhely előtt, és egy ismeretlen személy már akkor le is lépett a gyalogos-átkelőhelyre és megkezdte az áthaladást, amikor a vádlott által vezetett gépjármű a gyalogos-átkelőhelyre ért. Így megállapíthatóan nem fokozott óvatossággal közelítette meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet, haladási sebességét sem mérsékelte a másik oldalról már lelépő gyalogosnak, csak a sértettet észlelte, aki az út szélén állt, azonban áthaladási szándékot vele kapcsolatban nem észlelt. A vádlott azért nem biztosított elsőbbséget az ismeretlenül maradt gyalogosnak, mivel nem észlelte - saját elmondása szerint sem -, hogy a gyalogátkelőhelyen már gyalogos halad át. Az álló kocsisort azonban észlelnie kellett volna, amennyiben a megfelelő figyelemmel és körültekintéssel közelíti meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet. Így alapvetően nem a választott sebességet kell eltúlzottnak tekinteni, hanem azt, hogy a gyalogátkelőhelyhez érve az elsőbbségadási kötelezettségének nem tett eleget, a gyalogátkelőhelyen változatlan sebességgel haladt, és észlelve az ismeretlen személynek a gyalogátkelőhelyre történő lelépését mérsékelnie kellett volna a sebességét. Nyilvánvalóan felmerül a sértett KRESZ szabályszegése is, azaz a 21. § (6) bekezdését egyértelműen a sértett megsértette, hiszen ezen rendelkezés szerint csak akkor léphet gyalogos az úttestre, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Ennek keretében váratlanul az úttestre nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni, tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőjét megzavarhatja vagy megtévesztheti. A meghallgatott tanúk vallomását is figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy a sértett az úttest veszélytelenségéről nem győződött meg és arra váratlanul lépett, de tette ezt annak tudatában, hogy D. K. a szemben áthaladó gyalogosnak már elsőbbséget biztosított, így neki is elsőbbséget fog biztosítani, ezért nem nézett szét és lépett le a gyalogátkelőhelyre a vádlott által vezetett gépkocsi elé féktávolságon belül, azaz a sértett könnyelműen bizakodott abban, hogy mivel D. K. elsőbbségi jogot biztosított, úgy az ellenkező irányból haladó gépjármű is azt fogja tenni neki.

[6] A vádlott szempontjából arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető megfelelő sebességnek a gyalogos-átkelőhely megközelítése szempontjából konkrét sebességhatár nyilvánvalóan nem adható, azaz számszerűsíteni konkrétan ezt nem lehet. Jelen esetben a relatíve alacsony, kb. 30 km/h sebesség önmagában eltúlzottnak semmiképpen nem tekinthető, a vádlott nagyfokú figyelmetlensége mellett ezen sebesség a gyalogos-átkelőhelyre érkezéskor már eltúlzott, hiszen a vádlott az elsőbbségadási kötelezettségét nem észlelte, változatlan sebességgel haladt, majd a sértett szintén nagyfokú figyelmetlenségből a gépjármű oldalának ütközött. Így a sértett nem megalapozottan abban bízott, hogy az elsőbbséget a vádlott által vezetett gépjármű neki is meg fogja adni.

[7] Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

[8] A törvényszék a 2014. június 3. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[9] A tényállást a következőkkel pontosította: A sértett akkor lépett le az úttestre, amikor az ismeretlenül maradt gyalogos a szemközti forgalmi sávnak a közepére ért. A sértett nem folyamatosan haladt, hanem a járdáról lelépve az úttest szélén, a járdaszegély előtt megállt. Amennyiben a vádlott észlelte volna az ismeretlen gyalogost, a sértett elütése fékezéssel elkerülhető lett volna.

[10] Kifejtette, hogy a törvényszék nem osztotta azt a védelmi álláspontot, amely szerint a baleset kizárólag azért következett be, mert a sértett figyelmetlenségéből eredően, féktávolságon belül lépett le a gyalogátkelőhelyre, s ennek folytán a vádlott a sértett elütését már nem tudta elkerülni.

[11] A maradandó fogyatékosságot eredményező baleset közlekedésjogi megítélésében a vádlott jogi kötelezettségeit a KRESZ 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt, a sértett gyalogos oldaláról pedig a KRESZ 21. § (6) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezések határozzák meg.

[12] A KRESZ imént hivatkozott rendelkezése értelmében azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a gépjárművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel lehet megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének a szükséghez képest megállással is eleget tudjon tenni. A sebességet úgy kell megválasztani, hogy e kötelezettsége teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebessége ne tévessze meg.

[13] Másfelől a gyalogos az úttestre csak akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, és köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van [KRESZ 26. § (6) és (7) bekezdésének rendelkezése].

[14] Az irányadó tényállást figyelembe véve, nem vitás, hogy a sértett féktávolságon belül, figyelmetlenül lépett az úttestre, vagyis nem győződött meg az átkelés veszélytelenségéről.

[15] Ámde a tényállásból az is kiderül, hogy abban a pillanatban, amikor az ismeretlenül maradt gyalogos a járdáról lelépett a gyalogos-átkelőhelyre, a vádlott mintegy 32-33 méterre volt az elütési ponttól. A vádlott nem észlelte a gyalogost, amiként azt sem, hogy D. K. az általa vezetett személygépkocsival a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megállt, mégpedig azért, hogy az iméntiekben említett, ismeretlenül maradt gyalogos részére az elsőbbséget megadja.

[16] Márpedig - és ez is kiderül a kiegészített tényállásból -, amennyiben a vádlott észlelte volna a gyalogos-átkelőhelyre lelépő, ismeretlenül maradt gyalogost, a baleset elkerülhető lett volna. A tényállásból ugyanis az is megállapítható, hogy 29-33 km/h sebességhez az adott útfelületen 16-26 méter intenzív fékezési féktávolság tartozik, vagyis a vádlott az elütési pont előtt a gépkocsival megállhatott volna.

[17] A vádlottnak a balesetért való felelősséget tehát az alapozza meg, hogy figyelmetlensége miatt - már a sértett lelépése előtt - a gyalogos-átkelőhely felé közlekedve nem észlelte, hogy a hozzá képest a baloldali forgalmi sávban gyalogos lépett le a gyalogátkelőhelyre és a gyalogosnak történő elsőbbség biztosítása érdekében a szemből közlekedő kocsisor meg is állt.

[18] Amennyiben a vádlott észlelte volna a gyalogos-átkelőhelyre lelépő, ismeretlenül maradt gyalogost, a baleset elkerülhető lett volna.

[19] Mivel a vádlott nem észlelte a szemközti forgalmi sávban haladó gyalogost, sebességét nem mérsékelte, változatlan sebességgel ütötte el a sértettet.

[20] A vádlott a fentiekben részletezett közlekedésjogi előírásoknak akkor tett volna eleget, ha a gyalogos-átkelőhelyet megközelítve, és észlelve az ismeretlenül maradt gyalogost, gépjárműve sebességét mérsékli és megáll a gyalogátkelőhely előtt, annak érdekében, hogy elsőbbséget biztosítson az ismeretlenül maradt személynek.

[21] A kifejtetteket figyelembe véve nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlott büntetőjogi felelősségét az 1978. évi IV. törvény 187. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontjának I. fordulata szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségében megállapította.

(Balassagyarmati Törvényszék 3. Bf. 271/2013.)

Válasz